Esztergom és Vidéke, 1904

1904-11-10 / 89.szám

ESZTERGOMI e* VII. * * VIDÉKE (89. 1901. november 10 ság- meghagyásának az újból való épitést illetőleg nemcsak nem tett eleget, de sőt határozottan kimon­dotta, hogy az uj vágóhíd építésé­nek kérdését a napirendről leveszi, függelem sértést követett el. Ez az egy szó volt az, mi dr. Helcz Antal fülét kellemetlenül érintette. A leirat felolvasása után szót kért. A leirat érdeméhez nincs és nem is lehet úgymond szava, nem hagy­hatja azonban megjegyzés nélkül az önkórmányzat elvi szempontjából azt a felfogást, mely akkor, midőn egy önkormányzati joggal biró vá­rosról szól, függelmi szempontokról beszél. Ifjú korában szerzett tudása és egy egész életen át vallott hite szerint, egy önkormányzati testület- tál szemben a lei i at vonatkozó passzusa szokatlan, flagrans sértés, mi valódi, hamisítatlan muszka csi- novnyik rendszer. A hatóság el­végre is nem valami baka káplár, melyet dirigálni lehet s amely va­kon tartozik engedelmeskedni. A főispán dr. Helcz Antalt a kór- mány ellen használt kifejezéseiért rend- reutasitotta, mi elnökösködése alatt először történt meg úgymond, hogy rendreutasit valakit. Ha, — folytatta a főispán — a miniszter leirata szo­katlan, Helcz Antal kifejezései még szokatlanabbak. Helcz Amal azzal válaszolt, hogy ő csak a bírálat jogával élt, amivel élni mindig fog, még a miniszterrel szemben is, ha alkalma lesz. Horváth Béla főispán elismeri a bírálat jogát, azt, hogy a miniszter is birálat alatt áll, azon­ban csak úgy s akkor, ha az jogos, s ha az illő formában, szavakkal, tétetik. A központi ebadó alap 1903 évi zárszámadásának megállapítása utáni az esküdtbirósági lajstrom felülvizs­gálására hivatott küldöttség tagjaiul Vancsó Gyula, Hartmann Márton, j Lindtner János és Vaszary Antal; választattak meg. j Dömös község képviselőtestületé j nek azon határozatától, mely az 1903 évi fogyasztási adójövedelem ; 50%-át az ottani iskolák segélyezé- j sére akarja fordítani, jóváhagyását a bizottság megtagadta. Kirva község túrájának fizetése 85 koronáról 120 koronára emelte­tett fel. Kü.önfőle számodások tudo­másul vétele után a szentléleki köz­ségi szülésznő javadalmazását 20 koronáról 40 koronára emelte fel. E határozta továbbá a törvény- hatóság, hogy 100 koronával az esztergomvidéki történelmi és régé- szeti társulat alapitó tagjai sorába lép, mely határozatáért az elnöklő főispán, mint a nevezett társulat el­nöke köszönetét fejezte ki. Következett Bény község elöljáró­ságának kérvénye 200 kor. állandó évi segélynek a Bény—kis-gyarmati vicinális ut fenntartási költségeire leendő folyósítása iránt. Az előadói javaslat mellőzni kérte a kérvényt, mivel arra a célra a megye pénzzel nem rendelkezik. Csebres János a kérvényben fogiáit kérelem mega­dása mellett szóllak fel, mire B. Szabó Mihály főjegyző kijelentette, hogy nemcsak állandó, de még egy- j szeri segélyezésre sincs pénze a' megyének. Végül is a kérdés a napirendről le és további eljárás1 tárgyává tétetett. A tárgysorozat utolsó pontja a; vármegyei tisztviselők orsz. egye- i sóletének átirata volt, a törvény•; hatósági utibiztosoknak a XI. fize tési osztályba v.dó sorozása tárgyá ! ban. Elhatátozta a bizottság, hogy azok fizetését 200—200 koronával emeli. Végül a főispán az Ínség ügyről i jelentett. Előadta, hogy a beszer-' zett információk alapján általános­ságban ínségről beszélni nem lehet, mivel csupán egyes községekben mutatkozik indokoknak és szüksé-■ gesnek a segély. Előadta, hogy a kormány a legszélesebb körű intéz­kedéseket tette meg a vetőmagvak­nak állami közvetítés utján leendő kiosztása ügyében. Az őszi vetés-; hez szükséges magvak kiosztása lehetetlen volt, mivel erre vonatko-1 zólag a kérvények későn érkeztek; be, mig a tavaszi vetéshez szükséges ! magvak aképen fognak kiosztatni, hogy a kormány a kérvényezőknek természetben fogja kiadni a vető­mag szükségletet, melyet ?zok az tán természetben és ugyanoly mi­nőségben tartoznak visszaadni. A vetőmagszükséglet az illető közsé­gek képviselőtestületének a‘törvény- hatóság által jóváhagyott határozata alapján lesz folyósítva, melyért a község, mint erkölcsi testület kész­fizetői kezességet vállal. Feljogo­sította a törvényhatóság bizottsága az alispánt, hogy indokolt sürgős esetekben a bizottság utólagos jóvá- hagyának reményében a képviselő- testületi határozat alapján utalvá­nyozhasson vetőmagvakat. tömés fal beritésü erős palánka. Kerü­lete hatszáz lépés. Mivel alacsony he­lyen fekszik, azért árka nincs. Északi oldalon, a kapuja előtt árka és felvonó hídja van. Négy szögletén, négy erődít­ményében ágyuk és muskítapuskák van­nak. Parancsnoka, kétszáz katonája, dsebedsi-, topcsi- (tüzér), és barudsi- basi (tőporfelügyelő) agái és benn a várban egy külön osztályban katona- házai vannak. A Barutkáne gyára kü­lön épült. Ennek is, mint a budai lőpor­gyárnak bronz kerekei, hengerei és mozsarai vannak. Ennek is minden szerszámát és kerekeit a hév forrás vize forgatja, de vize kissé bűvösebb. VII. Esztergom város leírásának befeje zése. Vize és levegője kellemességénél fogva igen sok szépsége van. Asszonyai soha a kapun ki nem mennek. Népe nagyon barátságos, jó természetű és szép tulaj­donságú emberekből áll. Az esztergomi síkság felén szőlők, gyümölcsösök és körülzárt kertek vannak. A vár keleti részén, azon a helyen, hol a Barutkáne van a hitetlenek ide­jében Érsekváros (Érsek sebiri) néven egy nagy város volt, jelenleg szőlőker­tek vannak ott. E szőlők egyik vége Szulejmán Kbán dombjáig terjed, a má­sik vége pedig a vártól egy ágyúlövés- nyire bátra. Sóskút völgyéig, véges vé­gig, mind szőlők. Mivel azt mondták; — Az Oszmán-ház katonáinak termé­nyeink szabad használatra legyenek, — azért az összes harcosok mind megun­ták & különféle jó izü gyümölcsök evé­sét.. Gyümölcse, levegője, a város né­pének az arcsziue, nyelve, foglalkozása és ruházta olyan, mint Budáé. A város és szandsákja virágzó. Livája (zászlaja) alatt százötven virágzó falu van. Midőn e várat néhány barátommal tőlem telhetőleg megnéztem, az ötödik napon Köpzili zádi Fázil Ahmed basa nagyvezir is Esztergom vára alá érke zett tengernyi hadseregével és sátorá­ban megáilapodváu Esztergom, Tepede- len Baruthkáne és Dsigerdelen várak­ból olyan diszágyuzást tettek, hogy a föld és ég s az égi boltozat rengett bele s egy óráig a fekete löporfiist a kék eget egészen elfödte. Egy óra múltával Esztergom vára a fekete füstből fehér fény gyanánt ki­szabadulván látható lett. Az összes bás­tyák. mellvédek,, drapériákkal, zászlók­kal, filandériákkal felékesitve tűntek elé. A nagyvezér semmit sem késedelmezett, hanem a Duna partjára menvén hat janicsárral a zagarcsi basi Ibrahim agát és Kadizádi Ibrahim basát, Szihráb Mohammed basát, Káplán basát, Kbászem Mohammed basát, és az egész éjalet (kerü­let) katonaságát hajókon a Dunán át az átelleni újvári (éraekujvári) földre kül­dötte és a szemközti oldalon a hajóhíd Egy hó közigazgatása. Esztergom, nov, 8. A közigazgatás október havi ügyme­netéről számoltak be a közigazgátási bizottságnak mai ülésén az előadók. Az alispáni jelentés a közrendészet terén, különösen a város területén elő­fordult bűnügyekről, majd a járásban volt tüzesetekről számolt be, felemlí­tette, hogy az idei Simon-Judai párkányi vásáron a közbiztonság eléggé kielégítő volt. A törvényhatósági és községi élet kö­réből különösen feleinlitendőt nem tar­talmazott. Az iparügyek terén visszaesés nem volt tap asztal hatói. Az üzemapadás, inkább a téli idény beálltának, mint az ipar pangásának túl aj doni tható. Többrendbeli mezőrendőri kibágási ügynek letárgyalása után Kircz Béla lábat]ani lakos és földbirtokos kérvé­nyének véleményezése került szőnyegre, aki mezőgazdasági munkásoknak közve­títéséhez szüli séges engedély kiadását kéri a minisztertől. Tekintve, hogy fo­lyamodó nemcsak gazdasági munkások­nak Magyarország területére való, ha­nem magyar mezőgazdasági munkások­nak más Európai államokba leendő köz­vetítését ís szándékozik fizni, főispánunk bár nem akarj afolyamodót meggyanúsítani az engedély megadásának javaslatánál nagyobb körültekintést, s a községi ki­készítésének elkezdését megparnesolta. Az esztergomi oldalon tengernyi sere­gé vei a nagyvezir is hozzáfogott a hajó­híd készítéséhez s egész éjjel a nagyve­zér felől tiz hajót, az átelleni oldalon két haj őt állítottak be s éjjel nappal valamennyien a híd elkészitésén fára­doztak, * * ❖ Evlia Cselebi azután a dsigerdeleni ütközetben vette ki részét, onnan Ér­sekújvár ostromára indult, majd Nyílra, Léva és Nógrád várakat ostromolta a janicsárokkal és a mohamedán segítő csapatokkal. A tudós effendi a hadjárat és hábo­rúk izgalmai közt mindenütt ráért ha ditudósitásai és megfigyelései följegy- zésére s mindenütt ő énekelte el a győ­zelmi dal első sorát, mert remek hangja volt. A téli hadjárat után a szultán megbízásából követségbe ment azután Németországba, Hollandiába, Svéd-, Lengyel- és Oroszországba, a honnan végül Konstantinápo'yba tért vissza s összeállította mo/.galmas élete tapasz­talatait történeti becsű följegyzéseiben. Cselebi esztergomi foljegyzósei a tö­rök; világról olyan adatokkal ismertet­nek meg, a milyeneket hiába keresünk a korabeli hazai krónikások vagy a kül­földi szemtanuk egykoru tudósításaiban. Körösi László dr. zonyitványon kívül a főbíró véleményét is javasolja meghallgatni, azon okból, mivel az ilyféle intézmények erkölcs­telen üzelmek közvetítésével is szoktak foglalkozni. Schlick Ervin városi vadászati bérlőnek kérvényét, melyben 6 szarvas­bikának és 10 pzarvastehénnek január 1 tői március 1 ig terjedő időközben leendő lőbetésére kért engedélyt, melyet a vadkárok apasztásának célzatával in­dokolt, akkép véleményezte, hogy a bi­kákra vonatkozó engedély élettani szem­pontból ez óv végére korlátoztassék. A pénzügyigazgató az adók befizeté­sének emelkedéséről, majd a jövő 1905. évi adókivetési munkálatok folyamatba tételéről referált. A kir. tanfelügyelő az iskolai elő­adások rendes folyamatban lettéről, a kanyaró járványszerü fellépése foly­tán elrendelt iskolák bezárásáról és az államsegélyek utalványozásáról jelen­tett, majd iskolai épitkézésekről refe­rált, megemlékezve azon lelkes tanügyi bárótokról, kiknek fáradozásából és ál­dozatkészségéből az épületek létrejöttek. Dr. Seyler^mil főorvos adta elő ezután jelentését, mely szerént a közegészségi viszonyok általában a múlt havihoz képest Esztergom városban kevésbbé voltak kedvezők. Az esztergomi járás­ban — a doroghi kör kivételével — kedvezők, mig a párkányi járásban a bátorkeszi és szölgyéni kör kivételével j kedvezők voltak. Számosabban előfor­dult kóralakok voltak a gyermekeknél: kanyaró és vörbeny, felnőtteknél pedig a légzési szervek burutos bántalmai. Meghaltak a városban 27 en, az eszter­gomi járásban 66-an, a párkányiban 65-en, összesen a megye területén 158. 18-al kevesebb, mint, az elmúlt év ok- J tóber havában. Az összes elhaltaknak 53,79°0-a 7 éven aluli gyermek volt, mig azok 13.99® 0-a tüdövészben hunyt el. A Kolos kórház betegforgalma a kö­vetkező volt. Szeptemberről ápolásban maradt 78, októberben felvétetett 119, elbocsájtstott 116, meghalt 3. Az összes ápolási napok száma volt 2326. Az árvaszéki elnök jelentésének tu­domásul vétele után az államépitészeti hivatal főnöke referált az utakról, a fedanyagok szállításáról. Dr. Hulényi Győző ti-'zti tő- és dr. Révfty Zoltán kir. ügyész jelentései vétettek ezután tudomásul. A királyi ügyész bejelentette, miszerént az esz­tergomi járásbirósági fogházból egy fo­goly szökött meg a kályha szétbontá­sával a silány szerkezetű kályhaajtón, annak felfesti'ésével, mit ő már a múlt évi vizsgálat alkalmával kifogásolt. Végül a törvényhatósági állatorvos az elég kedvező állategészségügyről számolt be. —ns. Imre napja a polgári egyesületben. Évek óta foglalja már le magának a polgári egyesület az Imre napot, hogy a város polgárme-terének nóvünnepét falai között ünnepelje meg. így történt ez az idén is. Szombaton este társasvacso­rával ülte meg a polgári egyesület a város fejének, Vimmer Imre polgár- mesternek névnapját a Magyar Király­ban levő helyiségében, melyet egybe­kapcsolt a szegény gyermekek felruhá­zásának ünnepségével, mi esti 7 óra­kor vette kezdetét. A patkó alakban felállított terített asztalokat vagy 150-en foglalták el, a társadalom minden osz­tályából, melynek főjén az ünnepelt férfi foglalt helyet. A patkón belül azon szegény fiú és leány gyermekek állottak csoportban szülőikkel, kiket az egyesület felruhá­

Next

/
Thumbnails
Contents