Esztergom és Vidéke, 1904

1904-08-04 / 62.szám

3

ESZTERGOM és VIDÉKÉ. (62. szám)

1904 augusztus 4.

korhely, megférhetetten munkás semmiféle iparnál nem használható.

En azonban újból kijelentem, hogy a budapesti nyomda tulajdonosok árszabályzatát magamra nézve kötelezőnek el nem ismerem és jövőre s^m szándékozom elismerni ; mert én a vidéki nyomdatulajdonosok országos szövetségének vagyok tagja, s ha ez a szövetség a munkaidő és munkab^szabá yzatát megalkotja, azt elfogom fogadni: de a budapesti nyomdászsegédek által — miniszteri ellenjegyzés nélkül — megalkotott árszabály reám nézve irányadó nem lehet. Ennélfogva bármifé e kirohanást tennének ellenem a „sajtó munkásai“, akár „sajtó technikai munkásai“, avagy pedig legújabban „Esztergom város nyomdászai“ aláirásu titkos ellenségeim, az entern föltett szándékomtól e tántorítani nem fog, hanem még nagyobb ambícióval és szorgalommal fogom vezetni könyvnyomdámat, hogy úgy a város, mint a megye és a nagyközönség érdekét megvédve, mindenkor pontos, gyors és kifogástalan munkát szállítsanak a legju'ányosabb árakért.“

Agazdasági egyesü!eí“-ből.

Védekezés a hesszeni légy ellen.

Már múlt évben felhívtuk a gazda közönség figyelmét, hogy a hesszeni légy (leeidomya destruct.or) elleni védekezésről ne feledkezzék meg.

Oly helyeken, hol az elmúlt évben vagy a folyó évben a hesszeni légy feliépeit, újólag igen ajánljuk az u. n. csalogató vetéseket. Ezek abban állanak, hogy minden táblában már augusztus utolsó vagy szeptember első napjaiban több helyen néhány bsrázdányi őszi gabona vagy árpa vetendő, meiy célra a legsilányabb minőségű vetőmag is használható.

E/ek a csalogató vetések arra valók, hogy a hesszeni legyek ezekbe rakják petéiket.

Az ilyen csalogató vetések azután a rendes vetés, legkésőbb azonban a tél beálta előtt jó alászántandók, ügyelvén arra, hogy egész hosszában tökéletesen föld alá kerüljönek és igy belőlük tavasszal a légyrajok ki ne szállhassanak. Igen ajánlatos az ilyen alászántott csalogató veté-ek lebengcrelése is.

Felkérjük gazda társainkat, továbbá a község vezető embereit, hogy abesz- széni légy elleni védekezés ezen mód ját minél szélesebb körben a gazdaközönség tudomására hozni s őket a csalogató vetések megtételére buzdítani szíveskedjenek.

Az észt. vid. gazd. egyesület.

— Gazdák figyelmébe. Tekintettel

a nagy takarmány hiányra, a föld müvelésügyi miniszter intézkedéséből kifolyólag, a m. kir. áll.mvasu takon a takarmány és szalmanemüek szállításánál nagymérvű díjkedvezmény érhető el. Akik a kedvezmény igénybe óhajtják venni, forduljanak az esztergomvidéki gazdasági egyesülethez, hol a szükséges szállisási nyomtatványok és bizonylatok megszerezhetők.

■d» «és» «rksc 'V k kwrJ ^

— Andrássy János kir. tanácsos alispán szabadsagáról visszaérkezvén, hétfőn átvette hivatala vezetését.

— Lemondás. Lengyel Flávián reáliskolai hitoktató e»en állásáról való lemondását a varosnál bejelentette.

— Nyugdíjazás. A magyar kir. államvasutak igazgatósága Németh József állomásfőnököt, október 31-től kezdődőleg teljes fizetéssel nyugdíjazta. Az elő zékeny és szolgálatkész főnök nyugdíj!>a vonulásáról sajnálattal értesülünk.

— Térzene A mai térzene műsora a kö vetkező. 1. „Friedlender“ induló Jós. Pitschmanntól. 2 „Fraueifaugen“ keringő a „Der liebe Schatz“ operából Reinhardtól. 3. KéUr Béla „Rá^óczy“ nyitány. 4 Gounod: „Der Tribut von Zamora“ cimü operájából szemelvények. 5. „Souvenir“ polkamazur Schubert Fe- renctől.

— Eljegyzés. Szántó Géza eljegyezte Hecht Mártát Nagy Emőkéről.

— Az érseki vízvezeték felhasználh a tása ügyében a Hercegprímás nevében julius 30 iki kelettel arról értesítette Kohl Medárd a város polgármesterét, hogy a kérdéses vízvezetéknek közcélokra leendő, bár csak ideig1 enes has'.ná! latba vétele ki van zárva, mivel azon 1 esetre a palota és a káptalani épületek ' vízhiányban szenvednének. Miután pedig a káptalan és a szeminárium a vízvezeték fentartá-álioz hozzájárul, igen bajos ezen érdekelteket vízhiánynak kitenni.

— Ingatlan eladás. A város hatósága I a szentgyörgymezei leég tt, úgynevezett pá'Ztorházat e hó 25-én fogja nyil- | vános árverésen eladni, mire vonatkozó

í lag lapunk mai szamában találják az ( érdeklődök az árverési feltételeket, j — Halálozás. Vettük az alábbi gyász- | jelentést. „Fekete PH úgy a saját,

; valamint gyér me ei és az összes rokonság nevében fájd Jomtelt szívvel tudatja,

, forrón szeretett felejthetetlen neje, Fe I feete Pálnó szül. Sztriba Alojzia rövid I szenvedés és a haldoklók szentségeinek ; buzgó felvétele után, folyó évi július hó 31-én d. e. 10 órakor, életének 67 ik évében jobblétre szenderült. Drága ha flottunk földi maradványa f hó 2-án d. ;u. 5 órakor fog a belvárosi temető kápolnájából örök nyugalomra helyeztetni, j Az engesztelő szent mise áldozat pedig szintén f. évi augusztus hó 2-án d. e. 9 órakor fog a belvárosi plébánia templomban a Mindenhatónak benurattatni. Esztergom, 1904 augusztus hó 1-én. Áldás és béke poraira ! Hegedűs Sándorné szül. Fekete Gizella, Fekete Árpád gyermekei. Fekete Árpádné szül. Brunner Ilona, menye. Hegedűs Sándor veje. Pólyák Rózsiba, Fekete Marianka unokái.“ Az elhunyt temetése kedden délután volt nagy részvét mellett.

— Vége a bányász sztrájknak. Az

annavölgyi bányamunkások legnagyobb része már munkában van. A rend és nyugalom teljesen helyreállott, miért is dr. Petényi Kálmán főbíró kedden délután a helyszínén hivatalosan consta tálta a sztrájk megszűntét, s megkereste a katonai hatóságot, hogy a községekbe kireudelt katonaság állomásbe l>ére bevumassék. Az Annavölgyön lévő egy század azonban még egy hétig marad kinn.

— Megtagadott jóváhagyás. A belügyminiszter megtagadta jóváhagyását azon adásyételi szerződéstől, mellyel Brukner Albert füszerkereskedő a várostól a házába épített bolti helyiséget megvette. A megtagadás indoka, hogy a szerződést, a tanács kötötte meg a közgyűlés határozatából, már pedig mi ként az indokolás mondja, a tanács nincs jogosítva a közgyűlés határozatából nyert felhatalmazás mellett sem, arra hogy a város közönsége nevében érvényes szerződést kössön.

— A szenttamisi vizkórdós megoldása.

A pénteki közgyűlés határozatából kifolyólag a mérnöki hivat 4 már szombaton felállít dta a vízcsapot a Malya-féle malomnál, melyből könnyű szerrel le bet a vízhez jutni. Dacára ennek azonban, miként érteaülüi k, a vízszükségletet nagyon kevesen látják el a közkut- ból.

— Kocian Jaroslav a világhírű hegedűművész az idei londoni saison alatt több nagy sikerű hangversennyel, amely- lyeket Dunkl Norbert udv. zeneműkiadó- rendezett, újra bebizonyította, hogy a hegedűsök közt nincsen riválisa, amit kü- lömben úgy a sajtó, mint a közönség is egyhangúlag elismertek. Kocián októberben először játszik Berlinben az újonnan alapitan dó „Internationale Künstler Abende“ első estélyén.

— Eltűnt méreg. Vörös falragaszok hirdették kedden reggel, hogy Zsiga Zsigmond gyógytárából egy üveg mór- phium por eltűnt, mely nagy méreg. A titokzatos eset részletei a következők. Zsiga Zsigmond gyógytórában vasárnap délután egy orvosságot készítetten:, melyhez morphium is lett használva. A napi használatra szánt morphium por, mely mintegy 2—3 gramm lehetett, egy kis üvegben volt, mely rendesen külön fülkóben zárva tartatik, mely záron azonb-tn a kulcs rajt szokott lenni. Hétfőn délelőtt jöttek nyomára, hogy az üveg morphium eltűnt. Nevezett gyógyszerész azonnal kikutatott abba a községbe, hová vasárnap délután a gyógyszert készítette, hogy tévedésből neme vit ék el a morpkiumot is az orvossággal ? Majd jelentést tett a rendőrségnél, dobszóval, falragaszokon és cirkulárékkal tette közhírré a morphium elvesztét s figyelmeztette a lakosságot, hogy aki megtalálná, akinek kezébe jönne óvakodjék, mivel az nagy méreg, egyszersmind 100 korona jutalmat tűzött ki a megtalálónak. Dacára mindezen messzire menő óvintézkedéseknek, a morphium elő nem került. Hogy ki, miért, bűnös célzattal, avagy véletlenségből vitte e el, még csak a legkisebb nyom sincs, mely azt sejtetni engedné. Ismerve nevezett gyógyszerésznek pendantériáig menő lelkiismeretességét, fel sem tehető más. minthogy a morpbinmot a zárral ellátott szekrényből vitte valaki el.

— Tűz Szenfgvörgymezön. Hétfőn reggel fél kilenc órakor a harangok félre- verése és mozsár lövések jelezték, hogy tűz van. Mindenki aki csak tehette futott a vész helyére, Széntgyörgymezőre hol Bádi István és Bádi János háza állott lángban. Tűzoltóságunk nemkülöm- ben a párkányi tűzoltóság is dicséretes gyorsasággal jelent meg a tűznél, s csakhamar öt gép vizsugara fogta közre a garázdálkodó elemet, melyet kis gyerekek gondatlansága okozott, kik egy paj iában cigareti áztak. A lótulajdon^sok szinte versenyeztek a vizhordásban, n ig az összeverődött tömeg, fáradhatla- nul dolgozott.

^éle-^v£éle.

~ - ■n?~^ m «.ra- r-j

Mihály bácsi a városban.

Sokáig kö<zörülget?e a lábait az öreg Gajdos Mihály bácsi, hogy egyszer be megy a városba egy kicsit szétnézni. Nem csuda, hogy nagyon vágyott utána. Mi tagadás benne, — már inaen-onnan a hatvanasba lesz, — s még a színét se látta, annak a sokszor emlegetett szép városnak.

Egy forró nyári délutánon, midőn a nap perzselő sugarait S/ órta alá a főidre, Mihály bácsi kmt á'lt egy nagy tábla búza mellett. Ameddig csak elláthatott, egyforma szinével hullámzott a már félig érő gabona. De sokszor látta ő ezt már ! Fiatal korában neki is volt birtoka, de hát a jó Isten a megmondhatója, hogy hová lett. Bizony az elúszott. Kénytelen lett más kenyérre szorulni. A község kenyerese lett. Azt szolgálta

már vagy 30 éve. Mikor ott állt a nagy tábla búza mellett, azt gondolta magában: de bezzeg holnap se fogok itt lenni, hanem bent a városban.

Midőn az estebédnél félre törülte a bajuszát, azt mondotta bü élete párjának, akivel már negyven éve szívta egy szobának a levegőjét.

— Elmék abba a városba, mert má nagyon szúrja az oldalamot.

Erre a kijelentésre összecsapta két kezét Sári néném.

Elmegy kend ? Osztig mit fog csinálni abba a nagy kőtengerbe ?

— Mit a többiek, — felelte Mihály bácsi. Csak csinálj össze Sári lelkem egy kis elemózsiát az ú*ra.

— Osztig mikor megy kend? Hoz e valamit nekem a férjemuram? tette fel a kérdéseket Sári néném.

— Hozok biz ott, — felelte az öreg.

— hozok olyasat, hogy a szád is tát.va marad. Holnap tízre itthon leszek. Készen legyen minden.

Úgy is történt. Sára néném előkészítette a tarisznyát. Beletett egy jó darab paprikás szalonnát, néhány fej hagymát, egy fél kenyeret, sót, paprikát és könnyes szemmel eresztette útra öreg, bü párját.

Mikor kiballagott az utcára az asz- szonya mindig kisérgette.

— Erigy már vissza, szólt neki Mihály bácsi, egy kicsit elérzékenyülve :

— ne dudálj a fülembe.

\ issza ballagott a szegény asszony, de egyszer kétszer visszatekintett mig az akáca fasor egészen el nem takarta szemei elől az ura alakját.

Mihály bácsi csak ballagott a poros országúton. Mikor a városba beért már jó delelőn állt a nap. Egy kicsit éhes volt, de az a feltett szándéka volt, mig töviről hegyire meg nem nézi a várost, addig nem vesz be egy falast sem. Úgy is tett.

A nagy nehéz, megvasalt csizma sokszer megkoppant a kövezeten. Már ez észszerű eljárás, gondolta magában, itt meg a por se terem meg. Egy suszter inas bámészkodva ment el mellette. Nem restelte megszólítani:

— Mond meg ec-ém, mi az ott la ! Egy nagy épületre mutatva, amelynek egyes ablakain megtört a napnak sugar*.

— Hát színház — felelte az inas röviden.

— Színház ! Oszt mit csinálnak ottan?

— Játszanak.

— Ajnye ! Hát nálunk a pajta is elég annak. De nagy itt a parádé. Azt mondom, hogy a jegyzőnk is be’e bámu na ebbe a nagy kőépületbe. Aztán tovább ballagott.

Egy nagy kirakat előtt sok nép ácsor- gott, valamit néztek, ü is oda törtette magát.

— Mi ez megkövetera alássan ? kérdezte egy ott ácsorgó vászoncselédtöl, aki vigyorogva felelte neki: — Hát

nem Iája kend ! ?

— Hát csak látni látom, szógám, csak nem tudom mi ez.

— A kereskedő ide teszi ki az áruját mutogatni, hogy lássák a népek, felelte a leány.

— Ajnye, de finyás ez az lír. Má ná unk csak ponyvára rakják ki a kereskedők a vásznukat. Úgy szokták.

Aztán megint nyakába vette a várost. Minden utcát megnézett Megbámolta a nagy templomokat. Hát még mikor a Szentháromságot meglátta; még a botot is kb-jteDe a kezéből.

— Ennyi csuda, gondolta magába. Hej, ha ezt az én anyukom látná, bizony két hétre valóig nyitva maradna a szája. Ennyi kő! Ilyen szép Jézus! Nem panaszolhat oda font az égbe,