Esztergom és Vidéke, 1904

1904-11-10 / 89.szám

XXVI. évfolyam. 89. szám.

Esztergom, 1904.

Csütörtök, november 10.

A „VARMEGYE KÖZPONTI MEZŐGÁZ DAS A GI BIZOTTSÁGÁÉNAK ÉS AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLETINEK HIVATALOS LAPJA.

M^éjelei^ik Vasérpap és csiitörfcóuou.

Előfizetési árak ;

Eíésí Arr — — — — kor- — ül.

FAI évre — — — — — ti kor. — lil.

Negyed évre — — — — 3 kor. — lil.

Égve* * v. A mi Ar« 14 íil

Felelős szerkesztő :

Dr. PROKÜPP GYULA.

Laptulajdonos kiadód :

Dr. PROKÖPP GYULA és BRENNER FERENC.

Szerkesztőség és kiadóhivatal :

(hova a kéziratok, előfizetéssK nyilüernfc és hirdetések küldendői Kossuth | rajos (azelőtt ßuda) utca 485. szán).

—Kéziratot nem adunk vissza. í<£—

S gyümölcstermelésről.

Az idei év, midőn gyümölcsben jó évünk volt, megtaníthatott bennünket arra, hogy mily nagy gazdasági jelentősége van a gyümölcsnek úgyis mint fogyasztási, élelmi cikknek, úgyis mint árunak.

A gyümölcsfa aránylag kevés gondozást igényel. Elültetik, fiatal korában hébe-korba öntözik, megne- mesitik, ezentúl az összes gondozás a hernyófészkek leszedésében nyilvánul. Mindezen munkálatok elvégezhetők olyan időben, midőn a gazdának és hozzátartozóinak más dolga nem akad.

Ha végig megyünk az egyes falvakon, az udvaron, a ház körül, csak itt-ot látunk egy elsatnyult, gondozatlan fácskát, azt is ritkán a nemesebb gyümölcsöt hozó fajtából.

Eltekintve attól, hogy a szép gyümölcsfa 'díszíti a házat és udvarát, zöld lombjával, fehér virágaival és nemes gyümölcsével valóságos koszorút övez a lakhely köré, mint jövedelmi forrás sem utolsó helyen áll a gyümölcs termelés.

Egyes városok és íalvak, melyekben a gyümölcs termelés fellendült

Az „Esztergom és Vidéke" tárcája.

Esztirgom a török világban.

(Negyedik és befejező közlemény.)

V. A külváros leírásának folytatása.

Ezen külvárosnak harmadik kapuja is e gép malmának ajtója felé nyílik. E városban 2900 drb. mindenféle alacsonyabb, magasabb ház van,, kert és udvar nélküli szűk házak. Sőt némely háznak még a halottjait is az utcán mossák meg, mert nagyon szűk házak vannak.

Ostrom idején azonban a városnak házai oltalmazva és védve vannak. Tizenhat városrésze van : a Hadsi Ibrahim, Alajbégi, Mehkeme, Cf-ázsi, Budán- kalászi (Budavári) Tasra, Iszkele (Rév), T epe de len városrészeket ismerem. Négy imahely (mihráb) van, kettőben a pénteki imát végzik. Mind a kettő város- résai mecset.

Ozicseli Hadsi Ibrahim dsámija ólom- tetejű, festett deszka padlásu, nagy térfogatú, téda minaret es, magas és uj építkezésű szép dsámi.

A Mehkeme-dsámi régi építkezésű és nagy sokaságot fogad be. Keleti kapujának boltozata fölé ez a tárík van Írva :

s a hol rendszeresen és általánosan fel lett karolva — példája mutatja, hogy mily haszonhajtó a gyümölcstermelés.

Járásainkban ennek dacára nem fektetnek a gyümölcsfára valami nagy súlyt. Ennek okát kutatva, első sorban abban kell a gyümölcs- termelés elhanyagolást keresnünk, hogy népünk csak a legközönsé- gebb fajta gyümölcsfát tenyészti, melynek gyümölcse részint közönséges voltánál fogva, főleg pedig gyors romlása következtében a piacra nem vihető, hanem legfeljebb helyi fogyasztásra alkalmas.

Nem elég tehát a népet a gyümölcsfa ültetésére buzdítani, hanem arról is fel kell világosítani, hogy minő fákat ültessen. Első sorban oly iákat, melyeknek nemesebb gyümölcse hosszabb ideig eltartható, tehát szállítható, másodsorban arra kell ügyelnünk, hogy a fák gyümölcse különböző időben, főleg pedig kora nyári és késő őszi időben érjen ; csak másod sorban volnának azután oly fák ültetendők, melyek közönségesebb gyümölcse házi fogyasztásra alkalmas. Az ily

Ismert nevű vértanuk vannak mellette, Vértanuságot állott ki mind valamennyi. Ki jobbra, ki balra van,

Ez a dsámi lett a vértanuk helye.

A hivó szó elhangzott, az imádság megkezdődött :

Meghallgatást nyerjenek az imák a bánhalmákban,

Mohammed Musztafának vakufja lett Fogadja Isten kedvesen a ki ezt cselekszi.

Ennek a dsáminak a háremjében (első csarnokában) néhány ritka fa van, másutt fa nincs. A 'ilágos törvényű itélőszék is ebben a dsámiban van.

Két medres3zéje (iskolája) van. Az egyik Ösicseli Hadsi Ibrahim medresz- széje, a másik pedig a Meklieme medresz- széje. Mindössze négy mektebje (alsó- fokú iskola) van. Két dervis-kolostora közül az egyik az esztergomi aliefeudi kolostora, a másik Hadsi Ibrahim kolostora. Yan egy kis fürdője is. Összes boltjai száma kétszáztiz, bodesztánja (árucsarnoka) nincs. Csársijában, a kis téren és kioszkja van. A liitliarcosok hadizsákmányukat mind itt hordják össze és elárverezik. A végvidék hadi- zsákmánya mind itt gyülekezik Össze.

! A tudósoknak egy deszkatetejü gyülekező helyük van. A városban nincsen fogadó! Azt mondják :

— Török tartományban szégyen a fogadó. Kegyes alapítók nem is épitetfák rendesen kevésbbé kényesek és bővebb termést is hoznak, ep azért házi fogyasztásra főleg gyermekkel bíró családok körében nagy jelentőségűek.

Célszerűnek tartottuk az idén, midőn gazdaköz.önségünk a gyümölcsfa gazdasági jelentőségéről és jövedelmezőségéről kézzel fogható- lag meggyőződhetett, úgy a vezető elemek, mint a közönségnek figyelmét a gyümölcstermelésnek meglehetősen elhanyagolt állapotára felhívni.

Ott, ahol az utak mindenütt gyümölcsfával vannak szegélyezve, soha senkinek sem jut eszébe azok gyümölcsét bántani. Szépen beérik és értékesíthető. Ellenben nálunk, a hol minden két kilométerre egy esik, gyümölcsét természetesen éretlenül leszedik, úgy hogy senki sem élvezi, nem látja hasznát.

Kötelessége mindenkinek, hogy a népet fokozottabb gyümölcsfa ültetésre és főleg nemesebb gyümölcsfajos termelésre buzdítsa s erre különösen alkalmas az idei év, midőn a bő termésre hivatkozva egyúttal annak jövedelmező voltáról is köny' 1 L.JÜJÜ

____-LLL.__1-- ■!■■■-■■Li ■fi-1”?”’ n.uM—n.r,

tek

, mert a szükségben levő emberek és vendégek számára minden ajtó nyitva áll Egy csapat hitharcosból és Allah utján járó emberekből állanak ők s ebédjüket egyedül nem eszik meg s vendég nélkül egy éjjel sincsenek.

Utcái is tiszta és kövezett főutak. Nagyon szűk és rendezett város lévén, egyúttal minden irányban tiszta.

E városnak azonban külön parancsnoka van, mert ostrom idején katonaságával mindegyik harcra készen áll.

A Budai-kapu és a felső vár között négy nagy és erős építkezésű bástya van s azoknak is külön katonaságuk és parancsnokuk van. A bástyák a vártól a Duna partjáig menve s onnan ismét északi irányba a Duna pártjáig, a felső várat körülfogó szárazföldi oldalt képezik. Magas, egyszeres, tömés palánkáju várfala van. Ez, egyszerű palánka-fainak árka előtt a Duna partjáig és onnan a viz utjának tornyáig, a várnak keleti oldalát még egy palánta fal köritette. Szóval Esztergom várának némely helye ötszörös, csupán a Duna partja kétszeres fal; egyszeres a Duna partján levő s az alsó város fala is. A száraz fold felöl egyéb részei három, négy ötszörös részlett! falak, palánkák és bástyák.

VI. Tepedelen palánk ja.

Esztergom várától keletre egy völnyebben meggyőzheti a föld egyszerű, de észszerűen és gyakorlatiasan gondolkodó népét. —r.

Randkivüli illés a megyénél. ■

Eszterjgom, nov. 7.

Emlékezetünk szerint rég nem vo't Esztergommegye törvényhatósági bizottságának oly rövid ideig tartó és oly kevés pontból álló ülése, mint a mai rendkivüli ülés volt, melynek cgybehivását, miként az elnöklő főispán megnyitójában jelezte, egy bizottságnak kiegészítése, helyesebben tagjainak sürgős megválasztása tette indokolttá.

Az utóbbi idők tapasztalatai azt látszanak igazolni, hogy épp az érdekteleneknek tetsző ülések rejtenek méhükben előre nem látható frappáns meglepetéseket.

így volt a mai üléssel is. s

Elnöklő főispán megnyitván az ülést, annak egybehivását egy időhöz kötött bizottság megalakitásá- val indokolta.

A 26 pontból állott tárgysorozatnak első pontja a belügyminis- ternek leirati volt, a városi vágó- hid újból építésének tárgyában. A leirat egy helyen felemliti, hogy a város akkor, midőn a törvényhatógyön túl, nyíl távolságra, egy magas domb van. Kodsa Mohammad basa, a ki az ellenségtől ezt újra elfoglalta, Ahmed szultán idejében az 1014. évben (1605) újból felépítvén Tepedelen vára nevet adott neki.

Egy vörös szikla fölött tágas, füves helyen tömés palánka fallal biró sorom- pós vár. Kerülete körülbelül ötszáz lépés. Az esztergomi oldalon egy kis fakapuja van. Kocsi nem mehet be rajta. Száz deszkatetejü és deszkaudvarkeri- tésü háza van. Utcái és házai szükek. Egy dsámija, parancsnoka, kétszáz katonája, elegendő hadiszertára és jó ágyúi vannak.

Ez a vár tojás alakú, felül széles és minden oldalról meredek sziklán áll, azért árka nincs; csupán a keleti oldalán van egy metszett árka. A várban meredek sziklába vágott egészséges vizű kút van. Ha ellenség jön az első ütközetben a várba való behatolása ellen célszerűbb ezt akuák által a földdel egyenlővé tenni.

Tepedelen várából lefelé a sik rétre leszállva, a Duna folyó partján egy meleg forrás van. íme ! ezen bévviz forrásnál van a Baruthkáne palánkja (lőporraktár.) Ezt a várat is Kodsa Lala Mohammed építtette az 1014. évben. A Duna folyó partján, lapos, sik réten fekvő, tágas, négyszög alakú,