Esztergom és Vidéke, 1904
1904-08-28 / 68.szám
hbZTKKGÖM cs VíDÉKH (68. szám. 1904. augusztus 28 az övé, mert ki kell, hogy elégítve legyen úgy és akként, amiként ő akarja. És nem takarít, mert mig munkája van bérharcon töri a lejét ; az élelemnek legjavát válogatja, vasárnaponkint pihenés helyett dőzsöl és az egyszerűség helyett az urhatnámságot táplálja. Szerepelni akar minden áron. hogy különféle címen ünnepélyeket, dobzódásokat rendezzen, a közönség pénzére vadászva. És ha a közönségnek pénze nincs, mint a hogy nincs, akkor a részvétlenséggel vádolja és nagyot iszik a socíalizmus győzelmének javára ! Socialismus ! Tudjátok-e mi az az igazi socíalizmus ? a takarékosság, az egyszerűség és a túlhajtott igénynek legyőzése. Máról holnapra nem gondolni, nem számolni le az eshetőségekkel, a mai aocialismus leghelyesebb értelmezése. Ezt az értelmezést semmi sem fogja jobban igazolni, mint a bekövetkezett Ínséges állapot. Lesz alkalmunk, szomorú alkalmunk bővebben foglalkozni vele. Bertalan Vince. részben átszenvedett, nagy betegség által, részben rossz, nem elégséges és rendetlen táplálkozás által. Ide számíthatók továbbá a kíilünféle emésztési zavarok is. Ez utóbbiak oka legtöbb esetben a tápanyagok elnyelése anélkül, hogy azokat kellően megrágnék, mi gyermekeknél nem éppen ritka jelenség Ehhez járul még azon körülmény is, hogy gyermekeinknek megengedjük, hogy sokat igyanak. A gyermekeknél gyakran előforduló gyors lenyelése az eledeleknek, leginkább a szülők figyelmetlenségére vezethető vissza, kiknek még arra is kell szigorúan ügyelni, hogy rendes étkezési időn kivül a gyermekek ne egyenek. A főfájás okainak harmadik csoportja legnagyobb részt az iskolát' terheli. Dr. Bresgen elsősorban, az oktatásnak a kora reggeli órákban való siettetését ítéli el, mi nem is lehet eléggé alapos, s amely hiányosság még egyébb visszás állapotokhoz is vezet. Különösen télen az oktatásnak már reggeli 8 órakor való megkezdése nagyon korai, nemcsak, hogy a gyermekekre nézve nem előnyös a korai felkelés ; de előfordul az is, hogy a gyermekek megjelenésekor az iskolában, az iskolatermek fűtve még nincsenek eléggé és a világosság sem elegendő még az oktatás megkezdéséhez. A szemek tulterheltetése főfájást okoz. A szellem tulterheltetése még inkább jár ezen bajjal. Dr. Bresgen véleménye, hogy a gyermekek szellemi túlterheltetését az iskolában általában véve nem annyira a tan-' anyag sokasága okozza, hanem inkább annak nem alkalmas beosz- j tása. A túlterheltetéshez hozzájárulhat még, azonkívül a tanórák helytelen beosztása is, ha például a nehezebb és könnyebb tantárgyak nem váltják föl egymást helyes és kellő beosztásban. O rossz beosztást lát abban az általános újításban is, hogy már a középiskola első éveiben a io—12 éves gyermekek folytatólagos oktatásban részesülnek j a 8 — i óráig terjedő délelőtti órák-' ban, ami nagyon alkalmas szerinte, az ifjúságnál az ideges főfájást terjeszteni. A gyermekek szellemi tulterheltetése azonban maguk a szülők által is igen sokszor fokoz- tatik, mi ideges főfájást teremt. Elsősorban a zene az, amelynek gyakorlásához, különösen a leánykák tulzsenge korban és a kellőnél több időn át késztetnek szülőik által ; továbbá leginkább a jobb körökben nem ritkán előforduló magánórák 'idegen nyelvekben vagy más, az iskola keretén kivül álló tantárgyakban. A szellem netáni tulterhelte- tésének ellensúlyozását dr. Bresgen a test kiképzésében látja, de ügyelnünk ke'l arra, hogy az egyik vagy másik alkalmas testgyakorlat ne fajuljon üres sporttá, ami főleg a idivó biciklire nézve legyen felem- i litve. I Egyéb okok, melyek ideges főfájást idéznek elő, az orr, a fülek s szemek, a fogak és torok megbetegedése. Mindebből látjuk, mily számos indító oka van a főfájásnak, s hogy gyermekeink felnevelése mily sokféle irányben követeli figyelmünket és folytonos éberségünket. Ha tehát saját gyermekeinkkel jót akarunk, úgy azokat épp iskolai éveikben kell legnagyobb figyelemmel kisérnünk. Különösen fontos, hogy a tanitóknál megtudakoljuk a gyermek szellemi teGyermekeink és az iskola. Napjainkban nagyon terjed a panasz gyermekeink ideges főfájása miatt. Dr. Bresgen ezen jelenség okait négy csoportra osztja. Az első csoportba számúja az agy és agybőrnek betegségeit, amint ezek felnőtteknél és gyermekeknél is előfordulnak. A második csoportba számítja az! általános testi gyöngeséget, előidézve | Pitymallott. Az a szerelmes kis ka íona, még mindig ott állt az ablakban Belebámult a reggeli ködbe, a semmibe.' — Nem jó igy élni! Úgy érezte, hogy megkéne átkoznia azt a valakit, a ki a nyugalmát, a lelke melegét vitte el. Valami nagyot kéne tennie, hogy az a fiatal lelke is belepusztuljon, meg az a — az a kis lány is a szomszédban. Beleborzadt, olyan rettenetest gondolt. Megbánta, alig hogy elgondolta. Nem! Nem ! Azt az édes babát, azt a drága lánykát nem szabad bántani! Azt ne ! Bekanyarodtak az utcába. Ketten jöttek . . . Pityókás mind a kettő. Hangosan tárgyalták az éjszaka kimagasló mozzanatait. A Miciék előtt elkezdte az egyik : — Pénzes lányka! Kölyök még, de nem baj ! Jókor hozzá kell látni. Az ember so’sem lehet elég óvatos ! — Felkacagtak ! A kis kadét ott hallgatta fenn az emeleten. Behúzta a fejét, hogy meg ne lássák alulról. Csak akkor nézett utánuk; amikor G-erzsonék kapujához értek ! Ott elvált az egyik ! Kettenettes undorral nézte azt a két alakot. Még a fülébe csengett: — Pénzes lányka! Jókor hozzá kell látni ! Sajgott a homloka ! Hozzászoritotta a kezét; aztán becsukta az ablakot. Ód;, dűlt az ágyra. Egy könny pergett végig az arcán; nem törülte le. Talán nem is érzett egyebet, csak hogy nem jó igy élni . . . nem jó ! Kállay Ede. letségét és felfogását, mert felfogá- ] ától függ, hogy szabad-e a gyerme- J et az iskolai köteles munkán ki : ül, még magán tanítással, nyelv- h :s zeneoktatással telhelni. Gyakran 1 nondjuk a gyermeket ’lustának, ba- lyagnak, ösztökéljük folyton műn- ] iára, pedig visszamaradásának igazi ! >ka, testi gyengeségében rejlik, jó in- 1 ormációt tehát a gyermek tehetségé- i ől, a tanítótól nyerhetünk, ki leg- j nkább van hivatva a szellemi te I1 letséget megítélni; s aki mindig' 1 legjobb útmutatást fogja adni gyer- nekeink szellemi nevelését illetőleg :s sok bajtól fogja azokat meg- >vni. A villamvilágiiásról. A villamvilágitás terén mélységes és íagy csend uralkodik. A szerződés el leies oszlopok miatti álla ános feiháboro- lás lassún. mintha lohadni kezdene, s a! :ég markába nevetve szereli a gyalulat-; sin és sok helj ütt. görbe oszlopokat sj isze ágában sincs a még görbéket ki- ; •Serélni, s az oszlopokat gyalultatni. Sejtelmünk úgylátszik nem csalt, va- i óra fog válni azon jóslásunk, hogy a ‘ég azért kérte a várost türelemre, azért; lalogatta az oszlopok kicserélését, bogy j najd csak megszokja a szem azokat, sj i harcias kedv majd csak lohadni fog. A legújabb amit hallunk, hogy az •szlopok azért nem gyalultatnak meg, nivel akkor gyöngülnének. Hát vegyelek akkor oly erős oszlopokat, melyek ddolgozva, gyalulva is elég erősek. Lassan már a cégnek kezd feljebb dini. Erre enged következtetést vonni u, hogy a cég részéről oly hangokat ebet hallani, hogy az oszlopok maradiak úgy, miként vannak, mivel azok a izerződésnek teljesen megfelelnek, s ba i város azokat át nem veszi, pert zu- lit a nyakába, mi annak nagyon sokba 'og jönni. A mi véleményünk az, hogy i rővidebbet csak a cég húzhatja per' ;setén, s hogy a város semmi körül-! nények között az oszlopokat át ne j regye. A szerződés elég világos és határozott, s igy a városnak engednie tem szabad, de nem is lehet, mivel a neghátrálás anyagi érdekeivel áll el- j lentétben, s erkölcsi értékét is csorbítaná. Abból, amihez joga van, nem szabad engednie. S ha a vezetőség, az engedékenység terére lépne, ezzel csakis j azt árulná el, hogy a szerződés jogait; sléggé nem védi, mely esetben előáll a j tanács felelőssége, mely a szerződést; stipulálta. Megnyugvással vesszük tudomásul az! ellenőrző bizottság azon intézkedését, hogy a szigeti gesztenye fasorban el- szigelt, sodronyok alkalmazását rendelte el, hogy a fák lecsonkitása elkerülhető legyen. Ezt kellett volna tenni a Kossuth Lajos utcában is s nem azt, hogy a fákat tönkre botolják. E helyütt hívjuk fel az ellenőrző bizottság figyelmét a következőkre. Ha a város területén elhelyezett oszlopokat szemügyre vesszük, meggyőződhetünk arról, miszerént az oszlopok erősségükre nézve oly különbözők, hogy vannak melyek fele oly erősek s viszont, ami már maga nem valami tetszetős a szemnek, mihez járul az, hogy a különféle erősségű oszlopok oly figyelmetlenül vannak elhelyezve, hogy sok helyütt a szélsőségekbe menő méretűek vannak párba, szembe állítva, a mi ugyancsak ízlés dolga, az azonban mindenesetre kell, hogy a bizottság figyelmét felkeltse, hogy ott, hol a hálózatnak törései vannak, sok helyütt a leggyengébb oszlopok vannak leásva, melyek em lévén képesek a kifeszitett sodro- yoknak eléggé ellentállni, elhajolnak z eredő irányában, amin utólag csakis z oszlopok kicserélésével lehet s kell 3gíteni. A cég a kedélyek megnyugtatására róbafestéseket eszközöltetett, mi végből Széchenyi téren egy oszlopot mutatnak már be is festettek vas színűre, va- yis szürkére. Megtekintettük az őszapóé, g csak azt mondhatjuk, hogy a zerecsent fehérre mosni nem lebet. Annak ugyan kik lépre mentek, s akik Ivánnak ragadtatva a fából készült asosztop láttára, azonban azt hisszük, ogy azok véleménye nyomni nem fog , latban. Ilyen az „Esztergomi Közlöny“ aely legutóbbi számában ezeket írja : A villamos huzalok oszlopai vasszinűre ?sznek festve. A vállalkozó cég helybeli ónevű cvm-éz szobafestőnket, Révész Mórt ízta meg erre, aki a próba munkát tegnapelőtt tette meg s az akként ellátott szlopok, nem hogy nem fogják sérteni a zép ízlést; de sőt díszére lesznek a vó- osnak Ezekhez a sorokhoz talán nem cell comentárt fűznünk —n. Sport. A „Nemzeti Sport“ Bartunek főhadnagyról. A „Nemzeti Sport“, ezen elsőrendű izaklap legutóbbi számában Bartunek Jó :sef 76-ik gyalogezredbeli főhadnagynak i vívás terén szerzett érdemeit méltatva, dmlapján nevezett főhadnagyot mutatja >e sikerült képben, majd ezeket írja róla : Néhány hó előtt ismertettük lapmk- ian Bartunek József cs. és kir. főliad- íagynak Ratgeber . . . cimű, a hadse- ■eg számára írott könyvét. Elmondottuk, logy a lelkes szerző mily nagyfontos- iágú cél szolgálatába állott: a vívás, lletve minden testedző sport szeretetét diajtja bevinni a hadseregbe. Tágas látókörrel foglalkozik a dolgokkal, alapos aidással, meleg ügyszeretettel buzdítja is lelkesíti tiszttársait e sportok müve- ésére. Különösen a vívásra vonatkozó íszméi és irányelvei állanak közel a nienkbez, hiszen ő maga őszintén meg- rja, hogy nagyrészben a MASz., a Nemzeti Sport, illetve lapunk szerkesz- :ője eszméit akarja bevinni a hadseregbe. Drömmel konstatáljuk, hogy könyvével i legnagyobb sikert aratta. Már idáig jóval több fogyott el ezer példánynál belőle és a vezető katonai körök egyöntetű dicséretében volt része. Jelenleg különösen Németországban terjed, ami azért is igen örvendetes, mert belőle a németek alaposan megfogják ismerni a magyar sportviszonyokat. A fiatal katonatiszt azonban nemcsak elméletileg buzgó apostola a vívásnak, hanem a gyakorlatban is rendkívüli buzgalmat fejt ki. 3 év óta rendezi az 5. hadtestben a nagysikerű hadtest! vivó- versenyeket Frigyes főherceg védnökségével, amely tevékenysége felsőbb helyen méltó elismerésben részesült, úgy hogr egy ritka kitüntetést: „írásbeli dicséretet“ kapott. Buzgó agitálásával egy nagyfontos- sáeú intézményt hozott létre a hadseregben, tudniillik az 5. Hadtesti Vivóegy- let-et. Közismert dolog, hogy bár a bécsújhelyi tanfolyam évről-évre nagyszámú kiváló vívót nevel, a vívás a hadseregben egészben véve még sem űzetik oly buzgósággal, mint ez kívánatos volna, aminek óba főként abban keresendő, bogy a kisebb garnizonokban levő tiszteknek nincsen módjukban magukat gyakorolni. Bartunek buzgalma által kezdeményezett most alakult hadtesti ívivóklnb e hiányon van hivatva segíteni. A mintául alakult hadtesti vívó/
