Esztergom és Vidéke, 1904

1904-08-25 / 67.szám

ÉSZT KR GOM és VIDÉKE. (67. szám.

1904. augusztus 25

különösen a vagyontalan fiúkra nézve. De kényelmes, kellemes, úri, go ndtalan életet biztosit a tiszti kardbojt, a mi elvégre nem megvetendő dolog.

Újabban bizonyos stagnálás észlelhető a mérnöki pálya körül. Az építkezések pangása, a kedvezőtlen gazdasági helyzet első sorban a mérnökökre is kihatott, akik közül sokan járnak a fővárosban állás és kereset nélkül. Sokan már ki is mentek a külföldre. De azért eszünk ágában sincs lebeszélni sem szülőt, sem tanulót arról, hogy mérnökké legyenek. A közgazdasági viszonyok egy-kettőre megváltózhatnak s ha esetleg idehaza nem találnak megfelelő alkalmazást, kimehetnek külföldre, ahol az ügyes mérnököt tárt karokkal fogadják.

A fő az, hogy bátran s a gyermek kedve s természete szerint válaszszuk meg a pályát —- mert boldogulni mindegyiken lehet. Még a legtulzsufoltabbon is, csak buzgón, lelkiismeretesen töltse be az ember azt a kört, melyet a végzet mindenki számára egyformán kijelölt.

A sebeshajtás áldozata

Esztergom, aug. 24.

Ötödik napja már, hogy az áldozat, Kopeczki István bérkocsis eszméletlenül, élet és halál harcot viva fekszik a Kolos kórházban. Életben maradásához nincs sok remény, de ha a természet csodát is művelne vele, majdnem bizonyosra vehető, hogy élő halott marad, ki; szánandó sorsának maga volt koj vácsa.

■ ■■ ------——an— I

N

em ismerjük a péntek éjjeli kocsi karambol részleteit, körülményeit, a nyomozás és vizsgálat eredményét, de bármik legyenek is azok, melyek inkább a végzetes pillanat szülte izgalmak közepette construálódott benyomások eredményei, mi a helyszínén szerzett tagasztalatok alapján, egész bizonyosan véljük megállapítani, hogy a szerencsétlenség kútforrása : a

sebeshajtás.

Számtalanszor irtunk, majdnem állandó rovatot vezettünk a sebeshajtásról, de a sajtó még oly tárgyilagos felszólalásait, figyelmeztetéseit inkább hajlandók azok kiknek az szól!, zaklatásnak venni, sem mint közérdekű felszóllalásnak.

Aki megfigyeli, látja, hogy városunkban a közlekedési eszközökkel, legyen az magánfogat, bér, tejes, avagy szikvizes kocsi, mily őrületes sebességgel hajtanak, s csak a Gond viselés különös kegye, hogy az utca sarkokon, a fordu!óknál, naponta egy-egy elgázolás nem történik.

Szabályrendeletünk van, de mi haszna annak, ha végrehajtva a kellő szigorral nem lesz. Ha baj van, a legmesszebbmenő óvintézkedéseket léptetjük életbe, de az állandó ellenőrzés unalmassá válik.

Nem tudjuk, kiben keressük a hibát a sebes hajtnokokban, vagy a rendőrségben, de úgylátszik mindkettőben megvan. Az elsők sokkal könnyelműebbek, semhogy a szabályok betartásával őrködnének a járókelők testi épsége felett, az utóbbi pedig, mert nem ellenőrzi, nem hajtja a kellő eréllyel végre a rendeletet, s mert nem bünteti példás szigorral a sebeshajtnokokat, kik számos esetben kisiklanak a rendőri igazságszolgáltatás kezeiből.

Az intő példaként álló katasztrófa részletei a következők :

Dr. Burián János ügyvéd pénteken este 3/4 11 óra tájban Nánáról jött hazafelé családjával egy bérkocsin, melyet Kopeczki István bérkocsis hajtott. Midőn a kocsi a nagy dunai vaskidat elhagyta s a lejtőn lefelé haladt, körülbelül a volt Felsenburg-féle kert tájékán összeütközött egy egy lovas ebedi paraszt szekérrel, mely a hidnak felfelé, illetve hazafelé tartott. A bérkocsi, melyben négyen ültek felborult, s dr. Burián János ügyvédet családjával együtt kilökte magából, majd a bakon ülő Kopeczkit jóval meszebbre kajitotta el, miközben a bérkocsi megvadult lovai széttépve az erős istrángot, s törve mi utjokban volt, elfutottak.

Nevezett ügyvéd és családjának semmi baja sem esett, csupán ő maga szenvedett kisebb horzsolást, míg a kocsis eszméletlenül maradt fekve az ut makadam kövezetén, s füléből vér kezdett folyni, kit vizzel locsoltak, eszmélethez azonban nem tért, s igy beszállították a Kolos kórházba, hol mai napig is van, kinek állapota teljesen reménytelen, s aki az esés következtében feje belsejében szenvedett sérülést, melynek vérzését eláll itani még eddig nem sikerült. Az áldozat kedden rövid időre visszanyerte eszméletét, kihallgatni azonban mindezideig nem lehetett.

Állandóan nagyszámú nézője akadt a két egymásba fúródott kocsinak, melyeket rendőrök őriztek egész éjen át, mígnem a szemle s lefényképezés megtör- történt. Hogy miképen történt az összeütközés,azt megállapítani a kocsik talány- szerű helyzetéből felette nehéz. Szombaton reggel a kocsik, melyekhez senki az éj folyamán nem nyúlt a következő

lássa, vissza sompolygott a fürdőbe, felment a szobájába.

Éppen szembe lakott Alice.

Látta, hogy a fürdő orvos épp akkor megy be. Amig az ajtó nyitva volt, annyit látott, hogy Alice fekszik.

— Még ez is! — jaj dúlt fel.

Kas idő múlva Torjay Lexi, az ő legjobb barátja jött kiAlice-ék szobájából.

Köréje gyűlt rögtön egy csomó fiatalember. Lexi nagy garral magyarázott valamit, a többiek is nagy garral magyarázták egymásnak a dolgot, küzbe- közbe sűrűn mutogatva az ő ablakára.

Egyik közülök gúnyosan felkacagott..

Ábris visszaugrott az ablaktól. Most látva tisztán, mi van vele.

Szent Isten! Holnap tele van az egész fürdő, mindenki tudni fogja . . .

— De nem! — ezt szinte kiáltotta.

Gyorsan, minden gondolkozás nélkül

elővette a revolverét.

Szinte pózolva felsóhajtott;

— Mily szép lehetett volna az élet!

Oda állt a tükör elé . . . megnyomta

a ravaszt . . .

És felébredt a nagy dördülésre. Mert ő biz átálmondta az egészet.

Körülötte minden csendes volt. Hűvös szellő fujdogált. A szürke hullámok egykedvűen hömpölyögtek . . .

Detárdy Ábris nagyot sóhajtott, — vagy tán csak fellélekzett ? — hideg verejtéktől gyöngyöző homlokát megtörülte Eau de Cologne-os zsebkendőjével, még egy kicsit gondolkozott magába mélyedve, majd felállt és kalapját gyürögetve, elindult — az úszómesterhez.

Kőhalmy.--- —1 -i 1— ...... - 1 ___1 11 helyzetb

en voltak. Az ebedi paraszt kocsi, melynek semmi baja sem történt, a hid felé állott, tőle oldalt (a hid felé nézve) jobbra a felborult bérkocsi feküdt, melynek eltörött rudja a szekérbe hátulról fúródott be, s a bérkocsi első kerekeinek egyike hátulról szaladt a szekér alá, s azt felemelte. A bérkocsi szerszámzatának elszakadt részei a bérkocsi mellett hevertek, mig a fékezőt letépve, néhány öl távolságban találták meg.

Minden jel arra vall, hogy igen erős összeütközésnek kellett lenni, aminek oka csakis az lehetett, hogy a bérkocsi, talán nem is fékezve, gyorsan hajtatott lefelé. Hogy az egy lovas ebedi paraszt szekér, melyen hárman ültek, lejtnek felfelé valami gyorsan nem hajthatott, az valószínű, viszont azonban majdnem bizonyosra vehető a bérkocsi gyorshajtása, mivel, nem tehető fel, hogy ha a bérkocsi fékezve, kötelességszerüleg lassan hajtva haladt volna, hogy akkor, még ha a két kocsi szemben találkozott is, az utolsó pillanatban is meg ne akadályozhatta volna az összeütközést. — Megerősíti a feltevést annak a nagy eleven erőnek mőködése, mely a bérkocsit félkörben hajítva, annak első kerekét az ebedi kocsi alá sodorta.

Azt hisszük, hogy úgy a sebeshajt nokoknak, valamint a rendőrségnek is például fog szolgálni a végzetes eset.

Elvi kérdés a véyeiadásról.

A „Győri Hírlap “-bői vesszük át az alábbi sorokat s ajánljuk kereskedőink figyelmébe, amennyiben már nálunk is történtek a végeladás terén visszaélések, melyeknek kereskedőink érzékeny kárát vallották. A cikk egy győri vég- eladási ügyben hozott miniszteri döntést ismertet, mely a végeladások terén előforduló visszaéléseket rendeli el megtorolni, s amely igy szól.

„B. Gy. győri divatárukereskedő f. év január hónapjában végeladási engedély kiadásáért folyamodott a város rendőrkapitányságához. A végeladási engedélyek kiadásánál minden egyes esetben a kereskedelmi és iparkamara véleménye is kikérendő s igy a rendőr- kapitányság, mint elsőfokú iparhatóság az iratokat a kamarához tette át véleményadás céljából. A kamara nem tett kifogást a végeladási engedély kiadása ellen, miután folyamodó kérvényében kijelentette, hogy üzletét teljesen és végleg beszüntetni szándékozik. Mindamellett a kamarai vélemény különösen hangsúlyozta, hogy az engedély hat havi időtartamra csakis oly köte^ lezettség ellenében adassék ki, ha folyamodó ezen idő lejárta után üzletét végleg beszünteti. Ezen feltételek alatt a végeladási engedély B. Gy. részére ki is Íratott s a végeladás az üzletben lévő árukra kezdetét vette.

Időközben több oldalról panasz emeltetett a kamaránál, hogy B. Gy. végeladási engedélyével visszaél s engedélyét arra használja föl, hogy újonnan beszerzett árukat is bevon a végeladási tömegbe, miáltal törvénybe ütköző cselekedetet követ el s érzékeny anyagi károkat okoz Győr város összes divatáru kereskedőinek. A kamara ezen panaszos beadványt oly megkereséssel tette át a városi rendőrkapitánysághoz, hogy miután B. Gy. teljes üzletbeszüntetés jogcímen nyert végeladási engedélyt, s az ujonan beszerzett áruknak a végeladási tömegbe történt bevonása által a közönséget az áru eredete és természete tekintetében tévedésben tartja, panaszlottói a végeladási engedélyt, mely kizárólag az engedély kiadásakor raktáron volt

árukra terjed ki — haladéktalanul vnnja vissza s B. Gy. ellen szigorú megtorló intézkedéseket alkalmazzon.

A rendőrkapitányság ezek alapján megindította a tárgyalásokat ezen ügyben s B. Gy. részére kiadott végeladási engedélyt hatályon kívül helyezte, a kihágási eljárást azonban panaszlott ellen folyamatba nem tette. A tárgyalások során ugyanis beigazolást, nyert, bogy B. Gy. a törvényt kijátszta, tény- leg uj árukat szerzett be s azokat el is árusította, vagyis reklámszerű végeladást kezdett meg, anélkül, hogy az előirt feltételeknek a dijak lefizetése által és a hatósági ellenőrzési kötelezettségnek megfelelt vo;na.

A kihágási eljárás megindítását a rendőrség az indokból nem tartotta alkalmasnak. mert az ipartörvény rendelkezései szerint végeladási ügyekben az elsőfokú iparhatóság büntető sankciót nem mond ki.

A rendőrkapitányság ezen határozatát mindkét fél megfellebbezte Győr város tanácsához, mint másodfokú iparhatósághoz.

A tanács az elsőfokú iparhatósági határozattal teljesen egybehangzó másodfokú határozatot hozott, melyet a felek harmadfokulag is megfellebbeztek a kereskedelemügyi m. kir. minisztériumhoz.

Ma érkezett meg a városi tanácshoz a keresk. ügyi m. kir. minisztérium elvi jelentőségű határozata, mely teljes egészében magáévá teszi a kereskedelmi és iparkamara álláspontját s az első és másodfokú iparhatóság ítéletét anynyi- ban változtatja meg, hogy az ipartörvény 51. § ba ütköző és a 158. §. d)

pontja szerint büntetendő kihágási eljárás megindítását is elrendeli.

A minisztérium elvi jelentőségű döntését fontosságánál fogva egész terjedelmében itt közöljük :

A keresk. min. 1904. jul. 21-én 35752: sz. a. hozott elvi határozata. Győr szab. kir. város tanácsának. A Cim részéről folyó évi április hó 16-án 2740 sz. a. hozott s az első fokú iparhatósági határozattal egybehangzó másodfokú határozatot, mely a B. Gy. ottani kereskedő részére 1305/904. számú elsőfokú iparhatósági határozattal az 1884 : XYH.

t.-cikk 52. §-a alapján üzlet feloszlatás címén megadott végeladási engedélyt K. K. és társai ottani kereskedők panasza folytán hatályon kívül helyezi s egyúttal a nevezettet figyelmezteti, hogy az esetre ha a végeladást a határozat jogerőre emelkedése után is folytatná, ellene az idézett törvény 158. §. d) pontja alapján kihágási eljárás fog folyamatba tétetni s végül kimondja bogy panaszolt B. Gy. ellen abból az okból, mert üzletfeloszlatás cimén az ipartörvény 52. §-ának sincs büntető sanctiója, panaszlott, valamint panaszosok részéről a törvényes határidőben benyújtott felebbezéskövetkeztében felülvizsgálat alá vettem.

Ennek eredményéhez képest Cim idézett határozatát az engedély visszavonására vonatkozó részeiben indokainál fogva helyben hagyom.

Ellenben abban a részben, melyben a kihágási eljárás megindítása mellőzte- tett, megváltoztatom a panaszlott ellen az ipartörvény 51. § ába ütköző és a 158- § d) pontja szerint büntetendő ki- hágási eljárás megindítását elrendelem, megjegyezvén, hogy marasztaló Ítélet esetén az 51. §-ban előirt engedély-dij és az eladásból befolyt Összeg 10 százalékának ipari célokra való behajtása iránt is intézkedés lesz teendő.

Mert az ipartörvény 158. §. d) pontja az 51. §-a első bekezdését helyezi büntető sankció alá. az 51. §. első bekez-