Esztergom és Vidéke, 1905

1905-04-06 / 28.szám

de finom mimikája juttatta érvényre azt a megrázó erőt, mellyel a címszerep hősnőjének jellemét: a végtelen szerelmet és odaadást, másrészt a szertelen féltékenységet az iró megfestette. A művésznő hatalmas drámai vénája nyilvánult meg és uralkodott a legkülönfélébb helyzetekben, s megragadó jellemző képességgel tárta elénk a mű nehéz lélektani motívumait anélkül, hogy túlságba vitt páthosszal gyöngítette vagy valószínűtlenné tette volna a hősnő jellemét, lelkületét. A legmerészebb kitöréseknél is zengzetes hanghordozása, fellépésének decenciája és mindenkor helyén való gesztusai előnyösen érvényesültek, mert ezekbe is belevarázsolta ihletett lelkének gyönyörűségeit, a külső hatást pedig választékos és elegáns jelmezei emelték, miből mit sem vont le a színpad méreteinek mozgékonyságát akadályozó fogyatékossága, s talán a rendezőnek esetleges gixerei, melyek ellen néha küzdeni látszott. Valósággal lebilincselte a közönség lelkületét, melynek elismerése, mikor a lenyűgöző drámai hatásból felocsúdott, ismételt végnélküli tapsviharban és kihívásokban nyilatkozott meg. Sajnálni tudjuk, hogy ezt a becses művészi kvalitást oly ritkán van alkalmunk látni s az igazgató kedves szolgálatot tesz a közönség ama tegnapi estén is oly szép számban megjelent előkelő részének, mely az igazi művészetben akar és tud gyönyörködni. Nem tagadhatjuk meg az elismerést Scarpia személyesitőjétől Kovács Lajostól sem, ki a legjobb alakítást mutatta be, amelyet tőle láttunk, s méltán osztozkodott az est sikerében, kivált jellemfestésében nyilvánult művészi hevével és sikeresen érvényesített páthoszával olyannak mutatta be a kéjvágyó hiénát, mint az iró azt megteremtette. A többi szereplők is kifogástalanul működtek s igy az est egyike volt a legbecsesebb művészi ünnepeknek, hol az igazi költészet és alakító művészet sikerrel diadalmaskodott. Szerdán délután Katona József örökbecsű tragédiáját a Bánk Bánt adták az ifjúság számára, este pedig a János vitéz ment Fekete Rózsika, a kolozsvári nemzeti színházi balett-táncosnőjének felléptével. Ma pedig Gárdonyi Géza falusi történetében „A Bor"-ban Berényi Zsiga városunk fia fog vendégszerepelni, melyre előre felhívjuk a közönség figyelmét. Taffy. HÍREK. — Kérelem munkatársainkhoz- Kérjük igen tisztelt munkatársainkat, hogy a húsvéti számba szánt közleményeiket mielőbb beküldeni szíveskedjenek. — Jubileum Ez év május 26-án lesz ötven éve annak, hogy Ő Eminenciája a hercegprímás áldozárrá szenteltetett, mely évfordulót úgy az egyházmegye, mint a a társadalom nagy ünnepséggel szándékozik megülni. Ezen ügyben Boltizár József érseki helynök egy körrendeletet bocsájtott ki, melyben a papságot, az iskolai hatóságokat és az intézeti elöljárókat felkéri hogy a nevezetes nap megünnepléséről gondoskodjanak. Térszűke akadályoz, hogy a klassikussok nyelvezetén írt körlevelet ezúttal egész terjedelmében ismertessük mire legközelebb visszatérünk. Úgy értesülünk, hogy Ő Eminenciája egyrészt ismert szerénységéből kifolyólag, de másrészt egészségi állapotára való tekintettel kerülni óhajt minden ünnepeltetést. — Az Oltáregyesület nyilvános istentiszteletét folyó hó 9-én tartja a viziváros zárda templomában. Előtte való napon délután 5 órakor litánia van, mely alatt a hivek a sz. gyónást végezhetik. Az imádási napon pedig fél 7, 8, 9 és 10 órakor szent mise, délután 5 órakor sz. beszéd és litánia. — A Kath Kör szombati estélye, mely a nagy bojt íolyamán a harmadik volt, igen nagy látogatottságnak örvendett, mi főleg azon előre is érdekesnek Ígérkezett előadásnak volt köszönhető, melyet Kersch Ferenc főszékesegyházi karnagy tartott a zene fejlődéséről. Előadása íolyamán bemutatott egyes régi énekeket, melyek előadásában Táky Gyula belvárosi karnagy és a főszékesegyház énekkara segédkeztek egy-két műkedvelő énekes közreműködésével. — A gazdasági bizottság kedden délután tartott ülésén két igen nagy horderejű kérdés került napirendre. Az egyik a legelő mikénti értékesítésének, a másik a városi vadászati terület bérlőjének, gróf Schlick Ervinnek lapunkban már ismertetett beadványa volt. A legelő kérdésében a bizottság az eladás ellen, a legelő megjavítása mellett foglalt állást, mig Schlick kérvényét előbb az ügyésznek adják ki, jogivélemény végett, s aztán fog véle a bizottság érdemlegesen foglalkozni. — Adomány. Dr. Roszival István p. apátkanonok Kis-Várad gazdaközönségének egy százados mérleget adományozott. — Kirendelés. A m. kir. igazságügyminiszter dr. Gefferth Elek komáromi kir. törvényszéki albirót a komáromi kir. járásbíróságnál megüresedett albirói állás betöltéséül az emiitett kir. járásbírósághoz, mint végleges székhelyére rendelte ki. — A Kolos-kórházi segédorvosi állás betöltésére kitűzött pályázat folytán beérkezett két pályázatot vette bírálat alá az egészségügyi bizottság kedden d. e. tartott ülésében. Első helyen dr Klein Samu cs. és kir. segédorvos helyettest ajánlotta Nagyszebenből, mig második helyen Szarvas Jakab hátszegi szigorló orvost. r- NyÜVánOS nyugtázás. Az esztergomi izr. leány- és nőegylet javára rendezett mulatságon felülfizettek: dr. Áldory Mór, özv. Zwillinger Hermanne 20—20 kor. dr. Horn Károly 16 kor., Weil Adolf (Tokod), Lőwinger Vilmos, Komlós Sándor (Bpest), Tiefenthal Gyula, Esztergomi Takarékpénztár, Halász Lajos (Bpest) 10—10 k. Leimdörfer Nándor, Steiner Mór (Párkány) 6—6 kor. Schwilzer Gyula (Tokod), dr. Kirz Oszkár, dr. Erős Arnold, Eisler Bernát, Pálmai J. József, Kereskedelmi Iparbank, Hoffer Etelka és Béla 5—5 kor. N. N. Cserő Zsigmond, Schlesinger Lajos, dr. Berényi Gyula, Sternfeld Rezső, Popper Lipót, Lőwy Lajos, dr. Weisz Izsák 4—4 kor. dr. Goldner Fülöp, Strompf Ignác, Renner Géza, Weichsler Vilmos, Milch Adolf, (Párkány), Schwarcz Dezső, Leier Hermann, Dóczy Ferenc, K. K. 3—3 kor. dr. Simonyi Adolf, Szenttamási Béla. Haár Adolf (Párkány), Weisz Mór, Hulinyi Péter, Weisz Vilmos, Eckstein Lajos, Wallfisch Ármin (Párkány) Scheiber Rezső, Mendl József (Párkány), Vass Béla (Budapest), Király Mór 2—2 kor. Steiner Adolf, Geiger Miksa, Kaufman Jakabné, Spitzer Béla, Wittmann Béla l—1 kor. összesen 251 kor. Az adakozóknak ez uton mond hálás köszönetet a rendezőség. — Felvétel az országos honvéd menházba- Az országos honvéd menházban megüresedett helyek közül az egyikre megyénk területéről Ehrenwald Hermann 48-as honvéd őrmester hivatott be Párkányból. — Szabad e a járdán és az utca sarkán megállani- A csütörtöki városi közgyűlésen a h. rendőrkapitány ellen elrendelni kért fegyelmi tárgyalása alkalmából felhozatott a kapitány ellen az is, hogy a járdán, az utca sarkon való megállást nem engedi meg. Több oldalról intéztek hozzánk ez ügyben kérdést, hogy mi alapon teszi azt a kapitány, s általában van-e ahhoz joga ? A kérdésekre a következőkben válaszolunk. 1891. évben 104. kgy. sz. a. egy szabályrendeletet hozott a képviselőtestület, melynek 2 §-a a többek között igy szól: „kihágást követnek el ... kik a szabad közlekedést gátlólag a járdán nagyobb tömegekben járnak, avagy az utcák sarkán megállanak." Ezen szabályrendeletet 18591/892. szám alatt a miniszter jóváhagyta. Intézkedése tehát a kapitánynak a most hivatkozott §-on alapszik. A szabályrendelet idéztünk intézkedése magában véve igen különösen hangzik, s a fogalmak meghatározásánál nagyon is tág téren mozog, s igya szabályrendeletnek, a.célnak megfelelő végrehajtása kétségtelenül nagy tapintatot és körültekintést igényel, nehogy a polgárok zaklatását idézze elő. Utána jártunk a dolognak a kapitányi hivatalban, hol azt a felvilágosítást kaptuk magától a h. kapitánytól, hogy ő a szabályrendelet végrehajtását a több oldalról hozzá érkezett azon panaszok folytán hagyta meg a rendőröknek, mivel az úgynevezett „Vörős-sarkán" és a kis-piaci járda sarkain az állandó csoportosulások nemcsak a közlekedésre hatnak gátlólag, hanem a járó-kelők, főleg a nőknek kellemetlen helyzetet teremtenek. Ha a rendőrök, talán túlbuzgalomból, avagy kellő tapintat hiányában, a hajszál hasításig menőleg értelmezik s hajtják végre a rendeletet, megengedjük, az lehet alaptalan zaklatás, de sokszor — ismerve a helyi lapokban is megszólás tárgyává tett és a járó-kelőkre igen gyakran kellemetlen csoportosulásokat, — üdvös intézkedés is. Az ördög tehát nem oly fekete, mint a falra festik. — A negyennyolcas honvédek állandó Segélyezése. Temesvár város tanácsa a temesvári illetőségű és segélyre szoruló negyvennyolcas honvédeknek sorsát agg korukban megkönnyíteni szándékozván, f. évi március 13-árí tartott ülésében elhatározta, hogy április hótól kezdve azokat, amennyiben a tanácshoz fordulnak, a városi szegényalapból egyenként 34 korona segélyben részesiti. A temesmegyei honvédegyesület elnöksége a határozatot másolatban, a hazafias példa követése végett küldötte meg az ország összes városainak, igy Esztergom városának is. — A szigeti kioszk áthelyezése a primási kertbe. Miller Imre cukrász engedelmet kapott arra, hogy az érseki szigeti volt díszkertben egy kioszkot állithasson fel, s igy a régit, mely a szigeti sétányon volt, elbontatja. A változás mindenféle tekintetben csak előnyös, amivel kapcsolatban úgy látszik meg van oldva a kertnek a nagyközönség használatára való átengedésének kérdése. — Farnád veszedelme. Április 3-ika szomorú nap Farnád községre nézve, mely már annyit szenvedett tűzveszélyektől s e napon újból nehéz megpróbáltatásnak lett kitéve. Délután fél 2 órakor a borzasztó orkánban a falu felső végén kigyulladt Saláti Pál háza, s csakhamar végig nyargalt a falun a pusztító vész itt ott átugrálva egyes ház csoportokat. 40 háztulajdonosnak égett el mindene, háza, pajtája, szalmája s gazdasági eszközei. Menteni mit sem lehetett, csak mindenki az ő és családja s állatai életét igyekezett biztosítani. A nagy orkánban nemlehetett tudni, hol gyullad ki, az égő tűz csóvák, repkedtek a levegőben. A kár óriási. Számos házi állat pusztult el. — Katonák esküje. Házi ezredünk póttartalékosai s azon újoncai, kik még a szokásos esküt le nem tették, azt vasárnap végezték el. Tiz órakor zeneszóval a kegyúri templomba mentek, hol misét halgattak, melynek utánna a Kossuth Lajos utcai laktanya udvarán állottak fel s letették áz esküt. — Az ebzárlat kiterjesztése. Miután a város területén egy ujabb veszettségi eset adta magát elő, a rendőrkapitány az ebzárlatot az egész város területére kiterjesztette március 30-tól kezdődő negyven napra. — Rendőri hirek. Lindemayer Gusztáv ebe, mely szájkosár nélkül járkált az utcán Gyuriczki Jenő nevű fiút megharapta. Szmekál József rovott multu péksegédtől gyanús körülmények között elkobzott téli kabát tulajdonosa Csupics Emil gör. kath. lelkész. '• * Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a Ferenc-József keserűvíz valamennyi hasonló vizet, tartós hashajtó hatása és említésre méltó kellemes izénél fogva, már kis adagban is tetemesen felülmúlja. KéJjünk határozottan Ferenc-József keserüvizet. IRODALOM. f A Nap. Példátlan sikerrel egy csapásra hódította meg a Nap a közönséget. Frissesége, elevensége, rovatainak bősége az egész lap elegenciája és kedvessége teljesen meghódították a Nap számára a közönség szivét. A Nap azonfelül a legolcsóbb napilap ; előfizetési ára negyedévre csak 4 kor. egy hónapra 1 kor. 40 fillér. A Nap valamennyi újság megelőzésével a legkimeritőbbb tartalommal már kora reggel megérkezik az összes vidéki városokba. A Nap felelős szrkesztője : Braun Sándor, főmunkatársa : Ábrányi Emil. Politikai cikkeinek nagyrészét dr. Vázsonyi Vilmos országgyűlési képviselő irja. A Nap szerkesztőségének tagjai: Bródy Mihály, Csizmadia Sándor, Csergő Hugó, Cholnoki Viktor, Feld Aurél, Gergely István, Dr. Hajdú Miklós (segédszerkesztő), Hacsak Géza, Holló Márton, Holló Vilmos, Józsa .Antal, Kemény Simon, Nádas Sándor, Pásztor Árpád, Székely Miklós, Szabolcs Bálint, Dr. Vázsonyi Vilmos. Mutatványszámot készséggel küld a Nap kiadóhivatala. Budapest, Rökk Szilárdutca 9. f Az Elet. A régi jó Képes Családi Lapok, az uj évben gyökeresen átalakítva, új köntösében e rövid idő alatt is nemcsak régi híveinek igényeit elégíti ki fokozott mérvben, de széles körben is általános elismerésre tett szert. Az Élet mindenben arra törekszik, hogy nélkülözhetlen illustrált szépirodalmi hetilapot adjon a magyar család kezébe. Az Élet hasábjain a magyar nemzeti eszmékért küzd, mindent a magyarság szempontjából itél meg. Az Élet hasábjait a legnevesebb magyar irók és költők keresik föl munkáikkal, a politikai, társadalmi, művészeti, gazdasági élet aktuális eseményei könnyed, szórakoztató modorban megírva és illustrálva jelennek meg hétről-hétre. Az Életben, a melyben azonkívül hasznos tudni valóknak, tudományos apróságoknak, a háztartás és a divat körébe tartozó dolgoknak is bő tér van engedve. E sok oldaluság és fényes kiállítása dacára is az Élet a legolcsóbb magyar hetilap, előfizetési dija negyedévre csak 3 korona lévén. Az Élet e heti száma is páratlan bő tartalmú. Irodalmi részében elbeszélések, tárcák, költemények mellett Beniczkyné Bajza Lenke regényét politikai csevegést, gazdag közgazdasági, színházi, divat rovatokat találunk. Az Élet az érdeklődőknek szívesen küld mutatványszámot kiadó hivatala révén (Budapest, Muzeum-körüt 7. sz.) NYILTTÉR. i. Koliitsciti Tempel-forrás étvágyat csinál, elősegíti az emésztést és rendszeresiti az anyagcserét.