Esztergom és Vidéke, 1904

1904-07-21 / 58.szám

feltétlen -amnestia adatott, akik összes régi jogaikban csorbítatlanul visszahe­lyeztettek. 2. A munkások a társládába az eddigi 6°/ 0 helyett 5% ot fizetnek, mig 1%-ot helyettük a társulat fizet, mi körülbe­lül 8000 koronát tesz ki évenkint. 3. Az ácsolási dijakat, mit eddig a vájárok fizettek, ezentúl a társulat fizeti, mi havonként 380 kor. tesz ki. 4. Minden bányamunkás 5 méter sze­net kap, melynek ára az eddigi 1 kor. 20 fillérrel szemben 60 fillérre szállít­tatott le, mely szénmennyiség havonként 5000 métert tesz ki. 5. A munkások vasárnap munkásszü­netet élveznek, kötelesek azonban a fen­tartási munkákat (bányatűz, vizelöntés stb. esetén) végezni, ugy azonban, hogy ezen esetekben 8 órai munkaidő egész napnak, 12 órai pedig másfélnek szá­míttatik, s e mellett a 8 órai munka­idő után 1 kor., a 12 órai munkaidő után pedig 2 korona pótdijat kapnak. 6. Emberségesebb bánásmód a társu­lat részéről a munkásokkal szemben. 7. A társládai és bányaszabályzat elavult intézkedéseinek átdolgozása s ezzel kapcsolatosan a büntetési maxi­mumoknak felére leszállítása, biztosí­tása továbbá annak, hogy kihágások esetén, azok szigorúan megvizsgálandók és végül 8 szor a zenéhez csak a vájárok fi­zetnek. Ezek azon vívmányok, miket a sztráj­kolok maguknak kivívtak. A munkások bár beszüntették a straj ­kot s visszaáll ottak a munkába, azon­ban azok vezetői nyíltan kijelentették, hogy az adott engedményekkel csak egyelőre érik be, adandó alkalommal azonban a csak felfüggesztett küzdelmet ujból felveszik. ígéretüket be is váltották, amennyi­ben a munkát ujból beszüntették. Szűk­szavú távirat hozta kedden reggel hirül a főszolgabiróságnak, hogy Annavö-gyÖn a. bányamunkások között a strajk ismét kiütött, s hogy ezer munkás szüntette be a munkát. Dr. Perényi Kálmán főszolgabíró, a vett értesítés folytán félbeszakítva sza­badságát, azonnal kocsira ült s kiszállt a helyszínére. Nevezett főbiró a bányakapitányság kiküldöttével azonnal érintkezésbe tet­tek magát a straj kólókkal, kik már «leve kijelentették, hogy csak a főbíró­val tárgyalnak, illetve annak kíkülde tését óhajtják. Több mindenféle apróbb sérelmük van a strajkolóknak, a fő ok azonban ami miatt a munkát beszüntették az, hogy két felvigyázó velük igen szigorúan bánik, kinek eltávolítását határozottan követelték, attól téve függővé további elhatározásukat. A főbiró megkísérelte a békéltető bizottság megalakítását, azonban a strajkolók arról hallani sem akartak. A főbiró, ki gondolkodási időt engedett, a késő éj folyamán tért haza, s szerdán délelőtt ujból kiment Anna­volgyre. A két felvigyázó, kiknek fel­tétlen eltávolítását kérik, mint értesü lünk, bár igen szigorú, de igazsá­gos ember, s igy sem a társulat, sem a főbiró azok eltávolításához hozzájárulni nem hajlandók. —f. nyi kirándu'áV, hogy a város neveze tességeit, a kincstárt, képtárt, könyv­tárt, régiségtárt stb. megtekintse. A tizenkilenc tagból álló társaság hétfőn reggel érkezett meg a 9 órai vonattal A kiránduló csoport a következő polg isk. igazgatók, tanárok és tanárnőkből állott: Lores ínyi Gyula Budapest, Kar dos Ignác iga7ga f ó Pa lanka, Gyuiay Ká roly igazgató Sátoralja-Uj hely, Val kovszkv Olga Körmend, Szentirmay Vil­mos Pásztó, Szentirmay Izabella Kuná got a, .S eritirmai Ottó Budapest, Láng Erzsébet Szenicz, Jáno^y Samu Gyön fryös, Palitz Gizella Nyíregyháza. Fábry Er? sehet Dobsina, Czettier Eusrenia Mezőberény, Slrigner János Alsó Rubin, Kovács Dániel Torda, Polgár József Szegszárd, Metnngh Lajos Kis Márton, Korda József Újvidék, Vincze Ferenc Békés Gyula, és Orbán Nándor Liptó­Szent-Mikló?. Az ország minden részéből összegyűlt tanférfiakat az állomásnál Báidos Gyula v. tanitó és polg. i»k tan. jelölt fogadta és kalauzolta a nap folyamán, kik dél­előtt a basilikát, a Bakács kápolnát, a kincstárt szemlélték meg, mi' Masslaghy Ferenc praelatus kartonok, a kincstár őre a nála meg izokott előzékenységg°l, nagy szakértelemmel és kedvvel muta tott be. Az egybegyűlt tanárok ós tanárnők palástol hatatlan elragadtatással gyö nyörködtek a fe halmozott kincsekben és nagy érdeklődéssel hallgatták a tu­dós főpap szives magyarázatait. Dél­felé járt már az idő, midőn a kirándu- j lók az érseki képtár és múzeum meg j tekintésére a primási palotába mentek. Az j ebédet a Három Szerecsen fogadóban köl tötték el, mi közben Kardos Ignác palán kai polgári iskolai igazga'ó a közokta tásügyi miniszterre mondott toasztot, ' ki módot nyújtott arra, hogy a törté- j nelmi emlékekben gazdag Esztergom j városát és nevezetességeit megtekinthet­ték és indítványára a minisztert távi­ratilag üdvözölték. Még Orbán Nándor liptó szentmiklósi tanár emlékezett meg rendkívül szimpatikus hangon a tanfolyam tudós tanáráról, akirándulás tapintatos és fáradhatlan vezetőjéről Lovcsányi Gyuláról, a kit a társaság zajosan megéljenzett, A derűs epizódok­ban bővelkedő étkezés után, d. u. fél 2 órakor a társaság felkerekedett s a főegyházmegyei könyvtár megszemlélé­sére indult. Némethy Lajos esp-res könyvtárnok a rövid időt helyes tapin tattal arra használta föl, hogy a könyv­tárnak legnagyobb bec^ü és irodalom-, történeti szempontból megbecsülhetetlen 1 értékű müveit mutatta be. A Szent Ist­ván kápolna megtekintése után a Kovács­patakhoz rándultak, melynek gyönyörű, vadregényes tája igen 1 etszett a kirán- I dulóknak. Az éjjelt a Nyaraló szálloda ' b*n töltötték s másnapi kedden reggel Visegrádra utaztak, hol folytatták tu­dományos szemlélődésüket. Délben már a fővárosban voltak, hon­nan szerte széljel az ország minden ré­sze felé, hazautaztak, magukkal vivén Esz+ergom dicsőséges múltjának, mütör­ténelmi becsű kincseinek hirét és kelle­mes emlékeket. Lovcsányi tanárnak hálás elismerésün­ket nyilvánítjuk, hogy a polg. isk. taná­rok figyelmét városunkra irányította, kik növendékeiket bizonyára buzdítani fogják arra, hogy hazánk ez ősi váro­sát siessenek felkeresni. A—s. Polgári iskolai tanárok kirándulása. Esztergom, július 18. A fővárosban rendezett „szünidei tan­folyam" nyelv- és történettudományi szakcsoportja, a tanfolyam befejezése után Lovcsányi Gyula polg. tanárképző intézeti tanár és neve 4 történettudós vezetése alatt városunkba tett tanulmá­ZEHEŰ 3Z ZE^í 3HÜZ ­— Szabadságon. Dr. Gönezy Béla kór­házi fő és dr. Vándor Ödön kórházi alorvo­sok szabadságidejüket fel váltva jelenleg élvezik. Dr. Földváry István főügvész, Huruy Ferenc számvevő és Osváth Andor tanácsjegyző szabadságukat aug. 1 én kezdik meg. Ugyanezen napon tér haza szabadságáról RothnagelFerenc főjegyző. — Jótékony alapítvány. A Léván meg jelenő „Bar»" ból vesszük át az alábbi hirt. A napokban elhalt özv. Levatich Mártonná Rudolf Teréz úrasszony, ki életében is oly sokat gyakorolta a ker esz tényi erények egyik legszebbikét, a könyörületességet és jótékonyságot, mint értesülünk, még holtában sem feled­kezett meg az ő szegényeiről. Halála előtt szóval meghagyta gyermekeinek, hogy azon 2000 K. alapítvány mellé, melyet a család néhai Levatich Márton halála után a lévai szegényházra tett, még 2000 korona alapítványt tegyenek s egyúttal Léva város szegényeinek 1000 koronát hagyományozott. A nemeslelkű úrasszony fiai készséggel teljesítik édes anyjuk óhaját, kit örök nyugvó helyére sok szegény és árva áldása kisért s ki ezen utolsó adományával igazán halha­tatlan emléket emelt magának. Részünk­ről az átvett sorokat azzal komentáljuk, hogy a nagylelkű adományozó Rudolf Mihály nagy kereskedőnek volt nővére s vajha nálunk is akadnának ily nemes szivű mecénások — Hivatal vizsgálat. B. Szabó Mihály h alispán, kedden a szokásos hivatal vizsgálat megtartása okából Farnadon volt. — Névmagyarosítás. Dr. Horacsek Gyula orvos a saját és családtagjai ve­zeték nevének Huszárra leendő magya­rosítását kérelmezte a belügyministernél. — Térzene lesz ma d. u. 6 órakor a prímás kertben (díszkert), melynek mű­sora a következő. — 1. J. V. Fuchs: „Pfa'z-Neuburg Deutschmeister" indu­lója 1191 és 1690 évekből. 2. Reinhardt: „Süsse Mädl" keringő. 3. Beito: Fan­tasia a „Mefistofeies cz. operából. 4. Lehár. „Das ist a einfache Rechnung" dal a „Der Rastelbinder" cimű operett­ből. 5. „Bachó: „Magyar egyveleg" s végül 6. Komzak : „Wien bei Nacht." nagy egyveleg. — Üres a víztorony. Egy sikerült és praktikus középitkezése van váro­sunknak, s ez a tűzoltóság víztornya, mellnek viszont az a hátránya van meg, hogy nagy szárazságban, mi­dőn a Duna vize leapad, a víztorony kútja is kiapad. Igy van jelenleg is, s igy a szükséges vizet a gőzgép, avagy a sok napszámot felemésztő hydrophorral kell húzatni, mely állapot ebben a nagy szárazságban még csak rövid ideig is tarthatatlan. A bajon segíteni lehet, de kell is, mire az iltetékes hatóság figye'mét kiválólag felhívjuk. • — Létesítsünk pyárakat. A magyar gyáriparosok országos s- Övetségének győri fiókja átirt az alispánhoz, mely­ben arra hívja fel figyelmét, hogy nagy­számú külföldi cég fordul a ministe­riumhoz azon ajánlattal, bogy segély és kedvezmény mellett hajlandók az országban gyárakat Jétesi ? eni, mit azzal hoz a törvényhatóság tudomására, hogy nemcsak szakvéleménnyel szolgál telje­sen ingyen, hanem kész a külföldi cé­gek figyelmét a törvényhatóság terü­letén létesitendő gyárakra felhívni, miért is kéri, hogy közölje az alispán véle, hogy mily nemű gyárak létesí­tése és mely helyeken mutatkozik kí­vánatosnak, s hogy mily kedvezmények adására van kilátás. — Halálozás. Özv. Nagy Lipótné, volt esztergomi kereskedő neje, f. hó 15-én "Wienben elhunyt. A boldogultban Nagy Béla gépéiz mérnök (Egyesült államok­ban) városunk fia az édes anyját gyá­szolja. A osalád a következő gyászjelen­tést adta ki. „Megtört szívvel jelentjük, hogy felejt­hetetlen anyánk, anyósunk nagyanyánk testvérünk és sógornőnk Özv. Nagy Li pótné. szül. Groszmann Mária e hó 15. délután 4 órakor életének 62. évében jobblétre szenderült. A drága halott tetemei vasárnap július 17-én délelőtt fél 11 órakor fognak a bécsi központi temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Dr. N gy Lajosné szül. Mondl Ida menye. Dr. Márer Józsefné, szül. Nagy Herrn in, Dr. Nagy Lajos, Nagy Béla gyermekei. Víárer Lilly, Márer Laci, Márer Gyuri, Nagy Béla unokái. Dr. Márer József veje. Számos testvér, sógor és sógornő. Béke hamvaira I" — Olvasóink figyelmébe. Honfi Hen­rik, lapunknak is kedves és jeles tollú munkatársa, kit olvadóink a lapunkban megjeleut elbeszéléseiből ismernek, az alábbi előfizetési felhívást boc?»ájtotta ki. „Három csók és más elbeszélések lesz a cime legközelebb megjelenő máso­dikelbeszélés-kötetemnek. Ama jóakaratú támogatás, a melyet első kötetem megjelenésekor tapasztaltam, alapos re­ményt, támaszt bennem az iránt, hogy második kötetemet is hasonló szeretet teljes elnézéssel fogadja majd a t közön­ség, melyet ez alkalommal tisztelettel felkérek az előfizetésre. A kötet sajtó alatt van, megjelenése napok kérdése csupán, és ára csinos kiállításban 1 korona Megrendelhető a szerzőnél, vagy aNeumannyomdában Ipolysághon, amely cég készséggel ad eyűi'tőknek 5 előfize­tő után 1 tis7teletpéldányt. A gyűjtőive­ket kérem lehetőleg két héten belül cí­memre vissza küldeni. Ipolyságon, 1904. évi július hóban. Honti Henrik." — A kereskedelmi társulat hétfőre hirdetett közgyűlése, mivel a tagok részvétlensége folytán megtartható nem volt, a társulat másodsorban egybehívott közgyűlését ma d. u. 7 2 5 órakor tartja meg a reáliskola helyiségében — A városház átalakítási munkálatai serényen haladnak előre. A menyezet fákat tartó va starts nyok at most helye­zik el, amelyek alkalmazásával lehetővé fog válni, hogy a régi menyezeti fák­nak mintegy fele fel lesz használható A fák ugyanis mindkét végükön, hol a falakra telfeküsznek, teljesen el vannak korhadva, s igy már nem használhatók, mig rövidebbre vágva az egészséges ré­szek a vastartányok között ugyanazon szolgálatot fogják tenni, mint az ujjak. Munkálatok köbben jöttek reá, hogy a levéltár és a titkos levéltár boltozata megvan repedve s életveszélyei fenye­get miért is annak lebontása vált szük­ségessé, minek folytán a levéltár ideigle­nes áthelyezését a reáliakolába már megkezdették. — Tűz. Hétfőn Kenyérmezőn tüz volt, hol a megyri Krausz birtokán gyulladt ki a keresztbe rakott gabona, mit azon­ban csakhamar elfojtottak. A va*ut mentén keletkezett tüzet, állítólag egy elhaladó vonat szikrája okozta. — Utóállitás. Tegnap a megye és vá ros területére nézve utóállitás volt. — Kifogott hulla. Kedden ebédután a nagy Dunából, a katonai uszoda tájé kán egy teljesen mezitelen 16 évesnek látszó ismeretlen fiúgyermek hulláját fogták ki, melynek homlokán egy vá­gás volt. Töredékek. i. . . . Kábult volt a fejem; a kusza gondolatok belefúródtak agyamba s lázasan dübörögve kergették ott egy­mást. Sötét éjjel volt már, s még min­dig önfeledten róttam az utcát, nem szú molva, azzal, merre járók. Csak mennem kellett mert hajtott, űzött valami. Va­lami, ami édes is volt, keserű is volt, s mint egy polyp karjai váltakozva csapott reám egyik érzés a másik után Akkor este reád gondoltam. A délután, hogy együtt voltunk, jól megnéztelek s valami meleg érzés lepett meg. A gon­golatok, melyeket akkor az érzéshez fűztem, mind, szinte kiestek agyambó , csak a melegségét érzem még most is. Ugy jött reám ez az érzés, mint a zá­por a vetésre : levert hogy felemeljen. Az utca csöndes volt é% kihalt. Itt ott már egypár mécses is füstölgött, hosszan fel fellobbanva, hogy végleg elsötétedjék Az erős őszi szél bele kapaszkodott a kabátomba. Egyszer megálltam az ablakod előtt, ide vonzott valami, emlékszem reá, fáztam a hideg

Next

/
Thumbnails
Contents