Esztergom és Vidéke, 1904

1904-01-31 / 9.szám

Városi küzgyülés. Január 29. At érdeklődés madártávlatából nésve a csütörtöki közgyűlés lefo­lyását, három dolog ragadja meg a szemlélő figyelmét. Ax első, amit már annyiszor szóvá tettünk, a közgyűlés menetének, az ügyek tárgyalásának, a tanácsko­zási rendnek színvonala, mi sok­szor, úgy ezúttal is nélkülözte egyik másik tárgynál, a megkívántató komolyságot. A második, amiről szintén csak sajnosán emlékezhetünk meg, a képviseletnek az az igazán érthe­tetlen ellenzékies álláspontja, me­lyet a tervbe vett tűzjelzővel szem­ben elfoglalt. Tűzoltóságunk, mely önkéntesekből van alakítva, ami a felszerelést illeti messze felette áll hasonló, sőt nagyobb városok ha­sonintézménye felett, s mégis azt látjuk, hogy azt az eredményt, melyet ily szervezet mellett elvárni lehetne, sokszor, de önhibáján kivül és pe­dig a tűzjelzés hiánya miatt, nem ké­pes előidézni, ami miatt, nem egyszer céltáblája az alaptalan birálgatások­nak, s midőn az egyesület a város vagyonbiztonságának és saját repu­tációjának érdekében orvoslást ke­res, a közönség képviselete a ta­karékossággal áll elő, s a hasznos és célszerű intézmény létesítése elől ridegen elzárkózik. Négy ezer ko­ronába kerülne egyszer s minden­korra a tűzjelzés behozatala. Igaz, hogy viszonyaink között ez nem megvetendő összeg, de ha a kép­viselet a világítás kérdésénél, mi nem egyszer s mindenkorra, hanem ötven évre terjedőleg kivan évenként öt hat ezer korona áldozatot, nem is a szüksége hanem a modernizálás bálványozásáért tudott áldozni, úgy négyezer koronát egy feltétlenü hasznos és előnyös intézmény léte­sítéséért, ez alkalommal nézetünk szerént könnyelműen tagadott meg A harmadik, amiről viszont di­csérettel emlékezhetünk meg, hogy a helyi ipar pártolása érdekében áldozatot hozott. Az ülés lefolyása a következő volt Napirend előtt polgármesterünk be' számolt a gyermekmenhely ügyében a bel, mig a pénzügyigazgatóság kérdé­sében a pénzügyminlsternél, vezetése mellett eljárt küldöttség eredményéről. Amily szívélyes volt mindkét helyen a küldöttség fogadtatása, oly lehangolok a kérelemre adott válaszok. Mindkét minister biztosította a kiküldötteket jó­indulatáról, mit a pénzügy minister azzal toldott meg, hogy a törvény a pénzügy­igazgatóságok felállítására nézve nem intézkedik parancsolólag, s hogy Esz­tergom megye, mint a legkisebb, a sor­rendben hátul áll, mig a belügyminister kijelentette, hogy az egész gyermek­menhelyek ügyét, egészen uj tanulmány j tárgyává teszi, S a képviselet, mit te­hetett egyebei, sajnálattal vette mind ezeket tudomásul. Következett a napi­rend. A hercegprímásnak, valamint a főis­pánnak, az uj év alkalmából hozzájuk intézett üdvözlésre adott válasznak, valamint aion bejelentésének tudomásul vétele után, hogy Rimely Károly besz­tercebányai püspök ravatalára a város nevében a polgármester koszorút helye­zett el, • a besztercei káptalannak rész­vétét fejezte ki, miután a kis-piaci sa­rokbolt eladáaának kérdésében a kép­viselők csekély számánál fogva határo­zatot nem hozhatott, a katonai barakk­kaszárnya építésének ügye következett. A 600 ember befogadására, a szük séges mellékhelyiségekkel építendő ba­rakk-kaszárnya építése ügyében akép határozott a képvise'et, hogy a két leg­olcsóbb vidéki vállalkozó ajánlatának mellőzésével a pangó helyi ipar párto­lásának indokából, Toldy János helybeli j ácsmesternek adta a munkálatot a me­nyezct és a tető fedési munkálatok ki­vételével, ki 7.7 °/ 0-ot engedett, s igy a ! patriotizmus 1432 koronájába került a Ivarosnak. Egyben kimondotta, hogy a fedélhéjat, valamint a mennyezetet eter­nit palából készítteti, feltételül tűzvén ki, hogy az összes munkák, helybeli ipa­rosok által készítendők. Volt egy jogosult íelszóllalás is e tárgynál, nevezetesen ifj. Hegedűs Józsel azt kérelmezte a szentgyörgymezeiek és J többi kapcsolt városrészek érdekében, hogy a barakk Szentgyörgymezőn épi­tessék, mi azonban, mint a katonai ha­tóság álláspontjával ellenkező, teljesít j hetó nem volt. Kaufmann Ferenc ajánlata felett akép hozza a biztos segítségét. Nyugtalanul hagyta Ibolyka mellett a két művész lelket, az álmodozó idealistákat. Ők pedig egymás mellett állva lestek a szőke fürtös gyermek minden moz­dulatát. — Nézzél mintha az arca élénkülne 1 Ah megmozdult, nagysád nézze, mondja, hogy él, megvan meatve. Mondi sza­kadozottan az apa, megfogta Hela ke­zét és közelebb húzta a lányához. Hela az érzelmek csodás vegyüléké­vel hajolt le, kezöket erősen szorították ők, akik még az előbb nem ismerték egymást. A kimondhatlak aggodalom, Hela részvéte a gyermek iránt, közelebb hozta a festőhöz, megértették egymást. Most az öröm hangján suttogta Hela. — Él — Ibolyka meg van mentve. Várnay átölelve a gyermeket könyör­gött hozzá. — Ibolya mosolyogj apára, nézz reám! Baba, kis életem csókolj meg? — A kis lány mintha nagy, mély álomból ébredne, nagyot sóhajtva, fel­nyitotta szemelt — csodálkoava nézte apját, majd a könnyező Helára esett tekintete — s gyönge hangon szólt. — Anyuskám! két kis karját a nyaka köré fűzve édesen suttogta. — Tudtam, hogy eljősz kis mamám, Farsang. Farsangi naptár. Febr. 6-án. A kaszinó sétahangversenynyel egy­bekötött táncestélye. > 7-én A katb. legényegyesület ssinielőadás­sal egybekötött táncestélye. » 11-én A közös hadsereg és a csendőrség al­tisztjeinek táncestélye a »Fürdő«-ben. H 14-én Az iparos ifjak műkedvelő társasága által a >Fürdó'«-ben rendezendő ssi­nielőadásaal egybekötött táncmulatsága. „ 15-én A kath. legényegyesület tréfás varieté jelmezestélye saját helyiségében. „ l*-án A tisztikar által a »Ffirdő"-ben ren­dezendő » Nyári est a Kovács-pa­taknál.* Kalikó bál. A helyőrség tisztikarának kalikó bálja tegnap este zajlott le a >Fürdő« ven­déglőben, melyre legközelebb rátérünk. „ A gazdasági egyesUlet"-bBI. Importált tenyészanyag a tenyészállat­vásáron. Tallián Béla földmivelésügyi miniszter a hazai magántenyészetek vérfölfrissitése céljából 2$ drb. szimment­háli és 5 drb. montafunl tenyészbikát vásároltatott az alpesi tenyészvidékek­ről. Ezeket az Országos Magyar Gazda­sági Egyesület által Budapesten a Tat­tersallban f. é. március 26. és 27-én ren­dezendő tenyészállatvásáron fogja a köz­ségek és magántenyésztők részére elár­vereztetni. A kikiáltási ár a Svájczban tényleg fizetett vételár leend, a mellékes beszerzési költségek nélkül. Miután e tenyészállatvásárra különben is az or­szág legkiválóbb tenyészanyaga hajtatik föl, ajánljuk azt, mint maga nemében páratlan beszerzési forrást az érdeklődő gazdaközönség figyelmébe. döntött a képviselet, hogy megengedte, miszerént a város fundusán 80 • öl te­rületen 4000 korona értékben egy kan­tint építhet az építendő katonai barakk mellett, azt 12 évig urijog elismerése ci mén évi 50 korona lefizetése mellett használhatja, köteles lévén ezen idő le­teltével azon épületet jó karban a város tulajdonába átbocsájtani. Horváth Mihály és 160 társa, vala­mint Trexler Antal ét 160 társa aláírásával ellátott, a borital fogyasztási adó leszállítása, illetve a termelők által saját termésű boraik után fizetendő pót­lék elengedése ügyében kimondotta a köz­gyűlés, hogy ezen ügynek lehetőleg a kérelem és illetve az általános közérdek és a hazai bortermelés fellendítése ér­dekében leendő szabályozása végett azon kérelemmel járul a törvényhatóság bi­zottságához, hogy az írjon fel a képvi­selőházhoz, s a kérelem támogatása vé­gett az összes törvényhatóságokat ke­resse meg. A megyéhez intézendő, ala­pos ügyismerettel kidolgozott és meg­győző érvekkel támogatott átiratot, me­lyet egész terjedelmében felolvastak, helyesléssel fogadták el. Nagy vitára adott okot a tűzjelző készülék behozatala, mit 4150 kor. árban a tanács létesíteni javasolt. Többen szól­lottak e tárgyhoz. Többen ellene, mint mellette. Dr. Helcz Antal előbb az ál­lami távbeszélő tervbe vett felhasználá­sát vélné megkisérleni, ml évi 200—300 koronába kerülne. Végre is, csodák cso­dája, nagy többség a tűzjelző létesítését, mindkét formájában és végleg elvetette. Az iskolaszék javaslata alapján a szenttamási tanítónak az 5. és 6. osz­tály szétválasztása következtében felme­rült óratöbbletért jutalomképen 100 kor. szavaztak meg. Tudomásul vétetett a gazdasági bizottságnak jelentése, a vá­rosi erdőben termelt fának karókészi­tésre leendő feldolgozása tárgyában, mely szerént az kivihetetlen, majd a főjegy­zőnek több rendbeli föld és jégverem bérbeadására vonatkozó jelentése. Osváth Andor tanácsjegyző azon kérel­mének, hogy a jegyzői fizetések a községi pótadó alól általában mentessenek fel, hely nem adatott, viszont hely adatott Singer Jakab vámellenőr abbeli kérel­mének, hogy óvadékát részletekben fizet­hesse le. Brucsy Jánosnak bejelentése, képviselői minőségéről való lemondása tárgyában tudomásul vétetett, majd a számvevő egy törlési javaslatának elfo­gadása után, jóváhagyólag vétetett tu­domásul a december 19-én tartott pénz­tárvizsgálatról felvett jegyzőkönyv. —r A kaszinó táncestélye. Miként jeleztük, a kaszinó február 5-án táncestélyt rendez. Az estélyre szólló meghívók már szétmentek, mellyck szerént a mulatság kezdete fél kilenc Srakor lesz, melyre vidéki vendégeket nevezetni, minden tag jogosítva van. — röbben készülnek a fővárosból is, igy a :öbbek között főispánunk bájos szép le­ínykájával Rózsikával. — A rendezőség mindent elkövet, hogy a kaszinó február 5-lki estélye arany betűkkel legyen meg­örökítve a farsangi krónikában. A kath. legényegyesület jelmez estélye A kath. legényegyesület ifjúsága feb­ruár iS-én farsang utolsó hétfőn az egye­sület helyiségében »táncpróbával egybe­kötött tréfás varieté jelmez-estélyt* ren­dez, melyre csinos és ízléses meghívó­kat bocsájtott ki a rendezőség. A fe­lette mulatságosnak és változatosnak ígérkező estély műsora a következő : Műsor. 1. Élőkép virág-repüléssel. 2. Az inggomb. Vig monológ. Előadja Táncos úr. 3. Egy zenebohóc. Különféle mntatvá­nyokkkal. 4. Cigányhumor. Vig monológ Elő­adja Sava úr. 5. Jelenet egy kitűnő bohózatból. Elő­adja egy vándor színtársulat. 6. Duna ünnepély az egyesület dísz­termében, fényes tűzijátékkal. 7. A modem szabó kupiéi. Előadja Olló úr. 8. az ügyes bakfis. Előadja Drótos úr 9. Egy mulattató törvénykezés. Elő adják Pallér úr, Anyók úr, Csillag kisasz szony és Őnej úr. 10. Egy álarcos hölgy kucséber, kíné számok nélkül lehet játszani. 10 filléi előleges fizetése mellett mindenki érté kes tárgyat nyerhet. 11. Egy Oláhországból hozatott medve­táncoltató medvével. 12. Egy baleset. Párjelenet. Előadjí Őszirózsa k. a. és Jenőfi úr. 13. Egy élő fonográf, mely négy filléi bedobása esetén a legjobb zenedarabo kat játsza. 14. Csárdás verseny, melyet háron pár fog lejteni a közönség bírálata mel lett. A legjobb két hölgy és egy legjobt férfi táncos értékes jutalomban részesül nek. Jelentkezni lehet febr. 2-ig az egye sülét helyiségében. 15. Csecsemők felvonulása. Rendklvü mulattató jelenet. Előadja 12, külön < célra megrendelt csecsemő. 16. Nagy élőkép a ^Madarász^-ból. 17. Nagy confetti- és szerpentin-csata Kimerítőbb adatokat nyújt az élő fo nográf. Műsor után tánc virradtig. A jel mezesek személyazonosságát belépéi előtt egy bizottság állapítja meg. apuka mindig mondta, hogy az égben) vágy és elfogsz jönni Ibolykához. A festő, a nagy ember leborult és ke­serűen sírt. —- Ne sírjon apuka, Ibolya is őrül, hogy eljött anyuska és milyen szép a kis anyus ép olyan szeme van mint apa mesélte. Minden nap mesél rólad ma­mus, apa nagyon szeret téged. Heia görcsösen magához szorítva a kis lányt, könyörgött, hogy ne beszéljen. Várnay megfogta lázas kezét és hosz­szan, sokáig nézett a szemébe. A két művész lélek egygyé folyt c mély tekintetben, amit két kis gyenge karocska összefűzött, boldoggá tett és igaz jó anyát oly soká nélkülözött anyát szerzett magának. — Ibolykám feküdj le édeském, kime­rít ha soká fenn maradsz. Igen és Helát megkérjük, hogy legyen a te mamád sz én édes kis feleségem ! Hela szédülten dőlt Egon karjaiba, aki boldogan, hosszan csókolta őt — elveszett és újra feltalált lelkét — bol dogságát. Kriegs-Au Melle. *>

Next

/
Thumbnails
Contents