Esztergom és Vidéke, 1904
1904-03-27 / 25.szám
dacára annak, hogy a concuráló fővá rosi bank ajánlata számszerűleg előnyösebb volt. A miniszter elfogadta azon okokat, melyekkel a képviselőtestület döntését támogatta, s amelyek szerént végeredményében a takarék ajánlata ha nem is előnyösebb, de mivel sem hátrányosabb amazénál. — Térzene. A városunkban állomásozó 76-ik gyalogezred tisztikara, hogy a polgári és a katonai elem közötti barátságos viszonyt a társas érintkezés fokozásával fenntartsa s tovább fejlessze, elhatározta, hogy húsvét hétfőtől kezdve minden vasárnapon, felváltva hol a Széchenyi téren, hol pedig a bazilika előtti nagy térségen, a kanonoki házaknál : déli VglSí— l / 9 l óráig térzenét ad. Az első térzene tekintettel az ünnepekre kivételesen húsvét hétfőn lesz és pedig a Széchenyi téren, azontúl azonban vasárnapokon. — Helyesbítés. Hetekkel ezelőtt arról adtunk hirt, hogy Klinda Jenő honvéd hadnagy a macedóniai csendőrség kötelékébe megy át. Megbízható forrásból vett értesülés szer ént hírünk tévedésen alapul. A dologban csak annyi a való, hogy Klinda Jenőnek és tizennégy társának tényleg szándéka volt az átlépés, tervük azonban a dél szláv nyelv ismeretének hiányán hiúsult meg, s igy kérvényüket be sem adták. — Rendkívüli városi közgyűlés lesz holnap, hétfőn délelőtt 11 órakor, melynek tárgysorozata a következő í 1. Belügyminister határozata, Kollár Károly gazd. tanácsnok fegyelmi ügyében. 2. Tanácsi előterjesztés, 1903-ik évben termelt fa értékesítése tárgyában. 3. Ugyanannak előterjesztése, a legelőbér fizetési határidő meghosszabbítása iránt. — Elhalasztott tárgyalás. Az Etter — Bártfay féle kölcsönös sajtóváddal csütörtökön foglalkozott a komáromi kir. törvényszék. Az ítélethozatalt egy váratlan fordulat akasztotta meg, nevezetesen mitán Bártfay Géza Etter Gyulát többszörösen megkérlelte s az a bocsánatkérést elégtételül elfogadni nem volt hajlandó, egy helybeli tekintélyes ügyvéd személyében megnevezte a cikk szerzőjét, minek folytán pótvizsgalat rendeltetett el. — Sorozás. A sorozások az esztergomi járásban tegnap vették kezdetüket s 29-ig tartanak. A Fürdő szállodában lévén a sorozások, a belvárosban alig volt észlelhető, hogy sorozás van, mivel a szokásos duhajkodások és kurjongatások elmaradtak, csupán a vidékről jövök felvonulása árulta el, hogy sorozás van. — A ki kertjét szereti, szép virágokat és kitűnő konyhakerti terményeket akar.,, az fedezze magszükségletét Mauth ner Ödön c*. és kir. udvari magkereskedésében Budapesten Rottenbüler-utca 33. A cég idei, árjegyzékét, mely 226 oldalra terjed kívánatra mindenkinek ingyen küldi. Ezen árjegyzék az általáno san ismert, világhírű kitűnő magvakon kívül, még a különösen érdekes és meg lepő konyhakerti és virág újdonságoknak egész sorozatát is tartalmazza. — Szerencsétlenség a nyergesujfalusi cementgyárban. A Sátori Miksa-félt nyergesujfalusi cementgyárban Keszeg András gyári munkást akőtörö gép el kapván, egyik lábát, térdben elszakította mig a bőrt egészen fel lehorzsolta. A szerencsétlent a Kolos kórházba szálli tották, hol a sok vérveszteség követkéz tében kiszenvedett. = Csipke függönyök frt. 1.10 kr. éri Az Orendi szőnyegház Wien I. Bz Lugeck 2., húsvétig, erősen szövött szé] L 1 csipkefüggönyöket, ablakra vagy 2 részt .! 1 frt 10 kr. kivételes árban küld szét Színesen illusztrált diszárjegyzék, sző nyeg, teritő stb.-ről kívánatra ingyei í és bérmentve. i = A tudomány-egyetem klinikája i gyógycélokra elfogadta és használja Í Kolozsvári (Heinrich J.) Ásvány- éá Gyógyszappangyár B. T. gyártmányait. Kiváló gyártmányaink: kén*zappan, kénkátrány-, kátrány-, borax-, benzoe-, sreolin-', lanolin-, ichtyol-, fehérkátrány-, kénes fehérkátrány-, epe-, salicyl-, aeutral-, gyermekszappan a bőr mindennemű rendellenességei ellen a legnagyobb sikerrel használhatók. Különlegességünk a Szt.-László-szap pan az egyedüli tényleg dezinficiáló és egyúttal a legideálisabb toilette-szappan. Egyedüli gyártói a szab. ásvány-, hygiea-, iroda-szappanoknak, melyek festéket, zsirt, olajat vagy bárminemű foltot hideg vizben is azonnal eltávolítanak a kézről. Kapható minden gyógytárban, továbbá: Brücsy Gyula, Kecskeméthy János, Vörös József és Kuhn Gábor üzletében Esztergomban. ELÁRULT! . . Elárult! Pedig csak neki mondtam ! Tán nem is volt igaz ! Egy félbemaradt álom valóra vált másik fele! Semmi egyébb ! Én azt hittem, hogy még mindig álmodom, hogy csak én tudom azt amit mondtam, amit éreztem! A lelkemből lopta ki a szeretetet, a meleget, a tüzet! Úgy érzem, hogy megfagyok nélküle ! De hisz csak jó barátot vétek elárulni ? Engem elárulhatott! Félig meddig menyasszony volt, a mikor megismertem. Annusoknál találkoztunk ! Ott voltam már, amikor az anyjával eljött. Fehér blúz volt rajta. Ügy találtam, hogy csúnya benne. Nem is néztem feléje az este ! Ő sem nézett rám! Mostanában mondta meg, hogy utált. Ha valami rosszat tudtam volna róla, biztosan kikiabálom a világnak. Nem tudtam semmit. Úgy emlékszem, hogy azt mondtam róla, hogy úgy néz ki, mintha önönmagának az öreganyja volna! Elhitték! Pedig magam sem hittem ! I Százszor találkoztunk, s felé se néztem ! Nem magától jött az a nagy szere tet most sem ! Más hajszolt bele. Ugy . éreztem, hogy jót teszek avval a lány nyal, ha elszeretem az elől a másik elől. Inkább az enyém legyen, mint &.? övé! Még inkább magamnak szánom mint neki! Mindegy most már, meg mondhatom: féltettem — eh, dehogy — sajnáltam attól az embertől a lányt Asszony lesz belőle, semmi más! Asz szony ? . . . . a szó szoros érteiméi véve az. Arra ébredtem, hogy szeretek! Nen tudtam még tisztán, hogy az a melódia a mit az este játszott, vagy a szem< kapott-e le a lábamról, de nagyon ré gen éreztem azt, hogy hevesebben iük tet a vérem, majd eláll az érverésem a mikor lányra gondolok. Szerelmes gymnazista módjára ver set írtam hozzá, aztán gyerek módri letagadtam! Azt mondtam, hogy nen őt illeti! Úgy látszik nem hitte el, mert elárult Beárult a papájánál, a mamájánál! El mondta a legújabb hódítását a Jolánnak az Annusnak, meg egypár úrfinak, \ másiknak is ! Emlékezem rá! Kis gymnazista korom ban S. M.-hez írtam az első versemet Egy négy soros valami lehetett! Az ; lányka nem árulta el! tán a szive fö lött hordta ! Tudva levő, hogy az olya^ akkor, midőn teendőinknek 90%-a állami érdekből teljesítendő feladatokbó 1 áll, és sem a t. h j. sem a r. t. városok a. állami érdekből teljesített munkálatokért egy gyarló fillérrel sem támogattatnajr akkor, midőn az agyon pótadózott'***-rosi közlakosság helyzetünkön a nyarú közgazdasági viszonyok által gátolva egyáltalán nem segíthet és' akkor, midőn pl. a vármegyei tisztviselők fizetés rendezéséről szóló törvényjavaslat szerint a vármegyéknél az írnok 2400 kor. fizetési maxiumot érhet el, holott a városi tisztviselők között a r. t. városokban például a polgármesteren és rendőrkapitányon kivül még a tanácsnokok fizetése sem éri el ezen öszszeget ! É3 ha mégis találunk okot, amely miatt a városi tisztviselők eddig nem csatlakoztak a tisztviselők jólétét célzó általános mozgalomhoz, ez az ok csakis az lehet, hogy nem találtuk meg a kellő formát, amelynek keretébe sérelmeinket befoglalhattuk volna, és mert a tisztviselő testületet fentartó városi közönséget a helyzet alapos ismerete mellett ujabb áldozat hozatalára nem kérhettük, türelemmel viseltük sorsunkat ! A vármegyei tisztviselők és községi jegyzők fizetés rendezését, célzó törvényjavaslatok azonban arról győznek meg bennünket, hogy hazai kormányzatunk teljesen bellátta, miszerint a törvényhatósági és községi közület további megterheltetésével a köztisztviselőknek jogos kérelme soha kielégíthető nem lesz. Hogy tehát a sérelmek orvosoltassanak és a megyei tisztviselők, s illetve községi jegyzők fizetései az emberi méltányosság határai között rendezhetők legyenek, a kormány az államkinc&tár hozzájárulását helyezi határozott előtérbe a jelenlegi fizetések kiegészítése végett! Az már most a kérhés : mivel vagyunk mostohább gyermekei az államnak, mint a vármegyei tisztviselők és a falusi jegyzők s miért kell fájón éreznünk a mellőztetést akkor, midőn éppen olyan természetű munkát végezünk, mint azok, s midőn valamennyiünknek munkássága együttvéve az államfentartás biztosítása érdekében történik. Különösen fontos ez a kérdés akkor, midőn a hazai városok múltja és jelene azt mutatja, hogy minden honboldogitó törekvés a városból indult ki, mert a városok a természetes központjai a nemzeti szellem fejlesztésének, a tudomány és művészet terjedésének melegágyai azon zsenge palántáknak, amelyek a hazai közművelődésnek munkált talajába ültettetnek ki; a hazai városokban öszpontosulnak a közgazdasági életnek az egész országot behálózó szálai, szóval a magyar városok és azoknak a fentebb ismertetett hazafias irányban buzgólkodó tisztviselői szintén megérdemlik azt, hogy az állam részéről belátó méltánylásban részesüljenek. Arra tehát, hogy a hazai köztisztviselők országos mozgalmához a városi tisztviselők is csatlakozzanak, eljött az idő! (Vége köv.) gyarapodott: d&rHorváth Ferenc praelá tus —- kanonoi 100 k. Takács Gyula, ^ Q /l intéző Bátorkeszin 30 k. Kormanovich Endre bars-theszári plébános 20 k. . ; Zajnai János, nagyváradi kanonok végrendeleti hagyománya 110 k. - A főgimnáziumi segitö-egyesület választmánya Boltizár József püspök elnöklete alatt f. hó 23-án ülést tartott, melyen 50 szegény sorsú tanulót részesített ruhasegélyben. Megszavazott részökre 44 kabátot, 44 nadrágot- 9 pár cipőt és 2 mellényt. — Temetés. Az élte virágának legszebb pompájában elhervadt iíju nőt, Schalkász Ferencné szül. Berán Tinikét f. hó 23-án kisérték utolsó útjára a részvétnek oly megnyilatkozása mellett, ami keveseknek jut osztályrészül. A halottas kocsi előtt egy külön kocsin voltak felhalmozva a szebbnél szebb élővirág koszorúk, amelyeken felcsillanó harmatgyöngyök mintha jelképezni akarták volna egy társuk hervadása feletti nagy bánatukat. A koporsót azok koszorúi, virágai ölelték át, kik szerető szivéhez legközelebb állottak. Régóta nem volt temetés, melyen a társadalom minden osztálya oly igazán nagyszámban vett volna részt, s az igaz részvétnek jelei ugy nyilatkoztak volna meg, mint ezen 'a temetésen. Számosaknak, sokaknak szemében ülő könycseppen törött meg a nap sugara, s szivet megindító volt a jelenet, midőn a gyászkocsi után kocsiban haladó két kis árva ártatlan tudatlanságában síró hangon kiáltott fel: „mamámhoz ! w Leljenek vigaszt a megboldogult hozzátartozói a Mindenható változhatlan akaratában, s a megnyilatkozott általános részvétben. — A borászati egyesület vasárnap tartotta évi rendes közgyűlését, melyről lapunk más helyén számolunk be, e helyütt felemiitjük, hogy az igazgató tanácsba a következők választattak be: Brukner Albert, Brutsy János, dr. Feichtinger Sándor, dr. Földváry István, Frey Ferenc, Grósz Ferenc, Heischmann Ferenc, Iványi Géza, Kecskeméthy János, Marosy József, Mattyasovszky Lajos, Niodermann János, Niedermann Pál, Nozdroviczky Miklós, Obermayer György, Oltósy Ferene, Reuz József, Rogrün Ede, Schönbeck Imre, Szecskay Kornél. — A gazdasági tanácsos fegyelmi ügye, ez a rég húzódó tengeri kigyó végre befejezést nyert. Az ügy olyan régen indult meg, hogy olvasóink talán már nem is emlékeznek egyes mozzanataira, miért is azokat tájékozásul felújítjuk. 1902. évi július 22 én rendelte el főispánunk a fegyelmit, s ugyanez év október 7 én nevezett gazdasági tanácsost állásától felfüggesztette. A fe gy elmi választmány 1903. július 30-áü hozta meg Ítéletét, mely szerént neve' zettet 200 korona büntetésre és 14 kor tanudij megfizetésére ítélte, mely ítélet ellen ugy a gazdasági tanácsos, mini Bártfay Géza fellebbezéssel éltek, mi nek folytán a minister a 200 kor. bün tetéspénzt 1000 koronára emelte fel an nak hangsúlyozásával, hogy habár as 1000 korona a maximális összeg, ebbei azon enyhítő körülmény figyelembevé telével marasztalta, mert feil ebb valója nak jelentése szerint később a figyel meztetésre hallgatott, külömben, tekintv a társadalmi szempontból súlyos ter mészetíí vétségeket, hivatalvesztéssé kellett volna őt sújtania. — A conversióról. Miként megbíz ható forrásból értesülünk a minister i városi conversió ügyében beadott fel lebbezések elutasításával helybenhagyt a képviselőtestület azon határozatai mely a nagy kölcsönt az esztergon takarékpénztárnál mondotta ki felveni Jsn ii uxt i i rSi, — Konferencia beszédek a katholikus körben. A katholikus körben dr. Prohászka Ottokár szerdán, csütörtökön és pénteken esti 6 órakor urak részére konferentia beszédet tart, melyre nem tagokat is szívesen lát az elnökség — Adomány a diákasztal javára. A főgimnáziumi kath. deákasztal alapja ujabban a következő adományokkal
