Esztergom és Vidéke, 1904

1904-07-17 / 57.szám

bogy másoldahi elfoglaltsága dacára, mi őt Esztergomtól távoltartja, sze­mélyesen vezette a megye küldött­ségét. Vimmer Imre vezetése mellett Esztergom város tisztikara és kép­viselőtestülete tisztelgett ezután, melyhez, hogy ő méltósága kevésbbé fárasztassék, egyébb helybeli és vidcki küldüttségek is csatlakoztak, így az ipartestület, a pénzintézetek stb. majd más vidéki küldöttségek Vimmer Imre polgármester elő lépve a diszmagyarban megjelent tisztikarral imigyen üdvözölte a főpapot. ^Méltóságos és Főtisztelendő Felszentelt Püspök, Általános Érseki Helynök Úr! A gondolat szárnyain járó hir és el ismerés hatvan esztendőn oly könnyen visszafut, hogy alig ér rá gyors Ítéle­tében ezen hosszú időnek kitartó és fá­radalmas erényeit kellőképen mérle­gelni. Az emberszeretet, a hitbuzgóság ahon­fiui érzelmek ápolása oly magasztos dolgok, hogy rövidebb idő alatt is ba­bért fonjiatnak apostolaik homlokára; akinek pedig az Isten megadja, hogy férfiúi önérzetének s hivatásának tiszta tudatában hatvan esztendeig töretlen munkabírással áldozhat oltárainkon, már e kegyelemmel tanúságot tesz, hogy választott hü szolgáját szereti és meg­áldotta. Mi esztergomiak részint saját szemlé­letünkre hivatkozhatunk, részint atyáink közvetlen hitelességű tradicióiból ismer­jük Méltóságodnak azt a tisztelni való és szivünket szeretettel lebilincselő múlt­ját, mely ma egy nagy értékű gyémántkő fényében kulminál a magyar Sión emlékeinek és birtokállományának kin­cses hálában. De tudjuk, mert tapasztaltuk ós foly­ton tapasztaljuk azt is, hogy Méltósá­god magát ügy és emberszeretet ének nagybecsű érdeklődésével és buzgalmá­val Esztergom szab. kir. város köz- és iár-iadalmi életébe is melegen beleillesz tette. E felett érzett hálájának kivánt vá­rosi képviselőtestületünk kifejezést adni. midőn f. évi iúnius hó 23-án tartott közgyűlésén elhatározta, hogy nevében s általa egész közönségünk osztatlan érzésével Méltóságodat mai nagy nap­ján küldöttségileg üdvözöljük. Amidőn ezen megbízatásunk ban ezen nel hűségesen és lelkesen eljárunk, nem tarthatjuk magunkat illetékeseknek a mai ünneplés közepén ragyogó kl*nódiu­mot részletesen leirni és felbecsülni; sokkal inkább hozzánk illik konstatálni, nogy sugarainak melegségét a hálás emberi sziv viszones melegségével érez­zük. A sziv és a szeletet Méltóságos és TTőtisztelendő Püspök Urunk, ez az Örök értékű Krisztusi erény jobban meghatja lelkünket az Universum kitanul hatatlan csodáinál, mert azt érezzük, benne és vele élünk, lélegzünk. Ez szabja meg az emberi elme leg­meglepőbb sikereinek is végső értékét; mer; minden emberi dolog és vívmány csak annyit ér, amennyire a szeretet igazságait előbbre vinni képes. Isten és ember előtt helytálló mély­séges oka van tehát annak, hogy áldo­zársága na?y ünnepén odaadó tisztele­tünk és ragaszkodásunk teljességével üdvözöl ük Méltóságodat, akiben a ne­mes lelkű jó embert, az emberszeretet igaz munkását, a Jézus Szive szerinti papot és a jó hazafit egyaránt tiszteljük. Legyen áldott Méltóságodnak minden tette, szava és gondolata; legyen áldott közöttünk még igen sokáig magas kora üdéi égével, melyet az ég és fold jósá­gos Urától kapott jutalmul, akinek mind­nyájan hatalmában vagyunk s akit ké rünk, hogy Méltóságodat az egyháznak, hazának és városunknak, mindeneknek és mindnyájunknak még i^en sokáig tartsa meg. Éljen \ u Szépen átgondolt gyönyörű be­szédét lelkes éljenek követték. Meg­látszott az ünnepelten, hogy a pol­gármester szavai jóleső örömmel töltötték el, minek válaszában kife­jezést is adott. Eddig is úgymond jó indulatú szeretettel volt a város iránt, a polgármesternek meggyő ződéssel és megfontolva elmondotl beszéde után, a város iránti szere tete csak megizmosodott. Nagy­szombat rom. kath. hitközsége és katholikus közönségének küldöttsége üdvözölte ezután s nyújtott át fel iratot a jubilánsnak, ki válaszábar utalt arra a véletlenre, hogy Esz tergom és Nagyszombat városának küldöttsége összetalálkozott, melyek közül Esztergom volt az, honnét £ katholicizrnus szárnyra kelt, honnél midőn a tatárjárás alatt mindazok nak, kik kardott nem forgattak me nekülni kellett, Nagyszombat pedig az, mely a menekülőknek ménedé ket adott. Morva Szent János papsága éí elöljáróságának küldöttsége után Bogisich Mihály c. püspök vezetést alatt, az Erzsébet nőegylet, az oltár egyesület, az apácák, majd ennek utánna a budapesti Szent Al JOÍ egyesület küldöttsége tisztelgett. O Eminentiája a Hercegprímás a? alábbi sorokban gratulált a gyémáni misés főpapnak : „Méltóságos és Főtisztelendő Püspök, Ált. Érseki Helynök Úr ! Isten határtalan jóságából hatvan éve ma, hogy Méltóságod megilletődött ló lekkel és remegő kezekkel először mu tattá be az újszövetség vérnélküli áldó zatát. Hallom buzgó hálaimáit, amelyek es ünnepi percekben nemesen érző kebelé bői a csillagok felé szállanak, lngy t Magasságbeli trónjának zsámolyákos hatoljanak. Hallom azonban forró könyörgései! azoknak az ezereknek és ezereknek is akik lelkük céltudatos irányát, keblük nemes tettvágyát és szivük boldogíts nyugalmát Méltóságod áldásos munkás ság ának, hódító befolyásának köszönik Őözinte örömmel veszek részt én is Méltóságod mai rika ünnepén, a mely élénken varázsolja szemeim elé azokat a nagy szolgálatokat, amelyeket a hai évtized folyamin gondokkal és fáradsá gokkal Összekötött hivatalaiban anny: bölcseséggel és tapintattal, lelkesüli odaadással és lankadatlan kitartással szeretetteljes erélylyel és soha meg nem ingott hűséggel méltóztatott teljesíteni Legmagasabb fokú elismerésem és leg­forróbb köszönetem nyilvánítása legyen záloga azoknak a meleg érzelmeknek, a melyeket Méltóságod tiszteletet paran­csoló erényei és érdemei iránt szivem mélyében táplálok. Méltó jutalmazója egyedül az a Min­denható lehet, akihez ma egész benső seggel fohászkodom, hogy Méltóságod­nak az egyházra és hazára egyaránt drága életét kegyelmeinek bőségével elárasztva, még sokáig kegyeskedjék megtartani. E forró kivánatom megújítása mellett különös nagyrabecsülésem és szeretetem nyilvánításával maradok Balatonfüred, 1904. évi július hó 14 én. Vastary Kolos s. k. bibornok, hercegprímás, esztergomi érsek." A jubiláns családtagjai közül az ünnepélyen Boltizár Miklós ügyvéd és földbirtokos Péterfalván (Nyitra­megye) a jubiláns testvéröcscse, Boltizár Boldizsár kopcsányi plé­bános, Boltizár József kincstári te­lepkezelő Csákányban és Boltizár Miklós liptószentmiklósi kir. járás­bíró, mint az ünnepelt testvéreinek gyermekei voltak jelen. Nem mulasztjuk el constatálni, hogy a helyi sajtó képviselőivel a jubiláns, főpap a küldöttségek tisztel­gései közben valóbanlekötelező szívé lyességgel és nyájassággal társalgott. Déli egy órakor a fürdő vendéglő­ben díszebéd volt, melyet O Emi­nentiája a Hercegprímás adott a jubiláns tiszteletére. S itt tudósítá­sunk fonala sajnálatunkra hibánkon kivül megszakad, mivel a Herceg­primás asztalánál a sajtó munká­sainak hely nem jutott. Mi ugyan részesültünk abban, a szerencsében, hogy 1904 évi júli­us 14-én pontban déli egy órakor a következő meghívót kaptuk.­„ Vaszary Kolos bibornok, hercegprímás, esztergomi ének ipo#. évi július hó 14-én dili 1 órakor a „Fütdo" vendéglő nagy­termében adandó ebédre urat tisztelettel meghívja. Akadályo tatás e a et én sziv es választ kérek." mivel azonban mi a levest forrón szeretjük, a tálalás után vett meg­hívást, O Eminentiája iránti minden tiszteletünk dacára, el nem fogad­hattuk. —a. Az esztergommegyei gazdasági egye­sület figyelmébe. Ismét csapás, kár fenyegeti községem lakóit. Beütött a sertésvész, mely már ezideig is érzékeny veszteséggel sújtotta ugy a szegényt, mint a gazdagot. A lapokból értesülve, hogy egy monori lakos és közbirtokos oly szert talált föl, mely az elveszendő állatok 80°/ 0-át megmenti — a mi igen szép eredmény — irtani ez ügyben monori lelkésztár­samnak, s az ő válasza szóról szóra a következő: Kedves Barátom ! Simay ur nem ka­pott még a minisztériumtól szabadalmat az általa készített sertésvész elleni gyógy­szernek szabad árulására. Igy tehát nem árulhatja gyógyszerét, mert az általános használati engedélynek vágna útjába. Csodás hatásúnak mondják ; én is hasz­náltam sertéseimuél és pedig meglepő jó eredménnyel Az egész vidék rajong érte. Kétszer volt már 150 tagú küldöttség a földmi­velésügyi miniszternél, de siker nélkül; július 12-én ismét egy monstre küldött­ség megy e tárgyban. Ha eredmény lesz, a> ónnal szállítok, de másként nem lehet. Pap irja ezt, tehát hitelt kell adnunk : különben már a lapok is szellőztetik e fontos ügyet, amennyiben, mint látjuk, a beoltás mit sem használ, ismét és is­mét előjön a veszedelem, mely nemzet­gazdasági szempontból minden áron meg­gátlandó. Fölhívom tehát vármegyénk gazdasági egyesületét, mely a saját körében oly szép eredményt ért el ezideig is tevé­kenységével, hasson oda, hogy a Monor és vidéke küldöttségének törekvését a maga részéről is előmozdítva, e hatá-os szer árusítását engedélyezzék. Pólya Lajos. ev. ref. lelkész. Reáliskolai tízéves találkozó. Az esztergomi reáliskola negyedik osztályát 1894 ben végzett hallgatói foga­dalmukhoz hiven e hó 12-én összejöttek Esztergomban a Fürdővendéglőben. Mint | 14—15 éves fiúk kötöttek fogadalmat, s most mint bajuszos emberek látták viszont egymást. A baráti szeretet ne­mes megnyiatkozása az ily összejöve­tel, mely a társadalom úgyis szétzilált elemei közül legalább az iskolatársakat összeköti. Érdemes megemlíteni, hogy az esztergomi reáliskolát végzettek kö­zül ez volt a legelső tiz éves találkozó. Harmincketten végezték el tizévvel ezelőtt az esztergomi reáliskola negye­dik osztályát. Ezek közül meghalt öt. Az élő 27 közül megjelent a találkozón : Ágner László képviselőházi segédkönyv­tárnok (Bpest), Freiszléder Antal elek­trotechnikus (Bpest), Jellinek József lapszerkesztő (Tenke), Márkus Kálmán tanitó (Rákospalota), Math Gyula tanitó (Esztergom), Nieberl József építész (Lú­gos), Ifj. Oltóssy Ferenc bankhivatalnok (Esztergom), Szatzlauer Gyula iparos (Esztergom), Surányi (Schatelesz) Ernő áilamvasuti hiv. (Párkány-nána). Szlept­sán István tanitó (Kalocsa), Tóth Ferenc tanitó (Tokod), Ullmann Ernő mag. hiv. (Bpest). Az összejöttek megjelentek testületi­leg délelőtt tiz órakor a barátok templo­mában az élőkért és holtakért adott is­tentiszteleten. Az orgonák isér etet az osztálytársak egyike Math Gyula végez­te, ki különben kellemes csengő hangjá­val, s valóban képzett soló énekével magával ragadta az ájtatos közönséget. Az istentiszteletet a Hymnus eléneklé­sével fejezték be. Az iskolatársak meglátogatták azután az itthon levő volt tanáraikat u. m. Dr. Nemcsák Jánost, Khán János, az ipar­bank igazgatója Ferenc József rend lovagját és Gyarmathy József tornata­nárt, kik közül Khán János és Gyarmathy ! József megjelent a délutáni egy órakor , megtartott banketten. i ! A bankett, mely a furdovendéglőben ! volt igen derült hangulatban folyt le. Mindanny ia a régi gyermekkedély ű pajzán kedvét kerítette elő, &», a jelen j volt tanárok is nagyon jó hangulatban ; voltak Az első pohárköszöntőt Niebert József a fogadalomban megbízott jegyző * mondta, ki megköszönte a tanárok szí­ves megjelenését, s a társaság egészsé­gére ürítette poharát. Khán János ny. tanár magas szárnya­lású pohárköszöntőt mondott volt tanit­! ványaira. A jelen nem volt tanárok egéssségére Jellinek József mondott po­hár köszöntőt, Gyarmaty József szép toasztot mondott Khán Jánosra. i Az iskolatársak megújították fogadal­mukat, s elnökül újra Nieberl Józsefet választották meg nagy lelkesedéssel. Ober may er György a reáliskola volt igazgatójának és Nógrády Jenő tanár­nak üdvözlő sürgönyt menesztettek. Az elhunyt Bellovits Ferenc, volt kedves és feledhetetlen tanáruk síremlékére nagyobb adomány gyűjtését határol­ták el. Délután kirándult a társaság Kovács* patakba. Este visszajöttek Esztergomba hol a fürdő vendéglőben folyt a pohár. • zás a deákkori kellemes emlékek felújí­tása mellett egész a hajnali órákig. J J­— A főispáni pár elutazása. Főis­pánunk nejével és Rózsika leányával csütörtökön délután utazott el váro­sunkból a bécsi hajóval. — A hi­jónál megjelent a megye és város tisz­tikara, majd ezek családtagjai is eljöt­tek, hogy bucsut vegyenek a kedves vendégektől. — Szabadságon. Kersch Ferenc fő székesegyházi karnagy július hó 15-én kezdette meg három hétre terjedő zza­badságát. — Tanulmányút Amerikába. Dr. P/o­hászka Ottokár egyetemi tanár, két hó­napi tanulmányútra Amerikába utazik. Társaságában lesznek Izsó József szer­kesztő és Sebők Imre hitoktató. — Változás a székesegyházi énekkar­ban. Fáy Póisika távozásával megüre­sedett helyre Hatcz Erzsike és ennek helyére pedig Gratzer Ilona k. a. ne* veztetett ki.

Next

/
Thumbnails
Contents