Esztergom és Vidéke, 1904

1904-05-01 / 35.szám

nos tekintettel arra, hogy méhészettel leginkább kisgazdák, tanitók, kisiparo­sok és egyéb kiskeresetű emberek fog­lalkoznak, kik a legtöbb esetben az első méhkast is alig tudják megszerezni amidőn megkezdik a méhészkedést, — kezébe vette a Dzierzon kap tárak és az okszerű méhészkérdéshez szükséges -eszközök és kellékek, nevezetesen méz­pergetőgépek, mülépprések, mülépek, acél éa bádog tárgyak, mézszáliitó bö­dönök és némely gazdasági tárgyak gyártását él önköltségi áron való köz­vetítését oly célból, hogy a méhészke dést minél olcsóbbá és a legszegényebb embernek is lehetővé tegye. Az ezea tárgyakról szóló árjegyzéket kívánatra mindenkinek ingyen és bérmentve meg­küldi az egyesület. Azonkívül a méhész közönség méz és viasztermeivényeinek értékesítését, a közösen előre megálla­pított eladási ár biztosítását és a posta­takarékpénztár utján való kifizetését is elvállalja minden provisió nélkül, sőt ingyen és bérmentve szállító edényeket is ad kölcsön. A mult évben 780 méter­mázsa méz került értékesítésre. Végül az egyesület mindenféle méhészeti és szállítási ügyekben ingyen ad útbaigazí­tást. = A jó Ágnes Viz. A mohai Ágnes furrás egy vaggon rakomány Ágnes vi­zet szállít városunkba, és megbízta Vörös •József füszerkereskedőt annak eladásával. A jó Ágnes viz megérdemli a pártfogást, különösen, ha mint értesülünk a viz igen mérsékelt áron kerül eladásra. =* Az osztálysorsjáték játékterve. A magy- kir. szab. osztálysorsjáték hivata­los játéktervét, a melyből az válik ki, hogy összesen száztízezer sorsjegy közt 14 459,000 koronát sorsolnak ki, a nagy­közönség bizonyára ismeri. Tudja ugyan­ról a azt, hogy a világ valamennyi osztály ­sorsjáték terve közt a legjobb, de mé­gis csupán csak nagy számsort lát benne, fianem az élet elevenségét vitték a sors­játékba azok az adatok, melyeket nem­rég eg-yes főnyeremények nyerőiről meg­tudnunk sikerült, s a melyeket akkor közöltünk is. üigész sor ember : iparos, hivatalnok, kereskedő, gazda, önálló és alkalmazott vonult el előttünk, a kik hol egy egy nyolcad, hol egy-egy ne­dved sorsjegygvel vagyonra tettek szert. Ők az eleven bizonyítékai és hirdetői annak, hogy a magy. kir. szab osztály­sorsjáték játékterve megfelel világszerte ^elterjedt kitűnő hírének. = A mit a sorsjegy tulajdonosok több­nyire nem tndnak Igen értékes útbaigazí­tásokat és tanácsokat tartalmaz a Nem­zeti Pénzváltó Részvénytársaság ép most megjelent prospektusa. Oly — teljesen megbízható forrásból származó — szak­szerű felvilágosítások ezek, melyek az osztály sorsjegyek iránt érdeklődő közön­ségre nézve is igen fontosak. A nevezett intézet (Budapest, Haas-palota) ily pro spektust kívánatra ingyen és bérmentve küld és mindenki csak saját érdekében cselekszik, ha e fontos közleményeket figyelmesen átolvassa­— A tudomány-egyetem klinikája gyógycélokra elfogadta és használja a Kolozsvári (Heinrich J.) Ásvány- és Oyógyszappangyár B. T. gyártmányait. Kiváló gyártmányaink: kén-zappan, kénkátrány-, kátrány-, borax-, benzoe-, creolin-, lanolin-, ichtyol-, fehérkátrány-, kénes fehérkátrány-, epe-, salicyl-, neutral-, gyermekszappan a bőr mindennemű rendellenességei ellen a legnagyobb sikerrel használhatók. Különlegességünk a Szt.-László szap­pan az egyedüli tényleg dezinficiáló és egyúttal a legideálisabb toilette-szappan. Egyedüli gyártói a szab. ásvány-, hygiea-, iroda-szappanoknak, melyek festéket, zsirt, olajat vagy bárminemű foltot hideg vizben is azonnal eltávolí­tanak a kézről. Kapható minden gyógy­tárban, továbbá: Brucsy Gyula, Kecs­keméthy János, Vörös József és Kuhn <rábor üzletében Esztergomban. Ezer közül egyet szeret, Csak az az egy gyógyít sebet Halvány rózsa, piros rózsa, Ha ő élne legszebb volna. Alig néhány tavasz érte, . . . Nein csalódott szerelmébe', Mégis szegény elhervadott, Maga után csak bút hagyott . Szomorú a rózsafája, Valahányszor .tekint rája, Mindig sárgább piros arca, S kevesebb a rózsa rajta. Hull a szirma a levele ; Nincs is talán már ereje. Mintha az ő lelke volna A rózsával összeforrva. Sárgul a fa, nincs virága, Nem pihenhet árnyékába' A kert dalos csalogánya Az is átszállt má-űk fára. Sárgul a fa, nincs virága, Könnyet hullat rá a lányka, De a fácska csak nem éled, Mindkettőben fogy az élet. A rózsa is meg a lányka Életének végét járja, Ki is viszik jó előre Öt is, azt is temetőbe. Szőll5sy\ Képek a temetőből. Rózsakertben. Rózsakertben jár a lányka, Ezer rózsa kacsint rája, Bármelyikről akar, vehet, . De ő csakis egyet szeret. Túlvilági csendben nyugszik a holtak birodalma. A nap vérvörös korongja feltűnik a közeli hegyek mögül és ara­nyos sugarait szerteszórja a vidéken. Lassan megszólal a pacsirta is, a szép tavasznak e fáradhatatlan dalnoka. Moz­galom indul meg Flóra gyermekei kö­zött : kifeslik bimbajából a mezei csor­bóka, az aszú szegfű, a bíboros homok­húr, a kerti porcsin és a többi virág, hogy a földet paradicsommá varázsolják. Fölveszi a tájék virágos kacagányát és üde illatot lehel. A nyitott virágok csalogatják is, hitegetik is a tarka ru­hájú pillét s kínálgatják a keblökben rejlő édes mézet . . . S engem — kor­hadt fakeresztek, porhanyó sirdombok és a virágok ezre vesz körül . . . Ár­nyékom messze elnyúlik, keresztül a sírokon és kereszteken . . . Téveteg szemem egy az avarban heverő koponyán pihen . . . Vájjon kié lehetett ez ? . . . mily hosszú időn keresztül lehetett a nyirkos sir falai között ? . . . s mióta fekhetik itt az avarban ? ... ki tudná megmondani ? . . . Itt domborul előttem egy frissen hantolt sir, mely egy fiatal életet: egy örökké álmodó leányt takar . . . Iste­nem, milyen jó is az az álom és mily borzasztó a valóság! . , Távolabb egy új sir, ennek még nincs lakója . . . előre megásták . . . Nem tudhatom, hogy nem én kerülök-e belé ? . . . Ni, itt meg egy elkorhadt fakereszt darab fekszik a gazok száz nemével benőtt sir oldalán . . . ezt szétrágta az idő . . . ápolóját is talán már a sir nyomja .... Távolabb ott az élő sövény közül mint piramis szürkit ki az idővel dacoló márvány, egy mohlepte sirkő. Ütött, kopot darab, talán még a jobb­időkből való . . . hogy ki fekszik ott, csak kevesen tudják, mert a latin sza­vak között nem igazodik el a laikus. — De csend 1 . . . megszólal a ká­polna ezüst szavú, siró, kesergő csenge­tyűje, hogy a halandóknak fülébe súgja: készen légy! ... De nem, nyilik az ajtó s lassan halad által rajta egy gyászba Öltözött sereg. Temetnek . . . Zsong, bong a búcsúének, sir, zokog a kápolna kicsi csengetyüje. — Varázsló harmónia! . . . S mint az ég mozgó felhői közül a villám, úgy tör ki egy egy siró, panaszló jajveszékelés a kísérők szaggatott szivéből. . . De jó nékik, ők még tudnak sírni, — de az én szemem­ből már mind kifolytak a könnyek . . . Megáll a tömeg és a föld szájába en­gedik a hullát, hogy elnyelje . . , ja, a földnek nagy a gyomra, sok táplálékra van szüksége ! . . . A gyászoló sereg, mert már a könnyekből sajtolt fohászai égbe szálltak, eloszlik, kíki otthon ke­resi a nem létező írt a sziv hegedhe­tetlen sebére . . . Ni. ott a távoli részben egy nő vala­kinek a nyakába borul és keservesen zokog, majd a sir mellé térdel és könnyei­vel öntözi a száraz rögöt. . . . Csak most látni, hogy az imént a keresztet öleltete át ... de sok is a csalódás ! . . . A rózsapirban úszó nap hatalmas ko­rongja fáradtan hinti búcsúzó sugarait a távoli hegyszoroson által. Alkonyo­dik ... A fáradt sugarakkal könnye­dén bánnak a keresztek sima, márvány­lapjai, mert mihelyt ráesnek, azonnal megtörik és széjjel szórják őket . . . . A csalogány is rágyújt esti dalára . . . Zümmögnek a bogárkák is, de egy perc és minden elhallgat . . . Illatozó kely­hét bezárja a csorbóka, a bakszakái, a gyöngyike és a rózsa, hogy álmodoz­hassanak . . . Síri csendben nyugszik minden .... Im, ilyen a halál! . . . . Még egyszer körültekintek, aztán át­gázolok az aszott avaron, itt hagyom a halált és megyek az életbe . . . Ah, itt még vigan vannak! . . . Mu­latozó legények duhajkodó nótáit hal- j lom a roskadozó kocsma nyitott ablakán' által . . . „Gyöngy az élet! . . . Soha-j sem halunk meg !" S im megszóllal a lélekharang . . . . valaki elköltözött . . .! Hesperus. KÖZGAZDASÁG. I Legelők és rétek följaviiása. Köztudomású dolog, hogy a legelő­és rétterületeken nem terem elég fű. Sok a kiszáradt legelő az elmohosodott rét, melyeken vadfüvek, bozótok terem­nek, melyet a gondatlan legeltetés el­pusztított és melyet okszerű kezeléssel nem pótoltak. Kívánatos tehát, hogy különösen a községek és közbirtokossá­gok a legelők és rétek följ a vitásával komolyan foglalkozzanak ; mert ma már a legelők és rétek oly állapotban van­nak, hogy nem elégséges a legeltetés szabályozása, szükségesek oly intézke­dések is, hogy jobb fügyeptakárók ke­letkezzenek és azoknak megmaradása biztositassék. A kiadott hivatalos köz­lés szerint a földmivelésügyi miniszter a legelők és rétek följ a vitására irányuló törekvéseket nemcsak szakközegei ré­széről való szaktanácscsal támogatja, de különösen indokolt esetekben ezeket a törekvéseket anyagilag is támogatja. aaryilttér.*) Menyasszony selyem óo krajtól n frt 33 krigf métere, minden színben. Bérmentve és már megvámolva házhoz szállítva. Gazdag mintagyüjte­mény postafordultával. Henneberg selyemgyár Zürich. (3) 1904 V. II. 131/2 számhoz. Árverési hirdetmény. ' Alulírott kir. bírósági végrehajtó ezen­nel közzé teszi, hogy a budapesti kir. keresk. és váltó törvényszék 1904 évi 18973. számú végzésével dr. Környei Ede ügyvéd által képviselt Kuncz és Mös­raer cég felperes részére Vágvölgyi Béla alperesek ellen 337 kor. 80 fii. tőke és járulékai erejéig elrendelt kielégítési vég­rehajtás folytán alperestől lefoglalt és 691 koronára becsült ingóságokra az esz­tergomi kir. járásbiróság fenti számú vég­, zésével az árverés elrendeltetvén, annak a felülfoglaltatók követelései erejéig is, a ' mennyiben azok végrehajtási zálogjogot nyertek volna, alperesek lakásán Eszter­gomban, IV. kerület 84-ik számu ház­i ban leendő megtartására határidőül 1904. évi május hó 3-ik napjának d. U. 3 órája tűzetik ki a mikor a bíróilag leloglalt bútorok, zongora s egyéb ingóságok a legtöbbet ígérőnek készpénz­i fizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is elfognak adatni. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielé­gítéshez tartanak jogot, — amennyiben részükre foglalás korában eszközöltetett volna és ez a végrehajtási jegyzőkönyv­ből ki nem tűnik, — hogy elsőbbségi igényeiket az árverés megkezdéséig alul­irt kiküldöttnél írásban vagy pedig szó­val jelentsék be. Kelt Esztergomban, 1904. évi Április hó 14 ik napján. Havas Vince kir. bír. végrehajtó.

Next

/
Thumbnails
Contents