Esztergom és Vidéke, 1904

1904-05-22 / 41.szám

2 ESZTERGOM ts VIDÉKE (41. szám. 1904. máius 22 ő nagy bölcsesége haszontalan földi hiúságnak minősítette mindama címeket, amelyek a tekintetes titulus zenithjén felül estek. A hatvanas évek politikai életében szereplő nagyjainak nem csupdn a képviselőház lépcsőjén belül e'égedtek meg v. tekintetes cimmel, hanem magukkal hordozták azt a társadalmi érintkezésben is. Ma már a képviselő csak az országgyűlési tárgyalások alatt > tisztelt képviselő úr, c — kint a társadalomban pedig legalább is nagy-, ha ugyan nem méltóságos. Különben elismerem ennek a cimdühöngésnek a jogosultságát. A tekintetes társadalomból ma már csupán a régi nagyság romjai állanak fenn. Kikre is maradt ez a nem oly régen még tisztességes cim ? Azokra az apró hivatalnokokra, akiket az úgynenezett hivatalos rangosztály be sem fogadott ; akiknek inkább a kenyér kellene, mint a tekintetes titulus. De hát a bölcs társadalom ú.yy gondolkozott, hogy adjuk nekik a cimek salakját, hátha abból is tudnak kenyeret préselni. És tudnak ! Az igaz, hogy a nagyságos társadalom legnagyobb kontingense nem ismeri a keserű kenyeret, de legalább becsületes kenyér a feketeség dacára is. Mert a nagyságos társadalom egy jó része által fogyasztott fehér kenyérről nem lehetne mindenkor ugyanezt elmondani. Példa rá a Piufisichok, Kókánok és még egy légió hasonlólag szép múlttal dicsekvő tömlöctöltelékek esete. Hangsúlyozom, hogy tekintetes társadalom tulajdonképpen nincs is vagy legalább a társadalmi szereplésre ezt az osztályt a mai társadalmi felfogás nem tartja kompetensnek. Hogy miért ? Erre egyhamar nem igen lehetne feleletet találni. Talán azért, mert nem ért annyira a rongyrágáshoz ; nem tudja a saját avatag kinézését a nagyságos társadalom által széltibe-hosszába használatba vett hipnózis segítségével szemkápráztatóvá változtatni. Nem olyan jó szinésztemperamentum mini amaz. Szégyenleni tudná, hogyha másvárról csalt magával Balázs Ferkó. Kebel Barnabást majdhogy megütötte a guta. A tarkóját tapogatta, hogy éb-1 ren van-e é3 nagyobb bizonyság okáért á gombjait számlálgatta a mellényén. Ébren volt. Eldöntötte hát magában, | hogy a Balázs gyerek megbolondult I tisztára. Figyelte, hogy milyen eszelő-1 sen tesz-vesz a gyerek, de nem szólott' semmit. Nem ió a bolond emberrel ko-| médiázni! Balázs Ferkó pedig folytatta a bo- j 1 ondságit. Gerber Jeremiásnak, a ven-j déglősnek kiadta a rendeletet, hogy estére száz embernek való vacsorát készíttessen. Jó legyen minden, ne sajnálja a fűszerszámot, hadd nyalják meg utána az emberek az ujjukat. A vendéglő udvarán pedig színpadot vezetett az emberekkel. Nemzeti szin zászlók lógtak a színpaddá elővezetett kocsiszín tetejéről, hogy gyönyörűség volt nézni. Aztán nyakába szedte a várost. Fölkereste a városi magisztrátus tagjait, az érdemes kurátorokat s a többi céhbeli embert és alázatosan meginvitálta őket ez estéli banketre. Mert ugy illik az — vélte szerényen — hogy a helyi érdekű vasútépítő bizottság ismerkedjék meg a város vezeészrevennék az üres gyomra korgá-j >át ott, a hol a látszólag jól élők ;ömege jólétének fényével kérkedik.! Ez a tekintetes társadalom külön-) jen mint ilyen csak pária. De ezt l reá tukmált jelleget nem cicsinyli, már csak azért sem, mert :ársadalrni jellegként, ennél kisebb lem létezik. S nem törekszik ad istra, sem a nagyságos társadalomIOZ törekedni nem szokása. A dar/inszisztéma kizárja a kaszinókból, i kapja magát, könyvet vásárol könyvet olvas.Felcsap az irod alom mecénásai közé azokkal a filléreivel, amelyek i kaszinói élet úri légkörében Grin ^enőr internacionális 32 levelű bibliáján úsztak volna el Nincs társa- j dalmi élete, de azért szolgálja aztj a kört, mely neki hivatása, s betölti azt a pályát, mely címből is, ke- j nyérből is keveset nyújt neki. S a a közügy érdeke mosolyogva te! kint le erre a társadalmi osztályo- j zás nélküli nyüzsgő nagy tömegre ; és a munkában, tettben nagygyá nőtt régi tekintetes urak nagy szel-j leméi biztatólag intenek feléje: Ex-' celsior ! Esztergom szab. kir. város elektromos művének áramszolgáltatási feltételei és általános szabályzata.*) Folytatás. IV. III. rész. Az esztergomi elektromos mű hálózatához csatolandó elektromos berendezések szabályzata. 4. §. Az engedélyes iparos az általa alkalmazandó összes berendezési anyagokból u. m. vezetékek, szigetelő anyagok, kiiktatók stb. jelzéssel ellátott mintát tartozik díjtalanul a városi tanács utján az elektromos mű rendelkezésére bocsátani. Az elektromos műnek joga van e mintákat árammal vagy egyébként kipró* bálni s esetleg megsérülések esetén kártérítéssel nem tartozik, só't a meg nem felelőknek Kiegfelelő minőségüekkel való pótlását követelheti. A berendezéseknél csak az elektromos mű igazgatója javaslata alapján a város tanácsa által jóváhagyót s a benyújtott tőivel. Ez szükséges ott, hol közérdekű vállalatról van szó ! A nagyérdemű tanácsot a kilátásba helyezett szellemi és egyéb szórakozások kísértetbe ejtették és este egymásután szállingóztak be a vacsorára. Kebel Barnabás fogadta a vendégeket, mint házigazda. Csak komoly fenyegetésekkel tudta a nekibolondult Balázs Ferkó belekényszeríteni e szerepbe Kebel Barnabást. Hanem pompás mulatság kerekedett a bolondságból. A városi előkelőségek lelkesülten tósztoztak és nagyokat ittak. A trupp a kocsiszínben komédiázott és szintén ivott Kebel Barnabás nem ivott s mégis neki szédült a feje leginkább. Hajnaltájon a kitűnő kedélyű komédiástrupp kétszer özvegyült primadonnája már kenyérbombákkal hajigálta a bírónak tisztességben megvörösödött orrát s az anyaszerepek pompás alakitója erőnek erejével a Kebel Barnabás térdein, akart hintázni, Remek mulatság volt, A birón mély megindultság volt észrevehető, s mikoron a közeli templomdult a hajnali harang, a meghatott biró is éppen a közepére ért annak a hatalmas felköszöntőnek, melyben élénk szijó minőségüeknek talált mintákkal telje- \ sen egyező anyagokat szabad alkalmazni,! különben a berendezés nem fog a városi hálózathoz kapcsoltatni. 5. §. I A berendező munka megkezdése előtt! legalább 8 nappal két példányban kiál-1 litott s az alábbi feltételeknek megfelelő '] vázlatrajzot köteles a vállalkozó iparos j benyújtani és az építési szabályrendelet j 27. §. 12. pontja szerint engedélyt I kérni. A vázlatrajz lehetőleg 1.50 vagy 1.100 j léptékben rajzolva készítendő, ezen az • áram fogyasztó neve, lakása, az alsó jobb sarkában a kiállítás ideje kitűzendő . és a vá'lalkozó iparos vagy cég alairá- j sával ellátandó. Minden emeletről (pince, földszint I. II. III. emelet padlás) külön vázlatrajz j készítendő. A vázlatrajzon világosan ki kell tüntetve lenni a következő adatoknak. a. , a berendezendő épületrészt határoló helyiségek, telkek, utcák stk. megjelölésének : / b. , kiiüntetendő, hogy a berendezendő helyiségek ri'gi, átalakított vagy uj épületbe vannak e ? Átalakított és uj és uj épületek terjes kiszáradásukig nedves helységeknek tekintendők. c. pontosan megjelölendő az egyes helyiségek rendeltetése pld. bolt, raktár hálószoba, műhely, konyha, mosókonyha pince, istálló stb. Nedves, továbbá könynyen gyúlható anyagokat, maró vagy robbanó gázokat és gőzöket tartalmazó helyiségek megfelelően külön megjelölendők. d. , meg kell adni az utcai bevezetést és a főbiztosítók helyét és a főbiztositóktól a számlálóig menő fővezetők hoszszát és keresztmetszetét vagy átmé rőjét; e. , az áramszámláié felállítási helyét: f. , az összes vezetékek helyét, keresztmetszetét vagy átmérőjét és szigetelési minőségét; g. , a vezetékek fektetési módját (szigetelökön, falban csővekben stb.) h. , a kiiktatók, átiktatók és biztosítók helyét; j i., a lámpák, elektromotorok és egyéb áramfogyasztók helyét és fajtáját és az áram fogyasztást; ! j., az esetleg ott levő állami távíró I --- - .. ÜL • nekkel vázolta a miklósháza-tamásvári j vasút nemzetgazdasági előnyeit és más 'kiszámíthatatlanul üdvös eredményett... Szép ... szép ... de a kavicsbánya! vágta közbe Balázs Ferkó kötekedve. — Mit ? — fortyant fel gőgösen a biró. Az a rongyos kavicsbánya ? Azt ingyen adjuk oda egy ilyen derék vállalatnak ! A városatyák helyeslőleg bólintottak a fejükkel, t>z ember azt hihette volna, hogy bóbiskolnak és Kebel Barnabás könnyes szemmel, meghatottan borult a biró nyakába. Balázs Ferkó pedig egyszeribe valami írást kerített elő valahonnan, amelyben már meg is volt írva töviről szálára a nagylelkű adományozás és odatette a biró elé kalamárissal és pennával egyetemben Kebel Barnabás másnap három százassal könnyebbült meg. Azt bizony elitták az éjjel. Hanem azért boldogan ölelte keblére Balázs Ferkót, mikor a kiadás mellé odaírta: „Tiszta nyereség kilencezerhétszáz forint !" — Mégis csak oko3 fiú vagy te Ferkó ! Pakots József. és távbeszélő, légvezetékek keresztezési helyét. 6. §. A tervezeteket a városi mérnök és a mennyiben az nem egy személyben egyesülve, az elektromos mű igazgatója beható vizsgálatnak veti alá s ha kifogást nem találna, a város tanácsához terjeszti be. A mennyiben a tervezet a kivitel alapjául elfogadhatónak nem találtatnék, köteles az igazgató e hiányokat megnevezni és annak átdolgozására a vállalkozó iparos részére a szükséges utasítást megadni Egyik jóváhagyott példány vállalkozónak visszaadatik, a másik pedig az elektromos műnél marad ; tervezetnek esetleg kivánt változtatást a vállalkozó haladéktalanul teljesíteni tartozik. j 7.1. A berendezendő munkát a vállalkozó csak a jóváhagyott tervraja és engedély vétele után kezdheti meg ; változtatásokat csak a tanác3 külön engedélyére lehet eszközölni. Egyes vezetékeket azonban a helyi körülményekhez képest más úton is lehet vezetni, az eredeti vezetékkel és szigetelő anyaggal egyenértékű módon. Az elektromos mű igazgatója és a városi mérnök a szakszerű elkészítést a munka folyam közben is ellenőrizheti, miért is a munka helyére mindenkor szabad bemenetük van. Ha betakart vezeték terveztetnék, a felszerelt vezetékek betakarása (bevakolása) stb. előtt kell jelentést tenni az elektromos műnek és a városi mérnöknek, hogy módjában legyen a még el nem takart berendezést megvizsgálni, különben joga van megtagadni azon vezetékrész bekapcsolását, vagy követelheti, hogy az a vállalkozó költségén újból felfedessék. 8. §. 1 A berendezés elkészültét az elektromos mű igazgatójánál be kell jelenteni s a felülvizsgálst és a hálózathoz való csatolás ugyanitt kérelmezendő. i 9. §. j Az elkészült berendezés felülvizsgálását az elektromos irű alkalmazottja a vállalkozó avagy megbízottjai jelenlétében teljesiti. A vizsgálat általában az egész berendezés beható megszemléléséből, a szigetelési ellenállás és a feszültség veszteség méréséből áll. A szigetelés minimuma képen követeltetni fog, hogy a normális üzem feszültség mellett egyik vezetőkből a földbe minden vezeték — kiága! zásból több mint 0 0001 ampere áram ne mehessen. A berendezés teljes megterhelése mellett 5% nál nagyobb feszült. ség esések nem engedhetők meg. I ü. berendezés üzemképességének meghatározására az elektromos mű az összes lámpák és készülékek egy félóráig való bekapcsolását követelheti. A vállalkozó a felülvizsgálatnál az elektromos mű alkalmazottjának minden felülvilágositást megadni köteles. Amennyiben a kormányhatóságok vagy a Magyar Mérnök és Epités Egylet az ily fogyasztó berendezések készítésére vonatkozólag szabályzatokat adnának ki, ; ezek a berendezések megvizsgálásánál 1 mérvadóknak tekintendők oly módon, hogy amennyiben valamely berendezés e szabályzatoknak meg nem felelne, annak bekapcsolása megtagadható. 10. §. Ha a berendezés rendben találtatott, • akkor az elektromos mű alkalmazottja j a berendezést a városi hálózathoz kapI csolja és a rendes üzemnek átadja, j A berendezés egyes részeit is a fél kívánatára köteles a mű igazgatója elő-