Esztergom és Vidéke, 1903

1903-01-04 / 2.szám

csókot dob a közönségnek és egy pilla­nat alatt a ló hátán terem és bemutatja a lovaglás magas iskoláját, majd kifeszí­tett köteleken ugrik keresztül, majd papir­karikákon, minden mozdulatát eget verő kacaj követi. Most a három zenebohóc lép be, Lenkei Emil dr. Ferencz Emil és Bren­ner Tóni. Ezek 1 is kitűnően mókáznak, közben 15 féle hangszeren mutatják be rendkívüli ügyességüket. Ezzel a műsor első része befeje­ződött. Rövid szünet után Frey Vilmos és Fischer László, mint két szalon-kupié énekes lépett fel. Előadták a B. A. L. E. К rímtelen kupiéját duettben, helyiérdekű vonatkozásokban, Fischer megénekelte 12 ideálja történetét is. Frey Vilmos az »Izéc operett » Ugyebár ez egyszerűt kupiéját mutatta be. Az ügyesen elő­adott dalokat a közönség frenetikus tapsokkal jutalmazta. Tarka színpad ... A tarka színpadon Berán Károly jelent meg s pengette sírván, hogy nincs szerződése, pedig t a haza általános magyar színésze. Ját szik tragédiát, vígjátékot, bohózatot operettet, operát, ballettet, orfeumot férfi és nőszerepeket, egyebet semmi' Berényi Zoltánnak pedig, aki a direktoi képében jött ki, arról panaszkodott, hog> megszökött az egész társasága. Látnivaló, •hogy egymásra találtak s együtt mutat­ják be, amit tudnak és pedig: Kinai kettős \ a Santoy-ból volt két szám. A Brutsy Gyula teája igazán kinai, a kinai császár igazabban kinai, de ki­naiságban, mégis a Berán Berényi ket­tős volt a legkinaibb. Aztán; Imitator; Berényi Zoltán utánozta a a helyi és fővárosi művészeket, szaval­ván a Pókai-nét. Remek volt. Excentriques francaises. A > kis szöke­vény-«ből volt a szerelmi kettős. Pom­pás bajuszos bakfis volt Berán Károly s Berényi Zoltán a gavallérja sem ma­radt mögötte. Az itt előforduló táncz­ban, valamint a kinai táncokban is nép­színházi magaslatokig emelkedtek. Most a nézőközönségből felkérték "Biedermann Ferit harmadiknak s ezzel szigetvár ostromát adták elő fényes ki­állításban, uj betanulással és óriási zajjal. A Csókon szerzett vőlegény hires ripacs-jelenete volt ez, Niedermann a köszörűsből lett direktor, Berényi Zoltán a Ripacs, Berán Károly pedig a török és magyar Hadsereg, valamint Gertrudis királyné szerepét látta el — remek hu mórral a közönség zajos tapsai között. Általában a tarka szinpad az estély leg nagyobb szabású darabja óriási sikert aratott. A műsor utolsó számában két csirke­fogó kalandjait mutatta be a társaság árnyképekben. A szinpad egész széles* ségében fehér vászon volt kihúzva, az egész termet elsötétítették. Az árnyké­peket Décsy Imre magyarázta pattogó versekben, amely versekben az б geni­alis tollát véltük felismerni. A színpadon lévő reflektor kigyullad és a vászonon megjelenik a két csirkefogó silhouette-je, gyors egymásutánban pörögnek lc a ké­pek, a csirkefogókban dr. Berényi Zol­tán és Fischer László alakjait véltük fel­ismerni. A két jómadár szökik a bör­tönből, majd egy borbély műhelybe lépnek be, itt borotválkoznak és leveszik szakálukat, természetesen itt is ellopnak minden lophatót, most egy paraszt (alighanem Székely Henrik) jön be a borbély műhely be, ennek kihúzzák a fo­gát és ellopják az óráját és pénztárcá­ját. A tóparton horgászó borbély mester­nek ellopják a ruháit és a horogra külön­böző rongyokat kötnek. A borbély ár­nyéka alighanem Nagy Pali-é volt. — Most egy vásárba vezetnek a képek, itt a két jó madár kötélen táncol, késeket nyel, — azután egy korcsmába térnek, itt iszogatnak, dalolgatnak és mivel fi­zetni nem akarnak, a korcsmáros nya­kukra hozza az őket eddig is mindig hiába üldöző rendőrséget (alighanem dr. Ferencz Emi!) és ez ismét vissza viszi őket a tömlöczbe. A kitűnően sikerült képeket zajos tapsvihar követte. A zeneszámokat Décsi Imre kisérte zongorán, ugy szinte б töltötte ki a műsor egyes számai közötti időt. Nem bí­runk elég elismerő szót találni a remek muzsikusok dicséretére. Az egyes zene­számok kitűnő betanítása az б érdeme, kísérete bármely hangversenyen tudna érvényesülni. A műsor között előadott zeneszámai pedig igazi virtuozitásról tettek tanúságot s az estély sikeréhez első helyen osztozik közreműködésével. Még a fáradhatlan és ügybuzgó igaz­gatóról Büttner Róbertról kell megemlé­emünk, kinek mesteri kezét a műsor ainden egyes száma dicsérte. A műsor­íak и órakor volt vége. Pár perc alatt ö tűntek a nagyteremből az asztalok és fonás Pali és Balog Géza zenekara rá­íuzta az első csárdást. Éjfélkor rövid időre megszűnt a tánc és az egész tár­saság áhítattal zengte a Hymnuszt, mely­nek hangjai mithikus elfogodást nyom­cak a mulatók lelkére. Utána folytatták a táncot a szó szoros értelmében kivilá­gos-kivirradtig. A négyeseket 80 pár táncolta. Igy zárta le a kaszinó derék műkedvelő társasága a régi évet, kiérdemelve a jelenvoltak elismerését, mely őket ujabb tevékenységre buzdítja az uj esztendőben. D. & Z. — A város üdvözlése a Prímásnak Esztergom városa az évforduló alkal­mából a Herceget sürgönytteg üdvö­zölte mi igy szóll: >A város közönsége tanácsa és magam nevében mély tiszte­lettel üdvözölve Eminentiádat kérjük a Mindenhatót, hogy áldásos életében még igen sokáig tartsa meg. Vimmer Imre polgármester. Mire О Eminentiája ugyancsak sürgönyileg válaszolt, meg­köszöntve a jó kivánatokat. Horváth Béla főispánt a megye az uj év alkalmából feliratban, mig a város táviratilag üdvözölte. — A megye üdvözlése a hercegprí­másnak. Esztergom megye az uj év al­kalmakéi, az alábbi grátulátiót intézte a Hercegprímáshoz. »Főmagasságú Bi­bornok, Hercegprímás, Kegyelmes Urunk! Engedje meg Eminentiád kegyesen, hogy a küszöbön álló újesztendő ünnepének alkalmából jó kivánatainknak kifejezést adjunk. Esztergom vármegyét és Eszter­gomot Eminentiád magas személyéhez, úgy a multakból, mint a jelen időkben annyi tisztelet és szeretet köteléke fűzi, hogy nagy mulasztással kellene magun­kat vádolnunk, ha azokat a kedves al­kalmakat, amelyek e tiszteletünk és sze­retetünk nyilvántartására kínálkoznak, szívesen meg nem ragadnák. Magunknak kívánjuk a legkedvesebbet, amikor az Egek Urát arra kérjük, hogy Eminentiád magas személyét még sokáig tartsa meg nekünk s részesítse Eminentiádat az Isteni Gondviselés mindazon szellemi s anyagi jótéteményeiben, amelyeket az oltárnál, a trón zsámolyánál és a Haza színe előtt kiérdemelt. Mély tisztelettel maradtunk a Főmagasságu Bibornok Hercegprímás, kegyelmes Urunknak с stb. — A katonaság köréből. Marenzi Fe­renz gróf ezredest a 26. gyalogezredhez Győrbe áthelyezték. Az uj ezredes a napokban érkezett Győrbe. Bosovic An­tal házi ezredünk őrnagya nyugállományba helyeztetett. — Halálozás. Ktrschhofer Ка^У ó­budai lelkész jan. 2-án, Jakobovics Feli­cián kisbábi lelkész pedig, aki sokáig szomszédunkban, Kóspallagon működött december 30 án elhalálozott. — Angyal szállott az égbe. Staniek József adó tisztet és családját súlyos csa­pást érte. Három hónapos kis fiacskájuk Kázmér, f. hó 3-án tüdőgyulladásban el­hunyt. Leljenek a gyászba borult szülők vigaszt, a Gondviselés változhatatlan in­tézkedésében. — Ülések a megyénél A megye köz­igazgatási bizottsága január 13-án d, e. 10 órakor, a pótadó felszólamlási bizott­ság pedig ugyan e napon d. e. fél 12 órakor ülést tart. — „Esztergomi polgári olvasókör" (belváros) földm. ifjú tagjai áz ifjúsági könyvtár javára január hó 4-én a kör saját helyiségében (Csillag-utca) színielő­adást rendez. Színre kerül : Géczi István népszínműve »A mit az erdő mesél с Helyárak : Az első 3 pad 2 kor. a többi üllő hely I kor. álló hely 4O fii. felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. — Hitelesítő közgyűlés volt tegnap délelőtt a megyénél. — Állandó színház Esztergomban. Mezey Béla a győri szinház uj igazga­tója sürgős kérvényt adott be a tanács­hoz, melyben a folyó év nyári szini idényére engedélyt kér. Egyben kéri, hogy egy állandó színkör építése ügyé­ben indítson a város actiót, melynek költségeihez a kormány — mint kérvé­nyében jelzi — 10 — 12000 korona erejéig való hozzájárulására nézve hatá­rozott ígéretet tett. — Uj rend a megyénél. Panaszos sza­vakkal s azon kérelemmel nyitott be az uj év másodnapján szerkesztőségünkbe egy vidéki atyafi, hogy szerkesszük ki a nemes vármegyét. Hasztalan kopogott úgymond a nagyságos urak ajtaján a délutáni hivatalos órák alatt, sehol senkit nem talált. Felvilágosításunkra, hogy az uj rend értelmében reggeli 8 órától dél­utáni 2 óráig van hivatalos óra elállott kérésétől, de sehogysem nyugodott meg. — Halva találták. Üveges Sándor epöli lakos istállójában f. hó 2-án szolgá­ját Horák Jánost halva találták. A meg­ejtett orvosrendöri vizsgálat megállapí­totta, hogy külerőszak nyomai a hullán nem láthatók. Hogy mi okozta a 23 éves erős és egészséges ember halálát, azt a megejtendő boncolás lesz hivatva kideriteni. — Vasúti szerencsétlenség. Klányi Éva leány vári 18 éves hajadon a leány­vári állomás felé haladt a vasúti tölté­sen a vágányok mellett uj év napján, s nem vette észre a nagy ködben, hogy jön az 5 órai vonat, melynek dugattyú hengere elcsapta, A leány súlyos sérü­léseket és zúzódásokat szenvedett, kit a városi Kolos kórházban ápolnak. — Öngyilkosság, Korunkat jellemző Öngyilkosságról vettünk hirt. Egy gyer­mek, ki még meg sem ismerte az életet, már is önkezével vetett annak véget semmi, gyerekes okból. VerflJózsef 16 éves nyergesujfalusi illetőségű asztalos inas, ki városunkban volt alkalmazásban, 9 korona adóssága miatt, szülői lakásán f. hó 2-án forgó pisztolyból golyót röpített jobb halántékába, s nyomban kiszenvedett. A 9 koronával barátainak és ismerősei nek tartozott, mit a szülőitől uj év alkal­mából kapni remélt összeggel akart kielégíteni, mi meghiúsulván, határozta el magát a végzetes tettre. Mestere Neumajer Károly mindég szorgalmas és jóravalónak ismerte. — A megrendelések gyűjtése ellen. A kereskedelemügyi miniszter régebben szigorú rendeletet adott ki a megrende­lések gyűjtése ellen, de a változatossá­got ez a rendelet csak rövid időre szüntette meg s ma már újra folyik országszerte a megrendelés gyűjtése. E tapasztalatokon okulva, a kereskedelem­ügyi minister újra felhívta a törvény­hatóságokat, hogy saját hatáskörükben sz'goruan járjanak el a rendelet meg­sértői ellen s utasításainak teljes ener­giával szerezzenek érvényt. = A Horgony Pain-Expeller. {Richters Linimentum Capsici сотр.) igazi nép­szerű háziszerré lett, mely számos csa­ládban már több mint 34 év óta mindig készletben van. Hátfájás, csipőfájdalom, fejfájás, köszvény, csuznál stb.-nél a Horgony- Pain- Expellerrel való bedör­zsölések mindig fájdalomcsillapító ha­tást idéztek elő, sőt járványkórnál minő: a kolera és hányóhas-folyás, az altestnek Pain-Expellerrel való bedörzsölése mindig igen hasznosnak bizonyult. Ezen kitűnő háziszer jó ered­ménynyel használtatott az influenza el­len is és 80 fii., I kor. 40 fii. és 2 kor. árban a legtöbb gyógyszertárban kap­ható, de bevásárlás alkalmával mindig határozottan: »Richter féle Horgony­Paín ExpeUerU vagy »Richter-féle Hor­gony-Linimentet tessék kérni és a »Hor­gony« védjegyre figyelni kell. 2Рё1е-Ъ/£ё1е_ Bandi cigán). Künn a falu legvégén ütött-kopott viskó, düledezőben a fal s már csak megszokásból tartja a tetőt. Régi a ház, hej még öregebb lakója oly erőtlen, oly gyenge, azt hinnéd, jártányi ereje sincs. Nappal a viskó előtt ül, arcát te­nyerébe temeti, ősz szakála hosszú für­tökben omlik'alá, csak méláz, csak a múlton tépelődik. S ha jő az est, ha az enyhe fuvallat felriasztja álmodozásából, kezébe veszi hegedűjét, rákezdi keser­vesen ! »Azért csillag, hogy ragyogjon, Azért asszony, hogy megcsaljon. с * •» * •> Igy volt akkor is, midőn künkóborolva, viskója elé érkeztem. Már befejezte a dalt, a szomorú nótát. Ámulva tekin­tett reám s kérdéseimre, melyekkel mé­lázását megzavartam, eleinte csak rövi­desen, kurtán felelt, majd beszédessé vált s elsírta, elbeszélte szomorá törté­netét. Hajdanában, midőn még prímás volt, akkor történt, hogy elragadta keleti vére. Mulatság volt Zácsyéknál. Bandi húzta a régi, bús mag/arokat, mintha szive, lelke lett volna annak a száraz fának, oiy fájdalmasan, oly keservesen zengett. Folyt a pezsgő és jutott a cigánynak is, de nem ez voit a baj, két égő szem­parázs forralta fel keleti vérét, a mo­solygó arc, a tüzes szem okozta vesztét, A legközelebbi asztalnál a fiatalság ült. Jókedvük alig ismert határt, sirtak, kacagtak, a hogy a nóta szólt. A leg­jobb kedvű Ella volt, Zácsy leánya, a pezsgő fejébe szált, arca kipirult, hanya­gul hátra dő.t a széken, susogva szólt: »Bandi a nótámatc, fekete szemei igéző­leg tekintettek a deli cigányra. Bandi odahajolt önfeledten, lelkéből húzta a szép leány nótáját . . . Ella be­zárta selymes szempilláit, egész lénye egybefolyt a nótával, majd felkacagott. >Vígat Bandi* kiáltott csapongó kedvé­ben. De az Önfeledt cigány csak húzta, húzta. Azért jöttem a világra, hogy bo­londuljak utána. * * Hajnal felé oszlott a társaság, zene­szóval kisérték ki a vendégeket. Búcsú

Next

/
Thumbnails
Contents