Esztergom és Vidéke, 1904
1904-12-15 / 99.szám
1904 deczember 15. ESZTERGOM és VIDÉKÉ. (99. szám) Etelka és Tdky Gyula Abttól kettősö rét fognak énekelni. — Lemondás. Dr. Ziskar Antal, kir. _ T .nácsos, panonhalmi főapátság! ügyész | Larmincévi szolgálat után ezen állásaj uól való felmentését és nyugdíjaztatásit kérte. A főapát a nevezett ügyész xyugdijaztatását újévtől kezdödoleg elrendelte. — A nagyölvedi jegyzői hivatal betöltése. Miután a belügyminister jóváhagyta a közigazgatási bizottságnak a nagyölvedi jegyzői állás betöltésére vonatkozó határozatát, most mar a nevezett állás végleges betöltése iránt fog intézkedés tétetni. — Drágaság. A városi szegényház fő nüknője azt kérelmezte a város hatósága- tói, hogy a szegények ellátási diját tekintettel az éle miszerek folytonos drágulására 40 fillérről 50 fillérre emelje fel. A szegény ügy bizottság a ké- ^ -elmet méltányolva, az áremelést a! tanácsnál véleménye Me. — Képviselöjeiölós. Mivel a politikai; lapok híradása szerint a képviselőház j feloszlatása a közel jövőben meg fog | történni, a jövő képviselő választásra nézve a kübölkuti választó kerületben; már megindultak a combinátiók. Mint • -értesülünk a kerület irányadó ténye-! ismét bátorkeszi Kobek Istvánt! a jelzett papírlap alapján a c omagot mégD kézbesíteni lehessen. Kívánatos továbbá, hogy a feladó saját nevét és lakását a csomagon levő cimirat felső részén is kitüntesse. 5 A csomagok tartalmát úgy a cimiraton, mint a szállítólevélen szabatosan és részletesen kell jelezi i. Budapestre és Bécsbe szóló élelmi szereket, illetve fogyasztási adó alá eső tárgyakat (húsnemíi, szeszes italok, sib,) tartalmazó csomagok cim- irataira, nemkülönben az ilyen csomaghoz tartozó szállítóleveleken a tartalom minőség és mennyiség szerint kiírandó (pl. szalonna 2 klgr.. egy pulyka 2 klgr , 2 liter bor, stb.) A tartalom ily részletes megjrlüléie a fogyasztási adó kivetése szempontjából szükséges és a gyors kézbesítést lényegesen előmozdítja. — Tűz. Kedden cl. u. fél öt óra tájban a városi szérűkön tűz ütött ki, mely Szenczi Istvánnak két kazal szalmáját hamvasztotta el. A tűz keletkezésének oka a jelek szerént gyújtogatás. —■ Állategészségügy. Lábatlan község ben a lépfene a szarvasmarhák között fellépett. Csscxm-oHs:, SOI-óhajtják jelöltül megnyerni, ki már há- • rom cykluson át képviselte a kerületet. — A postai csomagok célszerű csomagolása és helyes címzése. A postai csomagok célszerű csomagolása, helyes címzése stb. tárgyában a budapesti m. kir. posta és távírda igazgatóság tekintettel a karácsonyi és újévi nagy forgalomra egy figyelmeztetést bocsájtott ki, mit a nagy kö-önség tájékozása vé-, gett a következőkben közlünk. „A ka-1 rácsonyi és újévi rendkívüli csomag-' forgalom ideje alatt a küldeményeknek késedelem nélkül való kezelése csak úgy biztosítható, ha a közönség a csomagolásra és címzésre vonatkozó póstai szabályokat betartja. Különösen szem előtt tartandók a következők: 1. Pénzt, ékszert, más tárgyakkal egybe csomagolni nem szabad. 2. Csomagolásra faláda, vesszőből font kosár, viaszos vagy tiszta közönséges vászon, kisebb értékű •és csekélyebb súlyú tárgyaknál ’ pedig ■erős csomagoló papír használandó. Vászon vagy papirburkolattal biró csomagokat, göb nélküli zsineggel többszörösen és jó szorosan átkötni, a zsineg meresztezési pontjain pedig pecsétviasz- szal lezárni kell. A pecsételésnél vésett pecsétnyomó használandó. 8. A címzésnél kiváló gond fordítandó a címzett vezeték és keresztnevének vagy más megkülönböztető jelzésnek (pl. ifjabb, idősb, özvegy stb.), továbbá a cimzett polgári állásának vagy foglalkozásának és lakhelyének pontos kitétele; a Budapestre és Bécsbe szóló küldemények cimirataiban ezenkívül a kerület, utca, házszám, emelet és aj!ó jelzés stb. kiteendő. A rendeltetési hely tüzetes jelzése (vármegye) s ha ott posta nincs, az utolsó posta pontos és olvasható feljegyzése különösen szükséges. 4. A címet magára a burkolatra kell írni. de ha ez nem lehetséges, úgy a •cím fatáblácskára, bőrdarabra vagy erős lemezpapirra Írandó, melyet tartósan a csomaghoz kell kötni. A papír lapokra irt címeket mindig egész tér jedelmében kell a burkolatra felragasztani. Felette kívánatos, hogy a feladó nevét és lakását, továbbá a cimirat összes adatait feltüntető papírlap le gyen magában a csomagban is elhelyezve arra az esetre, hogy ha a burkolaton levő cimirat leesnék, elveszne, y&gy Pedig olvashatlanná válnék, a küldemény bizottsági felbontása utján Farkas történet. Mikor a sarju betakarittatik, felszabadul a határ. A tehén csordát külön fogadott tehenes legel'éti, ezek azonban csak napjába vannak künn a réten, este haza térnek és éjszakára az ólban kérődének. A lovakkal másként van. Egész nap szükségeltetnek a dologra, mert ki a tengerit hordja, ki meg másként foglalatoskodik vélük, s csak éjszakára hajtatnak ki a legelőre. Rendesen a legincse fiát küldi ki a gazda, a fiatal jobban bírja az éjszakázást. De akad a pásztorok között idős ember is, mint Bőgye István, ennek se kisebb, se nagyobb ; s maga kénytelen vélük virasztani. A lovak megbéklyóz- tatnak, ami azért is lörténik, hogy messzire el ne kalandozzanak, de hajnal fe é könnyebben össze lehet őket fogdosni. Szép, hűvös éjszaka van. A tejut hosszan, fehéren húzódik el a sötét kék égbolton; némelyek menyország utjának nevezik, mert úgy mondják : ezen tér a lélek az Isten Ítélő trónusa elé. A jótétet a ragyogó göncül szállítja, mig a hamisnak gyalogosan kell rajta végig botorkálnia. A fű nedves a leszál-■ lőtt harmattól és az ezerszer ezernyi' prücsök hangos muzsikája talán a kerek világon végig hallatszik. Gál Imre rétje aljában, egy megnövekedett határfü'. alatt gyülekeztek Ö«sze í az emberek. Behúzódva a viseltes I szűrökbe, pipázva melegszenek a rozsé-! vei gyarapltott tűz körül. — Heles dolog a tűz. Meleg. Véli az egyik. Ki találhatta ki ? — Tán’ mindig is vót’ — szól a másik és kinyújtóztatja elzsibbadt lábát. — No, — okoskodik Szabó András — a tüzet nem csodálom, hogy ég; meggyujtják hát muszáj neki. I)e a csillagokat ki hozhatja lángra igy esténkint ? . . . Mégis furcsa az. Erre senkisem felel, csak a pipák kerülnek viszintes irányba a szájjal, mert az emberek arcukat felfelé fordítva az eget vizitálják. Ki-ki gondol egyet, mert van ám ezen parasztos ésszel is gondolkodni való, de hogy senki sem bizonyos benne, hát nem szól. Hogy azonban mindenik furcsának találja, az a vállvonogatáiokból is gyanítható. Az igy került csendet a Rádi gyerek zavarja meg. Beljebb tolakodik az idősebbek közi és megszeppenve mutat egv oldalt sötétlő reves fűz tövére : — Neue! Mi az? Odafordulnak. Aki babonásabb, az fehérebb képpel nézi a fűz tövén fénylő, csillogó valamit. — Bugái* a*', — mondja az öreg Bőgve — fényes bugái*. — Az a.’ — mondják többen eszbe kapva. Csakugyan bugár, angyalok szeme. S bogy jól oda néznék, többet is látnak csillogni. Elszáll némelyik, aztán párosán tér vissza. — Szemnek néztem, — szégyenuezik a Rádi gyerek. — Mondok állat lesz. — Tán farkas. — tódja valaki hátul. — Azóta nincs, möté az eresalényi erdőket kivágatta az uj bérlő. Akkor még uj volt, most már ez is oda van, magyarázza Bögye és kezével a told felé mutat. — Sok vót akkor? — Kérdik. —- Az öreg kicsavarja a pipaszárat és megszelelteti, aztán friss parazsat tesz a kupak alá. — Egyszer, nagy tél volt — kezdi — szörnyen megsokasodtak, esténként a falu végére is bejártak ordítozni, ügy karácsony tájt volt az idő, még az öreg uraság is élt, — Isten nyugtassa szegényt — kürtősöprő járt a faluba. Má’ nem tóm" későn végződött-e, vagy hogy mulatott el, elég az hozzá, hogy jócskán sitéies volt, mikor haza felé indult. Még marasztaltuk, ne menne, akad itten szállás ; borult az idő, kod van. hát könnyen eltévelyedik. De nem. No, elég az hozzá. — mondom — elindult. Alig rá, a hó is neki haj hálódott, a szél meg éppen szemközt fordult neki. Ő meg, hogy rövidebben járjon, az Ereszlényen akart keresztül vágni. Hát alig ért a Csihercsig, ami anélkül is rossz hirii hely volt, két farkas is került eleibe. No’, mit csinált, — szaladni, hiába szalad, úgyis utolérik. Kapja a rétyát, neki egy fának, oszt' föl . . . Tudta, hogy a füzet nem áll- hatja a beste féreg ; elővette a gyufát, oszt’ a meddig tartott, gyújtogatta nékik. — De azok nem futottak el. Leültek alája, s hogy fel tudtak mászni, ott orgonáltak néki . . . ... A hidegtől a fák repedeztek, azóta se’ tudok nagyobb telet. Másnap a jáger került arra. Ott ült szeginy a fán, egy ágba' volt kapaszkodva. A hó is belepte, meg zuzmával is teli ragadt . . . — 0aztán ? — Kérdi el csukló hangon a Rádi gyerek. Bözse rá néz és a tüzet kezdi élesztgetni. Egerészö bagoly szelhette a léget, a lovak dobogva futnak egy csomóba. A Rádi gyerek még közelebb húzó dik a tűzhöz. Zanoletti József. A divat. Jön az áldott karácsony és ilyenkor, jól tudom, hogy sok kedves gondos előrelátó jó anya szeret a leánya karácsonyfája alá valami kis farsangi meglepetést tenni, — a kellemeset a hasznossal összekötni. Azért is hát első sorban az idei báli divatról legyen szó levelemben, noha a farsang maga még elég messze van tőlünk. Úgy látszik, hogy a külső fény, pompa és ragyogásban annyira beleszoktunk, hogy nemhogy lemondani tudnánk róla, de sőt még fokozzuk az eddigi mértéken túl is. A legtöbb báli' ruha a legkönnyebb tüllkelmébŐl készül, de tele hímezve fém gyöngyházpikkelyekkel és gyöngyökkel. Csakhogy az idén már nem mind tiszta fehér a báli ruha és nemcsak ezüst- vagy arany- fényű a hímzése, hanem piros, mint a lobogó tűz a kelme és hímzés egyaránt, lila mint az esteli pára a távoli hegyek fölött, rózsaszín mint a hajnal pirkadása, zöld mint a misztikus hold fényben a berek. És nem is fölötte drága, tekintve, hogy a ruha jóformán kész, csak korczba kell szedni a szoknyát és összeaggatni a derekat egy kis kivágott bélés fölött. Ugyanilyen formába szabott és összeállított pikkelyekkel díszített egész ruhákat szépen skatulyába készítve selyem és batiezt- kelmében lehet kapui, vagy csipkebetétekkel összeállított egyéb könnyű kelmében. Kifogyhatatlanul leleményes az emberi elme, a szépnek, a szemet és a szivet, megvesztegető szépnek kigondolásában és összeállításában. A báli ruhákon kívül még egy egész sereg divatos apróság* van, a melyet mindenki szívesen láthat a fája alatt. A remek övék puha bőrből, selyemből elkészítve, most természetesen az mind elől jól lenyúló divatos, hegyes formában készítve, gallérok, áliógallérok, csipke boá, hímzés vagy finom prémből, elől hosszabb rövidebb mellfodor vagy stóla- szerűen benyúló végekkel. Azután a sok szép báli keztyíi, korcsolya-keztyü, muff, sapka, kis kabát finom prémek kei díszítve. Hát még az ékszerek sokfélesége. Meg a báli legyező, a mely az idén olyan parányi, hogy akár zsebbe, akár a keblébe rejtheti az ember, — de lehet ugyan csinos, egy-egy türkiszkapocscsal ellátott, kis ezüstlán- czon is hordani. És a virág, a mely az idén ismét nagyon divat és a melyet egy kis arany vagy fémkarikára erősítve szorítanak a konyty körül. És a báli czipő gyöngygyei hímzett atlaszból és báli harisnya stb. stb. Hát még az egyebek, a miket karácsonyra már most kell bevásáiolni — a hasznos dolgok tömege — a melyeket néhány év óta ügyes és gondos kereskedőink ilyenkor tömegesen kínálnak igen jutányos áron megvételre. Ajánlom mindenkinek, hogy jókor fogjon hozzá a megválasztáshoz. Ne hagyja dolgát az ünnepek előtti pár napra, a mikor már akkora a gondatlanok és elkésettek tolongása, hogy valaminek a helyes megválasztásra nincs is emberi lehetőség. A mikor már a vevő türelmetlen, mert nincs idt*jj, a kereskedő meg ide ! ges, mert kapkodni kénytelen, hogy ' mindenkit kielégíthessen. Hisz a ki meg- | kísérli, látni fogja, hogy egy séta — ' de nem egy, hanem mindennap egy — I a városon végig, a mindennel kecsegtető kirakatok szemléletében eltöltve, valóságos és tiszta élvezet. Még ha nem vehetünk is meg mindent, a mi tetszenék, sőt ha nagyon keveset vagy semmit sem vehetnénk, még akkor is pallérozzuk ízlésünket, mert hisz némely kirakata a belvárosnak valóságos iparművészeti kiállítást produkál. A ki nem hiszi, nézze meg. Ida. * A Divat Újság minden hónapban kétszer jelenik meg. Előfizetési ára nagyon olcsó : negyedévre, póstán való szétküldéssel, 2 korona busz fillér. Előfizetni, legczélszerübben a kiadóhitalba intézett póstautalványon lehet. A Divat Újság kiadóhivatala Budapesten, VIII., Rökk Szilárd-utcza 4. számú házában vau.
