Esztergom és Vidéke, 1904

1904-09-22 / 75.szám

1904 szeptember 22. ESZTERGOM és VIDÉKÉ. (75. szám) 3 !. Csév. 2. Bajna. 3. Dömös. 4. Süitő. Tiszteletteljesen megjegyzem, hogy a Nagyméltóságod által í. e. 73511/VI. szám alatti hozzám intézett becses leiratában érintett munkálatoknak — amennyiben az a téli időben lehet­séges — már ez évben való s na­gyobb arányú megkezdése, a szo­rult helyzeten már részben, lénye­gesen segitene Esztergom város s az esztergomi járás napszám szük­ségletén. Nehézség azonban fog előállni, hacsak a magas kormány áldozatkészsége nem segít, amelyre nemi reményt már nyújtottak a belügyminiszter úrnak 1901 évi S23865/VI és 41025 ÍV b. számú s a vármegye alispánjához intézett rer.deletei, amelyeket ezennel van szerencsém Nagyméltóságodnak be­cses figyelmébe és jó indulatába ajánlani. A párkányi járás pedig nemcsak a fenyegető baj orvoslása, de egy egy ész nagy vidék gazdasági felien- dü ésére vezetne, ha a beruházási kölcsönből a magyar álllamvasutak Ofoszka állomásából Köböikútig egy vicinális vonal épitetnék. Enyé­sző kis távolság ez, azzal az ered­nie nnyel szemmel, mely mindkét arányban hatékony orvosszerként használna. Ennek a két kérdésnek sikeres megoldásánál bőven fedezve lenne, a napszámban, s így a megélhe­tésben előállottá fenyegetően jelent­kező hiánylat. Végül pedig midőn még szüksé­gesnek látnám az egész vármegye területére az adószedések kíméletes keresztülvitelét, s a jelzett közsé­gekben annak felfüggesztését, s midőn még legcélszerűbbnek látnám a szükséges tigy kezelésével a poli­tikai hatóságok bevonásával a gazda- sá gi egyesületet megbizni, úgy méltó­ságod jóságos kegyeit kérem e ne- í héz viszonyok között élő városra és vármegyére. Közgyűlés a megyénél. Esztergom megye törvényhatósági bizottsága hétfőn délelőtt rendkívüli ülést tartott, melyen a tagok közül szokatlanul kevesen jelentek meg, főleg a vidékiek közül, aminek oka abban keresendő, hogy dacára, hogy a tárgy- sorozat 108 pontból állott, abban valami érdemleges és az érdeklődést felkeltő nem volt. A rendkívüli ülést indokolttá, a jegyzők fizetésének szabály ©zásáról szóló törvény végrehajtásának sürgős természetű ügye tette. Elnöklő főispán megnyitván az ülést előadta, miszerént azon kósza kir ter­jedt eh mintha az ülés célzatosan téte­tett volna szeptember 19 ere. az izraeli­tik egyik legnagyobb ünnepére, hogy azok az ülésen részt ne vehessenek me!y meggyanusitást visszautasitja. Té­vedni úgymond emberi dolog, lesz azon­ban gondja reá, hogy máskor az ülé sek kitűzése a vallásfelekezetek ünne peinek figyelembevételével történjék. Hogy célzatosság a határnap kitűzé­sénél közbe nem játszhatott, leginkább igazolja azon körülmény, miszerént a napirend tárgyai között érdemleges do­log elő nem fordult. Dr. Cser7ioeh János állott fel a főis­pán szavainak elhangzása után. Előadta, hogy a fővárosi lapok legutóbbi számai hangzatos cimek alatt és szavakkal oly vádakat és rágalmakat kürtőitek világgá, melyek inig egyrészt a megyére nem valami hízelgők, addig azonban és más­részt valótlanok. Azon körülmény úgy­mond, hogy annyi fegyelmi ügy van a megyénél folyamatban, nem azt jelenti, hogy ott ázsiai állapotok vannak, hanem ez csak annak bizonyítéka, hogy a vezetők azon vannak, hogy a legkisebb mulasztás megtorlásával is, rend legyen. S ha ő ezeket mondja, mondja úgy, mint ellenzéki férfi, ki ha ezen állásá­ból kifolyólag vállalkozott arra, hogy felszólaljon önzetlenül és érdek nélkül tette azt. Mint politikai pártállásából kifolyólag ellenőrzője a megyei ügyek menetének mondhatja, hogy a megyé­ben tiszta állapotok uralkodnak. Dr. Csernoch felszólalása általános helyes­léssel és éljenzéssel találkozott. Horváth Béla főispán köszönetét mondott dr. Csernochnak gavallérságára fényt vető felszóllalásáért, amelylyel a me­gye jó hírnevét a bizonyos tendentiósi- tásokkal szemben megvédelmezte. Ezután következett a napirend, mely túlnyomó részében leiratok, számadások tudomásul vételéből, levelezésekből s több efféle kevésbbé érdeklődést kellő tárgyakból állott. A városi képviselőválasztások vezeté­sére dr. Földváry István küldetett ki. A jegy/ő stb. fizetésének szabályozá­sáról szólló törvényben előirt járási becslőbizottságok alakíttattak meg, a a következőképen A főispán részéről kineveztettek, a párkányi becslő bi­zottságba: Usztanek Antal és Wi mm er Kálmán, az esztergomiba : Vadiszfy Jenő és Wéber Gyula. A törvényható- . sági bizottság részéről be választattak a párkányi becslő' bizottságba Etter Gyula és Hartmann Márton rendes, Bachl La­jos póttagul, az esztergomiba : Vaszary Antal és Hartmann Péter rendes és Riály István póttagul, í Egyben elfogadta a közgyűlés Bállá Frigyes ajánlatát a Mányóki féle Ba­kó czy kép másolatának megfestésére nézve, mit a kivitelben akkorra halasz­tott el, midőn a megyeháza átalakításá­nak kérdése be lesz fejezve. A komárommegyei főispán 10 éves ! főispáni jubileumára a megye képvisele- j tében való megjelenésre Horváth Béla I főispán vezetése mellett; Andrássy Já- 1 nos, Frey Ferenc, dr. Csernoch János, Kobek István, Szaczelláry György és Eggenhof er József kérettek fel. Az ülés rövid egy órai tanácskozás után véget ért. —r 1 ,cy Mj«« .....Myim»»», ^ ; — Az esztergom-vidéki gazdasági egyesület kedden délután Horváth Béla főispán elnöklete alatt tartotta meg az 1903. évi közgyűlést. Letárgyaltatok a ! napirend. A tisztikarban változás auy- 1 nyiban állott be. hogy alelnökök lettek : Büttner Búbért és Vimmer Kálmán mig a választmányba Vimmer Kálmán he­lyébe Andrássy János alispán válasz­tatott meg. Kiemelendő és jelentős mo- ; mentuma volt az ülésnek Yimmcr Kál­mán indítványa, melyre alkalmilag vissza- térünk még. Indítványa több részből állott. így, hogy a megye összes köz- i ségeiben a viszonyokhoz mért szövet- 1 kezetek alakitassanak, majd gazdaszö­vetkezetek, s hogy a tél folyamán gaz­dasági iskolák létesitessenek. És felolva­sások tartassanak. Indítványa nagy j lelkesedéssel és helyesléssel fogadta- j totl, s egy bizottságnak adatott ki. — jóváhagyás. A földmivelésügyi mi niszter jóváhagyta Székely Henrik vá rosi állatorvosnak Beck János járási állatorvossal leendő helyettesítését, úgy j azonban, hogy a helyettesítés a saját teendőinek rovására ne történjék. — A megüresedett tanítói állásra mi­ként értesülünk, eddig ketten pályáz­lak. Szvoboda Komán szölgyéni és Kis Márton tanítók. — Ülések a megyénél. A megye ál-j landó választmánya szeptember 26-án és október 13 án. a számonkérö szék október 14-én d. u. 4 órakor, mig a megye törvényhatósági bizottsága ren­des őszi közgyűlését 15-én tartja meg. — Utóállítás volt kedden a megyénél. Állíttatott 38 hadköteles, bevált S. Ke- resetképteleun^k nyilváníttatott 25 je­lentkező apa közül tizenkettő. — A Ganz és fsa cég és a sajtósza­badság. Helybeli laptársaink közlései nyomán tudtuk meg, hogy nevezett cég a város tanácsához egy levelet irt, mely­ben azt arra kéri, hogy hasson oáa, hogy a cég ellen irányuló indokolatlan támadásaink meg-szűnjenek. Térszüke miatt jövő számunkban fogunk a levél­lel foglalkozni érdeme szerént, melyről, hogy csak laptársaink nyomán sze­reztünk közvetve tudomást, úgylátszik szintén valamely odahal ás eredménye. — Az esztergomi kath. legényegyosü- löt f. hó 18-án szépen sikerült dal estélyt rendezett. A közönség zsúfolásig meg­i tölté az egyesületi otthont s fesztelen 'jókedvben a késő éjjeli órákig együtt j volt s búcsúztatta a katonasághoz az 1 idén különösen nagy számban bevonuló : ifjakat. Készünkről azért emlékezünk j meg szívesen e damstélyről, mert benne í az egyesületnek jóra s nemesre való tö­rekvése s az önképzés terén elért sikere nyilatkozott meg. A változatos műsor minden egyes szánia'nagy előkészültséget igényelt, mi a szereplőket hosszú időre ; lefoglalta, hasznosan szórakoztatta s ne- I mesen képezte. Az egyesületi dalárda í négy alkalommal szerepelt általános tet­szést aratva. Bizonyos, hogy mig az ifjak ily kifogástalanul adhatták elő ének- j számaikat, sok próbára kellett nagy ' kitartással összejönniük. A ke- 1 dély képzésre a legény egyesület alig 1 használhatna eredményesebb eszközt, jmint az énektanítás kultiválását s az ' ifjak nem is sejtik, mily nagy jót mu­lasztanának el, ha ez irányban buzgal- i műk félbenszakadna, s a rendszeres ! énekmüvelést abbanhagynák. Az egyes ; szereplők dicsérése helyett buzdítjuk az 1 egyesületet, hogy hosszú évek óta tel­jesített vallásos és hazafias missiójában lankadást soha ne ismerjen. — Téli menetrend a magyar királyi 1 áíiamvasutakon. Folyó évi október hó 1-én a téli menetrend lép életbe a m. á. v. vonalain és pedig a Budapest nyugati p. u. — esztergomi vonalon, a Budapestről reggel 9 ó. 05 perckor in­duló s Pilis Csabáig közlekedő 4110. s 1 _ a Pilis Csabáról este 8 55 órakor induló ; 4111. sz. vonatok megszűnnek. A Buda­pestről d. u. 2 ó. 05 perckor induló s Pilis Csabáig közlekedő 1109 és onnan Bpestre este 7 00 órakor induló 4112. ; sz. vonatok november hó 25-ig marad­1 , 0 nak forgalomban. Pilis Csaba-tábor meg- : álló helyen a vonatok november hó 26- tói bezárólag 1905. ápril 17-ig nem fog- ; nak megállani. Egyébbként az ezen vo- ! nalon eddig érvényben volt menetrend nem szenved változást. A Budapest ny. p. u. marcheggi vonalon a jelenleg Pár­kány Nánátúl Budapestig közlekedő s J Nánáról este 6 20 órakor indulú 125. sz. ! vonat elmarad s C3ak Nagymaros Bpest 1 között fog közlekedni. Úgyszintén elma­rad a Bpeströl d. u. 2 15 órakor induló a P Nánára d. u. 3.59 órakor érkező 126. sz. vonat is. Közlekedni fog azonban Párkány Nánától a jelenleg csak Nagy­marostól közlekedő 131. sz. vonat mely Nánáról reggel 6.20 órakor fog indulni s Bpestre d. e. 8 óra 10 p. kor érkezik. A d. u. 1 óra 45 perckor Bpest ny.-ról induló és P. Nánára d. u, 2 ó. 59 p. érkező 106. sz. gyorsvonatról a téli me­netrend tartama alatt Nagymaros, Vi- segrád és P. Nánára a leszállás is meg­engedtetik. Egyebekben változás nem állott elő. — Az építészeti bizottság kedden dél­után ülést tartott. — Betörés. Cséven f. hó 18 án Fürst Salamon kamarájába betörtek s onnét 83 kor. értékű gabonát elvittek. A csen- dőrség a tettest kézrekeritette. — Tűz Párkányban. Szombaton este 9 órakor Párkányban tűz volt, midőn is Tóth Vince szalma kazla égett le. — Tisztaság a lakás dísze ! Egy ház­tartásban semmi sem tetszik a belépő­nek annyira, mint a fémtárgyak tiszta­sága. Ez a tisztaság a rendszereid házi­asszonyt már az ajtónál dicséri, hol a tábla és kilincs mint az arany, úgy fénylik, a lakásba belépve pedig minden arany, ezüst, réz és más érc tárgy, csak úgy sugárzik a fénytől. Sajnos azonban ez a fénv- sokszor csak rövid ideig tart, vagy pedig egyáltalán nem érhető el s ennek oka abban rejlik, hogy néni a Fritz Schulz jun. Akt. Ges. Leipzig und Eger cégnek globus-tisztiió kivonata liasz- náltatik. A hosszú ideig tartó és valódi fény csak is ezen globus-tisziitó kivonat­tal érhető elő, mely ment minden kar­coló anyagtól, s a fenti cég törvény - székileg felesküdött 3 vegyészének fel­ügyelete alatt készíttetik. Havonként 6 millió doboz lesz az egész világba szét- küldve. A globus tisztitó kivonat minden kereskedésben kapható s hogy ne ve­gyünk utánzatot, ügyeljünk a „Globus- vörös ferde sza.llagban~ védjegyre. KÖZGAZDASÁG. Hogyan őrizhető meg legjobban az istállótrágya az értákvesztesógtői. Az istálló trágyát legalább is minden ; negyedévben ki kellene hordatni, mert ! ennél hosszabb idő alatt sokat vészit 1 értékéből még a legjobb és legtökélete­sebb kezelés mellett is; túlságosan ősz- i szenyomódik és szalonnás lesz. Sok esetben gyorsan kihordatik, kevés időt tölt a telepen, némely esetben azonban sokáig ott bever s ilyenkor kezelésére ! nagy gond fordítandó. Ilyen esetekben elég jól meg lehet annak értékét védeni, 1 ba a következő eljárást követjük. A trágyából keskeny és magas halmot ké- 1 szitünk a telepen, bogy lehetőleg men- , tül kisebb felületen érintkezzen az a levegővel. Más esetekben a trágyának 1 magasra való felrakását mellőzzük, mert ; kényelmetlen annak összerakása és ki­hordása ; hanem ebben az esetben igy ! őrizhetjük meg annak értékét a legjob- 1 ban. Az igy elkészített trágyarakás J 30—40 cm. vastagságú földréteggel ter- j kelendő meg, bogy a levegő bele n® I hatolhasson. Ha a levegőt teljesen ki­szorítottuk, a trágya minden bomlástól meg van védve s igen sok ideig eltart­ható jelentékenyebb veszteség nélkül így összerakva az istállótrágya sokszor egy évig is eltartható anélkül, hogy értéke, vagy kinézése jelentékenyebb változást szenvedne. Általában mindig arra kell törekedni, hogy a trágya le­hetőleg tömötten rakassák össze, mert különben sok levegő reked meg benne, aminek kiszorítása nehezen megy. Bár­mily eljárást alkalmazzunk is azonban a trágya még sem védhető meg teljesen a kisebb nagyobb értékveszteségektől, ezért a trágya c.onserváló szerek ezen eljárásnál sem mellőzhetők. A trágya értékének emelése és megóvása céljából egy igen megfelelő trágya conserváló ezer ajánlható ; a szuperfoszfát gipsz, melyet a trágyate’epre szórunk ki. Ha­tása abban nyilvánul, hogy az elillanó ammoniakot megköti, ezenfelül a trágya értékét is jelentékenyen emeli. A fent- elmondott felrakási módok és a szuper - foszfátgipszet alkalmazva, a trágyát célszerűen el lehet tartani, miért is ez el­járás majdnem minden trágyatelepen kitű­nő sikerrel alkalmazható s még a legtöká-

Next

/
Thumbnails
Contents