Esztergom és Vidéke, 1904
1904-07-10 / 55.szám
ESZTERGOM és TIMI A „VAKMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGAINAK ÉS AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLETINEK HIVATALOS LAPJA. Megjelelik Vasárnap és csütörtökön, JILOFLZETÉSI ÁRAK : Föl évre — — - — 12 kor. — fll. — — 6 kor. — lil. Negyed évr» — — — — 3 kor. — lik Eíjfs *záni ára: 14 ül. Felelős szerkesztő : Dr. PROKOPP GYULA. Laptulajdonos kiadók : Dr. PROKOPP GYULA és BRENNER FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hovaakéziratofe, előfizetése*:, nylltterek ós hirdetések küldendői Kossuth Lajos (azelőtt Buda) utca 485. szán). Kéziratot nem adunk vissza. Az aratás. Esztergom július 6. Elérkezett az a pillanat, amelyet hazánkban minden ember visszafojtott lélegzettel lesett: neki akasztották kaszáikat a gazdák az aranysárgára érett, kenyeret-adó búzának. Nekünk, a még kizárólag föidmivelésből élő népnek az aratás eredményétől függ, hogy egy évig —a következő aratásig, — jólét veende körül, vagy pedig az anyagi gondok által nyomva csak tengetjük életünket. Az aratás jó eredményeért sóvárogni nemcsak A gazdának érdeke, de érdeke nálunk az iparosnak, érdeke a kereskedőnek ; mert ha a gazda a rossz aratás miatt veszteséggel zárja be számamadását, akkor pang a kereskedelem és csak sínylődik az ipar. A mostani aratás eredménye a gyengébbek közé fog tartozni, mostoha volt az időjárás, nem a gazdasági növények fejlődésének kedvezett, hanem azok kárositóinak. Különösen mostoha volt a föld azon gazdák iránt, akik az apáiktól örökölt gazdasági rendszerhez ragaszkodva földjeik legnagyobb részén évről évre kalászos növényt termelnek és Ä nőszirom regéje. (Iris florentina.) — Mantegazza >Virágregéiből.« — Az 11 . .-ik esztendőben élt Flórencben Iria asszony, a legelőkelőbb nemességhez tartozó patriciusnő, a ki gazdasága és származása révén a legkiválóbb helye ket töltötte be a társaságban. Szép is volt, de ő a szépséget csak a kellem s az arisztokratikus fenség diszének tekintette. A ki Őt legelőször látta, sohase kiáltott fel igy: hogy: „ó milyen szép!" hanem „milyen kell emdús, milyen fenséges ! Igazi királynő!" S igazán királynőnek kellett volna lennie, mert szépségének minden részecskéje elérte a tökéletesség legfőbb fokát s mindent felülmúlni látszott. Csak rá kellett pillantani, hogy érezze az ember, milyen mélyen áll alatta. S ez a királyi fenség mindamellett egyáltalában nem volt büszke; ellenkezőleg a nagysága ugy párosult a kellemmel, mintha bocsánatot kérne a tökéletességeért. Nagyon korán férjhez ment egy római herceghez, nem szerelemből hanem a szülői paranc snak engedelmeskedve ] gy egyoldalulag használván azt, a kalászos növények biztos diszlésének föltételeit nem képesek megadni. Rosz lesz az idei aratás különösen a kisgazdáknak, akiknél A fentebb elmondott gazdasági baj leginkább előfordul. Nagy feladat fog hárulni ebben az évben azon lelkes férfiakra, akik feladatukká tették a mezőgazdasággal foglalkozók helyzetének jobbra fordításán munkálkodni. Üdvös ténykedésüket sok irányban kell kiterjeszteni. Alig kezdődött el az aratás, már hallani lehet, hogy a lelketlen izgatók által felbujtott gazdasági munkások itt-ott megtagadják a munkát, vagy oly képtelen követelésekkel állanak elő, amelyet a rosz termés miatt különben is szorult helyzet elé néző gazda képtelen teljesíteni. Ilyen szerencsétlen mozgalmak elsimítására a szokásos hatósági beavatkozás nem mindig hozza meg a kívánt eredményt, kívánatosnak látszik, hogy ilyen esetekben azon vidék népeinek önzetlen jóakarói, vezetői, lelkészei, tanitói, egyes közbizalomnak örvendő gazdái is közbelépjenek és a felbujtott munkásokat jóakarólag figyelmeztessék . mert sok gazda kénytelen lesz eladni engedetlenségük jogtalan voltára. Ja nehezen beszerzett, értékes teFélni lehet, hogy a sok oldalról nyészállatait. Pedig az állattenyészszorongatott gazda a reméltnél ke-; tést érő ezen csapás hatása több vesebb termését, csábittatva ta ! án a éven keresztül lesz érezhető, mert magasabb ár által is, mind piacra ja rosz gazdasági év miatt megszo. viszi és majd üres kamrával néz a: rult gazda nem egyhamar jut azon a tél elé, amikor kénytelen lesz helyzetbe, hogy elvesztegetett állatait lelketlen uzsorások karjaiba dobni ujakkal pótolja, magát. Kétszeresen fontos feladat] Az idei rQSz aratág hatásá( . na _ hárul a f. évben azon lelkes férfiak í gyQn fogja érezni a gazdasagi mim . elé, akik a különféle szövetkezetek kások — részC) me , y aratáfi mun . elterjesztését vállalták magukra. — ! kával szokta megszcrezni egész Nagyon üdvös munkálkodást fejthet esztendeim éleléti ak ^ gok y{á ^ kí most egy-egy helyesen vezetett . a rendes 4 _ 5 hetJ afatási községi hitelszövetkezet. | munka helyett csak 3 _ 4 hétig fog . Most erezhetnék a kisebb gas-< nak mQSt munkáf ta , álni és igy az dák igazi áldását egy-egy a köz- évenkénti rendes ker esetük egy réségi hitelszövetkezettel összekötött szétól e]esnek> Nagy gQndot fog községi közraktárnak, amely lehe- okozni eset , eg ^ néposztá i y sz0 . tővé tenné, hogy a megszorult kis- ruU helyzcte az ország vczető fér . gazda az aratás után azonnal — fiainak ^ mert a midennapi ke _ amikor az árak rendesen le vannak nyérrel nem rendelkező nép nagyon nyomva — ne legyen kénytelen könnyen esik hálójába a lelketlen terményét piacra vinni. izgatóknak és kivándorlásra csábító Kedvezőtlen a f. esztendő a gaz- ügynökoknek . dára azért is, hogy a kalászos tert ményen kivül rosszul sikerült a ta j karmány növények termelése is. A — szépen fejlődő állattenyésztés takar-1 mányhiány miatt vissza fog esni, már egy esztendő múlva özvegygyé lett, minden kesergés és bánat nélkül. Igy lett fiatal leánykából asszonynyá s még szebbé és szabadabbá s minden flórenci nemes, szép itjunak aranyos ködbe burkolt álmainak, óhajtásainak tárgyává. De minden szerelmi kalandot került, minden házassági aj ánlatot visszautasított — nem akart se szerető, se feleség lenni. Senki se hitt szűzies, visszavonult élete őszinteségében; mikor a legfényesebb ajánlatokat is visszautasította, azt mondták, titkos szerelmet rejteget a keblében, melyet nem akar bevallani. Kémkedtek utána, hogy vétket süthessenek rá s lealázó elutasításaiért megboszulhassák rajta magukat. A kémkedés azonban mind haszontalan volt s a gonosz lelküeknek meg kellett elégedniök azzal, hogy bünt sejtsenek vagy találjanak ki a nélkül, hogy a bűnöst felfedezhetnék. ! Iris szeretett, de szerelmének tárgya nem egy férfi volt, hanem maga az Ég. Azt fogjátok mondani, hogy az Ég nagyon távoli szerető ; de a szép patriciusnő százszorta szebbnek találta, mint az egyetlen férfit, a kivel hitvesi nyoszolyáját meg kellett osztania. Utálta azt a szerelmet, melylyel a római herceg őt megismertette s abban a reménységben, shogy egykor jobban is fog részesülni , sserette az Eget. Rendesen a háza tornácán, vagy a Flórencet környező dombok valamelyikének tetején tartózkodott s a szemei arra a kékségre voltak irányozva, melynek titkait ismerte, a változásait szerette. Mennyi mindent beszélt aa Ég a költőknek, a kik előtt megnyilatkozik ! Iris annyira szerelmes volt az Ég kékségébe, hogy ezt a szint minden másoknak eléje helyezte s mindig abba öltözködött, annak tömérdek változatait az évszakok, az anyag, a ruházat különfélesóge szerint összeválogatva. Télen egy forró égövi éjjeli éghez hasonlított, nyáron a középtengeri éghez, a milyen az nappal. S elhihetitek, hogy gardenia fehérségű bőre s oroszlán sörényhez hasonló haja pompásan emelkedett ki ebből az örökösen kék menyországból. Egy napon észrevette Iris, hogy a mikor csak kirándul az Eget csodálni, | egy fiatal csinos festő van mindig a közelében, de ugy látszik, hogy csak véletlenül, mert a festő állványt és az ecsetjeit is mindig magával vitte. Én nem tudom, hogyan történt, hogy ez a két ember közeledni kezdett egymáshoz, sőt beszélgettek is, de azt tudom, '•• hogy Iris egészen bizalmas viszonyt szőtt a festővel s műtermében csaknem naponként felkereste. Az égből a művészet templomába szállni alá, ez az ut se nem hosszú se nem göröngyös. Azt azonban korántse higyjék, hogy ez a féle közönséges kaland, oly véletlen szeretkezés volt, mely Irist magányossága unalmában meglepte. Egyáltalában semmi ilyesmi: a festő előbb mint művész, majd, mint férfi csodálta ezt a nőt, a legszebbet nemcsak azok között, a kiket valaha látott, de akiket álmodott is, és Iris Örült neki, hogy az Eg és a kékség csodálásában és bámulásában bennne társra akadt. Valóban a festő mester volt a fenséges látóhatárok ábrázolásában és senki sem értette nála jobban, hogyan lehet az Ég változatos színeit a vászonra varázsolni. A nők természetesen sokkal könnyebben megelégedhetnek az Éggel, mint mi: a férfiak talán mert nehézkesebbek, sokkal könnyebben lezuhannak az Égből s szerelmük inkább a földre szorítkozik. Ez okból Ricciardo (ez volt a flórenci festő neve) az égi szerelemtől csakhamar a földihez szállt alá s Irissel félénk, de lángoló szavakkal kezdett a szerelemről beszélni. Az elpirult, sóhajtott és aztán azt felelte : „Miért alacsonyitanók le eszményi szent szerelmünket'? Miért esnénk mi is a közös verembe ?" Ricciardo sokáig hallgatott. Eközben
