Esztergom és Vidéke, 1904

1904-03-13 / 21.szám

meg az oltárnál, melynek tüze hevíti a mi keblünket és illatos füstje fel száll a Magasságbelihez a magyarok Hadurához, hogy kedves legyen az áldozat. Es roskadjunk le a szent sírok halmain, kulcsoljuk össze kezeinket és kérjük emigyen a magyarok Istenét : > Isten ! mindeneknek Ura, hozzád száll fel imánk és epedve kérünk áld meg magyar népedet. Áld meg kivívott szabadságát, hogy a Te dicséretedre és gyermekeinek javára fordítsam. Távoztasd el a pártviszályt, hogy a béke szent csendjében fejlessze és tegye maradandóvá őseinek örökségét, melyet egyszülött fiad édes anyjának a boldogságos Szűz oltalmába ajánlott apostoli kiküldötted szent István királyit Bertalan Vince. Az óvó- ós tankötelesek összeírása. Esztergom, márc, 9. A vallás és közoktatásügyi ministernek 1902. évben kiadott utasítása az óvó és tankötelesek összeírásának már szokásos módját alaposan megreformálta és ezzel egyúttal alapos terhet rakott a községek és közigazgatási hatóságok vállaira. Az utasitás, a tanfelügyelőségek és az orsz. statisztikai hivatal irodai munkálatainak apasztását célozván, az óvó és tanköteles gyermekekről vezetendő számos és bonyolult statisztikai csoportosítást a községekre hárítja. Városunkban most készült el véglegesen a valóban nagy munka, melyhez az adatokat egyrészt a mult nyár, másrészt ez év első hónapjai folyamán gyűjtötték. A tankötelesek összeírásával a városi tanitók végeztek alapos munkát, mig a statisztikai csoportosításokat, melyeket azelőtt részben a kir. tanfelügyelőségek, de főleg az orsz. statisztikai hivatal közegei állítottak össze, a város hatóságának megbízása alapján ezúttal Szólgyémy Gyula é$ Bardos Gyula v. tanitók készítettéig el. A nagy lelkiismeretességgel összeállított statiöf^lkai táblázatok grondos áttanulmányozása után lehet csak kellőleg mérlegelni és méltányolni azt a nem csekély munkát, melyet e tabellák összeállításával nagy fáradsággal és türelemmel végeztek, amivel nagy szolgálatot tettek a városnak, a mely kénytelen lett volna egy-két tisztviselőjét hosszú hónapokon keresztül tisztán az „összeírás körüli teendőd-kel foglalkoztatni. E statisztikai tabellákat, melyek városunk tanügyére élénk világot vetnek, de főleg arra, hogy menynyiben van végrehajtva a tankötelezettségről szóló törvény, főbb vonásaiban az alábbiakban ismertetjük. A mindkét nembeli összes óvó és tanköteles egyének száma 4523, mi városrészenként a következőké pen oszlik meg. A belvárosban 2761, Szt.-Györgymezőn 845, Szt.Tamáson 694, Vízivárosban 155, majd végül Kenyérmező és környékén 68, kik vallás és anyanyelv szerént viszont a következőképen oszlanak meg. Rom. kath, 4169, gor. kath. 2, gör. és örm. keleti 3, ág. hitv. evang. 7, ev. reform. 76 és izraelita 266. Magyar 4505, német 13, tót 3, szerb 2. Az összes 4523 óvó és tanköteles közül iskolába nem járt 1100, kik közül 566 óvóköteles, mig a többi mindennapi, ismétlő iskolai és azon'zása. Felhívási ••ír / A város polgármestere március &«áenötödike megünneplése alkalmából, az alábbi szövegű felhívást bocsájtotta ki a város lakosságához Polgártársak ! 1848 március 15-ike dicső emlékének kegyeletes felújítása és méltó megünneplése, a nemzet szent hagyományai közé tartozik és lelkes felbuzdulással vesz benne részt minden hazafi. - &~dÍGSŐ-emléknap idei évfordulója alkalmából a város tanácsa nevében felkérem Esztergom szab. kir. város hazafias közönségét, egyesületeit, testületeic és minden egyes polgárát, hogy 1904. évi március hó 15-én, kedden, a honvédtemető ben nyqgvó szabadsághőseink sírhelyének hazafias ünnepség keretében leendő megkoszorúzása végett oda szervezett menetben kivonulni szíveskedjenek. E végből kedden d. u. 2 és fél órakor a Széchenyi ktéren gyülekezünk és a város zászlójának elővítele mellett pontban 3 órakor indulunk az ünnep színhelyére. Az ünnepély sorrendje : 1. Hymnus. 2. Alkalmi beszéd. Mondja : Daubner Géza főgimn. VIII. o. t. 3. Nemzeti dal, férfi négyes. Énekli a tanitó intézet énekkara. 4. Ünnepi beszéd. Mondja : Grúsz Ede Rajmond reáliskolai tanár úr és a honvédemlék megkoszorujében megfordul, ugy ejti kétségbe az összes öreg hölgyeket. Néha még komikus is ez az őszinteség Igy például imént szünetközben, amint ott ültem nz asztaluknál, minden teketória nélkül az egész társaság fülehallatára ugy mondta meg nekem, hogy igen szép a szemem és hogy a szájam is igen helyes. Nos? Az anyja természetesen feddő pillantásokat vetett rá és én csaknem elpirultam. De mindekelőtt nagyon megsajnáltam azt a kedves ifjút, aki az asztalnál Maud mellett ült s kénytelen volt mindezt hallani. Nagy, nedves szemével szüntelen ugy nézte a leányt tudod ugy, mint valami hűséges kutya a gazdáját néá. S egyetlen szót sem szólt. Egyáltalán ugy látszik, hogy igen kevéssel éri be. Egész este szótlanul cipelte Maud mellett a táncrendet s a legyezőt. Barátom, mi is voltunk egykor oly ostobák. Tamás fölkelt. — Jer, — mondta, — meg kell ismerned őt. De ebben a pillanatban a keringő zenéjének zsongásán keresztül lágy leány-hangok csendültek fiilünkbe! — Meg van elégedve velem? Szerelmes férfi-hang felelt: — Édes, édes Maud om! Ránéztem Tamásra, aztán én is fölkeltem s óvfctosan félrehajtottam egy pálmalevelet. Alig két lépésnyire tőfelüli. Ha az iskolába nem járók számát nézzük, úgy az ijesztő nagynak látszik, ha azonban más városok, pl. Budapest fővárossal hasonlítjuk össze, úgy reánk nézve ez összehasonlítás előnyösen üt ki, mert mig nálunk az iskolába nem járók a tankötelesek 10*15 °/o

m

^

t tesz

ik? addig Budapesten e °/

0 szám nagyobb. Az iskolába járás szigorú ellenőrzése azonban reményleni engedi, hogy a jövőben ez az állapot lényegesen fog javulni. Petrus, lünk, ott ült Maud, a szép Maud és mellette ama fiatal ur, a nagy, bánatos szemű. Maud egészen hozzáhajolt a szerencsétlenhez. Nem tudom, miféle napkeleti mesevilág tündökölhetett szemében. De mozdulataiban határozottan volt valami csodálatos üdeség amint az ifjúnak kezét kezébe fogta s lágyan simogatta. — Láthatja, — szólt gyöngéden mosolyogva, — mi mindent el nem követek magáért. Még a Tamás doktornak is udvaroltam, hogy mamát csalódásba ejtsem. S mama csakugyan azt hiszi, hogy azt a vén csacsit szeretem. A doktor urnák pedig természetesen szent meggyőződése az! Csengő kacagásra fakadt. Az ábrándos szemű ifjú a távolba nézett. — A doktor ur szamár! — mondta aztán az ő bánatos csengésű, hatásos hangján. — Fizetni! — Kiáltott föl Tamás. Aztán piros selyem zsebkendőjét ajkához szorította és egy pillanatra lehunyta szemét. A következő pillanatban már mosolygott. — Látod, — súgta fülembe, — ez az, amit kifeledtem volt elméletemből: hogy a másik mindenkor szamár. Raoul Auerheimer. 5. >Isten a magas égben < Bognár Istvántól. Énekli az »Esztergomi iparosok dalköre.* Este a Magyar Király vendéglőben a Polgári Egyesület helyiségében ünnepi vacsora az öreg honvédek megvendégelésével. Felkérem a háztulajdonos urakat, hogy az ünnep napján házaikat nemzeti lobogókkal ékesítsék. Esztergomban, 1904. évi március hó 11-én. A város tanácsa nevében: Vimmer Imre polgármester. Városi közgyűlés. A város képviselőtestülete csütörtökön délután ülést tartott. A terjedelmes tárgysorozat arra engedett következtetést vonni, hogy az ülésnek másnap is lesz folytatása, amiért a meghívókon jelezve is volt, hogy annak esetleget folytatása pénteken délután lesz. Azonban a napirend tárgyai elég simán felyván le, az ülés két óra alatt véget ért. Napirend előtt Pack Antal szóllalt fel a sertés piac ügyében, mely a város evidens érdekeinek csorbításával, a forgalom rovására még mindig a vámsorompón kivül van, mit Tátus János a sérelem és viszás állapot illustrálására azzal toldott meg, hogy Komárom, Vác és Győrben a város belterületén van a piac. A polgármester azzal válaszolt, hogy a minister, kihez a város orvoslás végett fordult, aligha fogja az állapotokat sanálni, minek szorgalmazását újból megfogja kísérelni. Horváth Mihály a házaknak tető csatornákkal való kötelező ellátása miatt szóllalt fel. Az elnök válaszában kije lentette, hogy amennyiben a .rendelkezés végrehajtásának bizonyos időre való felfüggesztése kérelmeztetni fog, a tanács nem fog elzárkózni a méltánylandó okok figyelembevétele elől. A napirend érdemleges tárgyai a következők voltak. A megye alispánjának a városi függő kölcsönök ügyében tett felhívására kimondotta a képviselet, miszerént ő a kényszerhelyzet folytán már sajnálattal tudomásul vette a városi alapokból történt szabálytalan kölcsönzéseket, s igy azt jelenleg jóvá annál kevésbbé hagyhatja, mivel a mulasztók már büntetésüket is elvették. Háber János ideiglenes alkalmazású reáliskolai tanárt pályázat mellőzésével április 1-től véglegesítették. A reáliskolai államsegély felemelése ügyében felírnak a ministerhez. A szentgyörgymezei iskola építését a négy pályázó, nevezetesen : Miltner Mihály, Kósik Ferenc, Kürner Antal és Sinka Ferenc közül Kósik Ferenc nyerte el. Az épités ellenőrzésére: Perger Lajos, id. Hegedűs József és Bádi András képviselők kérettek fel, mig a a villamos telep építésének ellenőrzésére Bleszl Ferenc, Marosi József és Zsiga Zsigmond. Nagyobb vitára adott okot a tüzrendéazeti szabályrendelet azon szakasza, mely kimondja, hogy mindazon lótartók, kik köz veszély esetére állatjaikat a kirendelés alól mentesíteni akarják, váltságot tartoznak fizetni, mit a tanács egy évre két ló után 10 kor. 1 ló után pedig G kor. javasolt megállapítani. Vagy tizen szóllottak, legnagyobb része a javaslat ellen. Dr. Prokvpp Gyula arra utalt, hogy a javaslat nem uj terhet akar a lótartókra róni, hanem ellenkezőleg kedvezményben részesíti azokat, s módot nyújt arra, hogy a törvény rideg intézkedésével szemben a kivonulás terhes kötelezettsége meg legyen váltható. A tanács javaslatát elfogadták. Táky Gyula karmester nyugdíjjárulékának megállapításánál a körül fordult a vita, vájjon a jótékony alapítványok jövedelme beszámittasséke. A többség a mellett döntött, hogy igen, mivel az állásra kiirt pályázat azokat rendes fizetés jellegével ruházza fel. Az utcák neveinek megállapítása és a házaknak újbóli számozása ügyében Niedermann Pál és társai által tett indítványra vonatkozólag aképen hozatott határozat, hogy Hoffmann Ferenc p. ü. tanácsos bízatott meg a munkálatok keresztülvitelével és epedig aképen, hogy minden utcában 1-től történjék a számozás, az utcák pedig a jelenlegi elnevezések szerént táblákkal látassanak el. Amennyiben pedig egyes történelmi nevezetességek avagy alakokról akarná a város utcáit elkeresztelni, úgy alkalomszerűleg fogja azt esetről-esetre eszközölni. A bérkocsi szabályrendelet módosítása csak ama részében került tárgyalásra, hogy kimondotta a többség, miszerént a bérkocsi tulajdonosok nem kötelesek éjnek idején a Párkány-Nánai állomásra kocsit kiküldeni, mig tarifális része, dr, Helcz Antal indítványára egy bizottsághoz utasíttatott a bérkocsi tulajdonosok belevonásával leendő újbóli tárgyalás végett. Dr. Földváry István érvekben dús felszólalásában figyelmeztette a képviseletet, hogy mennyire a város érdeke ellen cselekeszik akkor, midőn magát egy világ vonaltól zárja el, s kiszolgáltatja érdekeit a konkurens Párkánynak, de figyelmeztette a bérkocsi tulajdonosokat is, hogy területi jogaikat kockáztatják a feladással. Felszóllaló annyira a város érdekében állónak tartja a kontaktust, hogy még áldozatok árán, és nevezetesen az üresen visszaérkező kocsik vámdijainak megtérítésével is, de fentartandónak véli azt. Ezután a főjegyző referált egyes