Esztergom és Vidéke, 1904
1904-11-06 / 88.szám
1904 november 6. ESZTERGOM és VIDÉKÉ. (88. szám) 3 gében, nagy elismerés illeti Keményfi Kálmán tanárt, ki mint az Önképzőkör vezető elnöke, annyi fáradságot, ügybuz- góságot tanúsított, hogy ezért méltó jutalmul a dicséret nagyon kevés és Nemesszeghy István zenetanárt, ki kiváló szaktudásával, fáradhatatlan munkálkodásával buzgólkodik az intézet jó hírnevének minél magasabbra való emelésében. Kernéi j ük, hogy az intézet ezen szép «iker- tői buzdítva nem sokára egy nagyszabású ünnepély rendezésével a nyilvánosság e őtt is hasonló sikert tog aratni. — Rendkívüli közgyűlés a városnál. Esztergom város képviselőtestülete ked den délután rendkívüli közgyűlést tart, melynek tá'gya, a rendőrfőkapitány felfüggesztése folytán szükségessé vált intézkedések megtétele. — Az iskolák megnyitása ügyében több oldalról hozzánk intézett kérdezős- ködések folytán közöljük az érdekeltekkel, hogy amennyiben újabban megbetegedésekről jelentések be nem érkeznek, úgy minden valószínűség szerént holnap egy hétre fognak az iskolák meg- j nyittatni. Hogy már eddig is meg nem! nyittattak, annak oka abban kere-endő, i hogy november elsejéről keltezve még érkezett jelentés be megbetegedésről. i — Hivatalátadás. Két és fél napi munkájába került a város számvevőjének és segédjének a rendőrkapitányi hivatal átvétele és átadása. Az átadott könyvek, számadások, okmányok miként értesülünk rendben találtattak s a kapitányi hivatal kezelése alatt lévő készpénz készlettel megegyeztek. Elintézetlen akta 8 drb. találtatott, melyek afelfüg- gesztett fogalmazó darabjai. Folyamatban lévén a vizsgálat mindezeket, mint tényeket közöljük, anélkül, bogy állást foglalnának, avagy az ügyben praejudi- cálnánk. A felfüggesztett főkapitány a határozat ellen fellebbezéssel élt. — Jóváhagyás. A belügyminiszter jóváhagyta a város azon intézkedését, mely szerént a városházi átalaki ási költségek fedezésére szükséges pénzt a sastelek vé'eláráhől, mint törzsvagyouból vette kölcsön, mégis azzal a változtatássá], hogy a kölcsön nem húsz, hanem tiz év aLt? lesz visszafizetendő. — A conversationális kölcsön és a takarékpénztár pótadója. A nagy conversational kölcsön felvételénél érvül szolgált a helybeli takarékpénztár ajánlatának e fogadása mellett a pótadó kérdé.se. A takarékpénztár ugyanis arra kötelezte magát, hogy a kölcsön felvétele esetén amennyiben évi pótadója 4844 koronával kisebb lenne, a hiányzó összeget befizeti a város pénztárába. Ezon címen a fulyfi) évre 925 kor. 08 fillér lett a nevezett pénzintézet által befizetve. — Rendkivüii közgyűlés a megyénél. Esztergom megye törvényhatósága holnap d. e. 10 órakor rendkívüli ülést tart, melynek 26 pontjából álló tárgy- sorozata a következő. Felsőbb rendeletek felolvasása és tudomásul vétele. Alis- páni előterjesztés az esküdtbirósági alap- lajstrom felülvizsgálatára hivatott küldöttség tagjainak 1905 évre leendő megválasztása. Jelentések. Kérvények. Levelezések. — Esztergomi képes naptár címen Vörös, József jónevü fűszerkereskedü naptárt adott ki 1905 évre, mely a helybeli nyomda-ipar terméke. A ké pekkel illustrált és szöveggel ellátott naptárnak ára nincs. Megjelenési célja: egy ügyes reklám. — Iskolamegnyitás. Alispánunk f. hó 4-én hozott határozatával elrendelte, hogy a kanyaró járványszerü fellépése folytán bezárt szentgyörgymezei ovoda és elemiiskola, amennyiben a járvány megszűnt, megnyithassák. — Ülések a megyénél. A közigazgatási bizottság kedden d. e. 10 órakor, mig a gyámügyi fellebbviteli biróság 11 órakor ülést tart. — Uj kamarai kültag. Wanitsek Re?.ső elhalálozása folytán a győri kereskedelmi és iparkamarai kültagnak Drax'er Lajos s/abó iparost hívta be. — Ipartanács alakítás. A győri kereskedelmi és iparkamara kerületébe eső megyékre nézve az elmúlt napokban alakította meg az ipartanácsokat. Esztergom megye ipartanácsába: Dóczy Fe renc és Brucsy János rendes, Rudolf Mihály és Draxler Alajos póttagokul választattak. — Állategészségügy. Búcson a sertésvész megszűnt. — Sarlós zárlat feloldás városunkban Miután a város területén a sertésvé.^z egy hó óta már megszűnt, s miután a fertőtlenítések már végrehajtatlak, »z alispán a zárlatot feloldotta. — Ragályos állatok megfigyelése. A ragályos betegségben sinlődö állatok megfigyelésére az állati hullaégető kemence mellett a város hatósága egy helyiséget építtet. — Sebeshajtás áldozata. Juhász lg nác tátin fuvaros Tokodon elgázolta Grrósz Ferenc 5 éves kis leányát. = Egy elmaradt amerikai utazás. Alig egy pár hete történt, hogy egy felvi déki munkás-család a nagy nyomor és munkahiány miatt el akarta hagyni hazánkat. Csekély vagyonkájukat pénzzé tették és Fiúméba hajóra szállottak. Csak legényfiuk maradt itthon, mert még katonaköteles volt. De ez L elhatározta, hogy ha az uj világban kedvez szüleinek a szerencse, ő is kivándorol az uj hazába. A hajóstársaság első állomásán, Palermóban a kivándorló hajó fedélzetén a kikötés első pillanatában két rendőr kereste fel a mi emberünket és to1- mács segélyével megértették vele, hogy egye:őre nem utazhatik tovább se ő. se családja. A szegény ember kétségbeesve rimánkodott és izgatottan kérdezte : „Hát miért akarnak letartóztatni, mikor semmit sem vétettem ?u Csak hosszas magyarázat után sikerült ve e megérteim egy a rendőrséghez érkezett sürgöny alapján, hogy magyarországi fia kéri, ne utazna tovább, mert a nála megőrzésre hagyott osztálysorsjegye, melyet Török A és Társ*. bankházában Budapest, Te- réz-körut 46. szám alatt vásárolt, megnyerte a legnagyobb főnyereményt. Természetes, hogy ily örömtaljes meglepetés után sietvs visszautazott falujába és eszeágába se jutott Amerikába kivándorolni. Ös.Su:raa.©3s:„ Történet a faluból. Esőre hajló, korongos vasárnap délután van. Az ősz benne van a levegőben, a felhőkben és az udvaron sárguló diófák fonnyadó leveleiben. Méla, gondolkodni késztető érzés fogja el az embert, lenyűgözi a kedélyt és az elmúlásra tere i a gondolatokat. Neki támaszkodva a zöld folyókás tornác oszlopáuak elnézem a csicseregve röpködő fecskéket. Édes kis állatok! Már vagy három napja csak éjjeli szállásra térnek haza ; nagy dolguk lehet, gyű léseznek, készülődnek a hosszú tengerentúli útra, s egy reggel arra ébredünk, hogy nincsenek. Itt hagyták a kicsiny fészket, melyből a legutolsó keltés alig pár napja kelt szárnyra. Aggódom e kis jószágok miatt; aggódom, hogy gyönge szárnyuk nem bírja ki a hosszúhosszú utat . . . Vájjon hány tér vissza közülük verőfényes kikeletre, — s hány piciny szív dobban utolsót a sziklás Karszt fagyasztó bórájában ! Elcsendesül az udvar. Az utolsó gágogó lúd is nyugovóra tér. A közös oltói még egy darabig kihallatszik az örökösen perlekedő kácsák civódása, azután az is elhal. Messze nyugaton kibújik egy pillanatra a felhők árnyában rejtőző nap, viszfénye vérvörösre festi a káptalani bérház ablakait. S hogy újból eltűnik, észrevehetőbb lesz a homály, mely lassan miudinkább tért foglal a mindenségben. Koppanik a kapu. Egy kurta ruhás kis lány, alig egy araáznyi csöppség, a szomszéd Pál István négy éves Mariskája. Tisztességtudóan csókol kezet az édes anyámnak és félénken selypíti a „ . . csértesGk a Jézus-Kristus“ t. Térdemre ültetem az apróságot, sötét haját simogatva megbámulom azokat a fekete szemeket, melyek édes anyjához, a szép Gál Máriához teszik hasonlatossá, akit nem régen kísértünk ki az akáclombos temetőbe. Ügy történt a dolog : Gál Péter csak közepes gazda, hanem a leánya legszebb hajadon volt a faluban. Nálunk kevés paraszt lánynak van fekete szeme ; Mária szempillái a fekete bársonyra emlékeztettek. Ez a fekete bársony babonázhatta meg Pál Istvánt is, aki igy ősszel került haza a kotonáéktól. De bár maradt volna még egy ideig, úgy tán' kevesebb volna most a faluban egy árva kis virággal. Gyenes Imre az uraság szolgálatában állott; valahonnan Borsódból szakadt erre a vidékre Eieinte udvaros volt az árva gyerek, majdhogy legénnyé cseperedett s hogy jó viseletű volt: hajdúvá lett előléptetve. Közönséges dolog az, hogy Gál Máriával megszerették egymást. Az öreg Gálnak nem lehetett ellenére a fiú Özvegy ember volt. ugv számított, hogy haza veszi vőül, igy a lánya is véle marad s ami kis birtokában ő megélt, abban a fiatalok is gyarapodhatnak. Máriát ismertem ölbeli korától. Szomszédosak vagyunk az apja házával, hát naponta megfordult nálunk egy-vagy más dolgában. Mélyebb érzésű, komoly természetű lány volt, mert a parasztok között is akad ilyen. Nem tudja ugyan mi az az idealismus, de lelke azért — már a paraszti körülményekhez képest — telve van széppel és kedvese iránti gyöngéd szerelemmel. Sokszor és szívesen elkötődtem a minden csintalan- ságra füléig piruló hajadonnal; s volt módom tapasztalni, hogy igen erős érzéssel viseltetik a hetyke hajdú-legény iránt. . . . Mondom, a falu számítása szerint ujborra kellett volna a lakodalomnak megtörténnie, s igy szeptember közepén jött haza a gazdag Pál Istók János egyetmeii fia a császár seregéből. Pál Istók János magábazárkózó, mogorva ember, kit csak vagyona miatt tisztelnek a községben. Fiát azonban mindenki szereti tisztességtudó becsületességéért. S ha okozható is Mária szerencsétlenségéért, én megtudom néki bocsájtani, pedig én is szerettem a szegény jó Máriát. Nem tehet arról a paraszt ember sem, ha megindul a szive ! Az apjának valamelyes osztályos pőre volt Gál Péterékkel, amit már két fórumon megnyert, s akkor a harmadikat járta. Sejthette Gál Péter, hogy a port megfogja veszíteni, de hát csak kapaszkodott fübe-fába, mert ez a vitás fer- tályházhely elvesztése nagy érvágás lett volna az amúgy sem túlságosan jómódú emberen. Meg aztán a maga igazát sem akarta engedni, s agyar- kodott is a két ember egymásra, ahol csak tehette. Ilyen formán nagy volt a környékbeliek csodálkozása, midőn egy októberi alkonyon Pál Istók János tette be a Gálák tulipántos kapucskáját. Kelletlenül tessékelte Péter vendégét az elsőházba, de kijövet még inkább leesett a bámészkodók álla, mert most a gazda még az utcára is kikisérte haragosát, ahol hangos parolával búcsúztak el egymástól . . . . . . Reggelre kelve pirosak voltak a szép Mária szemei. Engedelmességben nevelte az édes apja, de különben is galambszive volt szegénynek. — Itt falun nagyobbrészt a szülők választják meg a gyermekeik párját, kevés beleszólása van abba a szerelmes szívnek. Aztán ? . . . Már nem em ékszem tisztán hogyan történt, cszk azt tudom, hogy Pál István sokáig nyomta az ágyat egy bics- kaszuras miatt. Gyenes Imre eltűnt a faluból. Senki sem üldözte, ily esetek- ban nálunk nem szokás a törvénykezés; elég, hogy elment. Csak nagysokára, tavasszal hozták hírül a reservisták, hogy felváltotta Istvánt ,a komiszéletben . . . . . . Mária, Pál István felesége lett. i Engedelmes asszonya volt az urának, * i csuk akkor labbadt könybe csillagos ! két szeme, ha az uraság cifra ruhás uj i hajdúja került az útjába. ' A múlt nyáron találkoztam véle utoljára ; az ajka még piros volt-, de az I area halaványabb. Testben is mintha ! megfogyatkozott volna. Mondjék, az ura ; orvosnál is járt vele. Mi baja volt? j A jóságos Teremtő tudja azt! Fogyott, | hervadt, mint a határlilioma, ha eléri az októberi hűvös szellő. Most, hogy legutóbb haza jöttem, már ágyban feküdt. Egy hétre aztán néki is elhúzta Balog István az utolsó verset. Isten nyugosztalja. Imrét azóta sem láttam. Most már ő is haza jöhet, kimehet a csöndös kis I temetőbe, leülhet a gyöpösödö sirhant mellé. Azok az apró bogárkák, melyek a tél hidege elől abban a frisson hántolt főidben készítettek maguknak téli- szallast, talán eljönnek és elmondják néki, hogy szép Mária csak őt szerette, érte hervadt és mint a féregrágta gyökerű virág érte száradt el örökre. Zanoletti József. A divat. Meglepő és szinte érthetetlen, hogy a mig a divat a bő ruhaujjakhoz ragaszkodik, a legújabb téli kabátokon és bundákon a szűk ujjakat erőszakolja. Már most azt kérdem, hogy hogyan lehessen egy divatos ruha ujját egy divatos kakát ujjába gyömöszölni ? Lehetetlen, hogy a szűk ujju kabátok hódíthassanak, a mig a bő ujju ruhák és blúzok oly makacsul tartják magukat. Egyiknek vagy a másiknak okvetlen engedni kell. Egy másik szeszélye a legujabbra vágyóknak, hogy h«dat izennek a vál- lak elegáns, lefelé húzódó formájának és csak azért is egy szinte természet- ellenes magas vállformát erőszakolnak, melyet ha másképp nem, hát az ujja felső diszité&e alá feszitett hal héjjal vagy finom acélrugóval teremtenek meg maguknak. Pedig határozottan merném állítani, hogy soha ennél csúnyább divatot nem láttam. Minél szabadabban és magasabban emelkedhetik a fej a vállak közül, annál szebb és elegánsabb a mozgása és tartása, — ezt semmivel sem szabad rontani. A szűk és bő szoknya is erős harcba áll egymással. Okszerűen azt hinné az ember, hogy a vastagabb és nehezebb Ítéli kelmékkel, magától értődik a rövid és szűk szoknya uralma a télies. FEREIVCZ JÓZSEF KESElli V ÍZ “* esyed-ue,l“mrplkdleBi^ izii természetes hasha) tőszer.
