Esztergom és Vidéke, 1903

1903-02-12 / 13.szám

kel a szabadba jutnak. Még erőseb­ben fertőzött az ürülék akkor, ha a bél is beteg s falának belső olda­lán fekélyek vannak, melyek alap­járól folyton keverednek baktériu­mok a bél tartalmához. De a test egyéb szerveiből is kikerülhetnek ezek a szabadba, befertőzvén ilyen módon a környezetet. Ha már most fertőzve van az is­tálló talaja és az alom, akkor az állatok tögyei is, melyek azokkal érintkeznek, szintén befertőztetnek kívülről ; de a bacillusok reátapad­nak a gondozó egyének ruházatára kezeire és általában minden tárgyra, a mely az alommal, a földdel vagy a már előbb beszennyezett tárgyak­kal érintkezésbe jön. Könnyen be­láthatni, hogy az ilyen, minden részében fertőzött istállóban meny­nyire nehéz lesz, még nagy gon­dosság mellett is, a tejet a befer­tőztetéstől megóvni. Ha pedig az istálló különben is elhanyagolt, ha •— a mint ezt nálunk, sajnos, még nagyon gyakran tapasztalni (hiszen a centrifugáló-gép még durva szennyet, szőröket stb. is különít el legtöbbször a tejtől) — a fejés közben nem fordítanak kellő gon­dot a tisztaságra, akkor a tej be­fertőzése éppenséggel gyakori, úgy­szólván rendszeres lesz. Minden fe­jés alkalmával belejutnak a bak­tériumok a tejbe és a mennyiben az egyszeri fejés eredményét Össze­öntik, az egész tejmennyiség egya­ránt fertőzve lesz. Az eddig mondottakból kitetszik, hogy a tej gümőkóros befertőzése a tejelő állatok gondos ellenőrzé­sével, valamint a tej fejese és ke­zelése közben a kellő tisztaság szem előtt tartásával elég könnyen megakadályozható. Az első föladat a tehenészetekből eltávolítani mind­azokat a teheneket, a melyeken a gümőkórt már külső vizsgálattal eléggé szembeötlő jelenségek alap­ján föl lehet ismerni. Különösen nem alkalmasak tej termelésére azok a tehenek, melyek a beteg­ség miatt már lesoványodottak, legeslegkevésbbé pedig azok, me­lyeken a tőgy tuberkulózisára utaló jelenségek észlelhetők. Ez utóbbiak a legveszedelmesebbek, mert foly­tonosan nagy mennyiségben terme­lik a ragályanyagot és az ilyen be­teg tőgyből származó tej főképpen akkor káros az egészségre, ha azon töményen, más tejjel nem, vagy csak kevéssé fölhigitva fo­gyasztják el. A másik föltétele a tej ragály­mentességének a lehető legnagyobb tisztaság a fejés és a tejkezelés közben. Az istálló rendszeres tiszto­gatásán és lehetőleg gyakori fer­tőtlenítésén kivül, nagy gondot kell fordítani arra, hogy a fejessel és a tejkezeléssel megbízott egyének kezeiket gondosan megmossák, mi­előtt a tejhez nyúlnak, hogy a tő­gyet fejés előtt szintén megmossák, s hogy az összes edények is tisz­ták legyenek. Sajnos, ezek a föltételek, bár­mennyire természetesnek látszanak is, nálunk csak vajmi kevés helyen vannak meg. Ha egyes nagyobb gazdaságok megfelelően berende­zett tejgazdaságaiban gondot is for­dítanak a tisztaságra, legtöbb he­lyütt, különösen pedig kisgazdák istállóiban, azonban a viszonyok ebben a tekintetben a legelemibb követelményeknek sem felelnek meg. Nemcsak a gümőkór, hanem más fertőző betegségek is, a tejjel szét­hurcolhatók lévén, fölötte kivánatos volna, hogy legalább a tejet köz­fogyasztás céljaira termelő tehené­szetek és istállók rendszeres szak­szerű ellenőrzés alá helyeztessenek. A hatóságoknak már a létező tör­vények és rendeletek is módot nyújtanak arra, hogy azok szigorú végrehajtásával a hatásos ellenőrzés tekintetében intézkedjenek. Oda kellene hatniok, hogy a hatósági állatorvosok bizonyos meghatáro zott időközökben a tehenészeteket és istállókat megtekintsék, a tej­termelésre szolgáló állatokat vizs­gálják és a nem alkalmasak kise­lejtezése iránt megtegyék a megfe­lelő javaslatokat, azonkívül pedig a tejkezelés körül a szorgos tisztaság betartását is szorgalmazzák. A fönforgó tényleges viszonyok­nak kivánatos gyökeres megjavulása azonban, legalább rövid időn belül, alig várható, s ez okból minden tejfogyasztó ezidőszerint még ön­védelemre van utalva. Ez pedig abban áll, hogy tartózkodjunk az olyan tejnek nyersen való élvezeté­től, mely ismeretlen vagy nem eléggé megbízható forrásból szár­mazik. Bang, Yersin, Forster és mások idevonatkozó vizsgálatai kimutatták, hogy a tejben foglalt tuberkulózis­bacillusokat 85 0 C. meleg már pár perc alatt elpusztítja. A tejnek en­nél valamivel magasabb fokra való fölmelegitése igen egyszerű és meg­bízható eljárás a különben talán nem kifogástalan tejnek ártalmat­lanná tételére. Annál inkább aján­latos ez, mert a fölforratás nem­csak a tuberkulózis, hanem több más fertőző betegség (tífusz, difte­ria, száj- és körömfájás stb.) ragály­anyagát is hatástalanná teszi. A tejet legcélszerűbb rövid idő­vel az elfogyasztás előtt a kellő fokra fölmelegíteni s mindenesetre helyesebb igy járni el, mint a for­galomba „pasteurizált tej" neve alatt kerülő termékeket további föl­melegítés néjkül fölhasználni, mert az ilyen tej baktérium-mentessége igen sokszor nagyon is kétséges, a j fizetett magasabb ár pedig nem áll arányban az ilyen tej értékével, il­letőleg azzal a csekély fáradsággal, a melylyel mindenki a saját házá­nál a tejet megbízható módon meg­foszthatja netaláni ártalmas tulaj­donságaitól. Igaz, hogy a fölforralt tej a táp­láló érték tekintetében mögötte áll a nyers tejnek s azért olyankor, a midőn semmi kétség sem forog fönn az iránt, hogy a tejet szol­gáltató állat egészséges és hogy a tej fejese valamint további kezelése közben a legszorgosabb tisztaságot tartják szem előtt, előnyösebb a tejet nyersen élvezni. Azonban a piaci tejre vonatkozólag ezek a föl tételek majd mindig hiányzanak vagy legalább teljesen megbízható módon be nem igazolhatók. Ebből az okból, tekintettel a tej fertő­zöttségéből származható igen súlyos veszedelmekre, mindenképpen taná­csos az ilyen tejet csak előzetes fölmelegités után élvezni. Minthogy pedig a 85°-ra való fölmelegités kevésbé módosítja annak emészthe­tőségét, mint a fölforralás, megfe­lelően gondos ellenőrzés föltétele mellett, célszerűbb az előbbi eljá­rást legföljebb pár órával a tej el­fogyasztása előtt alkalmazni. (Vége.) Febr. 10. A közigazgatás január havi menetéről számolt be megyénk első bizottsága mai ülésén, melynek, hogy ugy mondjuk/ve ­zetŐ tónusa : a tanügy volt. Az alispáni jelentés a közrendészet terén tüzekrőí, a katonai ügyek szaka­szánál pedig egy utóállitásról emlékezett meg, mig a törvényhatósági élet köré­ből a vármegye és gyámpénztár átadá­sáról jelentett. Szomorúan hallottuk jelentéséből, hogy mig 1902. évben összesen 32 kőfaragó vándorolt ki, addig ez év január havá­ban 33 an folyamodtak Amerikába szóló útlevél kiadásáért, minek oka egyrészt az üzlet, nevezetesen a kőfaragó üzlet pangása, másrészt pedig az ott kínál­kozó nagyobb munkabér. Mint becsületes és ügyes tisztviselőt parentálta el a jelentés néhai Véghelyi Ödön volt megyei főszámvevőt, ki a pénztárak átadásinál két hátig dolgo­zott szakadatlanul éjjel ugy, mint nap­pal. A községi élet terén jelentette, mi­szerint a késedelmes választásokból eredő károkért, mindkét járás főbíráját fele­lőssé tette. A jelentés tudomásul vétele után ol­vastatott Komárommegye közigazgatási bizottságának átirata, melyben arra kéri az esztergomit, változtatná meg üléseinek határnapját azon okból, hogy az ugyan­azon napokon tartandó komáromi ülése­ken illetve mindkét megye közigazgatási b. ülésem a kir. ügyész jelen lehessen. A közig. biz. ezen kérelemnek nem tett eleget azon indokból, mivel Eszter­gom megye közig, bizottsága, már a hetvenes évek, helyesebben a vonatkozó törvény életbe lépte óta tartja ugyan­azon napokon üléseit, de másrészt és főleg azon okból nem találta szükségét az immár három évtizedes szokás meg­változtatásának, mivel a kir. ügyészségnek több tagja (t. i. alügyésze) is van, A kir. tanfelügyelő a január havi iskolalátogatások tapasztalatairól szá­molt be, mely szerint a meglátogatott és 16 tanosztályból álló 10 iskolában a taní­tók lelkiismeretes buzgalmáról győződött meg. Öt tanterem túltömöttségéről és a lábatlani iskola épületnek tarthatatlanul rozoga állapotáról jelentett. Hangsúlyozta, hogy amennyiben a túl­tömött egészségtelen felekezeti iskolák helyzetén változás tétetni nem fog, kény­telen lesz jelentése kapcsán az állami segély megvonását javasolni. Dr. Csernock János bár elismeri, hogy a tanfelügyelői jelentés nem alapnélküli, mégis az aggodalmakat túlzottaknak tartja, mire példa városunk, avagy a fő­város, hol az iskolák minden igényeket kielégítenek s mégis nálunk a szentta­mási egészségtelen pince lakások gyer­mekei között, majd a főváros ugyancsak sze­génysorsú lakóságánál, nagy a gyermek­halandóság. Türelmet és elnézést kér a bajok orvoslására. A hosszúra nyulott tanügyi vita a pax jegyében egyelőre lecsendesült. A tiszti főorvos Esztergom városában kevésbbé — mig az esztergomi járásban eléggé kedvező, holott a párkányi járásban kedvezőtlen egészségügyi álla­potokról jelentett havi jelentésében. A bérházban elhelyezett csévi iskola tarthatatlan egézsségügyi állapotainak orvoslása körül mulasztást elkövetett egyének ellen, a fegyelmi elrendeltetett. A főorvot évi egészségügyi jelentését, melyben általában kedvezőbb tgészség­ügyi viszonyokról számol be, a bizott­ság tudó másul vette. A gazdasági előadó a gyorsan változó na у hidegek és esős idő következtében az őszi vetések kevésbbé kedvező állá­sáról, a tavaszi szántás akadályairól, s az általános munka hiányról jelentett. Végül pedig a törvényhatósági állat­orvos az állategészségügy jelenleg kie­légítő voltáról referált. Referens. A városi kö Február 9. Többrendbeli fontos kérdés megvita­tása képezte tárgyát a kör választmánya mai ülésének. Elsőbben is határozatba ment, misze­rint О Eminenciáját születése napja alkal­mából a városi képviseletnek egy kül­döttsége keresse fel Budapesten, mely a város szerencse kivánatait, mindenkor érzett tiszteletének és ragaszkodásának kifejezését lesz hivatva tolmácsolni. E végből megkereste az elnökség utján a polgármestert, hogy hívna szerdán dé­lutánra egy rendkívüli képviselőtestületi ülést egybe a határozat hozatala és a küldöttség tagjainak íelkérése céljából, mely a dr. Helcz Antal által szerkesz­tendő feliratot fogja a polgármester ve­zetése alatt átadni. A feliratban egyszersmind azon hő óhajának és kérelmének is adjon a város j közönsége kifejezést, vajha Ő Emmen­I ciáját minél gyakrabban és mennél hosz­! szabb időre tisztelhetné székvárosa falat í között. Felemiitette ennek utánna Frey Fe­i renc elnök, miszerént célszerű lenne, ha Nyitra példájára, városunkban is lenné­nek bizonyos időszakonként, hetenként avagy havonként összejövetelek, melye­ken a város ügyes bajos dolgai lennének meghányva vetve, mit a választmány egyelőre elvileg el is fogadott. Előadta, miszerint főispánunk a város sorsa iránti meleg érdeklődésének ujab­ban azzal adta jelét, hogy a városi kép­viseletnek néhány tagjával állandó kon­taktusba óhajtana lenni, hogy az érint­kezés közvetlenségénél fogva, a város érdekei előbbre vitessenek. Ezzel kapcsolatosan elhatározta a vá­lasztmány, hogy küldöttségileg tiszteleg Ő Méltóságánál, megköszönendő a vá­ros iránti jó indulatát, s hogy a katonai barakkok mielőbbi létesithetésének elő­mozdítására kéri. Szőnyegre került ugy a Párkány-nánai, valamint a Budapest- győri vonalon be­szüntetett egy-egy gyorsvonat megállá­sának kérdése, minek orvoslása végett egy küldöttség fog a kereskedelemügyi ministernek egy memorandumot a leg­közelebbi napokban átadni. Végül a világítás kérdésével foglalko­zott, bár csak röviden a választmány. Az általános vita, a felette előnyös­nek tetsző villamossági ajánlat realitása és már a világítási bizottság ülésén dr. Horn Károly ügyvéd által komoly okok­ból és alapon szóvá tett axon, komoly megfontolás tárgyát képező és a városra kiszámithatlan következményekkel járó eshetőségek körül folyt, mit a városnak nem is a vállalkozó céggel, hanem a villamos telep berendezését financirozó bankkal szemben ötven évre és évi 24000 korona feltétlen fizetését magára vállaló kötelezettsége szülhetne. Az általános hangulat, a tetszetősnek látszó villamossági ajánlat ellenes volt. —d.

Next

/
Thumbnails
Contents