Esztergom és Vidéke, 1904

1904-04-24 / 33.szám

2 ESZTERGOM is VIDÉKE. (33. azam.i 1904. április 24 a nő volt. Tények teszik kétségtelenné, hogy a magyar a nőt mindenek fölé helyezte. És valóban igy van.. A költő nem él a poéták szabadságával, mert tényleg miképen a magyar királyt föléje helyezi a pártharcoknak, ugy a nőt is föléje helyezi a hétköznapiságnak. Igy van ez jól. A nők gyenge lelkületükkel, finomságukkal, szelidségükkel és könnyeikkel, nem valók a hétköznapi küzdelmek vásári durva zajába, ezeké a lélek világa. Uraljanak bennünket férfiakat, szenvedélyeinket csillapitsák a csüggedés óráiban, csepegtessenek lelkünkbe édes reményt, adjanak a családi tűzhelynek lágy meleget, és édes vonzóságot, de ne kisértsék meg, hogy finom kezükkel, ártatlan lelkületükkel hamis és helytelen hiúságból női cipellőikben belépkedjenek és belemerüljenek a vad hétköznapiságba, melyben hamar tapadna sár és piszok ártatlan eszménységükre. Igen, maradjon eszményi a nő. Legyen ezután is a nő szerencsénk részese, bánatunk vigasza, jó és rosz sorsunk osztályosa, de ne akarjon küzdeni velünk egy sorban ott, honnét az Isten születésénél fogva eltiltotta. A bibliai mese szerint az angyalok a menyországból nem mehetnek a pokol megtekintésére. E képlet itt találó. A nők saját világukból ne kisértsék meg az eltávozást, mert, hogy ott maradjanak, a hová a természet isteni akarata parancsolja, az magasabb, szenteb ) \ rendeltetés. A mi jó magyar nőink belátták ! ezt. Belátták és a férfiak által felka- ] pott nőemancipáció a nők javarészét teljesen hidegen hagyta és teljesen hidegen hagyta ép azokat az úrhölgyeket, kik származásuknál és nevelésüknél fogva a társadalmi élet gócpontjait képezik. Mi a nőemancipációt céltalan éretlenségnek tartjuk, mert arra semmi szükség nincs. A mi nőink nemcsak egyenjogúak voltak mindenkoron, de előbbre helyeztük önmagunknál és elsőbbséget nyertek. S a magyar nők ezt érzik és szet se tud az érzelmekre oly közvetlenül hatni, mint a zene. Az epedő szerelem leglágyabb hangjaitól a hősi halálra szólitó harci riadóig, s az Istent sejtető áhitat túlvilágáig micsoda érzelmi fokozatokon vezet keresztül bennünket egy ülő helyünkben! De nem a cigányzene és a trararábumm-dié, hanem a klasszikusok Kubelik és Burmester kezei alól olyan hangokat hallunk, amik eddig még egészen ismeretlenek voltak előttünk. A zene a vérengző tigrist báránnyá szeliditi, a gyávát hőssé teszi, a köveket meginditja, megríkat, megvigasztal, elszomorit, lesújt és fölemel, de nem a bumm dié, hanem a Bethoven. Liszt, Paganini, Sarasate s mikor Stradivarius mester kiszáradt jávorfája uj és szebb életre támad és elsirja a lombos erdő dalát, ahol állott, szerelmét, bánatát, halálát . . , minden, mi egykor az élő, virágzó fának kedves volt, akkor, oh akkor érezzük, hogy mégse a bumm-dié az egyedüli üdvözítő zenei élvezet, s az egyetlen, amit meghallgatni érdemes. Ezt a klasszikus zenét terjeszti 7 év óta lankadatlan szorgalommal a Vajda quartett. Kívánom őszinte szívből, hogy e klasszikus zenének megdicsőült Bellovics bácsink honában: az ősi primásvárosban sok-sok hivet szerezzenek! Győr, 1904. április 20-án. Dr. Nógrádi Jenő. tudják. Azért hagyta közömbösen őket az emancipáció jelszava. Emancipálva vannak ők oly mértékben, mely azt szükségessé teszi. De eddig és nem tovább. Már mostan kérdezzük, merne-e előállani valaki s merészeli-e megcáfolni azon állításunkat, hogy a nő a magyar társadalmi életben a hatalom szerepét bírja ? Hisz kezében van mindig a társadalmi élet céljainak sikere, vagy sikertelensége, tőle függ és meleg pártfogó szavától, hogy mi megnyissuk zsebeinket, áldozzunk a jótékonyságnak. Már pedig a nőnek nem lehetett más hivatása s nem lehetett szebb hivatása, mint orvosolni a fájó sebeket. Milyen szép ha a nő a jótékonyság szolgálatában hajlékot nyújthat, a hajléktalanoknak, tápot az éhezőknek, házat az árváknak, menhelyet a betegnek és sínylődőknek. Mindezt a nő a társadalmi élet keretében éri el. És mondhatjuk, nincs még egy ország Európában, hol a társadalmi élet terén a nő, oly szerepet tudna játszani, mint nálunk, hol a nő fellépését mindenkor siker koronázza, siker koronázza azért, mert méltóan fogja fel s méltóan teljesiti hivatását. A magyar nőnek tehát nem kell szebb szerepkörre vágyni, mint a milyent most elfoglal. Döntő szerepet játszik a jótékonyság szolgálatában mindenütt, hol könyörületességre hívja fel az emberi szenvedés a társadalmat. Az élet viharából hazatérő férj áhítattal hallgatja neje tanácsait, okos és mégis meleg szavait és szentül hiszi j azokat. De a társadalmi érintkezés a társadalmi viszonyok, a kulturális mozgalmak sikeres létrehozatalánál is mindenütt számítani kell arra, hogy a női nem illően érvényesüljön, mert csak igy képzelhető el a siker. Az emancipáció a nők tekintetében, nem lehet más, mint üres jelszó, mert hisz a nő ott van már mindenütt és a hol társadalmi élet van, ott legbecsültebb annak legfőbb tényezője : a nő. — Főispánunk esküvője. Horváth Béla, megyénk közszeretetnek örvendő főispánja tegnap tartotta Budapesten esküvőjét szépséges arájával, Steindl Ida úrhölgy gyei Budapesten. A fényes esküvőn városunkból és pedig a megye részéről Andrássy János alispán, mig a város részéről Vimmer Imre polgármester és Frey Ferenc országgyűlési képviselő voltak hivatalosak, kik a megye és város üdvözlő feliratát nyújtották át, melyek szövege a következő. Méltóságos és Mélyen tisztelt Főispán Úr! Mindenkor nagy örömet jelent Esztergom vármegy ének április 23-ika : — az a nap, amelyen Méltóságod névünnepét tartja. E napon a vármegye törvényhatósága bizottságának, tisztikarának és segéd és kezelő személyzetének minden tagja hálával tekint a magasba, hogy azt a Gondviselés Méltóságodnak s mindnyájunknak megérni engedte. Mert e vármegyének minden lakója, szivének egész melegével szereti Méltóságodat s e szeretet versenyre kél benne azzal a mély tisztelettel, mit Méltóságod minden szépre és nemesre irányzott működésében e vármegye határain belül kiérdemelt. Azonban 1904 ápril 23 án nemcsak nevenapját ünnepli Méltóságod, de áldásos életében egy örömteljes fordulóponthoz ér : lakodalmát üli azzal, kit a jövendőre élettársául kiválasztott. E naptól fogva Esztergom vármegye azt a rajongó szeretetet s azt a hódolatteljes tiszteletet, mellyel Méltóságod, erre valóban érdemes, egyénisége iránt mindenkor viseltetik, szeretett arája immár, majd feleségének lábaihoz is lerakja. Kicsiny e vármegye és szerény. Ennél a tiszteletnél és szeretetnél nagyobb kincscsel nem rendelkezik. De ezt igaz szivvel adja, azzal a szivvel, mely Méltóságod főispáni székét mindég meleg szeretettel vette körül. Fogadják tehát tőlünk Méltóságtok e szellemi nászajándékot olyan érzelmekkel, mint amilyenekkel mi azt adjuk s fogadják hozzá még azon forró óhajtásunk nyilvánítását, hogy nászúkon Isten áldása legyen ! Mély tisztelettel öröklünk a Mél tóságu főispán Úrnak és hódolatteljesen tiszteit mátkájának. Esztergomban, 1904. évi április hó 17-én. Esztergom megye törvényhatósága, tisztikara, spgéd- és kezelő személyzete nevében alázatos szolgája Andrdsy János alispán. Méltóságos Főispán Úr! Esztergom szabad kir. város közönségének, mint képviselőtestületének, tanácsának és tisztikarának minden ok kedves, mely keresetlen alkalmul szolgálhat arra, hogy Méltóságod iránt állandóan érzett s hiven táplált igaz tiszteletét és ragaszkodását kifejezésre juttathassa; mert városi közügyeink és személyi viszonyaink iránt tanúsított nemes érdeklődését és ügybuzgalmát Méltóságodnak nem viszonozhatjuk mással, hanem csak elismerő hálával, amelynek ikertestvére a szeretet, mely mint viszonos érzelem megnyilatkozni óhajt, ahol szeretetet talál. Ám ha igy érezve, tiszteletteljes üdvözletünkkel Méltóságodat neve ünnepén felkeresni vágyunk, annál lelkesebb szárnyalással bocsátjuk útjára köszöntőnket ezúttal, midőn becses nevenapjának legközelebbi évfordulója oly határkövet jelent Méltóságod életében, melyen fájdalmai megtörnek, hogy a Gondviselés végzetén megnyugvó lélek újult bo'dogságába olvadjanak s helyet engedjenek a házi tűzhely mindennél édesebb melegségének, mely jutalmul adatik a közpálya nemes, de fárasztó munkájában szerzett érdemekért. Legyen ezen névnap és a vele egybefüződő nászünnep Méltóságodnak legszebb emlékű családi napja, melyre egy hosszú élet véghatáráról áldólag tekinthessen vissza ; legyen az kiapadhatatlan forrása szive választott királynője zavartalan boldogságának is, a ki női erényei gyöngéd varázsával vonja be mindnyájuk életét a családi lét összhangzatos köré ben, melyen belül állandó egészséggel élvezzék az Ég legszebb áldását! Midőn ilykép Esztergom szabad kir. város képviselőtestületének meghagyásából, ennek, mint általa a város közönségének úgy tanácsának és tisztikarának lelkes üdvözletét és jó kivánatait tolmácsolni szerencsénk van, kérjük továbbra is nagyrabecsült kegyes hajlandóságát és kiváló tisztelettel vagyunk Esztergom szabad kir. város képviselőtestületének 1904. évi ápril hó 13 án tartott közgyűléséből Méltóságodnak alázatos szolgái Vimmer Imre Rothnagel Ferenc polgármester. főjegyző. Ennek kapcsán emiitjük meg, hogy terv szerint a város feliratát egy hat tagú bizottságnak kellett volna átadni, mivel azonban a főispán kijelentette, hogy a küldöttségek tagjai egyúttal az esküvőre is hivatalosak, ildomossági szempontból csak két tagból álló kül döttség ment a város részéről, mig a megye részéről az alispán egymaga. A megye felirata diszes initiáléval ellá tott pergament lapokra van irva kali grafice, melynek táblája ezüsttel diszi tett világos lila bársony. Az előlapon a megye ezüst dombornyomásu cimere látható, majd diszes sarok ornamentika, mig a hátlapon egy ezüst lapra ez van vésve : 1904. ápril 23. Az Ízléses kiállítású felirat Posnernál készült. — Névnap. Tegnap Béla napja volt, névünnepe Horváth Béla főispánnak. Szenttamást Béla köz- és váltó ügyvéd, Ivanovics Béla megyei levéltáros, dr. G'önczy Béla kórházigazgató főorvos és sok más Béla szintén e napon tartotta névünnepét. Mindannyinak mi is hasonló jókat kívánunk. — Esküvő. Grünfeldi Puxbaum Jenő, 76-ik| gyalogezredbeli hadnagy, tegnap délelőtt 11 órakor tartotta Csatán esküvőjét hermányi Sztankay Gizel a úrhölgy gyei, Sztankay Kálmán csatai földbirtokos kedve.? és művelt leányával. — Schweizer Ede lovag háziezredünk • ezredese, ki dandárparancsnokká lett előléptetve, csütörtökön délután jö t városunkba, egyrészt, hogy szemlét tartson, másrészt pedig, hogy búcsút vegyen. A pénteki nap folyamán mindent megtekintett, este pedig részt vett a Fürdőben tiszteletére rendezett búcsú estélyen, melyen a háziezred tisztikarától búcsúzott el. — Az adózók figyelmébe. Azon adófizető polgárok, kik az ex lex alatt adót nem fizettek, s igy adójuk felszaporodott, miként biztos forrásból értesülünk a pénzügyigazgatóság ujabbi intézkedése folytán szóval is terjeszthetnek elő a város pénzügyi hivatalában kérelmet adójuknak részletekben való lefizetésére. — Esztergom a külföld előtt. A város tanácsa elhatározta pénteki ülésében, miszerint az idegen forgalmi és utazási vállalat által kiadott „Magyarország képes albumá"-ba Esztergomot is felvéteti és pedig képekben egy egész, mig szövegben egy féloldalt vesz igénybe. A látképek a következők. A város teljes látképe. A Lőrinc utca a takaréki bérpalotával. A Széchenyi-tér, a városháza és a szentháromsággal, végül pedig a primási palota és bazilika látképe a tul oldalról felvéve. — A Szt. györgymezei kath. olvasó kör ma táncmulatságot rendez. — Eskütétel. Koppee Károly bazililikai zenész f. hó 26-án teszi le az alispán kezébe a magyar állampolgári esküt. — Ülések a megyénél. Állandó választmányi ülés lesz: ápril 30 án d. e. 10 órakor, május 13-án d. e 10 órakor Tai aszi rendes közgyűlés : május 16-án d. e. 10 órakor, melynek főtárgya a muzslai főbiró választás. — Gazdasági bizottsági ülés voltteg nap délután a városnál, midőn Í3 a városi téglaház sorsa került napirendre. — Térzene. A katonai zenekar ma d. e. fél 12 tői fél 1 óráig a Széchenyi téren játszik. A műsor a következő: 1. „Tiroler Holzhacker buam". Induló Wagner J. F.-től. 2. Keringő a „Der Tribut von Zamora" c. operából. Gounodtól. 3. Nyitány Weber „Oberenc." operájából. 4. Dal Reinhardt „Der liebe Schatz" c. operettjéből. 5. Töredékek Wagner R. Parsifaljából. 6. Részlet Millöckernek „Der Feldprediger" c. operettjéből. — Állatfelhajtás a fővárosba. A földmivelésügyi minister tekintettel a vasúti sztrájkra sürgöny-rendelettel megengedte, hogy a főváros hússzükségletének biztosítása végett, a vasúti forgalom helyreálltáig, a ragadós száj és körömfájástól mentes községekből a levágásra szánt egészséges szarvasmarhák vészmentes hajtó utakon, lehetőleg egyfolytában hajtva a budapesti marhavásártérre felhajthatók. — A vasárnapi munkaszüneti törvény felfüggesztése. A vasúti sztrájk következtében a belügyminister a megye alispánjának a következő sürgöny-rendeletet küldötte : >Vasuti forgalom zavar köveztében f. hó 24-ére eső vasárnapon minden nemű fuvarozás az egész napon végezhető, minden nemű élelmiszer az egész napon előállítható és úgy a piacon, mint üzletből árusítható.* — Jegyzöegyleti közgyűlés. A megyei jegyzőegylet mai közgyűlésén a tagok szép számmal jelentek meg. Miután az elnöki jelentéseket a közgyűlés tudo-