Esztergom és Vidéke, 1904

1904-04-28 / 34.szám

2 KSZTEKGOM és VIDÉKE. (34 nám.) 1904. április 28 Guzsvenitz Vilmos, Miklősy József, Philipp Konrád, Rózsa Vitái, Táky Gyula, MátéíFy Viktor, Neményi Károly, Dóczy Ferenc, Draxler Alajos, Fülöp István, Iványi Gé/a, Kitzinger József, Krechnyák Ferenc, Kühro

er Antal, Laiszky János, Magyari László, Pozman Sándor, Sztahovits Jenő, Berán Antal, Mészáros József, Midler Gusztáv, Schenkengel Antal, Waldvoggel József, Wawrovits Ferene. Az ifjak közül pedig: Iványi Lajos, Dubóvszky Győző, Laiszky Kázmér, Mészáros János és Veiter Ferenc. Majd megalakitatott az egyesület igazgatásának uj szerve a 20 rendes és 5 póttagból álló rendes bizottság, melynek tagjai csupán iparos ifjak, segédek lehetnek. A közgyűlés befejeztével ugy az egyesület fővédnökét, Vaszary Kolos hgprimást. mint Andor György dr. I másod elnököt táviratilag üdvözölték, j A közgyűlés után következett az

; ünnepség, melyet az ifjúság, a kath. j legény egyesül et három elnökének, u. m. j Csernoch János dr., Andor György dr. és j Wanitsek Rezső tiszteletére, kik az elnöki tisztséget immár 10 év óta töltik be nemes buzgósággal Az ünnepség esti 7 órakor vette kezdetét. Legelsőben Krajniker Ferenc egy szép alkalmi ódát adott elő, melyben i a három jubiláló elnök érdemeit énekli meg egy növendék pap. Azután a Boros Endre vezetése alatt álló egyesületi dalárda énekelt, s aratott általános. nagy tetszést. Ezt követte Septei Béla ' szavalata, majd pedig Jakobek Jenő adta elő Vörösmarty „Szép Ilonk4"-ját, Boros \ Endre zongora kisérete mellett. Végül i pedig „Az iparos ünnepe" c. szindara-j bot adták elő. Ezután közös vacsorához | ült a közönség, a mely alatt számos \ toasztba éltették az elnököket. Utána j tánc volt. Egy jelenvolt. — — mma mysäsm) -afommj • ••jjjfiwi «JEM «MLN OTIMB míta W HHaJ BMMI •» . I I — Az Olíáregyesúlet nyilvános isten-1 tiszteletét folyó lió 8 án tartja a vizi-1 városi zárda templomában. Előtte való; ny ebb ült. A zárdai élettől áthatva kissé olvadni kezdett a szivét burkoló jégpáncél. Eljárogatott egyik barátnéjához vendégségbe, hol igen sok szép munkát tanult. E munkaiskolában győződött meg Jenő szerelméről. Midőn egyik barátjával itt járt, mielőtt Margitot felkereste volna, előbb barátja hívására eltávozott a munkaiskolába. Ez figyelmeztette, hogy ott csinos leányokkal fog találkozni. Jenő kapott az alkalmon a nélkül, hogy hivni kellett volna, az intézetbe távoztak. Gábort, igy hivták baráját, az iskola tulajdonosa mihamar felismerte. Örömmel vezette be szobájába mindkettőt, hol | Gábor kicsiny koráról beszélgettek. Margit az iskolaszoba leghátsó sarkában ült egy kerek asztal mellett s barátnéjával dolgozott. Jenő igen ismerősnek tünt fel előtte, de zavarba hozta Őt a kis szakáll, melyet eddig nem viselt. Nem tudta a j övevény nevét, hallgatott. Feltette magában, hogy ha biztosan Jenő, még akkor sem szól, miért nem irta meg neki. Folytatta munkáját s beszélgetett. Súgva kérdezte: — Ki az a barna férfi, kit édes anyád oly Örömmel fogadott. — Egyik jó ismerősünk, egykor nálunk volt diák. Felelte Mariska. Alig mondta ki a végső szót, anyja napon délután 5 órakor litánia van, mely alatt a hi vek a sz. gyónást végezhetik. Az imádási napon pedig fél 7, 8, 9 és 10 órakor szent mise, délután 5 órakor sz. beszéd és litánia. — Májusi litánia. Május hó tartama alatt a vízivárosi zárda templomában mint eddig, úgy az idén is meg lesz tartva a májusi ájtatosság és pedig déután fél 7 órakor szt. beszéd, utánna a lorettói letenye az Oltáriszentség kitétele mellett. Az első ájtatosság ápril hó 30 án lesz. — Bérmálás. Junius 12-én a basilikában bérmálás lesz. — Névnap. Obermayer Gryörgy nyugalmazott reáliskolai igazgatót vasárnap barátai és tisztelői nagy számban keresték fel névünnepe alkalmából jó kivánataikkal. — A főispán esküvője nagy pompával és fénnyel ment végbe szombaton Budapesten. A polgári kötés reggeli 9 órakor volt, mig az egyházi áldást déli fél 1 órakor adta a boldog párra Kohl Medárd e. püspök az erzsébetvárosi templomban, mely után beszédet intézett az egybekeltekhez. A násznép nagyrésze, a nők is diszmagyarban jelentek meg. A lakoma a Hungáriában volt, mellyen Majtányi László báró a menyasszonyra, majd a vőlegényre emelte poharát, kinkét vármegye és város közönsége csüng lelkes szeretettel. Kohl Medárd püspök az uj pár boldogságára, Szaczelláry Mihály belügy ministeri osztálytanácsos ugyancsak az uj pár örökké tartó boldogságára ürítette poharát. Andrássy János megyénk alispánja, a megye, mig Vimmer Imre polgármester a város közönsége és tisztikara nevében tolmáesolták a legjobb kivánatokat. Végül pedig Horváth Béla főispán, a boldog vőlegény a násznépet éltette pohárköszöntőjében. A házaspár az esti vonattal több heti nászútra a délvidékre utazott. — Beteg megyei főügyész Dr. Hu lényt Győző megyei tiszti főügyészt komoly jellegű orrvérzés fogta el, miért dr. Seyler Emil tiszti főorvos nevezett főügyészt hétfőn Bécsbe kisérte fel, hol egy sanatóriumba helyezte el. Dr. Hulényit kedden operálták meg s miként örömmel értesülünk a műtét oly szerencsésen sikerült, hogy 10—14 kivezette őket a kertbe, hol mosolyogva tettek megjegyzéseket. Margit tovább hallgatott és gondolkozott. A hang Jenőé, az alak is, de csak megismert volna, ha ő az. Barátnéjától vörös selymet kért. Rövid idő után Gábor ajánlatára, ki mosolyogva mondta: — Nézzük meg a tanulókat is, — a munkaterembe tértek. Szóba ereszkedtek több leánnyel. Jenő véletlenül Margithoz lépett s nézte a csinos munkát, melyen dolgozott, megszóllitotta. — Nagysád nem tanítana meg engem e szép munkára ? — Miért ne, ha jól megfizet szívesen, de azután ki ne kapjon! — Már kitől és miért ? — Hát csak azért, hogy nem a Margit kisasszony tanítja, ki itt a zárdában tanul, E célzással akarta megtudni, kivel beszél. Jenő nevetve felelt. — Annak hire még ide is eljutott. Nem parancsol nekem Margit kisaszszony. — Nem is mondom, hogy parancsol, de akit szeret az ember annak szót is fogad. — Minden esetre! de én rég szerettem ám és már el is feledtem. Margit nem válaszolt, csak elhalványult majd kipirult s pár pillanat után, nap múlva teljesen felépülve hagyhatja el a sanatoriumot. — Récsey Viktor dr. felolvasá3a. Az országos régészeti és embertani társulat keddi ülésén dr. Récsey Viktor, Szt. László királyunk leányának bazilikája és síremléke Konstantinápolyban címen felolvasást tartott. — Buzaszentelés. Régi hagyományszerént a rom, kath. egyház minden év tavaszán megáldja a zöldelő gabonát, hogy azt az elemi károktól megóva terméséből Isten áldást fakasszon, mindennapi kenyeret adjon az emberiségnek. A szép egyházi ünnepet héttőn tartották meg. A verőfényes tavaszi nap ragyogása csak emelte a körmenet fényét, melyen az egyes intézetek ifjúsága és nagyszámú hivő közönség vett részt. Az egyházi funkciót dr. Fehér Gyula plébános, udvari káplán végezte. — Lakoma. Szacelláry Györgye országgyűlési képviselő budafoki kastélyában a főispán mennyegzőjén részt vett vendégek tiszteletére fényes lakó mát adott. — Halálozás. Lipák Nándor nyugalmazott törvényszéki biró Ipolysághon 73 ik évében elhunyt. A megboldogultnak városunkban is sok jó barátja és ismerőse volt. — A jegyzőegylet válsága. Már lapunk mult számában megemlítettük, hogy a jegyzőegylet szombati közgyűlésén Berényi József elnök és Salgó Sándor egyleti főjegyző tisztségükről lemondottak, de a lemondás körülményeiről csak most szerezhettünk részletesebb híreket. Ugyanis az elnöki bejelentések során Berényi József elnök megemlítette, hogy f. évi március hó 3-án, midőn a lapokból tudomást szerzett, hogy a minister elnök a jegyzők és segédjegyzők fizetésének rendezéséről szóló törvényjavaslatot a képviselőházban benyújtotta, Tisza István gróf ministernek a jegyzőegylet nevében meleghangú üdvözlő táviratot küldött, melynek szövege a helyi lapokból ismeretes, s bemutatta az ezen táviratra beérkezett miniszteri megköszönő levelet. Kérte ezen intézkedésének tudomásul vételét, mire egy tag ugy nyilatkozott: „nem vesszük tudomásul!" Berényi Józsefet ezen közbeszólás igen kellemetlenül érintette, s rögtön felvetette a bizalmi kérdést, felszólitván azokat, kik az intézkedést tudomásul veszik, álljanak fel, s minthogy a löbbség ülve maradt, rögtön levonta magára nézve ezen szavazás következményeit s az elnöki széket elhagyta. Salgó Sándor egyleti főjegyző solidárisnak jelentvén ki magát az elnökkel, szintén lemondott. A közgyűlés ekkor Benedek Józsefet kérte fel korelnöknek, aki az elnöki széket elfoglalván a közgyűlés helyeslése között azon nézetének adott kifejezést, hogy itt félreértés forog fenn, ő és bizonnyára a közgyűlés több tagja is, nem figyeltek a kérdésre, és ennélfogva kéri, hogy tekintse az elnök és főjegyző a szavazást meg nem történtnek, ne legyenek tul érzékenyek és vegyék át az egylet és a közgyűlés vezetet. Miután többen hasonló értelemben szólaltak fel, Berényi József és Salgó Sándor ismét elfoglalták helyűket, s kijelentették, hogy a közgyűlés tárgyait ők készítvén elő, a zavar elkerölése végett, ezen gyűlés vezetésére vállalkoznak, de* lemondásukhoz ragaszkodnak. Ezen nyilatkozatukat a közgyűlés befejezése után megismételték. Igy tehát most a jegyző egylet elnök és főjegyző nélkül áll, ami bizonnyára kárára van az egylet érdekeinek, mert az eltávozott tisztviselők mindketten nagy buzgósággal töltötték be helyüket. — Lawn tennis és tekepálya megnyitás. A tornaegyesület szigeti kerthelyiségében lévő tekepálya valamint a lawn tennis pálya ma nyilik meg. — A Bellovics hangverseny elhalasztása. Néhai Bellovics Ferenc részére felállítandó síremlék költségeinek fedezése céljából rendezni szándékolt nagyszabású és felette érdekesnek ígérkezett hangverseny elhalasztatott. Vasárnap tanácskozott ez ügyben a végrehajtó bizottság, s tekintettel arra, hogy a közreműködők egynémelyike jelenleg akadályozva van, másrészt pedig amennyiben a melegre fordult idő a zárt helyiségben való hangverseny rendezésére nem alkalmas, a siker érdekében a tervezett hangversenyt októberre halasztotta el, midőn is az feltétlenül meg lesz tartva. amint fejét lehajtotta, hogy ne lássa Jenő zavarát suttogta. Az nem szép öntől. Margit tovább dolgozott, Jenő és Gábor pedig még néhány munkát megtekintett s eltávoztak. Margit se várta meg a rendes időt, melyben távozni szokott, kis idő múlva ő is a zárdába ment. Még az uton megteltek szemei könnyekkel, ugy, hogy a zárdafőnöknő kérdezte is, hogy miért oly szomorú. Titkolta fájdalmát s bujt, várta, hogy nem látogatja-e meg Jenő. Megtudta, hogy mint vélekedik róla, kiért oly sokat imádkozott, kiért úgy hagyta szenvedni Jánost. Várt sokáig, de elmúlt két nap is és Jenő nem látogatta meg, bár ezt tehette volna. Mást szeretett nem őt! valaki mást. Most látta, hogy mily igazságtalan volt, azt szerette, azt tüntette ki szerelmével, ki őt megcsalta. Érezte azt a fájdalmat is, melyet János szenvedett. Nehéz kő volt szivén Jenő szava. Igazságtalan volt, azt hagyta szenvedni, ki érte élni halni kész lett volna. Utálatossá vált előtte Jenő személye s mint akit üldöznek, menekülni vágyott vissza szüleihez és Jánoshoz, kit került, kit kínzott szótlansága által. Oda vágyott Jánoshoz bocsánatot kérni, őt kiengesztelni, oda térdeim eléje s penitenciát tartani. Csak pár nap volt még a zárdában, de e rövid idő ezerszeres szenvedéssel volt telve. Sietett levelet irni atyjának, hogy vigye őt minél előbb, mert szenved s nem birja elviselni fájdalmát, ha nem távozhatik. Távozott, elhagyta a zárda falait, el a vidéket, hol életéből egy fontos epizód játszódott le. Midőn hazaért, elbeszélte atyjának, mikép nyilatkozott róla Jenő. Zokogva hullottak könnyei atyja mellére, ahogy reá borult. Egész nap vigasztalan maradt, mig nem láthatta Jánost, ki csak estefelé jött haza szép ökreivel a nagy és jól kezelt birtokról. János gyanútlanul hajtatott be a pitvarba, hol mint rendesen akkor is a baromfiak egész serege futkosott. Nem gondolt ő már arra, hogy Margit még valaha az Övé legyen. Nem tudta, hogy mi vár reá csak azt, hogy Margit az akiért szenved, aki miatt napról-napra halványabb lesz arca. Leszállt a szekérről, megvárta mig a kisostoros behajtotta az ökröket s azután a lakásba ment. Egyik lába még a küszöbön volt, már Margit ölelve tartotta s kérdezte — szeret még János ? János nem tudta mi történt, örömében könny szökött az ő szemébe is és önkéntelen borultak •gymásra.