Esztergom és Vidéke, 1904

1904-05-19 / 40.szám

2 ESZTERGOM Äs VIDÉKE. (40. szám.) 19(M. május 19 zött cél érdekeit önzetlenül szolgálják, ha a társadalmi élet felelevenítésére, a köz javának kivivására törekesznek. Ámde nem kerülheti el figyelmünket az sem, hogy épen a közszellem hatása folytán mindig sötétebbek lesznek árnyoldalaik. Sok esetben egészen öntudatlanul és akarat nélkül nevelik a kisebb nagyobb strébereket. Az egyszerű, szorgalmas munkás ember, a ki szereplésre soha sem vágyott, egyszerre azon veszi magát észre, hogy itt vagy ott előkelőbb helyre jutott, esetleg vezérlő szereplésre emelték, a ki nagyobb, több, érdemesebb embertársainál, a kit nagyobb tisztelet illeti meg s akihezaz egyszerű munkálkodás már nem is illik hozzá ; kezd gondolkozni és sok olyan dolgot fedez fel magában, a mi azelőtt eszébe se jutott, megváltoztatja életszokásait, egyszerűbb kabátját a tetszetősebb, szalonképesebb császár-kabáttal cseréli fel ; úgy tiz év után már jubilál, ünnepelteti magát és akkor már meg van győződve, hogy csakugyan nagyobb embertársainál s a közügyek terén szerzett érdemeinek elismerése gyanánt odaképzeli mellére az érdem-keresztet, egyedüli vágya és törekvése, hogy azt meghassa, a miért kész minden áldozatra, megtagadja elveit, meggyőződését, csakhogy külsőleg is fitogtathassa nagyságát. A közjó előmozdítása, a közérdek istápolása ekkor már csak alárendelt kérdés marad előtte s az önhittség tölti be egész valóját. Ez a példa pedig ragadós és megmételyezi egész társadalmunkat. A kik ma még fennen hirdették függetlenségüket, s mellüket verve elvszilárdságukat hangoztatták, holnap már gyáván megadják magukat s állig be gombolkozva, összedugott kezekkel állanak félre. Szeretünk dicsekedni a világ haladásával, a rohamos fejlődéssel, pedig hát ma holnap strébereké lesz a világ ; a jó magyar szokások, az ősszinteség kivesznek az emberekből, az egyenlőség és testvériség érzete kihal a szivekből s az önzés, a kenyér-irigység kerekedik felül. K. H. Városok nagygyűlése. — Saját tudósítónktól. — Bpest, 1904. május 17. Magyarország rendezett tanácsa városi, Zalaegerszeg kezdeményezésére, annak idején — fejlesztésük, az uj városi törvény megalkotása, a a városok autonómiájának körvonalozása és függetlenné tétele, nyomasz tó pénzügyi helyzetük szanálása, a a tisztviselők szolgálati pragmatikájának létesítése s egyben anyagi helyzetük rendezése céljából — moz galmat indítottak. Akciójuk annyira előre haladt, hogy szombaton nagy gyűlést is tartottak Budapesten, amelyen az együttműködés meg« könnyítése és egyöntetűvé tételének elősegítése céljából megalakították a Magyar Városok Országos Szövetségét. A gyűlésen hetvenöt város •\ i J. LLJ„. 1 gármesterérel. Gyűlés után testületileg tisztelegtek a miniszterelnöknél, akinek kikérték támogatását. A nagygyűlésről részletesen tudósításunk a következő : A gyűlésen Várhidy Lajos, Zalaegerszeg polgármestere elnökölt. Megnyitójában ismertette azokat a bajokat, melyek a város fejlődésének és felvirágozásának útját állják ugy kulturális, mint gazdasági téren Ezek a bajok — úgymond — kétfélék : olyanok amelyeknek orvoslása a törvényhozás feladata és olyanok, amelyeknek orvoslása önmagunktól függ. A városok rossz'anyagi viszonyain, a községi törvény elavultán, a városi tisztviselők sanyarú helyzetén csak a kormány és a törvényhozás segíthet. Ellenben mi segíthetünk azon a bajon, hogy egymást nem ismerjük és nincsen köztünk kapocs, amely az érintkezést közvetítené. De egyik bajnál ép u

gy> mint a másiknál az első feltétel az, hogy tömörüljünk, hogy Összetartsuk és megalakítsuk azt a közös szervet, a mely ?z együttműködést és az egyöntetűséget van hivatva létesíteni. És ennek a szervezetnek megteremtésére gyűlt ma össze ez az értekezlet, amelynek munkája elé az egész ország városi tisztviselői kara jogos várakozással tekint. Lovass Zsigmond, nagyváradi t. főmérnök, a nagygyűlés előadója, szólalt fel az éljenzésel fogadott megnyitó után. Lovass, aki az egész mozgalomnak kezdeményezője, a következő határozati javaslatot terjesztette a gyűlés elé. > A rendezett tanácsú városok orsz. értekezlete kimondja, hogy a városok közös érdekeinek kölcsönös támogatása, összhangzatos együttműködése, másrészt pedig a városoknak modern irányban való egészséges és egységes fejlesztése céljából ngy az uj városi törvény megalkotása, mint ezen törvény alkotásával kapcsolatosan a városok autómiájának szabatos körvonalozása és kellő módon való függetlenné tétele, a városok nyomasztó pénzügyi helyzetein való sürgős segítés, a városi tisztviselők részére a szolgálati pragmatika létesítése s egyben a városi tisztviselők nyomasztó anyagi helyzetének rendezése, mint a városok legszembeötlőbb bajainak orvoslását szükségesI nek tartja ; annál hathatósabb eszj közlése, egyöntetű előkészítése végett elkerülhetetlennek tartja egy központi szervnek megalkotását, miért is a rendezett tanácsú városok orsz. szövetségét, mint a városok összhangzatos együttműködésesének és egészséges fejlesztésének központi szervét megalakítja s igy a fentebb emiitett bajok orvoslására irányuló s a főbb irányelveket magában foglaló konkrét javaslatok, valamint a szövetség alapszabályainak sürgős kidolgozása és betér jesztésével egy 15 tagból álló bizottságot biz meg, melynek tagjaiul Brassó, Eger, Esztergom, Igló, Makó, Miskolc, Nagykanizsa, Nagykároly, Nagyszombat, Nyíregyháza, Szentes, Szepsiszentgyörgy, Vác, Zalaegerszeg és Zenta városok polgármestereit megválasztja és megbízza ezen bizottságot, hogy kiegészítésére Éhen Gyula orsz. képviselői és Lovass Zsigmondot kérje fel. A határozati javaslat körül élénk, majd éles, csaknem személyeskedő vita fejlődött ki. A javaslattal szemben elsőnek Kludik Gyula, Szolnok polgármestere foglalt állást, aki azt javasolta, hogy a mostani gyűlést tekintsék előkészítő értekezletnek és határozathozatal helyett mondják ki, hogy városonkint előkészítő bizottságokat szerveznek, amely bizottságok a bajok orvoslásának módozatait tanulmányozzák. Ha aztán a városonkint való szervezkedéssel készen vannak — tartsanak alakuló közgyűlést. Ezt a felfogást többen magukévá tették, szavazásra kerülvén azonban a sor, a többség az eredeti határozati javaslatot fogadta el. A gyűlés végén elhatározták, hogy testületileg tisztelegnek gróf Tisza István miniszterelnök, belügyminiszternél és köszönetet mondtak a székesfővárosnak a gyülésterem átengedéseért. Az értekezlet tagjait a képviselőházba a miniszterelnök elé Majesky Béla, Nyíregyháza polgármestere vezette. Tisza délután 1 órakor fogadta a deputációt, amelynek szónoka a kormányelnök jóindulatú támogatását kérte, kifejtvén, hogy a tendezett tanácsú városok tisztviselői bizalommal remélik anyagi helyzetüknek államilag való javítását, annál is inkább, mert most már az ország minden tisztviselője törvényhozási intézkedés révén jut az ember jobb helyzether. Gróf Tisza István miniszterelnök válaszában kijelentette, hogy nem zárkózik el a jogos követelések elől. A rendezett tanácsú városok tisztviselőinek helyzetével eddig nem foglalkozott, de reméli, hogy még a nyár folyamán módjában lesz kidolgoztatni egy erre vonatkozó törvényjavaslatot s ezt a kongresszus elnökének megismerés és az észrevételek megtevése céljából meg fogja küldeni. Praesens. Esztergom szab. kir. város elektromos művének áramszolgáltatási feltételei és általános szabályzata.*) Folytatás. III. II. rész. Esztergom sz. Mr. város elektromos művének árszabása. 5. §. Az elektromos áram ára motorok hajtására vagy más ipari célokra, tekintet nélkül a nap szakára, melyben az áram használtatik, hektowattonként és óránként 3.0 (három) fillér; az esetre, ha az áram évi 1000 órán túl vétetik igénybe, a többlet fogyasztásáért hektóvattonként és óránként 2.0 (kettő} fillér. Oly elektromos motorok hajtására vagy más, ipari célokra szolgáló áram a mely csak a nappali órákban vétetik igénybe hektowattonként és óránként 2 azaz kettő fillér fog számiáztatni. Az esetre, ha az áram évi 1000 órái túl vétetik igénybe, a többlet fogyasztásért az ár hektowattonként 1.5 azaa egy és fél fillér. Az ily korlátolt üzemű motorok csal a következő időben fognak müködésbei lenni. Január hóban éjjeli Ii órától délutáni 4 őráij Február „ „ 11 „ „ 5 „ Márciu3 „ „ Április „ „ 11 „ „ 7 „ Május „ „ 11 „ „ 7 „ Junius „ „ 11 „ „ 8 „ Julius „ „ 11 „ „ 8 „ Augusztus „ „ 11 „ „ 7 „ Szeptember,, B 11 „ „ 6 „ Október „ „ 11 „ „ 5 „ November „ „ 11 „ „ 4 „ December „ „ 11 „ „ 4 „ Az elektromos műnek jogában áll azonféléknek az előző egységárakrnál kedvezőbb egységárakat engedélyezni. Ez esetben az engedményt, a fizetés feltételeit, a fogyasztás mennyiségét és egyéb feltételeket minden egyes esetben különkülön az elektromos mü vezetőjének véleménye alapján a városi tanács, illetőleg az üzembérlet tartama alatt az üzemmel megbízott cég állapítja meg. Az évi használati órák száma úgy állapittatik meg, hogy az áramszámláló által mutatott évi összes fogyasztás hektowattórákban elosztatik a berendezésbee alkalmazott összes motorok és egyéb ipari fogyasztó áramkészülékeknek az elektromos műtől előre megállapított hektovatt szükségletével. Az elektromotorokat világítási gépek hajtására vagy akkumulátorokat töltő gépek hajtására használni nem szabad. Ha ilyen eset mégis előfordulna, a motorok egész áramfogyasztását a világítási árszabás szerint kell megfizetni. 6. §• A városnak avagy az üzemvitellel megbízott cégnek jogában áll a világítási, motorikus vagy egyéb ipari áramfogyasztásra átalányegyezséget kötni a fogyasztókkal. III. rész. Az esztergomi elektromos mű hálózatához csatolandó elektromos berendezések szabályzata. A közbiztonság szempontjából, a fogyasztó közönség érdekeinek megóvására és a mű üzembiztonságának érdekében Esztergom városa a következő szabályzatot lépteti életbe. 1. §• Az utcai vezetékhálózattal az utcai berendezések ólombiztositójáig illetve főáramórájáig szolgáló csatlakozó vezeték elkészítését, esetleg javítását vagy megváltoztatását a városi elektromos mű kizárólag magának tartja fenn az I. rész 6. §-a szerinti módon. 2. §. A főólombiztositókat és áramórákat csakis a városi elektromos mü szállíthatja és állithatja fel az áramszolgáltatási feltételekben megállapított szerelési dij fejében. A főólombiztositók és számlálók felállítási helyét az elektromos mű igazgatója választja meg, illetőleg hagyja jóvá, úgy, hogy az áramszolgáltatást mindaddig megtagadhatja, hogy megfelelő száraz és hozzáférhető hely rendelkezésre nem bocsáttatik. Az áramj óra az utcai vezetékhez lehetőleg köi zel és csakis szilárd, rázkódástól ment .falra vagy talapzatra szerelhető. 3. §. Az áramóra után következő házi berendezést bármely olyan iparos készítheti, kinek erre iparhatósági engedélye van s szakképesítését kellő médon igazolja. (Folyt, köv.) J

"\

m T wa

f

m —Y*

1

^"! "Tü^""" Jl JL -ETC JC^m J^mmm, Esküvődön. Az esküvődön majd selymek suhognak, A sok gyémánt vakítni fog, Az ajkairól cifra asszonyoknak Körültipeg ezernyi bók ; Irigykedőn les majd reád a lányka, Felfalna majd a férfinép . . . Kit megfog egyszer arcod szűz varázsa, Mind érted lángol, érted ég . . .