Esztergom és Vidéke, 1904

1904-05-08 / 37.szám

2 ESZTERGOM 6» VIDÉKE. ( 37. szäui.) 1904. május 8 tére, működési körére befolyással vannak, s ha ily krizises állapotok jelenleg mutatkoznak, midőn elég a léttelj küzdeni, az csak természe­tes valami. A társadalmi adók ma súlyosan nehezednek mindenkire, s igy azt apasztani anyagi érdek. De viszont az anyagi gondok elvonják a munkás kezet a társadalom terén való önfeláldozó működéstől, s kar­öltve e kettő az, mi az érdeklődés hiányát megszüli. Mi nem látunk a társulat léthar­giájában halálos szendergést, hanem azt a megszokott stagnálást, mit egyetlen egyesület sem kerülhet el. Négy éve már annak, hogy az egyesület magáról életjelelt nem adott, ülései nem voltak, vagyis a nyilvánosság előtt nem szerepelt, az azonban nem jelenti azt, hogy teljes tétlenségben sinlődött, mert ha figyelemmel kisérjük a muzeumőr fáradhatlan munkálkodásának ered­ményét, látjuk, hogy midőn az egyesület a legvirágzóbb volt, kül­sőleg és látszólag nem fejtett ki oly tevékenységet a cél megvaló­sításában, mint ezen utóbbi négy év alatt, mely idő alatt 3600 koro­nát meghaladó összeget adott ki régiségek vásárlására. — f. Eltitkolt állatjárvány Esztergomban. — Gazdasági bizottsági ülés. — Május 7. A mai szigorú törvényes intéz­kedések mellett szinte elképzelhe­tetlen, hogy miképen történhetik meg az, hogy egy városban vala­mely állatbetegség nem is szórvá­nyosan, hanem járványszerüen lép­jen fel anélkül, hogy arról a ható­ságnak tudomása legyen, s mégis megtörtént. Arról, hogy Esztergom városában a szarvasmarhák között ragadós száj és körömfás van, a hatóságnak még csak sejtelme sem volt, s igy nagy meglepetést szült a törvény­hatósági orvosnak jelentése, mely szerént a betegség városunkban nemcsak befészkelte magát, hanem járvánnyá hatalmasodott el. Hogy a betegség el lett titkolva, az ma már kétségtelen. Hogy kiket terhel e részben a felelősség, az köny­nyen meg lesz állapitható. Után­járásunk folytán sikerült már is megtudni, hogy a baj mintegy más­fél héttel ezelőtt keletkezett, s hogy arról a marhatartók nagy részének tudomása volt, mert a pásztor figyel­meztetése folytán, egyik másik ott­hon is tartotta marháját. Pénteken délután ült egybe a városi gazdasági bizottság, hogy a kérdéssel foglalkozzék, melyen a törvényhatósági állatorvos is meg­jelent. Elnöklő gazdasági tanácsos min­denekelőtt bejelentette, miszerént Esztergomból egy falka sertés szál­líttatott Wienbe, melyek közül egy sertésvészben elhullott, minek foly­tán az osztrák belügyminiszter el­tiltotta az esztergomi sertéseknek Ausztriába való szállítását, mit a földmivelésügyi miniszter sürgönyi­leg tudatott a várossal, minek foly­tán a zárlat elrendeltetett. Előadta ezután, hogy a törvény­hatósági állatorvos jelentette, mi­szerént nála egy imeretlen egyén feljelentést tett, hogy a városban a ragadós száj és körömfájás lépett fel, mi valónak is bizonyult, minek folytán a szükséges intézkedések megtételét kérte. A rendőrfőkapitány felolvasta a vonatkozó törvényes rendelkezése­ket, melyek szerént az intézkedések megtétele az állategészségügyi ha tóság feladata, egyben pedig beje­lentette, hogy a szükséges intézke­déseket eddig már is megtette, s a továbbiak megtétele folyamatban van. A törvényhatósági állatorvos tu­domására • hozta a bizottságnak, mi szerint a vizsgálatot elrendelte, mit a járási orvos foganatosít, s hogy eddig (péntek reggeltől délig) 35 udvarban 21 beteg marhát találtak, mi a járvány jellegét megállapítja, de mely arányból bizton lehet kö­vetkeztetni arra, hogy a marha ál­lomány nagy része fertőzve van. Előadta, hogy a betegség igen enyhe lefolyású s igy szigorú in­tézkedések megtételével gyorsan el lesz fojtható. A veszedelem véle­ménye szerént nem annyira a be­tegségben van, mint inkább a kül­földi forgalom korlátozásában. Ezután a bizottság a teendők megtételéről tanácskozott, s meg­hallgatta a rendőrfőkapitány, a ta­nácsorvos, valamint a törvényható­sági állatorvos véleményét, előter­jesztését, melyek szerént a kijáró szarvasmarha kijárása el van tiltva, közegészségügyi szempontból addig is, mig a vizsgálat során meg fog állapíttatni, hogy mely állatok szen­vednek a betegségben, esztergomi tehenektől való tej, vaj, turó a piacon nem árusítható, sőt az ösz­szes esztergomi tej elkobzandó. A vizsgálat megejtése után az egész­ségesnek talált tehenek teje fel­használható. Szó volt a tanácsko­zás folyamán arról is, hogy az ösz­szes állomány be lenne ojtandó. Mintegy másfélórai tanácskozás után az ülés véget ért. köz, a vízivárosi gépháztól Szentgyörgy­mezőre vezető ut. a papnövelde mellett Szentgyörgymezőre vezető út, végül pe­dig a szen + györgy mezei Uri utca, mely másodrendű kövezési munkálatoknál az első rendű kövezési munkálatok folytán nyerendő anyag lesz felhasználva. Hogy az első rendti kövezési munká­latoknál mily anyag fog felhasználtatni, az még bizonytalan. A városi mérnök tervezetében tizenegy féle anyagot em­lít, s igy az összegek is az anyagok minősége szerént nagyon is változnak. Igy dunabogdányi vagy visegrádi tra­chyt fakockával az összes elsőrendű kövezési munkálatok 76.572 koronába, mig a legdrágább anyaggal, keramittal 191 528 koronába jönnek. Hogy a tizenegy-féle anyagból me­lyiket fogja a tanács ajánlani, azt az árlejtésre beérkezendő ajánlatoktól tette függővé. A pénzügyi bizottság ugyanis azt véleményezte, Hogy hirdessen a város tanácsa az elsőrendű kövezési munkálatokra és anyagra árlejtést s an­nak eredményéhez képest határozzon aztán a rendelkezésre álló összeg kere­tén belül. —ns. Iában. Az ének szerepe a népnevelés­ben. Mária Terézia uralkodásának mél­tatása hazánk felvirágoztatásában. Ha­táridő aug. 15. Gyakorlati tanításra vállalkozott Dús Anna párkányi tanítónő a phonomimika, — Szűcs Izidor bátor­keszi tanitó a mértan köréből. A leg­sikeresebb tanítás jutalmazására dr. Ko­perniczky Ferenc elnök egy aranyat tűzött ki, melyért lelkes éljenzésben részesítette az egyesület. A gyűlés a hymnus éneklésével véget ért, mely után bankett következett. — n. Utcáink kövezése. — Pénzügyi bizottsági ülés. — A pénzügyi bizottság csütörtöki ülé­sén két fontos kérdés tárgyalásával foglalkozott. Elsősorban letárgyalta s elfogadta az elektromos mü áramszolgálta­tási feltételeit és általános szabályzatát, minek egész terjedelmében való közlését más helyütt lapunk mai számában kezd­jük meg. Ezután a tervbe vett általános kövezési munkálatokra tért át. A tervbe vett általános kövezési munkálatok keretében, a kövezés két csoportra oszlik, nevezetesen első és másodrendű munkálatokra. Első rendű kövezéssel láttatnék el a Kos­suth Lajosutca, doroghi és táti út és pedig ezen utak tengelyében 5 méter széles­ségben uj kövezéssel, mig többi részében kijavítatnék, továbbá a Széchenyi tér, városház köz és kispiac, melyek közül a Széchenyi tér és Kispiac a Bruck­ner-féle házig egészben nj kövezettel, mig azontúl az úgynevezett Krinolin hidig az út tengelyében, ugyancsak 5 méter szélességben. Másodrendű kövezéssel látatnának el a vámkereszt utca, a dunasor a Kolos hidtól a sörházig, a Káptalan-utca fele szélesség­ben, a szenttamási kápolnától a Ferenc Jó­széf útig levezető utca, az úgynevezett Bosznia előtti utca a Zöldakácfa utcáig, a szenttamási kápolnától a Miedler-féle ház előtti kövezetig, a Zöldakácfa utca és Vörös pince előtti utca összekötte­tése, a Rózsa utca és fehér ló melletti Tanitók gyűlése. A Párkány-kerületi róm. kath. tani- j tók egyesülete f. é. április hó 28-án.í Párkányban tartotta meg tavaszi rendes közgyűlését. Szent misével vette kezde-1 tét, mely után a kellemetlen idő miatt j gyér számmal összegyűlt kerületi taní­tóság és papság az iskola nagytermébe vonult. Dr. Kopernicky Ferenc egyházi elnök, kerületi alesperes, nagyölvedi plébános fönnkelt lelkülettel irt megnyitó beszédé­ben a mai társadalmat, mint egy súlyos beteget tüntette föl, mely — úgymond — tompa nyögésével, fészkelődésével, nyugtalanságával, lázas félrebeszélésével ideges megrázkódásaival, vérének heves lüktetésével elárulja a bensejében dulú betegséget. S mindezen bajoknak okát atár­sadalom szellemi és erkölcsi hanyatlásában és annak vallástalanságában találja, mely­nek rugója egész nagy általánosságban a társadalom testén mutatkozó nagy mérvű idegesség. E betegség gyógyítá­sát főként a tanítóság és papság fel­adatának tartja, kiknek kezén, úgyszól­ván minden ember átmegy, kik az egész társadalmat nevelik. Az aktualitásánál fogva is rendkívül érdekes beszédet lelkes éljenzéssel hálálta meg az egye­sület s amely Stampay János indítvá­nyára egész terjedelmében jegyző­könyvbe felvétetni határoztatott. Ezu­tán felolvastatott a mult évi jegyző­könyv és hitelesíttetett. Ezt követöleg az egyházmegyei kör­levélből : a) a tanítás rendjének megza­varásáról, b) a kántortanítók földjének bérbeadásáról, c). a tanítói nyugdíjra vonatkozó okmányok hitelesítéséről szóló rendeletek olvastattak fel s vé­tettek tudomásul. Szánté Ferenc kőhidgyarmati tanitó a számtan köréből tartott talpraesett J gyakorlati tanítást. Elismerésül a gyü­! lés a kitűzött aranyat neki ítélte. A j beérkezett pályamunka a bíráló bizott­ság távolléte miatt jövő közgyűlésre halasztatott. Ujlaky Ernő pénztárnok jelentése sze­rint a pénztári maradvány 345 korona 85 fillér. Az esztergomi tanítóképző segély alapja javára 50 korona segély szavaztatott meg. A könyvtár Szölgyénből Párkányba helyeztetik át, melynek kezelésére Mucsy Vince tanitó vállalkozott. Pályatételül következők tűzettek ki. A figyelem és fegyelemről a népisko­Esztergom szab. kir. város elektromos művének áramszolgáltatási feltételei és általános szabályzata.*) I. rész. Az esztergomi elektromos mű áramszol­gáltatási feltételei. 1. §­Az elektromosmü áramot szolgáltat a város egész területén és pedig a veze­ték hálózat mentén minden jelentkező­nek az áramfejlesztő telep és vezeték­hálózat mindenkori teljesítőképességétől megszabott mértékben. Ha a fogyasztási hely a városi veze­tékhálózattól 100 méternél távolabbra esik, a fogyasztó a bekapcsolást csak úgy követelheti, ha 3 éven át minden 100 méter uj vezetékre évi 3500 hekto­wattóra fogyasztást biztosit. 2. §. Ha a jelentkező az árammal ellátott helynek nem tulajdonosa, az esetben a bejelentés a tulajdonos beleegyező nyi­latkozatával is ellátandó. Az áramszolgáltatás megvonható, ha az áram és az esetleges áramórabér fe­jében esedékes részleteket a fogyasztó pontosan be nem fizeti, ha a fogyasztó az árammérőt és vezetéket szándékosan megrongálja, vagy a fogyasztás tekin­tetében megbizhatlannak bizonyul. Ezen esetben a mű igazgatója önállóan saját hatáskörében intézkedik, köteles azon­ban ilyen esetekben tett intézkedését a városi felügyelő bizottságnak, illetve tanácsnak utólagosan bejelenteni. Ha a fél a világítás elvonása által magát jogaiban sértve érezné, jogában áll a tanácsnál panaszt emelni és orvos­lást kérni s a tanács a beadott panasz tárgyában az üzemvezetésével megbízott személy vagy cég meghallgatása után végérvényesen minden felebbezés kizá­rásával határoz. 3. §• A mü két két vezeték között 100 Volt üzemfeszültséggel egyfázisú és motorikus célokra háromfázisú váltakozó-áramot szolgáltat. 4. §. A bejelentési iv aláírása kötelezi a fogyasztót az elektromos áramnak be­vezetésére s a szükséglethez mérten leendő használatra. Ha a fogyasztó az áramot nem használná, vagy évi áram­szükséglete 5 lámpánál többel biró be­rendezésnél a 200 hektovatt órát el nem érné, az elektromos-mű jogosított a tulajdonát képező árammérőt a fél költségére leszereltetni. Ha a fogyasztó fél a hálózattal való összekapcsolást a csekély fogyasztás dacára is fenntartani kivánja, köteles az elektromosmü által raktáron tartott árammérő órát, vagy a már felszerelt árammérő órát megvásárolni, illetve annak beszerzési árát az elektromosmü pénztárának megtéríteni. Az áram szolgáltatásra vonatkozó viszony mindkét részről egy havi elő­zetes felmondással bontható fel. *) Elíogadva a pénzügyi bizottságnak május 5-éa tartott ülésében.

Next

/
Thumbnails
Contents