Esztergom és Vidéke, 1904

1904-06-23 / 50.szám

2 Ü DE 50. 1904 iu"iu- 23 nararozza meg, ae ennetc merreKe nem lehet kisebb az államinál. Egy tanító még mindig 80 tanulót is oktathat. A tanítás eredményét a tanfelügyelő az iskotaszéki kikül­dött, a szolgabíró és a közigazga­tási bizottsági tag jelenlétében konstatálja. Ha az oktatás siker telenségének a tanitó tudatlanság • az oka, akkor a tanítót nyugdíjazzák. Az ismétlő iskola lehet gazda sági vagy ipari irányú. Ahol 10 tanuló jelentkezik, ott mindenütt kell ismétlő iskolát nyitni. A községi és feleke/eti tanitó javadalmazása. A tanítói fizetés mini­mumát meghagyja 600, illetve 800 K-nak, holott a vasutas szolgák fize­tésminimuma 700 K A minimumon kivül lakás és 100 korona ötödéves [hat ízben esedékes) pótlék jár a tanítónak. A kultuszminisztérium bizo­nyos esetekben 100 koronáig is kiegészítheti a nem állami tanitó fizetését. A korpótlékot 1893 tói számítják. Kilenc hónap alatt köte­lesek az iskolafentartók a nagyobb fizetést meg adni; szegénység < se­tén az állam egészíti ki a fizetést és az iskolafentartótót az öss/eget vagy belijj ; ja, vagy az iskola segí­tésére adja. A segélyben részesülő tanitó köteles igazolni, hogy a ma­1 gyar nyelvet sikerrel tanitja. Ha a községben állami iskola van, akkor az ugyanazon községbeli nem állami iskolának csak ugy -dnak segélyt, ha az állami iskola megtelt tanulók­kal és a másik iskolára igazán szük­ség van. Ha 120 K-nál többet ad az állam a tanitó fizetéséhez, akkor a tanitó jóváhagyása a kormánytól függ ; 800 K segítségnél már a ki­nevezés is az állam joga. A mag> ar nye'v sikertelen tanítása miatt fegyelmi alá vont tanítót állásától felfüggesztik és az ítélet szerint az államsegélytől részben vagy egész­ben megfosztják. Az elmozdított tanitó helyett a tanügyi kormány nevez ki uj tanítót, az iskolafentartó meghallgatása nélkül. A kinevezett tanitó felekezete mindenkor meg­felelő legyen az iskola je legének. Ha azonban az iskolafentartó mégis a kívánalmaknak megfelelő tanítót állit, akkor az állami tanítót onnét elhelyezik. Tanítóképzés és képesítés. A tanítóképzőt más iskolával, mint ele­mi gyakorló iskolával összekapcsolni nem szabad. Minden tanítóképző 4 évfolyamú. Minden képző mellett legyen internátus. Az állami a köz­ségi és társulati képzők magyar tan­nyelvűek. A hittan tanításánál azon­ban meg az állami képzőben is megengedik a szertartás nyelvét. A felekezeti képző oktató nyelvét az iskolafentartó határozza meg. Tanítóképző tanár még az elemi iskolai tanitó is lehet, ha négy évi főiskolai tanulmányt igazol (lehet ez teológia is) és egy évi képezdei gyakorlatot mutat fel. A tanító-képzés két vizsgálattal fejeződik be : az alap- és a szakvizs­gálattal. Az alapvizsgálat rendjét a miniszter állapítja meg. Az új tanítóképesitő szakvizsgála­tot csak állami bizottság előtt lehet letenni. Rendes tanítói állást es k ezzel az oklevéllel lehet elnyerni. Ennek nyelve magyar és tárgyai: neveléstan, tanítási gyakorlat, hittan magyar, hittan, magyar, történet, földrajz és alkotmánytan. A fele kezeti jelölt hittanból, nevelés és tanításból, tanítási gyakorlatból nemzetiségi nyelven is vizsgázhat. A képesítő bizottság elnöke rende­sen a t >nfelügyelő, tagjai képezdei tanárok, népiskolai tanítók és más szakemberek. Minden kép/ő mellett lesz i'yen állami bizottság. Állami tanf lügy let. A tanfelügye lők m<-llé a tankerület tanitói vagy a középiskolai és polgáriskolai taná rok köréből iskola felügyelőket al­kalmaz, a kik napi dij »t és útikölt­séget kapnak. Az iskolafelügyelő az illető község összes népoktatási iskolát inspiciálja. A tanfelügyelőnek joga van hivatali engedetlenség vagy kisebb hanyagság esetén rendbirsá got szabni a tanítóra, aki ez ellen csak birtokon kivül felebbezhet. «ahn» <mím<. aniont maiam W •mutuwiiji <*J&me&*mmm — A vármegye főispánja hétfőn vá­rosunkba érkezett s este részt vett a „ Fürdő "-ben tartott tiszti vacsor;m,kedden pedig megtartotta fogadó napját, mikor is sokan tisztelegtek nála. — Kinevezések. Etter Dezső kir. *al­ügyészt városunk fiát, az igazságügy miniszter a budapesti kir. törvényszék­hez kir. ügyéazszé nevezte ki. — Grloc ker Otto kataszteri mérnök kataszteri főmérnökké neveztetett ki. — A ksszinó első nyári összejövetele. A.z „Esztergomi Kaszinó" az idei első nyári összejövetelét f. hó 25 én azaz szombaton d. u. 6 órakor tartja meg a Kovácspatakban. Amelyre mindazokat, akik a téli mulatságokra meghívót kap­tak, ezúton hívja meg a rendező bizottság. Rossz idő esetén az összejövetel el­marad. — Az „Országos Magyar Cecilia Egyesület" Nagy szent Gergely halálá­nak tizenháromszázados évfordulója al­kalmából a nevéről elnevezett egyházi choralis zene megalapítójának tisztele­tére mai napon egyházi ünneppel kap­csolatos jubilaeumi His'.gyűlést tart. — Az Erzsébet jótékony egylet Bu­dapest- József városból kedden élvezetes kirándulást tett a kies Kovácspatakhoz. A kirándulók közel kétszázan külön propellerrel jöttek kedden délelőtt s hangos vidámsággal töltötték el a tele­pet. Kényelmük érdekében az igazga­tóság és Schleifer bérlő mindent meg­tett és meg is voltak a fogadtatással elégedve. A magukkal hozott katonai zenekar több élvezőt es darabot adott elő, melynek hangjai mellett tánc is volt a késő éji órákig, mikor a kirán­dulók hajójukon visszatértek a fővá városba. — Az esztergomi ízr. jótékony nőegy­let e hó 19 én díszközgyűlést tartott abból az alkalomból, hogy eddigi elnöke, özv. Felsenburg Károlynó városunkból végleg elköltözik. Az ünnerségen igen nagy számú, lelkes közönség gyűlt össze, melynek sorában a tagokon kivül kép­viselve volt a hitközség, elnöke és rabbija által, azonkívül az összes jótékony egy­letek ugyancsak elnökeik által. Özv. Felsenburg Károlyné első elnöke volt a nőegyi étnek, melynek megalapitá-a kö­rűt i* igen nagy érdemei vannak óa az elnöki tisztet az egylet megalakulásától, 1868-tól mindmáig, tehát 36 évig viselte, soha nem lankadó ügybuzgolammal és tapintattal. A díszközgyűlésen dr. Al­dori Mórné, AZ egylet alelnöke elnökölt és dr. Erős Arnold titkár méltatta a távozó érdemeit, A kit az egylet disz­elnökévé választott Aa erről szóló igen Ízléses kivitelű díszoklevelet, valamint a választmányi tagok ajándékát, egy na­gyon szép serleget beszéd kapcsán dr. Erős nyújtotta át az ünnepeltnek, aki­hez A titkáron kivül még dr. Weis« Ig­nác rabbi és dr. Áldori Mór htk. elnök tartettak igen szép és hatásos beszédet. Özv. Felsenburgné, aki családja kísére­tében jelent meg, meghatottan kö­szönte meg a figyelmet és kijelen ette, hogy bár eltávozik, az egyletnek, mely szivével annyira összenőtt, ezentúl is mindig tagja akar maradai. — Uj okleveles gépész mérnök. Ifjabb Hüke Kaimán — dr. Hüke Kálmán doroghi kör- s bányaorvo* s t. megyei főorvos fia — Budapesten a József mű­egyetemen kitűnő sikerrel tetie le a gépészmérnöki szigorlatot. — Adomány. Winkl euer János doroghi bányafelügyelő a doroghi uj bányate:epi iskola évzáró vizsga ajkalmával 20 ko­ronát utalványozott a társulat p» nz á­rából s e jutalmat a szegényebb sorsú s jó előmenetelt feimu ! atott tanulók között kiosztotta. — A hót szenzációja. Az uborka szezonban is kijut városunknak a szen­zációkból, ami határozottan jól esik ne­künk újságíróknak, mert nem köll idő­ről-időre aggódunk és ké ségbeesnünk, hogy lesz e valami lapunkban, ami a kö'önség izgatott kíváncsiságát kielé­gíti Most egy veszedelmes bolti tüz, majd e^y e gázolás, máskor pedig ember­ölési kísérlettel egybekötött öngyilkos ság veri fii a nyugalmas város csend­j t. Csak a mu t héten féltünk, hogy a hét etíemény nélkül zajlik le, de aripor terek istene megkönyörült rajtunk. Ugyanis bekövetkezett az uborka?zezon legnagyobb szenzációja s ez az, hogy E«*zt- rj;omí>an vasárnapra virradó éjjel hatalmas eső volt. Ex az esemény azon­ban annyira köztudomású lett csakha­mar, hogy részletek megírását bátran mellőzhetjük — Hivaial vizsgálat. Pulay Gxéza tör­vényszéki elnök a napokban vizsgála t-itt tartott a helybeli kir. járásbiró­s4g ügymenete fölött s ez alkalommal mindent a leguagyobb rendben talált. — Tanitók husz éves találkozója, S»ampay János köbölkuti főtanitó fel­kéri a lévai állami tanítóképző IV. évfo­lyamát 1883|4 ben megnyitó iskolatársait, hoiiy őt a tervbe vett 20 éves talál­kozás sikeres megejthetése végett hol­létükről értesíteni szíveskedjenek.Ugyan­ott közelebbi kartársak is a legmelegebb szeretettel fogadtatnak. — A magyar numizmatikai társulat tagjai f. 1904 évi június hó 29 én (Pé­ter és Fal napján) városunkba kirándu­lást rendeznek, a hercegprimási gyűjte­mények és kincstárnak, a szent-Benedek­rendi főgimnázium éremgyüjteményei nek s a város egyéb nevezetességeinek megtekintésére és tanulmányozására. — Az óvónőképző tanulmányútja. Az érseki óvónőképző intézet növendékei Számord Ignác igazgató vezeté-e alatt tanulmány útra indultak hétfőn Fiumébe. A tanulmányozók, kikhez Halmai János elemi iskolai igazgató,^ Miklósi József tanitó és dr. Vándor Ödön kórházi or­vos is csatlakoztak, hétfőn délután in­dultak el a vicinálissal Budipestre s innen mrg az nap este tovább utaztak Fiume felé, hova kedden délután érkez­tek Itt megtekintik a város és a kikötő látnivalóit, Tersattót és kirándulásokat tesznek Abbáziáha, Cirkvenicába és a körülfekvő fürdőtelepekre. Az összesen 53 tagból álló társaság szombaton érke­zik vissza városunkban. — Az eszergomi főgimnázium ifjú­eágasfcombaton, június hó 27 én a Kovács­pataknál nyári mulatságot rendez. Je­gyek előre válthatók Brutsy Gyula ü/.létében és a mulatság napján a Kovács­pataknál. Személyjegy 1 kor. C salad­jegy 2 kor. 40 fill. A csavargőzös a rendes meneteken kivül 7 órakor és 10 óra után egyszer közlekedik. A tiszta jövedelmet jótékonycólra fordítják. Ked­vezőtlen idő esetén a mulatság a Fürdő vendéglőben lesz. — A 8?ab. kir. város képviselőtes­tülete ma délután 4 órakor rendes köz­gyűlést tart, melynek tárgysorozata a következő : 1. Dr. Földváry István fő­ügyész előterjesztése Szűcs Károly és Varga Kocsis János vitás parlag foldj* ik tulajdonjogának rendezése iránt. 2. A jogügyi bizottság javaslata Nozdrovicky Mikló<i erdőmester nyugdíjazása tár­gyában 3. Tanácsi előterjesztés a kór­házi bizottság megválasztása iránt. 4. A pénzügyi bizottság javaslata a város­házi hivatalom helyiségek átalakítása és az erre szükséges költség fedezése tár­tudó, de tanítani mégsem akard tanítót, mert az egyházi főhatósá­gok huzavonájában elveszett minden megtorló intézkedés. Ezúttal van először komoly kísér­let ennek a népoktatási törvénynek megváltoztatására. — Mindenesetre nagy lépés lesz a magyarosodás felé ennek megvalósulása A j^len tör­vényjavaslatnak számos olyan sza­kasza van, melynek első felében nevezetes vívmányt kapunk ; befe­jező részében ez a vívmány rende­sen nagy mértékű redukálást szen­ved. A törvényjavaslatot, mely öt fejezetből áll, a következőkben is­mertetjük : A népoktatási törvény­javaslat 82 szakaszból áll. A tankötelezettségről szóló sza kaszban uj, hogy ha a gyermek a mindennapi iskola tudnivalóit 6 év alatt nem sajátította el, akkor még a hetedik évben is köteles iskolába járni. A zugiskolákról szóló rész zug­iskolának tekinti az olyan vallás­iskolát, melynek tanítója nem ma­gyar állampolgár és amelyben a valláson kivül engedelem nélkül más tantárgyat is tanítanak. Az elemi népiskola két tagozatá­ról szóló fejezetben a mindennapi és az ismétlő oktatást különbözte­tik meg. A tanév falun 8, városban legalább 9 hónapig tart. Az állami iskolában magyarul tanítanak, de a vallástan oktatásában a szertartási nyelv használatát is megengedik. A nem állami népiskolák tannyelvét az iskolafentartó állapítja meg, de ha 20%-nál több a magyar ta­nuló, akkor a magyar nyelvet is kell használni. A nem magyar tannyelvű iskola. Hat év alatt a nem magyar tan­nyelvű iskola tanulója is tudja ma­gyarul kifejezni gondoláit, az ő élet­viszonyainak megfelelően, továbbá tudjon magyarul írni, olvasni és szá­molni. A magyar nyelvi tantervet minden iskolára vonatkozólag a mi­niszter állapítja meg. A felekezeti iskolák tantervét maga az egyház és eféle száraz kifejezéssel, végre 1« abba kellett hagyni. Egyszer Erzsike hirtelen rosszullét! mire anyja rákiáltott a Jóska szolgára, hogy fusson a „doktor úrért". Pár perc múlva Barta lépett be, mire a mama ijedten csapta össze kezeit. — Te szerencsétlen, ide merted fá­rasztani a doktor urat 1 Hisz orvosért küldtelek. Jóska csodálkozva hebegte, — Hát ez a doktor, vagy az a dok­tor nem mindegy? . . . A mama kiment megleckéztetni Jós­kát, a fiatalok egyedül maradtak. Barts zavartan állott a szoba közepén. Hisi ő tudhatta volna, betegnek nem ügy­védre, hanem orvosra van szüksége. D« hallotta, hogy Erzsit valami baj érte ész nélkül rohant ide, Jülárulta magát, Ime a véletlen. — Erzsi! — — — Tamás! — Mi történt? — Véletlenül meg vágtam az ujjam Magára gondoltam . . . Barta megragadta kezét, megsimogatta a bekötött njjacskát és végtelen gyön géd hangon kérdezte: — Édes Erzsikém, hát kellet ez ma gának ? — Kellett, szólt pajkos roosolylyal s leány. — Nos, ha megengedi, örökre meg­tartom ezt a kis kezet. . . Lengyel Margit.

Next

/
Thumbnails
Contents