Esztergom és Vidéke, 1903
1903-11-29 / 96.szám
kel és átalányokkal el vannak látva, tehát megtiltja azoknak a vármegyei és városi pénztárak terhére való megvendégelését. Ha tehát áldomást akarnak ezentúl inni -— tessék a gázsiból. -— A Fürdő vendéglő ablakai bezúzója betegen fekszik a Koíos-kóiházban. Ugy látszik a folyó évi december 3-ára kitűzött tárgyaláson nem jelenhetik meg az igazságszolgáltatás sorompói előtt. — Az uj tízkoronás bankó. A mostani tizkoronás bankjegyet, amely kö rülbelül két esztendeje van forgalomban, tudvalevőleg nemsokára bevonják. A Magyar Osztrák Bank most késziti az uj tizkoronást, amelyből már a következő évben tizenhat millió darabot fognak kibocsátani. A mostani tizkoronás bankjegyet legfőképpen azért vonják be ily rövid idő multán, mert шаг nagyon sok hamis példány forog közkézen belőle. A hatóság megállapitotta, hogy a hamisítást rendszerint külföldön követik el; a hamisítók főfészke Olaszországban, Ankonában van. Az uj tizkoronás bankjegyre az eddigi szokástól eltérően nem írtak ki műves eti pályázatot, a terveket csaknem mind a Magyar Osztrák Bank rajzolói készítették, mert illetékes körökben ugy vélekednek, hogy ezek a rajzolók, mint szakemberek, inkább tudnak olyan bankjegyet készíteni, amelyet nehéz utánozni. Olyan bankjegy ugyanis, amelyet egyáltalán ne tudnának hamisítani nincs. Az uj tizkoronás tervénél a technika minden eszközét felhasználják, a rajz is rendkívül komplikált lesz, azonkívül egy uj fajta papirost fognak használni, amely szintén nagyon meg fogja nehezíteni a pénzhamisítók dolgát. — Postai küldemények fölirása. Híéionymi Károly kereskedelmi minister a levélpostai küldemények boritékára vagy chnszalagjára tehető fölirások ügyében uj határozatot hozott. A határozat szerint a küldemény föladója saját nevét, a'Jiását és lakását a burkolat első vagy hátulsó oldalának felsőszélére kiírhatja, vagy a bélyegzőjét is rá nyomhatja. Ezenkívül a boríték vagy a cimszalagcimoldalán és hátulsó oldalán nyomatott egyéb megjelölés, ábra, kép és hirdetés is alkalmazható, A hirdetés azonban ugyanazon a küldeményen csak egy-egy vállalatra, üzletre;, illetőleg ügykörre vonatkozhatik és csak annyi helyet foglalhat el, hogy a cim könnyen olvasható legyen és a helyi és kelti bélyegző, valamint az esetleg szükséges szolgálati megjegyzések följegyzésére és a kézbesithetetlenséget jelző cédula fölragasztására elegendő hely maradjon. Egyúttal figyelmezteti a miniszter a posta- és táviróhivatalokat, hogy a magánvállalatok levelezőiapja és zárt. képes levelezőlapja szintén az előbbi szabályok alá tartozik. Egyúttal a magán vállalatok gyártmányán a Magyar királyi posta fölirás vagy a magyar címer tilos. Ezeket a postahivatalok nem küldik tovább, hanem a föladónak adják vissza, illetőleg mint a térti küldeményt kezelik. — A gyümölcs-fák védelme tárgyában szigorú körrendeletet intézett a földmivelésügyi miniszter a törvényhatóságokhoz. E szerint az összes gyümölcsfákat november és december hóban is meg kell gondosan tisztítani a hernyófészkektől és lepketojásoktól. Azért a polgármester ezúton is fe hívja a gyümölcsfatulajionosokat a rendelet szigorú betartására, mert a mulasztókat a mezőrendőri törvény alapján szigorú birsággal fogja sújtani. — Dunai hirek. Most, hogy a tél be~áIllával az erősebb dunai forgalom szünetel, különösnek tetszik, miszerint kétféle dunai balesetről is ke'l beszámolnunk. Ny ergesuj faluról írják, hogy a dunai sziklazátony jelzőt egy vontató gőzös megrongálta és használhatatlanná tette. A gondatlan hajóskapitány ellen feljelentést tettek a főszolgabiróságnál. — Tegnap pedig a Mária-Valéria híd középső pillérénél történt egy majdnem végzetessé vált baleset. Ugyanis egy káposztával megrakodott hajó beleütő<löit a harmadik mederpillérbe és anynyira megrongálódott, hogy a rakomány nagy része a folyamba hullott és csekély híján a hajósok is majdnem megfürödtek a hideg árban. Igy csak a bus káposztafejek úszkáltak a Duna szőke hullámain fájdalmára a vegetáriánusoknak. — A barakkaszárnyára hirdetett pályázat határideje folyó hó 30-án jár le. Ez egyszer dús választéka lesz a ta— A kávéfogyasztás az utolsó 40 év alatt 1.900,000 mázsáról 8.500.000 mázsára emelkedett. Európában legkevesebb kávét fogyasztanak Oroszországban, hol egy főre átlag l j b font esik, mig nálunk I Y 2 font. Németországban már 4 í / 3 font, Svájcban, Hollandiában 7 font, Belgiumban 9 font. Mindezen számok azonban elenyészőleg csekélyek a sörfogyasztáshoz képest. Bajorországban 284 liter sör esik egy főre s egyes városokban még töb igy Nürnbergben 401 Münchenben 470, Ingolstadtban pedig plane 1000 liter. Ez már valódi Sauferei ! — Az állatok kora. Terraészetvizsjálók tapasztalatai szerint: a medve ritkán lesz húsz évnél vénebb ugy a kutya s farkas, a róka 14—16 évig él, az oroszlán 70 éven felül. A macskák átlagos életkora 14, a mó' usoké s nyulaké 7—8 év. Az elefántok 400 évig is elélnek, a mint adatok is bizonyítják. A disznók életkorának maximuma 30, a vízilovaké 20 év. A lovak életkora átlag 20—25 év, de volt már 63 éves is. A tevék néha 100 évig élnek, úgyszintén a szarvasok. A juhok 10 évnél idősebbek ritkán lesznek, a tehenek életkora 15 év. A cethalak Cuvier szerint 1000 évig is élnek. Bécsben egy sas 104 évig élt. A, varjuk 100, a hattyúk 300 évig elélnek,' úgyszintén a pelikánok. A tekenősbékák között már 17 évest is találtak. Tetszelegve nézi Leo fehér, húsos kezét. — Szünet. Kopogás. — Gautier de la Verdure lép be, fiatal, szép férfi s olajbarna arca szokatlan megnyerő. Ottó bemutatja egymásnak két barátját: »Megengeditek ! — De la Verdure ur, — Magnus Leo ur.« A francia könnyen meghajol s uj ismerősét, — szemöldökét kissé felvonva, — figyeli meg. Kevéssel utánna belép Stefi, — Ottó barátnője a balletből, — suhogó selyemben, nevetve, pirosra csipve a januári levegőtől. Asztalhoz ülnek. nácsnak, nem ugy mint a konversiós ügyben, mert eddig is már nagyszámi ajánlat érkezett a tanácsi iktatóba. — Lopás. Megirtuk annak idején, hogy Solcz Jánosné a Berger Hermann-féle üzletből saját vallomása szerint esztelen ségből egy nagy kendőt elemelt. A kir. járásbíróság most 4 napi államkosztra ítélte az olcsó vásárlót. — Zárlat feloldás. Süttőn megszűnvén a sertészvtsz, az elrendelt zárlat feloldatott. — Állategészségügy. Az alispáni hi vatal közhírré teszi, hogy Bajna község ben a ragadós száj és körömfájás, Kirva községben a sertésvész megszűnt. Város és megye. — A kivándorlási törvény. A belügy minisztériumban a kivándorlási törvény életbe léptetéséhez szükséges előkészületek megtétettek. A terjedelmes kötetre menő végre hajtási uta itás elkészült s az utasítás tervezetének néhány módosítása van csak még hátra, ami nem vesz hosszabb időt igénybe. A végrehaj • tási utasitást még november végén kinyomtatják s a kivándorlási törvény életbeléptetése előreláthatólag december első napjaiban megtörténik. — Önálló puszták félpótadó kedvezménye. A közigazgatási bíróság sok községet érdeklő elvi jelentőségű határozatot hozott az önálló puszták falpótadó kedvezménye tárgyában. Eszerint az önálló pnszta után a félpótadó kedvezmény figyelmen kivül hagyásával a szedett községi pótadó visszatérítésére szükséges pótadot az 1886. XII. t. cikk 130 szakasza második bekezdésében felsorolt, az általános közigazgatási költségek általános alapjául szolgáló egyenes adónemek arányában kell követni. Minden az általa: nos szabálytól eltérő, külön jogkedvez! mény érvényesülésének feltétele az lévén, ! hogy a kedvezmény igénybe is vétessék, Láz önálló pusztáknak az 1886. évi XII. t. cikk 130, szakaszában a község minden tagját egyenlően érdeklő közigazgatási költségek fedezése szempontjából biztosított félpótadókedvezmény, ha ez a költségvetésnél figyelmen kivül marad s emiatt az érdekelt fél kellő idő alatt sikeresen nem szólalt fel, sem jogorvoslattal nem él, a költségvetés évére kiterjedően hatályát veszti. A félpótadó-kedvezmény igénybevételével egyenlő jogi elbírálás alá esik, midőn az érdekelt fél a vitás önálló pusztai jelleg megállapítása iránt az eljárást szabályszerűen megindítja. Önálló puszta után visszatérítendő pótadó fedezésére az 1886. évi XXII. t. cikk 130 szakasza második bekezdésében felsorolt adónemek arányában kivetendő községi pótadóhoz az idézett törvényszakaszban emiitett adó arányában az illető pusztának is hozzá kell járulni— A hivatalos eskü le-, vagy le nem tételétől nem függ a Btk. 461. § a szerinti közhivatalnoki minőség. Ezt mondotta ki a Kúria 1903. évi 8209. számú határozatával. Indokai: »Annak hivatalos megállapítása, hogy vádlott, mint főszolgabírói írnok a hivatali esküt letette e, már azért is szükségtelen, mert nem szenved kétséget, hogy a törvényszerűen kinevezett és annak megfelőlen hivatalos teendők teljesítésére alkalmazott irnok a Btk. 461. § ában meghatározott közhivatalnok s mert ebből folyóan a bizonyító eljárás részben való kiegészítésének mellőzése a törvénynek a -védelem szempontjából lényeges rendelkezését vagy elvét nem sérti, s igy a BP. 384. §-ának 9. pontjában megjelölt alaki semmiségi ok fenn nem forog. Mindezeknél fogva a panaszok, mint alaptalanok, a BP. 437. §-a 4. bekezdése értelmében elutasitandók voltak, с Különfélék. — A biblia jelenleg egy angol lap szerint 150 millió példányban van elterjedve, ebből az angol biblia társaság, mely 1804-ben alakult, 82 milliót adott ki, az amerikai 1817 óta 25 milliót s a német társaságok milliót, a fennmaradt rész más angol, francia hollandi társulatokra esik. Nincs azonban ide számítva az angol keresztény tanok terjesztésére alakult társaság kiadása, mely évenként 250,000 példányra megy s a vallásos értekezések társasága, melynek kiadása évenkint 74,000. Az amulett. Paul Bonsson. Külön szoba. — A gázkályha hajlott rézlapja meleg, sárgás vörös fényt sugároz. Halkitott hangok nesze a szomszéd termekből. Ottó türelmetlenül sétál fel és alá, miközben Leo kényelmes helyzetben ül egy szofán. >Na. Ez is egy örökkévalóság male »Ugyan, Ottó, az operának még nincs vége és Steffi az utolsó jelenetben még táncol.* »De la Verdure már itt lehetne.< >Hja, — a te franciád !< »Te, — az aranyos gyerek, a te Ízlésednek is megfelel. — Társadalmi genie. Különben óriás a szerencséje az asszonyoknál.« »Mar egyeseknél . . .< »Edeskem, én csak azt mondom neked . . . Különben, hisz ( ez úgyis mindegy. Mindenesetre végtelen kedves fiu.' £ Leo egykedvűen mosolyog s rágondol pici, édes feleségére ; szegényke ma egy kissé haragudott is, hogy »mar megint« házon kivül tölti az éjt. Olyan vágyakozás féle fogja el utánna. Ottó vastag aranygyűrűt huz le ujjáról és játszik vele. A gyűrű végig gurul a plüsehteppichen Leo lábához, ki felveszi. A köve kék jáspis sajátságos, bevésett vonalakkal. »Ezt a gyiirüt«, — magyarázza Ottó, — »keleten vettem magamnak. Furcsa, régi jószág, — az a nevezetessége, hogy titkos varázserővel bir.« »Amulett talán. — Nézd, két év előtt hoztam Kairóból ilyesfélét a feleségemnek. Aquamarínba faragott oroszlánfő, — a köve gyönyörű kékeszöld, — rajta pedig egy rózsaszín gyöngy lóg. Ezt hordta az asszonyka aranyláncon a nyakán. « »Kivancsi vagyok rá!" »Most jön a mese szomorúbb része. — Még két hét előtt is megvolt az apróság. Egy szép este, — a szabónéjától jött a feleségem s elveszítette, — elveszítette nyomtalanul, Kis hirdetés, jutaimi ígéretek: minden hasztalan. S hozzá babonás az asszony és azt hiszi, hogy elveszett a szerencséje is az amulettel. „Nem került meg ?« »Nem. — Vigaszkép más csillogó jószágot akasztottam Annus nyakára«. Leónak, — bevallatlanul ugyan, — nagyon tetszik a francia. Stefi, — kinek arcocskái már nem a széltől pirosak, — Ottót mandolával dobálja. A francia pedig kifogyhatatlan a sziporkázó szójátékban, történetkékben. Az animó percről-percre nő. Ottó felnyitja a zongorát és lelkesedve verklizi végig a jelen Iegközhasználatubb nótáit, mihez Stefi vékony hanggal és öngyártott, de sohasem megfelelő szöveggel énekel. Leo a nevetésben majd, hogy nem beteg, miközben a párizsi folyton uj, — ujabb viccel tartja. A szomszéd szobákból, jobbról és balról, hangos szó, nevetés, kacaj hangzik át. Stefi és Ottó oda húzzák a franciát a zongorához, ki engedve az erőszaknak s általános gyönyörűségre elénekel pár nótát, — végül Beranger : »Vadászdalát.« Du cerf pret á forcer Г enceinte Chasseur, tu íais le fanfaron, Tonton, tonton, tontaine, tonton, Aupres de ta feume sans crainte S e glisse un chasseur franc luron Tonton, tontaine, tonton. Tetszik a dal. A szomszédszobák vendégei hallgatnak. Stefi fénylő, tágranyilt szemmel figyel, bár nem ért egy szót se franciául. Chasseur, tu rapportes la béte Et de ton cor j' entends le son Tonton, tonton, tontaine, tonton U amant quitte alors sa conquette Et le cerf rentre a la maison. Tonton, tontaine, tonton. Taps, éljen és pohárcsengés. — Stefitől s Ottó engedelmével köszönet csókot kap de la Verdura s a csók —hogy, hogy nem — hosszas, meleg. Leo kigombolta fehér mellényét és szárítgatja a zsebkendőjével kipirult homlokát. A vadászdal refrainjét dúdolja magában s az egyik pohár Pommeryt a másik után hajtja le. — Stefi és Ottó gyengéden gorombáskodnak egymással s felesznek együtt egy fürt Malaga-szőlőt. A kávéhoz Cognac mouss их kerül az asztalra, — jéghideg, játszintszinű folyadék piciny lapos csészékben. — A levegő fojtó, nehéz; — Stefi divatos parfümje s a cigarett-illat küzdenek az elsőségért. — Már késő van nagyon. Ottó ismét a zongorához üli s lehetőleg érzelmesen Offenbach »Barcarole«ját játssza, azután hirtelen, — egész összefüggéstelenül, — át-átcsap az »Orpheus« cancánjába. De la Verdure és Stefi az asztalt a tálhoz tolják s táncolni kezdenek. Leo előretartott kézzel védi magát a fenyegetően a levegőben motozó lábak ellen. Ottó félig hátrafordulva mindig erősebb, gyorsabb tempóval játszik. A vadság bizonyos íaja szállja meg őket. Egyeszerre megáll a francia, — megfordul a saját tengelye körül s végigvágódik a padlón. Stefi felsikolt; Leo az üres vizkorsóhoz kap s rohan ve ! e
