Esztergom és Vidéke, 1904

1904-04-24 / 33.szám

2 ESZTERGOM is VIDÉKE. (33. azam.i 1904. április 24 a nő volt. Tények teszik kétségte­lenné, hogy a magyar a nőt minde­nek fölé helyezte. És valóban igy van.. A költő nem él a poéták szabadságával, mert tényleg miképen a magyar királyt föléje helyezi a pártharcoknak, ugy a nőt is föléje helyezi a hétköznapiságnak. Igy van ez jól. A nők gyenge lel­kületükkel, finomságukkal, szelidsé­gükkel és könnyeikkel, nem valók a hétköznapi küzdelmek vásári durva zajába, ezeké a lélek világa. Uralja­nak bennünket férfiakat, szenvedélye­inket csillapitsák a csüggedés órái­ban, csepegtessenek lelkünkbe édes reményt, adjanak a családi tűzhely­nek lágy meleget, és édes vonzóságot, de ne kisértsék meg, hogy finom ke­zükkel, ártatlan lelkületükkel hamis és helytelen hiúságból női cipellőikben belépkedjenek és belemerüljenek a vad hétköznapiságba, melyben hamar tapadna sár és piszok ártatlan eszmény­ségükre. Igen, maradjon eszményi a nő. Legyen ezután is a nő szeren­csénk részese, bánatunk vigasza, jó és rosz sorsunk osztályosa, de ne akarjon küzdeni velünk egy sorban ott, honnét az Isten születésénél fogva eltiltotta. A bibliai mese szerint az angyalok a menyországból nem me­hetnek a pokol megtekintésére. E képlet itt találó. A nők saját vilá­gukból ne kisértsék meg az eltávo­zást, mert, hogy ott maradjanak, a hová a természet isteni akarata parancsolja, az magasabb, szenteb ) \ rendeltetés. A mi jó magyar nőink belátták ! ezt. Belátták és a férfiak által felka- ] pott nőemancipáció a nők javarészét teljesen hidegen hagyta és teljesen hidegen hagyta ép azokat az úr­hölgyeket, kik származásuknál és nevelésüknél fogva a társadalmi élet gócpontjait képezik. Mi a nőemancipációt céltalan éret­lenségnek tartjuk, mert arra semmi szükség nincs. A mi nőink nemcsak egyenjogúak voltak mindenkoron, de előbbre helyeztük önmagunknál és elsőbbséget nyertek. S a magyar nők ezt érzik és szet se tud az érzelmekre oly közvet­lenül hatni, mint a zene. Az epedő sze­relem leglágyabb hangjaitól a hősi ha­lálra szólitó harci riadóig, s az Istent sejtető áhitat túlvilágáig micsoda ér­zelmi fokozatokon vezet keresztül ben­nünket egy ülő helyünkben! De nem a cigányzene és a trarará­bumm-dié, hanem a klasszikusok Kubelik és Burmester kezei alól olyan hangokat hallunk, amik eddig még egészen isme­retlenek voltak előttünk. A zene a vérengző tigrist báránnyá szeliditi, a gyávát hőssé teszi, a köve­ket meginditja, megríkat, megvigasz­tal, elszomorit, lesújt és fölemel, de nem a bumm dié, hanem a Bethoven. Liszt, Paganini, Sarasate s mikor Stra­divarius mester kiszáradt jávorfája uj és szebb életre támad és elsirja a lom­bos erdő dalát, ahol állott, szerelmét, bánatát, halálát . . , minden, mi egy­kor az élő, virágzó fának kedves volt, akkor, oh akkor érezzük, hogy mégse a bumm-dié az egyedüli üdvözítő zenei élvezet, s az egyetlen, amit meghall­gatni érdemes. Ezt a klasszikus zenét terjeszti 7 év óta lankadatlan szorgalommal a Vajda quartett. Kívánom őszinte szívből, hogy e klasszikus zenének megdicsőült Bel­lovics bácsink honában: az ősi primás­városban sok-sok hivet szerezzenek! Győr, 1904. április 20-án. Dr. Nógrádi Jenő. tudják. Azért hagyta közömbösen őket az emancipáció jelszava. Emancipálva vannak ők oly mérték­ben, mely azt szükségessé teszi. De eddig és nem tovább. Már mostan kérdezzük, merne-e elő­állani valaki s merészeli-e megcá­folni azon állításunkat, hogy a nő a magyar társadalmi életben a hata­lom szerepét bírja ? Hisz kezében van mindig a társadalmi élet céljai­nak sikere, vagy sikertelensége, tőle függ és meleg pártfogó szavától, hogy mi megnyissuk zsebeinket, ál­dozzunk a jótékonyságnak. Már pedig a nőnek nem lehetett más hivatása s nem lehetett szebb hivatása, mint orvosolni a fájó sebe­ket. Milyen szép ha a nő a jótékony­ság szolgálatában hajlékot nyújt­hat, a hajléktalanoknak, tápot az éhezőknek, házat az árváknak, menhelyet a betegnek és sínylődők­nek. Mindezt a nő a társadalmi élet keretében éri el. És mondhatjuk, nincs még egy ország Európában, hol a társadalmi élet terén a nő, oly szerepet tudna játszani, mint nálunk, hol a nő fellépését minden­kor siker koronázza, siker koronázza azért, mert méltóan fogja fel s mél­tóan teljesiti hivatását. A magyar nőnek tehát nem kell szebb szerepkörre vágyni, mint a milyent most elfoglal. Döntő szerepet játszik a jótékony­ság szolgálatában mindenütt, hol könyörületességre hívja fel az em­beri szenvedés a társadalmat. Az élet viharából hazatérő férj áhítattal hallgatja neje tanácsait, okos és mé­gis meleg szavait és szentül hiszi j azokat. De a társadalmi érintkezés a társa­dalmi viszonyok, a kulturális moz­galmak sikeres létrehozatalánál is mindenütt számítani kell arra, hogy a női nem illően érvényesüljön, mert csak igy képzelhető el a siker. Az emancipáció a nők tekinte­tében, nem lehet más, mint üres jelszó, mert hisz a nő ott van már mindenütt és a hol társadalmi élet van, ott legbecsültebb an­nak legfőbb tényezője : a nő. — Főispánunk esküvője. Horváth Béla, megyénk közszeretetnek örvendő főis­pánja tegnap tartotta Budapesten eskü­vőjét szépséges arájával, Steindl Ida úrhölgy gyei Budapesten. A fényes es­küvőn városunkból és pedig a megye részéről Andrássy János alispán, mig a város részéről Vimmer Imre polgár­mester és Frey Ferenc országgyűlési képviselő voltak hivatalosak, kik a megye és város üdvözlő feliratát nyújtották át, melyek szövege a következő. Méltóságos és Mélyen tisztelt Főis­pán Úr! Mindenkor nagy örömet jelent Esztergom vármegy ének április 23-ika : — az a nap, amelyen Méltóságod névünnepét tartja. E napon a várme­gye törvényhatósága bizottságának, tisztikarának és segéd és kezelő sze­mélyzetének minden tagja hálával te­kint a magasba, hogy azt a Gondvise­lés Méltóságodnak s mindnyájunknak megérni engedte. Mert e vármegyének minden lakója, szivének egész melegével szereti Méltó­ságodat s e szeretet versenyre kél benne azzal a mély tisztelettel, mit Méltóságod minden szépre és nemesre irányzott működésében e vármegye határain belül kiérdemelt. Azonban 1904 ápril 23 án nemcsak nevenapját ünnepli Méltóságod, de ál­dásos életében egy örömteljes forduló­ponthoz ér : lakodalmát üli azzal, kit a jövendőre élettársául kiválasztott. E naptól fogva Esztergom vármegye azt a rajongó szeretetet s azt a hódo­latteljes tiszteletet, mellyel Méltósá­god, erre valóban érdemes, egyéni­sége iránt mindenkor viseltetik, szere­tett arája immár, majd feleségének lábaihoz is lerakja. Kicsiny e vármegye és szerény. Ennél a tiszteletnél és szeretetnél nagyobb kincscsel nem rendelkezik. De ezt igaz szivvel adja, azzal a szivvel, mely Méltóságod főispáni székét mindég meleg szeretettel vette körül. Fogadják tehát tőlünk Méltóságtok e szellemi nászajándékot olyan érzel­mekkel, mint amilyenekkel mi azt adjuk s fogadják hozzá még azon forró óhajtásunk nyilvánítását, hogy nászúkon Isten áldása legyen ! Mély tisztelettel öröklünk a Mél tóságu főispán Úrnak és hódolattel­jesen tiszteit mátkájának. Esztergomban, 1904. évi április hó 17-én. Esztergom megye törvényhatósága, tisztikara, spgéd- és kezelő személy­zete nevében alázatos szolgája Andrdsy János alispán. Méltóságos Főispán Úr! Esztergom szabad kir. város közön­ségének, mint képviselőtestületének, tanácsának és tisztikarának minden ok kedves, mely keresetlen alkalmul szolgálhat arra, hogy Méltóságod iránt állandóan érzett s hiven táp­lált igaz tiszteletét és ragaszkodását kifejezésre juttathassa; mert városi közügyeink és személyi viszonyaink iránt tanúsított nemes érdeklődését és ügybuzgalmát Méltóságodnak nem viszonozhatjuk mással, hanem csak elismerő hálával, amelynek ikertest­vére a szeretet, mely mint viszonos érzelem megnyilatkozni óhajt, ahol szeretetet talál. Ám ha igy érezve, tiszteletteljes üdvözletünkkel Méltóságodat neve ünnepén felkeresni vágyunk, annál lelkesebb szárnyalással bocsátjuk út­jára köszöntőnket ezúttal, midőn be­cses nevenapjának legközelebbi év­fordulója oly határkövet jelent Mél­tóságod életében, melyen fájdalmai megtörnek, hogy a Gondviselés vég­zetén megnyugvó lélek újult bo'dog­ságába olvadjanak s helyet engedje­nek a házi tűzhely mindennél édesebb melegségének, mely jutalmul adatik a közpálya nemes, de fárasztó munká­jában szerzett érdemekért. Legyen ezen névnap és a vele egybefüződő nászünnep Méltóságod­nak legszebb emlékű családi napja, melyre egy hosszú élet véghatáráról áldólag tekinthessen vissza ; legyen az kiapadhatatlan forrása szive vá­lasztott királynője zavartalan boldog­ságának is, a ki női erényei gyöngéd varázsával vonja be mindnyájuk éle­tét a családi lét összhangzatos köré ben, melyen belül állandó egészséggel élvezzék az Ég legszebb áldását! Midőn ilykép Esztergom szabad kir. város képviselőtestületének meg­hagyásából, ennek, mint általa a vá­ros közönségének úgy tanácsának és tisztikarának lelkes üdvözletét és jó kivánatait tolmácsolni szerencsénk van, kérjük továbbra is nagyrabe­csült kegyes hajlandóságát és kiváló tisztelettel vagyunk Esztergom szabad kir. város kép­viselőtestületének 1904. évi ápril hó 13 án tartott közgyűléséből Méltóságodnak alázatos szolgái Vimmer Imre Rothnagel Ferenc polgármester. főjegyző. Ennek kapcsán emiitjük meg, hogy terv szerint a város feliratát egy hat tagú bizottságnak kellett volna átadni, mivel azonban a főispán kijelentette, hogy a küldöttségek tagjai egyúttal az esküvőre is hivatalosak, ildomossági szempontból csak két tagból álló kül döttség ment a város részéről, mig a megye részéről az alispán egymaga. A megye felirata diszes initiáléval ellá tott pergament lapokra van irva kali grafice, melynek táblája ezüsttel diszi tett világos lila bársony. Az előlapon a megye ezüst dombornyomásu cimere látható, majd diszes sarok ornamentika, mig a hátlapon egy ezüst lapra ez van vésve : 1904. ápril 23. Az Ízléses kiál­lítású felirat Posnernál készült. — Névnap. Tegnap Béla napja volt, névünnepe Horváth Béla főispánnak. Szenttamást Béla köz- és váltó ügyvéd, Ivanovics Béla megyei levéltáros, dr. G'önczy Béla kórházigazgató főorvos és sok más Béla szintén e napon tartotta névünnepét. Mindannyinak mi is ha­sonló jókat kívánunk. — Esküvő. Grünfeldi Puxbaum Jenő, 76-ik| gyalogezredbeli hadnagy, teg­nap délelőtt 11 órakor tartotta Csatán esküvőjét hermányi Sztankay Gizel a úrhölgy gyei, Sztankay Kálmán csatai földbirtokos kedve.? és művelt leányával. — Schweizer Ede lovag háziezredünk • ezredese, ki dandárparancsnokká lett előléptetve, csütörtökön délután jö t városunkba, egyrészt, hogy szemlét tartson, másrészt pedig, hogy búcsút vegyen. A pénteki nap folyamán min­dent megtekintett, este pedig részt vett a Fürdőben tiszteletére rendezett búcsú estélyen, melyen a háziezred tisztikará­tól búcsúzott el. — Az adózók figyelmébe. Azon adó­fizető polgárok, kik az ex lex alatt adót nem fizettek, s igy adójuk felszaporo­dott, miként biztos forrásból értesülünk a pénzügyigazgatóság ujabbi intézke­dése folytán szóval is terjeszthetnek elő a város pénzügyi hivatalában ké­relmet adójuknak részletekben való le­fizetésére. — Esztergom a külföld előtt. A vá­ros tanácsa elhatározta pénteki ülésé­ben, miszerint az idegen forgalmi és utazási vállalat által kiadott „Magyar­ország képes albumá"-ba Esztergomot is felvéteti és pedig képekben egy egész, mig szövegben egy féloldalt vesz igénybe. A látképek a következők. A város teljes látképe. A Lőrinc utca a takaréki bérpalotával. A Széchenyi-tér, a városháza és a szentháromsággal, vé­gül pedig a primási palota és bazilika látképe a tul oldalról felvéve. — A Szt. györgymezei kath. olvasó kör ma táncmulatságot rendez. — Eskütétel. Koppee Károly bazili­likai zenész f. hó 26-án teszi le az alis­pán kezébe a magyar állampolgári esküt. ­— Ülések a megyénél. Állandó vá­lasztmányi ülés lesz: ápril 30 án d. e. 10 órakor, május 13-án d. e 10 órakor Tai aszi rendes közgyűlés : május 16-án d. e. 10 órakor, melynek főtárgya a muzslai főbiró választás. — Gazdasági bizottsági ülés voltteg nap délután a városnál, midőn Í3 a vá­rosi téglaház sorsa került napirendre. — Térzene. A katonai zenekar ma d. e. fél 12 tői fél 1 óráig a Széchenyi téren játszik. A műsor a következő: 1. „Tiroler Holzhacker buam". Induló Wagner J. F.-től. 2. Keringő a „Der Tribut von Zamora" c. operából. Gounod­tól. 3. Nyitány Weber „Oberenc." operá­jából. 4. Dal Reinhardt „Der liebe Schatz" c. operettjéből. 5. Töredékek Wagner R. Parsifaljából. 6. Részlet Millöckernek „Der Feldprediger" c. operettjéből. — Állatfelhajtás a fővárosba. A földmivelésügyi minister tekintettel a vasúti sztrájkra sürgöny-rendelet­tel megengedte, hogy a főváros hússzükségletének biztosítása végett, a vasúti forgalom helyreálltáig, a ragadós száj és körömfájástól men­tes községekből a levágásra szánt egészséges szarvasmarhák vészmen­tes hajtó utakon, lehetőleg egyfoly­tában hajtva a budapesti marha­vásártérre felhajthatók. — A vasárnapi munkaszüneti tör­vény felfüggesztése. A vasúti sztrájk következtében a belügyminister a megye alispánjának a következő sürgöny-rendeletet küldötte : >Vasuti forgalom zavar köveztében f. hó 24-ére eső vasárnapon minden nemű fuvarozás az egész napon végezhető, minden nemű élelmiszer az egész napon előállítható és úgy a piacon, mint üzletből árusítható.* — Jegyzöegyleti közgyűlés. A megyei jegyzőegylet mai közgyűlésén a tagok szép számmal jelentek meg. Miután az elnöki jelentéseket a közgyűlés tudo-

Next

/
Thumbnails
Contents