Esztergom és Vidéke, 1903

1903-12-17 / 101.szám

Nem kételkedünk benne, hogy képviseletünk is erre az álláspontra fog helyezkedni. г—. A lányok testi edzése. A kérdés, vájjon manapság a fiuk­nak vagy a lányoknak van-e inkább szükségük a test erősbitésére, általá­nosan abban a nézetben nyer meg­oldást, hogy — amennyiben egész­séges és kellő ellentálló képesség­gel biró teremtéseket óhajtunk ne­velni, a test erejét szükségképp mindkét nembeli gyermekeknél, a teljes nevelési időn át megfelelő testgyakorlatok által kell ápolnunk és fejlesztenünk ; ámde ennek szük­ségessége a női ifjúságnál fonto­sabb és nagyobb. Mig a fiuk a ház udvarán, az utcákon és nyilvános tereken vígan és élénken mozog­nak és ez által az iskolapadon ülve töltött időt kellőkép ellensúlyozzák, végtagjaikat kiegyenesítik, hátge­rincüket ismét a kellő formába hoz­zák : a lányok a bevett szokás ál­tal, valamint az ildomosság szabá­lyai következtében gátolva vannak hasonló élénkség kifejtésében. Leg­főbb foglalkozása is házhoz köti a lányt; a kézi munka, a zeneóra még tetőzik az iskolapadon töltött hosszabb idő hátrányait. Az emii­tett körülményeknél fogva az orvosi vizsgálat megállapította, hogy leá­nyainknál nagyobb mértékben ész­lelhető ferde növés, általános gyön­geség, vérszegénység és az ezzel járó sápkór és hasonló, kellő moz­gás hiányából származható bajok. A hátgerinc elfajulása például 5—6-szor gyakoribb esetekben fordul elő ná­luk, mint a fiuknál. E különös viszonyoknak tulajdo­nítható, hogy fiatal lányaink sok­kal későbbi időben kezdték meg a mozgással járó játékokat, mint a fiuk ; sőt manapság is még mindig nem fejtjük ki e téren a szükséges tennivalókat. Szülők és nevelőnők nagyon gyakran sanda szemmel né­zik, ha a lányok nyilvános szabad A karácsonyi mysteriumok mindig elő­kelő helyet foglaltak el ez előadások között és а XI. századtól kezdve mind­inkább eUerjedtek. Mint a legrégibb időkben az Összes színjátékok, rendszerint a templomok falai között adattak elő. Hogy a szín­művészet ez első kísérletezései nem is­merték a mai Thalia csarnokok készle­teit, gépeit, díszítéseit, azt alig szüksé­ges hangsúlyozni. A drámai, hatás min­den segédeszközét azonban legkevésbbé sem nélkülözték. Voltak némi szerény készleteik. A karácsonyi mysteriumok fő készlete gyanánt az Üdvözítő bölcsője szerepelt, Rendszerint egészen egyszerű faalkotás volt, minden feltűnőbb díszítés nélkül. Kezdetben üres volt a bölcső. Nem volt más rendeltetése, mint felújítani a beth­lehetni jászol emlékét, amely a hívők áhítat a kisded Jézus felé irányította. Aszerint, amint a színpad a szentély­ben, a hajóban, vagy a kórus alatt lőn felállítva, más-más helyen találjuk a bölcsőt. A roueni székesegyháznak а XI. szá­zadból fenmaradt játékrendje szerint a főoltár mögött állott >a jászol с >Prae­sepe — mondja az utasítás — sit para­tum retro altare.« 7 A XII. században élt Guerricus apát (f 1157.) szavai szintén az 7 Da Méril. Originei latínes du theatre moderne, 18 4 f. I63. l*p. területeken nagyobjj és egészsége­sebb mozgással járó játéknak hó­dolnak, inkább a zárt területet, a szük udvart kerestetik fel alanyok­kal, hol nincsenek a kíváncsiak sze­meinek kitéve. Csak a legújabb idő vívmánya, hogy a mindinkább tért foglaló tennisjáték, mely a felnőtt ányoknak nyújt alkalmat szabad :erületeken egészséges, szórakoztató mozgásra, ebben az irányban némi avulást hozott az elavult nézetek­ben és hogy ma már a szülők és levelőnők az iskolás lányoknak is nkább megengedik a nyilvános lelyeken való élénkebb mozgással áró társasjátékokat. A ki pedig az lyeneknek szemtanuja, kinek al­calma van a fiatal lánygyermekek /idám játékát a szabadban megfi yyelni, az csodálkozással gondol ura, hogyan lehetett ezt az egész­séges és hasznos dolgot annyi időn it figyelmen kivül hagyni. Hisz átnivaló most, hogy a játékkedv és ikarat a fiatal lánygyermekeknél épp oly erősen van kifejlődve, mint i fiuknál. Ma már az iskola is másként | "ogja fel a leány nevelést, mint aj múltban és ha összehasonlítást te-1 szünk a mai leánygyermekek és az \ évek előttiek között, szemmel lát-! iató az uj felfogás jótékony hatása, j К leányiskolában a tornajáték ma már megfelelő és kiterjedt figye­lemben részesül; nyilvános terein-; ken pedig, jó időben, ott találjuk a! fiatal lánykákat is, a mint jó kedv­vel hódolnak a szabadban való erősbitő mozgásnak. A fffgymnásium Rákóczy ünnepélye. Esztergom, dec. 13. A bencés tanári kar minden időkben tanúsított hazafias érzelmeinek szép es lelkes ünnepséggel adott ismét kifejezést, azon a gymnasiumi tanuló ifjúsággal elő­adatott fényes sikerű ünnepélyen, niellyet a nemzeti érzület ápolására és a ma­gyar nemzet emlékezetében dicsőségtel­jesen élő egykori dicső fejedelmünk II. Rákóczy Ferenc iránti hálánk és nagy emléke iránti hódolatunk ébrentartására oltár köré helyezik. »Fratres — u gy" mond — invenietis hodie infaatem pan­nis involutum et positum in praesepio altaris. с 8 А XIII. századból származó orleansi já­tékrend a bejáratnál állíttatja fel. >Et sic procedant — mondja a rendezőség parancsa — usque ad praesepe, quod ad januas paratum erit.c 9 A fejlődés ily fokán állott a bölcső, vagy jászol felállításának szokása, midőn assisi sz. Ferenc 1223 ban, a grecciói er­dőben híressé vált karácsonyi színjáté­kát rendezte. Ismeretes, hogy assisi sz. Ferenc lel­kesült barátja volt a dicső természet­nek. Félreismerhetlenül nyilatkozik na eg lényében annak a kornak hatása, amely­nek festészete és építészete egyaránt a természet hű utánzására és ezáltal szép­ségeinek, bájainak megkedveltetésére tö­rekedett. Sz. Ferenc nem az érzékeket gyönyör­ködtető benyomások miatt rajongott a természetért. Magasabb szempontok in­dították a mindenség szeretetére és bá­mulatára. Szépségeiben ж Teremtő ha­talmának megnyilatkozásait és bizonyí­tékait csodálta. Műveinek nagyszerűsége egészen elragadta lelkét. Alkotásainak remekei lépcsőfokok voltak számára, 8 Miege. Patr. lat. 185. k. TV. r. 46. 9 Du Méril. J. m. 147. lap. a főgymnásium dísztermében a mult szombaton rendezett. A hazafias érzelmek eme tün­tető megnyüatko.iása és a nemes :örekvés, mely ly el az esztergomi :anári kar történelmünk legragyogóbb ilakja kultuszát az ifjúság saivében ily magasztos ünnepséggel igye'sezett enyész­letíenül beoltani, kétszeresen érdemelte ÍÍ minden magyar hazafi elismerését riváltkép most, midőn a politikai láló­latár fölött minduntalan vésztjósló felle­jek tornyosulnak és nemzeti kincseink egíéltettebbjei: ősi alkotmányunk és ön­ílíóságunk ellen szentségtelen kezek ádáz jrvtámadásokat kiséreltek meg és külö­lösen nagy jelentőségű a fogékony lelkű fjuságra nézve az ünnepély épen егег­íves múltú városunkban, melynek büszke várfokát Rákóczy hősei öntözték vérük­vei és a szabadságért vivott közel évtize­des küzdelmek egyik fegyvertényét e /ár elfoglalásával vitték végbe, miként vrX egykorú ének : Esztergom megvéte­éről oly szépen ecseteli, mely éneket az innepi est programmjába illesztve: IYautwein és Feigler diákok szemléltető igyességgel adtak elő. Az estély prog­•ammjának legfontosabb része a négy szakaszból átló drámai kép volt: II. R.ákóczy Ferenc címmel. Ez a kis mű lendületes komposiciójá­?al elénk tárja a hős fejedelem életét a bécsújhelyi börtönből való meneküléstől vezdve a rodostói száműzetésig, kiemelve életéből azon legszebb fázisokat, melyek az önvédelmi harc leglényegesebb mozza­nataival összeforrva emelik Rákóczy Ferencet a magyar nemzeti öntudat és hasaszeretet apostoli píedesztáljára és kényszerítenek minden magyart iránta való legendás hódolatra. II. Rákóczy Ferenc alakját Kuzmich G. VIII. osztá­lyú növendék személyesítette, szépen interpretálva a szabadság legnagyobb bajnokának lelkületét és honszerelme megragadó nyilvánulásait. Kiváltak még mellette : Hoffmann A. VII. osztályú tanuló, ki a végzetes trencséni ütközet­ben hős halált ért Zsadányi Mihályt sze­mélyesítette, igen sikerült volt: Goda J. VI-os növendék : Bercsényije és Ke­mény Gy. VIII. oszt. tanuló Ocskay Lászlója. Az összes szereplők fénnyes jelmezeik­amelyeken az erkölcsi tökély legmaga< sabb pontjára emelkedett. le Azokat a forró érzelmeket, amelyek az isteni szeretet hevétől lángoló keblét eltöltötték, az egész emberiségben fel­lobbantani óhajtotta. E törekvés sugalta lelkének azt a gondolatot, amelynek a grecciói karácsony megragadó ünneplé­sét köszönjük. Lényegében nem volt az más, mini karácsonyi színjáték. Felfogta és átérezte sz. Ferenc a mysteriumok jelentőségél és hatását. Nem idegenkedett azok után> zásától. Csak szinhelyüket változtatta meg. Választása rendkívül szerencsés volt Kivonult a templom szűk falai közű a grecciói erdő sűrűjébe, A szabad éj alatt igazi istállót rögtönzött. Háttéré ben állott a jászol, amely körül élő álla tok mozogtak. A jászol üres volt. Sen a b. Szűz, sem sz. József, sem a pász> torok nem voltak lathatok. Csak az ese menyek színhelyének utánzásával óhaj totta a hatást biztosítani. Várakozásában nem is csalódott. A grecciói karácsony feledhetlen benyO' mást tett a keblekre. Az éj sötét leplébe burkolt és a csalódásig hű alakítás egé­szen elbűvölte a nézőket. Nem csoda, hogy a fenséges jelenei hatalmas lendületet adott a karácsony! színjátékoknak és annak az áhítatos szo 10 L. de Cherangé. S. FranSois d'Assise. I892 251. lap. íéí, gondos és átérzett szerepeikkel me­eg és közvetlen hatást értek el és az ígyes jelentőségteljes históriai esemé­íyek érzelemdús megjelenítésével meg­kapó elfogcdást leheltek a nézőközön­ség lelkére, melynek minden egyes tag­at áthatotta a hősi tettekkel ékes ma­ryar történelem magasztos szelleme,, nely megihlette a szereplőket : az alig serdülő ifjúságot, melyből tettrekész fiai esznek a sokat szenvedett magyar ha­lának. Ereznünk kellett, hogy a nagy izabadsághősök példái nem merültek a éledés ködébe és a hazaszeretet és szabadság nemes bajnokainak, kik ez­enként haltak a harcmezőn, vesztek a íziklabörtönók mélym és vérzettek a Í bakó keze által, — lelkesülése száza­dok multán is kitörő viszhangot kelt a nagyar kebelben. Az egyes ifjak által előadott históriai énekszámok is sikerü'­:ek voltak, úgyszinte a karénekek, de sivált a Berlioz-féle Rákóc^y-induló. Az első padsorokat Esztergom város iiölgyeinek crémje foglalta le, közben a közélet kiválóbb alakjai és nagyszámú közönség, mely zsúfolásig töltötte meg a gymnasium dísztermét. Köszönettel adó­dunk itt a tanári testületnek és az ifjú­ságnak, mely magyar honfiú érzelmünk ébrentartására í!y kedves és szép ünne­pélyt szerzett közönségünknek. tmlm штат mmm дня» VMM яштт ЯттШ mm — Eljegyzés. A hétfőn városunkba érke­zett delegátusok utján érdekes hymen hlr terjedt el, mely szerént me­gyénk szeretett főispánja, Horváth Bála eljegyezte S'eindel budapesti mű egyetemi tanár leányát, Stein del Olga úrhölgyet. Szívből gratulálunk. — Delegátusok városunkban, л Bécsbe menő delegátusok néhlny tagját, neve­zetesen, Miklós Ödön, Vörös László, Munich Aurel, Kristófy József, Angyal József, Rosemberg Gyula és báró Vojnics Istvánt hétfőn dr. Коmlóssy Ferenc p. kanonok látta szívesen vendégszerető házánál. Az illustris társaság másnap folytatta útját az osztrák fővárosba. — EskÜVŐ. Vasquez Odilló, a 76-ik gyalogezred főhadnagya kedden délben vezette oltárhoz szép és kedves aráját Turek Jozefint, dr. Turek Károly ezred­orvos és neje született kis turáni Vernie Mathild leányát. A templomban diszes közönség volt tanuja a szerető szivek jsssssssűt^s-vus"""" 11 " r " —т 1-"* kasnak, amely az Üdvözítő születésének megjelenítésére nézve már az előző szá­zadokban mélyebb gyökereket vert. Ahol sz. Ferenc fiai megtelepedtek, a karácsonyi játékok is meghonosodtak és virágzásnak örvendettek. Tapasztal­ván, hogy a hívek nagy áhítattal visel­tetnek a bölcsőben nyugvó isteni Kisded iránt, zárdáik túlnyomó részében állitot­I tak jászolt és azt a karácsonyi ünnepek alkalmával gondosan feldíszítették. A bölcső tiszteletének terjesztése és a ka­csonyi előadások színvonalának emelése körül buzgó munkatársaik voltak sz. Domonkos rendjének tagjai. Vállvetett ügyekezetük érdeme, hogy az előadások а XIII., XIV. század folya­mán nagy haladást, tökéletesedést tün­tetnek fel. A bölcső körül, amelyben ezentúl már mindig látható volt a kisded Jézus alakja, a születés történetének összes tanúi sze­repeltek. Minden részlet pontosan ki­domboríttatott. Az alakok élethű után­zása különös figyelemben részesült. Az elrendezés öszhangja és az előadás szabatossága művészi jelleget öltött. Minő magas színvonalon állottak egyes ily előadások; minő fény és pompa ki­fejtése mellett folytak le, arról fogalmat nyújthat az a színjáték, amelyet 1336 ban Milano falai között a dömések rendeztek. (Vége köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents