Esztergom és Vidéke, 1904

1904-11-06 / 88.szám

Esztergom, 1904. XXVI. évfolyam. 88. szám. Vasárnap, november 6. A „VARMEGYE KÖZPONTI MEZÓGAZDASAG1 BIZOTTSÁGÁÉNAK ÉS AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. Mej5jelei)ik Vasárnap és csütörtökön. Előfizetési árak : Ejré«» *vr — — 12 kor. — fii. FM évrt* — — — — — 6 kor. — fii. évr«> — — — — 3 kor. — tik EiV*1» *téui árn: 14 fii. Felelős szerkesztő : Dr. PR0K0PP GYULA. Laptuiajdonos kiadók : Dr. PR0K0PP GYULA és BRENNER FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal : (hovaakéziratok, előfizetések, nyilüereU és hirdetések küldendőt Kossuth Kajos (azelőtt guda) utca 485. szán). —$-• Kéziratot nem adunk vissza. Nápszanatórium. Ezztrrgom, nov. 4. (n.) Egy valóban üdvös, nagy célt szolgáló egyesület bontogatja szár­nyait s röpíti szét százezer számra röpiveit, buzdító felhívásait. Ez az egyesület a nép szanatóriumok fel­állításait tűzte ki feladatául s a tüdő betegek megmentésére törekszik. Valóban nagy cél, ha figyelembe vesszük, hogy hazánkban nem ke­vesebb, mint fél millió tüdő beteg hervad s évenként több, mint 70000 embert követel ez a romboló kór áldozatul. A társadalom nem ma­radhat közömbös a nemzeti erőt fenyegető, folyton terjedő, megorlő veszedelemmel szemben s itt az ideje, hogy a tehetősek készséggel nyújtsanak feleslegeikből valamit a szenvedő emberiség enyhületére, gyógyítására szolgáló intézmények­nek. Az erdélyi magyarság erősítésére, a nemzetiségi izgatások nagy be- tegsége ellen néhány évtized alatt milliókkal rendelkező védbástyát emelt a társadalom az Erdélyi ma­gyar közművelődési egyesületben. Dicső, nagy alkotás, de mikor azt látjuk, hogy nem csak nyelvében, nemzetiségében van megtámadva a magyar — de az ember anyag is óriási mértékben pusztul, — nem kevésbé fontos, hogy ezt-n ár ellen is, a romboló kór ellen szintén gá­takat emelni siessen a társadalom. Az egyes ereje, jó akarata, áldo­zata magában, elszigetelten csak olyan, mint a kicsi forgács, melyet elkap a hullám — de tömörülten az apró forgácsok kellő szerkezet­ben felépítve, már gátat alkotnak, mely feltartoztatja sokszor az erős áradatot is. Szervezetet kell alkotni s ezt a törekvést a társadalomnak szívvel lélekkel pártolni kell. József főherceg ő fensége, mint védnök állott a szanatórium egye­sület élére. Ismerjük azt a varázst? melyet a legmagyarabb kir. herceg neve méltán gyakorol a magyar népre. Örülünk, hogy az uralkodó ház tagja ily országos jelentőségű magyar ügynek szenteli és áldozza nagy nimbusát és bőkező jótékony­ságát. A magyar társadalomnak erre a készségre lelkes támogatással kell felelnie ! Az egyesület elnöke Lu­kács György Békés vármegye főis­pánja, a ki az emberbaráti intéz­mények egyik lelkes és nagy kép­zettségű előharcosa és vezére. E sorokkal fel akartuk hívni kö­zönségünk figyelmét a nemes moz­galomra, mely minden pártolásra méltó, érdemes. Sztrájkjog. A munkaadók állandó veszedelme: a sztrájk, napjainkban nagyon gya­korivá vált. A sztrájkok napirendre kerülésével az érdekeltek szervezetei, iparkamarák, ipartestületek, az Or­szágos iparegyesület, stb. törvény­hozási és közigazgatási intézkedése­ket sürgettek a kormánynál a sztrájkok tárgyában. Egy idő óta a sajtóban mindenféle alakban tar­totta magát az a hir, hogy a ke­reskedelmi minisztériumban készül a sztrájktörvény tervezete. E helyett a miniszterelnök mint belügyminiszter és kereskedelem­ügyi miniszter rendeletet bocsátott ki a közigazgatási hatóságokhoz, melyben a sztrájkokkal szemben követendő magatartás iránt adnak utasítást a törvényhatóságoknak s iparhatóságoknak. A belügyminisz­teri rendelet kijelenti, hogy az ipar­törvény, sáriidon érvénytelennek mondja a munka feltételeknek meg­változtatására irányuló összebeszé­léseket, ezzel nem kívánja a töme­ges munkabeszüntetést, tehát a sztrájkot eltiltani — holott az ipar­hatóságok a törvény e világos ren­delkezését eddig legnagyobb részt igy magyarázták — hanem csak azt az elvet akarja kifejezésre jut­tatni, hogy a munkabeszüntetés minden egyes munkás szabad el­határozásának a kifolyása legyen. Ha tehát minden egyes munkás szabad elhatározásából szünteti be a munkát tömegesen, az az sztráj­kol, ezt az ipartörvény említett ren­delkezése ellenére jogos cselekedet­nek minősiti a miniszterelnök ren­deleté. Közelebbről határozza meg a sztrájk megengedettségének fel­tételeit a kereskedelemügyi minisz­ter rendeleté, mely szerint a mun­kásoknak jogukban áll a munkaszer­ződés feltételeinek betartása mellett, tehát a felmondási határidő eltelte után, a munkát tömegesen beszün­tetni. Mindkét sztrájkrendelet csak azt követeli a munkástól, hogy a szerződésben elvállalt kötelességek­nek tegyen eleget. Pedig a mun­kások nemcsak akkor károsítják meg, esetleg teszik tönkre munka­adójukat, ha a szerződésileg elvál­lalt munka elvégzése után tagad­ják meg egyszerre a munkát, ha­nem épp oly mértékben ártanak az Iz „Esztergom és Vidéke" tárcája. HERVADT VIHÁGOK­Szegény szivemnek drága kincsei : Hervadt virágok sárgult levelek Hát tőletek is el kell már búcsúzni ? .. . ö azt akarja : vissza küldjelek !! Legyen! . .. áztatva csókban könyben Megválók tőletek búképemben. S bol egyszer kis kezeiből vettelek át, Vigyétek oda egy tört szív bánatát. Ha kis kezébe vesz, hogyössze morzsoljon Herrvadt szirmotok illatot árasszon. Es édes arcára s^álva : súgjátok neki.. . E szív mindenre képes, csak: nem feledni! Baross Kálmán. Esztergom a török világban. (Harmadik közlemény,) III. Esztergom külvárosa. A török világbeli Esztergom leírását Evlia Cselebi a következő érdekes és tanulságos részletekben festi. Az alsó és felső vár nyugati szélén, a Duna partján, északnak elnyúlva, a felső várat körülfogja és a felső vár­nak sziklája a várost keblére veszi. A város virágzó és díszes lévén, egy arasznyi földje nincs üresen. A Duna partján levő fala alacsony, erős kerí­tés. Nagyon erős és széles védőfala vau, ennek a falnak hosszúsága a Hadsi Ibrahim dsámija mellett levő oromzati mellvédtől ezen Duna parti fallal együtt egész az árok Hévvizéig épen hatszáz lépés, hat bástyája van, minden bástyán nyolc-tiz darab ágyú, melyek mind a Dunára és a szemközti oldalon a Dunán túl Dsigerdelen várára néznek. Ezen falon kívül a Duna partján, a fal tövé­ben teljes hatszáz lépés hosszúságban egy sorompó és egyszerű palánkfal is van, melynek összes karói a Dunába vert tölgy- és cserfa-karók, melyeknek mindegyike tiz röf magas és oly vastagok, mint az ember dereka. E sorompó a vár falát védelmezi. Háború idején, ha az ellenség a Dunán hajókon jön, a hit­harcosok ezen sorompók mögé menve harcolnak. A Duna partja és a város között egy főút van. A vár falával egyetlen ház sem érintkezik. Itt csak az őröknek szobácskái vannak. Hévviz várától szintén a várfalakon kívül a Budai-kapuig menve, erős kőfal van, mely összesen négyszáz lépés. E számítás szerint az alsó vár kerülete összesen ezer lépés. Három kapuja van. Először a keletre néző Budai-kapu, mely kettős, erős vas­kapu. A Budai-kapu előtt egy kis erő­dítmény is van, mely miként Kanizsa vár tömés fala, tizenöt lépés vastag tömés földből áll. Ezen falon belül az ároknál egy kis kupolás meleg fürdő van. Az idegenek és szolgaféle népek ebbe a meleg fürdőbe járnak. Van még ezenfelül kívülről is egy árok, ebbe az árokba a Duna folyó belemegy és azt megtölti. A Budai kapu sorompó kapuja előtt, a Duna vizével telt árok fölött fából egy erős, láncos felvonó hid van s ennek a hídnak két oldalán ágyuk vannak. E hídon kívül egy sorompós kis külváros is van még, melyben a szegények laknak. E városkában egy tér van, ezen a téren egészséges vizii safii (rítus) medence, melynek csöveinél az imádkozó népek mosdásukat végez­vén, az istenitiszteleiet teljesitik. E té­ren tiz bolt vau. A kis külváros kapuja tövében, az árokparton deszkából egy landsa köszk (kioszk) van. A jövő me­nők valamennyien e kioszkban pihennek meg. Budáról és egyéb végekről érke­zők mind ezen a kapun mennek a vá­rosba, azért nagyon járt font ez. A külső kis városnak egy kapuja délnek nyílik. Az Iszkele-kapu (Rév kapu) egysze­res, csupán gerendákból készült erős kapu. A Duna partjára, a kikötőbe ve­zető nagy forgalmú kapu. E kapun kí­vül, a folyó parton tiz mészáros bolt van. E kaputól kissé hátra egy árok is van, de csekély. Benne a Duna vize folyik; azért ez árok fölött karókra épített erős hid van ; e hídnak átelle­nes oldalán a Dunában valami sziget­féle van. Ezen a szigetecskén néhány raktár és mintegy húsz nádfódelü ház van. E szigeten azon épületeken kívül semmi sincs más és egészen kertekből, különösen zöldséges kertektől áll. Ez alsó nagy külvárosnak egyik kapuja még az Özicseli Hadsi Ibrahim dsámija (mecsetje) alatt levő Kis-kapu (Kücsük-kapu), mely nvugot télé a Dunára nyílik. Ha ló bemegy is rajta, kocsi nem mehet be. E kapun kívül nincsenek a városnak házai, a kapun belül pedig fölfelé a belső vár a kere­kekkel vizet fölhajtó gépezetnek a háza van. IV. Az esztergomi bámulatos vizhajtó gép. Lenn a nagy külváros nyugoti részé­nek végén, a Kis-kapuu belül egy vizi- gépezet van. Deszkazsindellyei födött kupolás épület van felette. A kupola deszkától van, hogy felnyitható legyen. A deszka kupolán azonban egy kémény­lyuk van. A tudós mester ezzel a nyí­lással valóban nagy szolgálatot tett. E nyíláson a világitó napnak fénye beve­rődvén, a gépház belsejét egészen meg­világítja. Egyenesen e nyílás alatt a Dunából jövő egészséges viz számára kerek vízmedence van. Ebben a meden­cében a különféle bengerkerekek van­nak, melyeknek minden eszközük, úgy a kerék is vastag tölgy-, cser-, és éger-

Next

/
Thumbnails
Contents