Esztergom és Vidéke, 1904
1904-12-04 / 96.szám
2 KSZTKKGOM 6* VIDÉK!« ,96 szám. 1904. dfczember 4 Ezután következett a jövő, 1905 évi költségvetés tárgyalása. Nagyobb vita a rendőrök fizetésének felemelésénél volt, mit a pénzügyi bizottság havi 4—4 koronával javasol. Többen szó flottak a sí tárgyhoz, különösen a földműves képvi- a: selők közül, kik azzal érveltek, hogy n a tervbe vett fizetésemelés alkalmas k arra, hogy szociális bajoknak magvát A hintse el. A vitát névszerinti szavazás k döntötte el. A javaslat mellett 35 en, mig ellene 27 en szavaztak. Hasoniólag ri nem kisebb vitát idézett elő az egyházi a kiadások címleténél azon körülmény, éi hogy a természetben kijáruitatandó fa z mennyiség a szükségleti és fedezet 7 rovatban készpénzben van feltüntetve. A vitát dr. Helcz Antal nyitotta meg. j Többek hozzászólása után a képviselő-1 testület a tervezetet elfogadta, s ki-j mondotta, hogy a jövőben az összes ily s; jellegű átmeneti tételek a költségvetés- e ben feltüntetendők. D Az erdészeti kiadásoknál Adorján János az erdők tisztán tartása ügyében + emelt kifogást mig az adók cimleté- p nél Magos Sándor a miatt emelt szót,, ^ hogy a megyei pótadót a város maga j p fizeti be egy összegben, a helyett, hogy j p azt egyénenként vetné ki s szedné be, ; n a mi a városnak nyilván megkárositá- ; sával jár, mivel ha a város fizeti azt, j g úgy az utolsó fillérig befizettetik az j ^ adó a megye pénztárába, s a be nem ; p, hajtható összegeket a város elveszti,! holott az egyénenkénti kivetésnél ha az | r adó be nem hajtható, úgy a megye, s í \ nem a város károsul, minek folytán s kimondotta a képviselőtestület, hogy a e kérdést a tanács és pénzügyi bizottság- r hoz vezérli, alapos megvitatás czéljából. E A kőzvilágitásnál Horváth Mihály, t Adorján János és dr. P-okopp Gyula f szóllaltak fel amiatt, hogy a külvárosok t nak, majd a belvárosnak is egyes utcáin B a lámpák elosztása hiányos, a világitás e fogyatékos. A polgármester felszóllaló t kát azzal nyugtatta meg, hogy már p történt arra nézve intézkedés, hogy a tapasztalatok és megfigyelések alapján jg a lámpások elhelyezésére és beosztá- j sára nézve javaslat dolgo/.tassék ki. I p Délutáni ülés. A déli 12 órakor abbahagyott ülés I g folytatása d. u. 4 órakor volt. A dél-, -j utáni ülés semmiben sem külömbözött ^ hangulat és tárgyalási modor tekinteté-1 ben a délelőttitől, sőt nem szűkölködött ^ mulatságos jelenetekben. Elnöklő polgármester figyelmeztette a mondhatjuk rakoncátlankodókat, hogy j egyeseknek, a képviselői hivatással meg- nem egyeztethető viselkedésének hire,’ egész a ministeriumig elhatott, hol a j varos törvényhatósági jogának vissza- j szerzése végett kopogtat, miről illetékes helyen csak a város törekvéseinek hátrányára vesznek tudomásul, amely viselkedése egyeseknek, a képviselő tes^ tület méltóságánák csorbitását idézi elő. S midőn már az elnöki intó szó nem használt, Kiffer János képviselőtől azzal vonta meg a szót, hogy tartsa fel a képviselőtestület az elnök tekintélyét a saját tekintélyével. Az elnök erélyes eljárását helyeslés és éljenzés követte. Volt egy kis testvérháború is az anyaváros és a hóditott tartományok között ami azonban inkább mulatságos epizód, semmint komoly számba ment. j Nagy és hosszantartó harcot provo- ' cált özv. Czigler Józsefné tartási dija, melynek a költségvetés keretébe való felvétele névszerinti szavazással végződött. | A vegyesek tételénél Bártfai Géza erősen támadta a dijnoki rendszert amely még mindig divik annak daczára, hogy a szervezési szabály annak kiküszöbölését mondotta ki alapul. Eel- ' hivatott az ellenőrző bizottság, hogy a szorosát fizetik, addig nálunk két- háromszorosát fognák fizetni az imént jelzett egységárnak. Varga József legutóbbi ittléte alkalmával a csőhálózat és az utcai csapok és közkutak helyeinek tervezetét mutatta be, mit most azon helyiségek összeírása fog követni, melyekre nézve a bevezetés kötelezővé mondatnék ki. Ezen össze- irás alapján fognak aztán a dijak megáilapittatni, melyek a törlesztési quóta és az üzemköltség törlesztésére kontempláltatnak, mig a kerti helyiségek, fürdőszobák, mosókonyhák s efféle nagyobb és bizonytalan fogyasztású helyiségek után fizetett dijak, mint nyereség marádnának meg. —n. Városi közgyűlés. Esztergom, december 2. A városháza restaurált termében ma volt az első ülés. Az egészben vagy hatvanan jöttek össze a képviselők közül, kiknek jóformán fele része földművesekből állott, mig a társadalom egyébb osztályai elég gyéren voltak képviselve, mi fényes bizonyítéka annak, hogy a délelőtti órák, midőn a képviselők nagy része magánügyeinek ellátásával van elfoglalva, az ülések tartására n^m alkalmasak, de bebizonyosodott az is, hogy nemcsak a délutáni, hanem a délelőtti üléseken is fordulnak elő turbulentiák. A rendőrök fizetésének emelésénél valóságos öbstruc- tiós hangulat volt. Az elnöki csengőnek ugyancsak akadt dolga, hogy a zavargó hangulatot lecsendesitse. Hogy magáról a teremről is megemlékezzünk, elmondjuk ; hogy anagyobbi- tott és kupolaszerű, menyezettel ellátott terem, a megjelentek tetszését meg nyerte. Falai és menyezete világos szürkés zöldre van. nakfestve, nem valami költséges, de szép és Ízléses keretfes téssel. A kupoláról két ötös és egy hét karú csillár csüng alá, melyek 25 ös izzókból szórják a fényt. El lehet mondani, hogy a városháza tanácskozó terme egyike legszebb termeinknek. A restaurálás eredménye az uj rend mely szerént a képviselők felső ruhája kalapja és botja részére a folyosónál elzárt és fűtött része van fenntartva A tanács a képvi élőktől el van kiilö nitve. Készére egy emelvényen leví asztal van fentartvü, mig a képviselői helye a teremben kettős sorban elhelye zett asztal körül van. A hallgatóság részére pedig egy elzárt hely van fenn tartva. Áttérve már most az ülés lefolyására az a következő volt. * A polgármester megnyitván reg. ' órakor az ülést üdvözölte a képviselő két s azoknak, valamint a tisztikarnál erőt, egészséget kívánva azon óhajánál adott kifejezést, hogy az uj terember megújult erővel és vállvetett tevékeny séggel mii1 kálják a város érdekeit. A napirend első tétele, az árváspéns tár megvizsgálására kiküldött két képvi selő megválasztása volt. Dr. Fehé Gyula és Bieszl Ferenc választatta meg. Dr. Eöld^áry István választási elnöl nek a megejtett képviselőválasztásokra szóló jelentésének tudomásul vétele utál a villamos telep üzemét és könyvvitelt! ellenőrző bizottságba Székely Miksi Sági János, Bieszl Ferenc, Tiefentln Gyula és Huray János küldettek k majd tudomásul vétetett a novembei pénztár vizsgálatról felvett jegyzi könyv. A vízvezeték kérdése. Esztergom, dec 2 Megszoktuk mi mir azt esztergomiak, hogy a monumentális, évtizedekre szólló alkotások viszont évtizedekig terveztetnek s épp akkor lépnek váratlanul a megvalósulás stádiumába, midőn a körülmények legkevésbbé engednek következtetést vonni arra, hogy a régi, a közóhaj teljesüljön. így volt ez a nagy-dunai vashiddal, a világítással , s ha a jelek nem csalnak, igy lesz ez a vízvezeték kérdésével is. Húsz, harminc évre visszamenőleg akadunk ideiglenes, végleges, részleges, majd az egész város területére kiterjedőleg kombinált vízvezetéki tervek nyomaira, melyek megvalósításának útját, a legtöbb esetben a pénzkérdés állotta. Legújabban Varga József fővárosi mérnök hozta napirendre a vízvezeték kérdését, kinek tetszetős ajánlata megérdemli, hogy azzal f )glalkozzunk. O kész a városi vizvizetékre vonatkozólag az összes terveket, költségvetéseket és minden szükséges adatot beszerezve, a kérdést a kivitelre előkészíteni, amely munkálataiért csak akkor kér díjazást, ha a város azt felhasználja. Felhasználása a kész elabora- tumnak aképen történnék, hogy vagy maga a város épitetné fel a vízvezetéket vállalkozóval s szerezné meg a törlesztéses kölcsönt a mű létesítéséhez, vagy keresne egy vállalkozót, ki azt a maga költségére felépittetné, s akinek az tulajdona maradna és a város biztosítaná annak a törlesztéses kölcsön és az évi üzemi költségek és természetesen valamelyes nyereség fedezésére szolgáló összeget, vagyis a város mintegy bérelné a vizvizeté- ket. mit bármikor módjában és jogában állana magához váltani. A kivitelnek ezen tetszetős formája azonban elesik akkor, ha tudjuk, hogy az ily vállalkozók csak az erkölcsi testület garantálása mellett kapnak kölcsönöket. A vízmű a csőhálózattal a közkutak és közcsapokkal egyetemben, hozzávetőleges számítással öt-hatszáz ezer koronába jönne, mi törlesztéses kölcsönnel fedeztetnék, melynek évi részleteit nem a város, mint ilyen, hanem a nagyközönség fizetné oiykép, hogy a vízvezeték bevezetése szabályrendeletileg általában közkötelezővé tétetnék, kivéve azokat, kik a bevezetési kényszer alól anyagi helyzetükre való tekintettel mentetnének fel, azonban ezek is köteleztetnének közkuti használat címén, még ha azt nem is használnák, bizonyos mérsékelt dijat fizetni. M»gyarországon 3 és 10 korona között hullámzik azon összeg, mely- lyet a vízvezeték után helyiségenként egy évre fizetni kell, mely egységár nálunk 4—5 koronát fog körülbelül kitenni. Oly helyiségek alatt, melyek után tekintet nélkül a fogyasztásra, állandó dij fizetendő, a szobák és konyhák értendők, mig a fürdő szoba, mosókonyha, avagy kerti helyiségek után már nem a jelzett egység ár szerént, hanem a fogyasztás mérvéhez képest történik a fizetés. Vendéglők, szállodák a jelzett 4—5 korona helyiségenként egységárnak mig a fővárosban hatijuokok alkalmazásának, szükségességnek stb. kérdését, vizsgálja meg, s egyen arról jelentést. A rendőrségi címletnél Dóezy Ferenc /óvá tette, liogy a helyettes kapitány ?, őt érdeklő dolgok tárgyalásánál incs jelen. Szóvá tette a mérleg el- obzások ügyét, amelyre nézve dr. lldari Mór tanácsorvos igazolta a k. :apitány eljárását. A szükségleti címnek elfogadása után övidesen esett át a képviselő testület födözeti részen, mely után a mezőőri s közmunka pénztári költség előirány- at fogadtatott el, amivel az ülés esti órakor véget ért. — r. Szövetkezeti kurzus városunkban. A gazdasági egyesület f. hó 15 én zö vetkezeti kurzust tart, melyre annak lnöke Horváth Béla főispán az alábbi aeghivót bocsájtotta ki. Tagadhatatlan tény, hogy a nemze- ek gerincét a kisbirtokos osztály ké- >ezi, melynek fenntartása minden okos kormányzatnak és társadalmi akciónak Őfeladatát kell, hogy képezze. A kis- űrtokos osztály yal állanak, vagy buk- Lak el a nemzetek. Újabb időben a szomorú közgazdasági is kü önösen a mezőgazdasági állapotok következében a kisbirtokos osztály ro- lamos süllyedé-nek induit. A birtok felaprózódott, rósz évek, •ősz árak és fi-lyton növekedő nemzeti, lözségi és kulturális feladatok teljesité- lében reá rótt terhek következtében Eladósodott. A nép földjét okszerűen kihasználni nem tudja, termé- lyeit értékesíteni nem bírja. Sóján uzsorások kezeibe kerültek. Úgy, logy attól keli tartanunk, hogy kisbir- ;okos osztályunk teljesen elzülük és na holn»p szaporítani fogj a azok szá- nát, akik szülőföldjüket e hagyva, az ij világrészben keresnek maguknak jobb lazát. E bajon segíteni nemzeti kötelesség ! Minden tényezőnek meg kell tennie kötelességeit a \ e-zedelem elhárítására! A népet takarékosságra, józanságra, szorgalomra nevelni, helyesebb gazdálkodásra oktatni kell ; uj jövedelmi forrásokat kell neki nyitni ; a kis szétszórt erőket egyesíteni kell köös nagy célok elérhetésére. Ezen eszméktől lelke itve az „Esztergom-vidéki Gazd i sági Egyesület“ elhatározta, hogy a „Magyar Gazdaszövetség“ közreműködésével Esztergomban, a főgimnázium dísztér- miben f. év dec. 15-én szövetkezeti kurzust tart. Sikerült a közgazdasági és társadalmi téren működő férfiak legjelesebbjeit ügyünknek megnyerni, akik készséggel fogják nekünk az utat megmutatni, melyen haladnunk kell, hogy e nehéz válság ból népünket kivezessük. Különös-n számítunk mint munkatársakra a vidéki földbirtokos, lelkész, gazdatiszt, jegyző és tanító urakra mint, a falusi gazdálkodó nép természetes vezéreire. Újabb időben — megszűnvén a patriarkális viszony a földesúr és a nép között — majd minden összeköttetés megszakadt a közjó kimondhatatlan kárára, az értelmiségi osztály és a földműves nép között, minek következtében a népben e idegenedés, sőt ellenszenv tapasztalható az értelmiségi osztály ellenében. Ez űrt át kell hidalnunk, mielőtt oly állapotok támadhatnának, amilyenek Oroszországban észleKeiök. Nagy nemzeti feladatok megoldásához akarunk csekély erőnkkel hozzájárulni, hiszen a magyar faj fentartásáról van
