Esztergom és Vidéke, 1903

1903-12-25 / 103.szám

Esztergom haladása. Budapest, dtc, 22. (K. L. dr,) Budapest rohamos felvirágoztatása évtizedekre megbé nitotta vidéki városaink föllendülését. A magyar vidéki városok csak kivételképen kaptak valamit az államtól azért, amit az állam feneketlen kincstárának évtizedeken át feláldoztak. Ez az összepontositó irányzat óriási áldozatokkal csakugyan megteremtette a magyar fővárost, melynek majd minden középülete és intézménye jó részt az ország pénzéből keletkezett. Most már a vidékre kerülne a sor, ha ugyan az állam pénztára is győzné. A magyar városek valóban elmaradtak. A vidékiesség fogyatékai és hiányai szembeötlőkké váltak. A vidéki városok nem jelentik a magyar vármegyék történeti hagyományainak őrségeit. A vidéki kereskedelem és ipar szűkkörű'és annyira helyi jellegű, hogy alig lendit valamit az országos érdekeken. A vidéki szellemi élet elhanyagolt, a haladás eszméi iránt nincsen érzék, a teremtő szellem energiája hiányzik. Szóval a vidéki város elszigetelt, á viaéki közönség elmaradt a haladás vívmányaitól s a mindennapiság és megélhetőség tespedésében sínylődik. Semmisem bizonyítja jobban haladásunk ferdeségét, mint az, hogy városaink nem birnak zöld ágra vergődni s Budapest fejlődése megakadt. Az összepontositás évtizedek óta divatos rendszere csődbe került s ma már minden gondolkodó érzi, hogy nem lehet tovább minden csöpp tápláló vért az ország szive számára követelni, mert az egész test -összes tagja elsatnyul, vértelenné válik, tönkre megy. A nemzeti szellem egészséges vérkeringése követeli, hogy valamennyi magyar város a haladás áldásaiban részesüljön. De hogyan haladjon például Esztergom, mikor a haladás feltételei nem állanak renckitkgzésére ? A—V* •Az *olász és német városok dicsősége nem mindig fejedelmi pártfogásra vezethető vissza. A kereskeiZ mi Nem kis fiam, apuska nem szereti a sötétet, kapsz holnap fehér ruhát szépet. — Hoz a kis Jézus ugy-e mamám ? — Hoz, mindent hoz a jó fiuknak. — Lovat is, istálót is Lacinak, ujjongott kis kezével tapsikálva a négy éves Havass Lacika. — Csak légy jó gyermek, csendben maradj itt szobácskádban. — Kis mama el megy ? maradjon Lacinál, meséljen a kis Jézuskáról a karácsony íáról. Anyus ma jön a Jézus ugy-e, ma este ? — Igen elkapsz sok játékot, de anyának be kell mennie segíteni a Jézuskának. Tudod, hogy sok kis pubi várja a karácsony fát és, a Jézuska nem tudja mind 1 maga eikésziteni. Itt van a képes könyved ezt nézd, azután majd eljévök hozzád. — Apuska is segít ? az б szobájában dolgozik a Jézuska tudom, mert be van \ zarva] Az anya felkapta csacsogó gyermekét ! az ölébe, erősen a szivére szorítva kis ! göndör fürtös szőke fejét, csendesen sirt, I de aztán hirtelen letörölve könyeit kacaI gott a gyermekkel, egyedüli kincsével, j mig a szive majd megrepedt fájdalma* j ban. — Anyuska miért ad reám fekete ru- j — Persze Lacikám apuska is segit, hit? hiszen apa nem szereti ha sötét, de nekem is kell mennem. Játsz csak itruha van rajtunk. 'ten szépen csendesen. Megcsókolva őt i „Esziergom és fiié" {щ MIKOR HARAGUDTÁL . . . Mikor haragudtál En csak mosolyogtam : Könnyes lett a szemed — Ez nekem fajt jobban ! Nem is volt harag tán, Csak egy piciny bánat : Mikor kéklő égen Bárány felhő támad. En is bántam, Te is;* — Békülni akartunk — Kéz a kézbe tévedt; S összeforrott ajkunk. Akik úgy szeretnek, Mint szeretlek Téged: Ott még a harag sem Nem bün, nem is vétek! Bpesten, 1903, X. 20. Fekete Géza. Lacika karácsony fája. delem és ipar virágzása teremtette •meg az általános jólétet, mely nélkül általános haladásról szó sincsen. A jó módú polgárság a művelődésnek I elsőrendű tényezője. Firenze és Vejlence gazdag kereskedői teremtetitek a művészet ujabb korszakát. A ; Nürnberghez hasonló polgárságú Inémet városokban keletkezett a német értelmiség világhódító ereje, j Esztergomnak is voltak jobb napijai, történeti hagyományai azonban nem lelkesítik a mai nemzedéket, mely a haladást ugy értelmezi, hogy a legcsekélyebb modern vívmányért keresztül kell gázolni mindenen, a mi a múltra emlékeztet. A mai iparos szorgalmasan alkalmazkodik a haladás szelleméhez, de ugyanakkor tökéletesen szakit az elődök becsületes hagyományaival, a remekelés művészi ösztöne pedig a mai gyors, olcsó és mutatós gyártás miatt egészen kihalt. Ez tehát nem haladás, hanem szakítás. Az igazi haladás egységes. Táplálkozik a múltból, tanul a jelenből s dolgozik a jövőnek. Más társadalmi osztáJyuuk is hasonló utakon halad. Épen azért nem bement férje szobájába — hol aztán jöttek mentek az emberek, akik mind dolgoztak . . . A kis fiú jó darabig játszott leheverészett a szőnyegre és ott sokáig hallgatódzott, hogy vájjon nem iehet-e hallani a Jézuska repülését. Képzeletében, arany szánon hozták a szép sok cukor és dióval megrakott csillogó karácsonyfát, kis angyalkák nagy arany trombitába fújva jelezték hogy ide hozzanak mindent itten van egy jó kis fiú, akit Lacinak hívnak. Szinte tágra nyitotta sötét kék szemeit, hogy jobban, hogy mindent lássoia. A. Jézuskának arany haja volt és fuvolaként hangzó a beszédje — feléje jött és kérdezte. Mit kívánsz kis fiú ? — Laci szeme káprázott a sok szép játék láttára, kis kövér karját kinyújtva, suttegta az arany hajú Jézushoz — azt az \ istálót azt a nagy fehér szőrű lovat, Rárónak fogom hívni. Meg azt a sok kato' nát, a várat nekem, mind nekem, ugy

# i szeretek háborút játszani! A. kis élő ; kutyust is nekem Jézuska. Hozd ezt mind - nekem kérte a kis fiú kezeit imára, kulí * I csolva. , j — Ugy-e sokat kapok ha szépen imádkozom. Kérlek kis Jézuska hozz nekem j egy babát is. De nem baj ha nem is mind nekem adod csak add Jézuska, hogy apuskám megint ugy játszoa velem, mint régen, és én megint lovagolhassak rajta, mert lehet ennek a haladásnak örülni. -tLgyik nevezetes népességi tényezőnk, az esztergomi földműves osztály szintén elhanyatlott. Bortermelése alig számit, minden gondja a legszűkösebb megélhetés. Hanem azért a kedvező talajú esztergomi határ még mindig nem változik át a főváros zöldség kertjévé, a mi több száz családnak biztositana nemcsak megélhetést, hanem jobb módot is. Az állattenyésztést és a sertéshizlalást a főváros közelében alig teljesíthetné több sikerrel más város, mint a mienk. De ki indul elől a jó példával, ki kezdi meg a jólét úttörését ? Esztergom üditő forásait és gyógyító vizeit sokkal jobban ismerte és kihasználta a török, mikor még itt uralkodott, mint a mai modern esztergomi polgár, a ki természetadta kincseit nem tudja értékesíteni. De nem tudja értékesíteni saját erejét sem. Az esztergomi nép fölsegitésével, tel*át egészen alul kellene kezdeni áz átalakító munkát. A városi pórság mindenütt beleolvadt a munkás polgári osztályba. ő jobban tud nyargalni mint a ráró. — — Ő tud a legjobban játszani Lacikával. Apuskám jöjjön játszani akarok ! Felkelt és az ajtóhoz ment, hogy hívja az édes atyját, de az ablaknál mely a folyosóra nyílt, megállt felmászott egy padra és bámulta az ottan járkáló fekete ruhás embereket. Kezét ökölbe szorítva fenyegette őket, halkan dünnyögve. Nem mész ! tudod hogy apa nem szereti a sötét ruhát. Majd tágra nyílt szemekkel nézte azt a sok szép' szallagos virágot, ezüst gyertyatartót amit be vittek és mind az apa szobájába — Miéft hoz nekem a Jézuska virágot ? I vagy azt talán anyuska kapja — persze hiszen apa is szokott néki virágot hozni j — biztosan az övé a virág. Ebben meg : nyugodva lemászott, az ajtóhoz menve 'óvatosan kinyitotta a kilincset és lábuj\ hegyen beosont a szobákbaMindenütt csend volt ... a félhomályba burkolt szobákban. Az utolsó fekete ruhás ember is kiment Havass László ügyvéd szobájából. Ezt Lacika az ebédlő sarkáról leste, azután-odalopódzott az ajtóhoz, fel ágaskof dott és benézett a kulcs lukon . . . ... Ah és mit látott ott . . . sok jszép fényesen égő gyertyát, amik sokkal szebbek és nagyobbak voltak, mint máskor. Egy darabig hallgatódzott, azután le-