Esztergom és Vidéke, 1903

1903-02-08 / 12.szám

mirigydaganatok stb.) már jól fel­őliének , továbbá akkor, ha maga a tőgy is beteg. Ellenben olyankor, midőn az állat betegsége még kez­detén van vagy kevéssé fejlődött, ugy hogy a csak különös eljárások segélyével ismerhető föl, a tej nincsen fertőzve. Ugy Ostertag, mint Stenström, egyezően azt talál­ták, hogy a tuberkulinojtás alapján gümőkórosnak fölismert tehenek teje nemcsak etetve, hanem tengeri malacok hasüregébe fecskendezve sem idézett elő tuberkulózist; pedig az utóbb emiitett módja a fertőzés­nek rendkívül pontosan jelzi, vájjon valamely folyadékban vannak e gümőkórbacillusok vagy nem. Ezzel az örvendetes eredményé­vel az idevonatkozó kísérleteknek látszólag ellentétben áll az a tapasz­talat, hogy a tej, ugy a mint a forgalomba kerül és pl. a kereske­désekbenkapható, ha nem is annyira gyakran, mint ezt régebben hitték, de azért aránylag sokszor van fer­tőzve gümőkór-bacillusokkal. Az ilyen tej, állatokba ojtva, a vett próbák több-kevesebb százalékában tuberkulózist okoz, azonkívül a tej gyakori fertőzöttségét bizonyítják a a tejjel etetett fiatal sertések között sokszor észlelhető tömeges meg­betegedések tuberkulózisban. (Folyt, köv.) i hercegprímás és a hittani tantár­előadási tannyelve. A mennyiben pedig nem értenék m ^g a gyerme.ek annyira a magyar nyelvet, hogy a hittani tárgyak magyarázatát e nyelven jól felfognák, ne kíméljék a t. lelkész urak a fárad­ságot és a német vagy tót nyelvű magyarázat kapcsán adják elő magyar nyelven is a hittani tárgyakat. Kellő ügyekezet mellett rövid időn belül ké­pesek lesznek a tanulók a tisztán ma­gyar nyelvű előadásokat is eredmény­nyel hallgatni. Ne riadjanak vissza a t. lelkész urak a netán felmerülő nehézségektől. Meg fog valósulni e téren is a régi szó : »Labor omnia vincit U Hiszem erősen, hogy a t. lelkész urak hazafias érzülete felül fog emel­kedni az akadályokon és lelkesíteni fogja arra a nemes munkára, a me­lyet a haza egyik igen fontos érde­kének előmozdítására kell végezniök. Kérem Nagyontisztelendőségedet, sziveskedjék ezeket az illető lelkész urakkal közölni és iskolalátogatásai alkalmával különös gondot fordítani a magyar nyelven eszközlendó hittani­tás eredményeire.* Üdvözöljük az ország főpapját, to­I vábbra is fentartván teljes bizalmunkat a béke szárnyaival tovább haladó nagy culturtörek vesékben. Dixi. gjak A bibornok főpásztor a magyarnyelv­nek fokozottabb terjesztése céljából a a napokban körlevelet bocsátott ki a kerületi tanfelügyelőknek, melyben el­rendeli, hogy a hittani tantárgyak a ve­gyes ajkú községek iskoláiban magyar nyelven adassanak elő. Teszi pedig azt a/on örvendetes alkalomból, hogy a nép­iskolák felsőbb osztályaiban immár a gyermekek magyar nyelven való beszélő jártassága, a tanitók buzgó munkássága és a lelkészek dicsérendő közreműkö­dése mellett annyira haladt, hogy a rendelet végrehajtása ellen már akadály nem létezhetik. A főcél a nyelvben való beolvadás, melynek küszöbe az iskola s folytatólag csarnoka a templom, a hol ugy szeret­nők', ha minden magyar állampolgár magyar gondolkozással, magyar érzéssel és akarattal zengene imádást, dicsére­tet és hálát az Istennek. De beszéljen a rendelet, amely a kö­vetkezőképen szól : »Hazai nyelvünk terjesztésének nagy jelentőségét — azt hiszem — nem szükséges bővebben bizonyítanom. Azok között a fontos tényezők között, a melyek a nemzeti erő és nagyság előmozdításában hathatósan működtek közre, zengzetes nyelvünk általános elterjedése kétségkívül a legelőkelőbb helyek egyikét foglalja el. Azoknak ennélfogva, a kiknek a szellemi fejlő­dés és haladás magasztos munkájában osztályrész jutott; a legkitartóbb ügye­kezettel kellene arra törekedniök, hogy hatáskörükben mindent elköves­senek a magyar nyelv ismeretének terjesztésére. Megvagyok győződve, hogy e kö telesség lontosságát a t. lelkész urak mind mélyen erezik. Hiszem, hogy buzgóan ügyekeznek idevonatkozó fel­adataiknak eleget tenni. * Mindazáltal nyomatékos hangsúlyo­zással kérem Nagyontisztelendőségedet, sziveskedjék oda hatni, hogy a kerü­letében fekvő vegyes ajkú községek iskoláiban a hittani tárgyak lehetőleg magyar nyelven adassanak elő és ily módon előkészíttessék a talaj arra, hogy minél előbb a szentbeszédeket is mindenütt magyar nyelven lehessen megtartatni. Farsangi naptár. Február l4. Az ipartestület bálja a »Magyar Király «-ban. i Február 15. A kereskedő ifjak hangversenynyel egybe­kötött táncestélye a »Fürdő«-ben. I Február 21. A helyőrségi tisztikar hangversenye a »Magyar Király„-ban. Február 27. Ugyanannak »Häring estelye« vig elő­adásokkal a »Fürdö«-ben. — Kinevezés. Szabó Tivadar dr. ko­máromi kir. törvényszéki aljegyzőt az igazságügyminister pályázat hirdetése nélkül, jegyzővé nevezte ki. j — Eskütétel. Csajághy Károly, a ko­máromi ügyészséghez újonnan kinevezett kir. alügyész a hivatalos esküt, a tör­j vényszék legutóbb tartott teljes tanács­, ülésében lette le. — Uj albiró piuzslán A muzslai já­rásbíróságnál megüresedett albirói állás, Lukács Béla soproni törvényszéki jegy­zővel töltetett be. — Estély. Dr. Burán János ügyvéd vendégszerető házánál tegnap este vig társaság gyűlt egybe farsangi vacsorára. — Uj államtudor. Ifjú Hamar Árpád az elmúlt héten, a budapesti egyetemen az államtudományok tudorává, avatta­tott fel. Gratulálunk ! — Véghelyi Utóda. A pénzügyminister a nemrégiben elhunyt Véghelyi Ödön főszámvevő utódává, rövidebben, az egyszerűsítés nyelvén szólva, az eszter­gomi számvevőségi kirendeltség főnökévé Gáli László ministeri számellenőrt, Far­kas Tivadar, jó nevű kékfestő gyáros vejét nevezte ki, aki állását már el is foglalta. — A kaszinó műkedvelő társasága ezen uton hozza a közönség tudomá­sára, hogy a tárgysorsjáték nyeremény­tárgyai még e hó ij-ig a kaszinó szói­gájánál átvehetők. Határidő letette után a tárgyak el lesznek árverezve. — Férfi estély a kaszinóban. F. hó 17-én, a kaszinó, tagjai számára társas vacsorát rendez. A kitett aláírási íven már is annyi név olvasható, hogy az es­tély sikere biztosítottnak látszik. — Halálozás. Tölgyesi Ferenc ké­ményseprő mester, kinek a kapcsolt városrészek közügyeinek mozgalmaiban tevékeny része volt, tegnag, 74 éves ko­rában elhalálozott. — A városok kötvénykibocsájtása. Egy alkalommal megemlékeztünk már arról lapunkban, hogy néhány város azzal a kérelemmel járult a belügyi és pénzügyi ministerhez, miszerént engedtessék meg nekik, hiteligényeiknek — Budapest pél­dájára — községi kötvények utján való kielégítése, mit azonban nevezett két minister megtagadott, okul azt hozván fel, hogy a »jelenlegi viszonyok* között az meg nem engedhető. A városok azon­ban nem nyugosznak meg a talmi indo­kolásban, hanem életrevaló tervük érde­kében kongresszust terveznek Debre­cenbe. — Janits Imre, az újonnan kínevezett közjegyző f. hó 5-én városunkban járt. Idejövetelének célja tisztelgés és iakás keresés volt. Miként értesülünk hivatalát e hó végével foglalja el, mig családja, az ősszel költözik városunkba. — Virilisi jog gyakorlása. Eggenhofer Albert táthi vállalkozó és fa nagy­kereskedő, bejelentette a tanáesnak, hogy virilisi jogának gyakorlását fia, Eggenhofer Ernő, ugyancsak fa nagy­kereskedő által óhajtja gyakorolni. A tanács az évközi bejelentést" tudomásul nem vehetvén, felhívta a bejelentő figyel­mét arra, miszerint kérelme, a legtöbb adótfizetők jövő évre érvényes név jegyzékének összeállításánü lesz csak figye'embe vehető. — Az altisztek táncmulatsága, mely évente szép látogatottságnak örvend, tegnap este zajlott le a » Fürdő* ven­déglő nagytermében. — A világítási bizottság szerdán dél­után a hazai villamossági r. társaság ajánlatát tárgyalta folytatólag, a cég képviselőinek részvételével. Mivel a nevezett társaság eddigi ajánlata szerint 10,000 lángra tervezte a telepet beren­dezni, és a közvilágítási quotát 24000, majd a város részére biztosítandó évi nyereséget 4000 koronában állapította meg, felhívta a bizottság a vállalkozó céget, hogy oly tervet adjon be, mely szerint 10,000 lángnál kevesebbre ren­dezi be a telepet, s a város évi hozzá­járulása, a jelenlegi világítási költségnél, 1200 koronánál többe nem jön. A cég sem a telep nagyobb szabású berende­zéséből, sem a 24000 kor. évi hozzá­járulási hányadból — mit t. i, a város tartozik az évi közvilágításért fizetni — nem engedett, hanem egyedül annyiban, hogy nyereség cimén nem 4000, hanem 6000 koronát kész visszafizetni, s igy a közvilágítás évente 18000 koronába ke­rülne. Ezen felül minden a város terüle­tén kívül szerelt és a telephez kapcsolt 16 os lángért, évente 3 koronát fizet. A bizottság, ezen ajánlatát a tárgyalások további alapjául elfogadta, mire a szám­vevőnek azon felvilágosítása indította, hogy a költségvetésbe világítás cimén felvett 12000 korona, csak papíron van, mivel a zárszámadás szerint e címen a vá­rosnak 17000 korona tényleges kiadása volt. A város az évi 24000 koronát 50 éven át fizeti, amivel megszerzi a telep tulajdo­nát, joga van azonban, 15 év elmultával a vállalatot saját kezelésbe átvenni. A szerződés tervezetének szövegezésére, egy kisebb bizottság kéretett fel. Mint értesülünk, a polgármester aizal bizta meg a városi mérnököt, hogy az ajánla­tot tevő cég által üzemben tartott szen­tesi villamos telepet a helyszínén tanul­mányozza, hogy igy a végső határozat hozatala alkalmával, minden adat ren­delkezésére álljon a képviselőtestület­nek. Egyelőre kommentár nélkül közöl­jük a száraz tényállást, fenntartván adandó alkalommal észrevételeink meg­tételét. — A párbaj ellen. Győr városa meg­keresést intézett a megyéhez, a párbaj intézményének kiirtása tárgyában a kor­mányhoz és az országgyűlés képviselő­házához intézett feliratnak, hason szel­lemű pártolása tárgyában. A felirat arra kéri a kormányt, hogy eszközölje ki Ő Felségénél, mint legfőbb hadúrnál, hogy a párbaj a hadseregben eltiltassék, a képviselőháztól pedig azt kéri, hogy a büntetőtörvény novelláris módosítása ut­ján a párbaj, mint kivételes intézmé­nyekre vonatkozó összes szakaszok tör­lése mellett, hozzon oly törvényt, mely a párbajt a közönséges büntettek közé sorolja, egyidejűleg pedig oly külön bí­róságot és gyorsan torló eljárást állítson fel, mely a sértettnek megfelelő megtor­lásáról a sértettet biztosítja. A megye a megkeresést irattárba tétetni vélemé­nyezi, mert a párbajt sem legfőbb pa­rancscsal, sem törvény utján, hanem egyedül társadalmi uton lehet megszün­tetni aképen, hogy a társadalom sújtsa ha nem is megvetésével, de kiceinylésé­vel a párbajt, mely eredményében és sokszor nem becsület helyreállító intézmény, hanem igazságtalan megtorlás. — Ülések a megyénél. A közigazgatási bizottság kedden d. e. 10 órakor, a gyám ügyi fellebbviteli bíróság pedig 11, az egészségügyi bizottság n-én d. u. 4, a tisztinyugdij igazgató választmány pedig 16-án d. e. 10 órakor ülést tart. — A párkányi tűzoltóság táncmulatsá­gára vettük az alábbi meghívót. Meg­hívó a párkányi önkéntes tűzoltó-egye­sület 1903. évi február hó 15-én Godó József összes termeiben, a tűztorony alapja javára zártkörű táncvigalmat rendez, melyre t. cimet és becses családját tisz­telettel meghívja a parancsnokság. Be­lépti díj: Személyenkint 2 korona, csa­ládjegy 4 korona. Kezdete 7 órakor. Felülfizetéseket köszönettel fogadunk és hírlapi!ag nyugtázunk. Kívánatra jelen meghivó felmutatandó. — Megszöktetett cigányleány. Nagy ssomoruságra ébredt f. hó i-én virra­dóra a Sárisáp és Ebszöny határán le­telepedett teknőcsináló cigányok tábora. Megszöktették a vajda 20 éves Ilona nevű viruló leányát. Mult hó 31-én este ugyanis — írja tudósítónk — beállított a táborba egy Pázmándra való felesé­ges cigány azzal az ürügygyei, hogy б is oda akar jönni doldozni. Jó szívvel fogadták, annál is inkább, mivel névro­kona volt a vajdának, Kalányos József­nek, lévén az б becsületes neve is Ka­lányos, de Péter. Elbeszélgettek a jó és rosz idők jöttéről-mentéről, míglen az öregeket, elnyomta a buzgóság: mélyen elszenderüitek. A két szerelmes összené­zett, s azzal illa berek, nád a kert: megugrottak. Reggelre már csak hült helyüket lelte a jámbor vajda és tábora. Felkerekedtek tüstént s kutatni kezdték a megszökött szerelmes párt; de bizony hiába, mert azok ekkorra ugrón berken tul voltak. Be is jelentette az öreg vajda az őket ért csúfságot a község birájának, kérve a szökevények letar­tóztatását. A biró átadta az ügyet a csendőrségnek, de mindezideig azok sem jöttek nyomába a szerelmes cigány párocskának. — Talált karkötő. A január 31-én megtartott tiszti jelmezestélyen egy ezüst karkötő találtatott a teremben, mellyet a rendezőség szerkesztőségünk­ben helyezett el, hol az a tulajdonos ál­tal bármikor átvehető. — A kórházi hullák szállítási dija. A közkórházból évente elszállított hullák száma, a 70—80 számot is megszokta közelíteni, s igy az azok elszállítását eszközlő városi fogatok, szokszor vétet­nek díjtalanul a kórház által igénybe, ml a városi gazda jelentése alspjin arra indította a tanácsot, miszerint el­határozta, hogy 1903 évi január i-től minden egyes hulla elszállításáért a kór­ház által a városi pénztárba 2 korona fizetendő.

Next

/
Thumbnails
Contents