Esztergom és Vidéke, 1903

1903-11-05 / 89.szám

A „VAKMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁÉNAK ÉS AZ „ESZTEEGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLETINEK HIVATALOS LAPJA. Jegjeleijik Vasárnap és csütörtökön. ^LŐFIZETÉSI ÁRAK Ege** évr — — — — 12 kor. — fiiFé!. évre — — — - — 6 kor. — fii. Negyed évre — — — — 3 kor. — fii. Egyen •saut ára; 14 fii. Felelős szerkesztő: Dr. PROKOPP GYULA. Laptuíajdonos kiadók : Dr. PROKOPP GYULA és BRENNER FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hovaakéziratok, előfizetések, nyütterek és Hirdetések küldendők) Kossuth bajos (azelőtt Buda) utca 485. szám. -§H Kéziratot nem adunk vissza. Budapest vidéke Esztergomig. Budapest, ckt. (Dr. K. L.) A főváros környékének legszebb része a Budától Esztergomig elhúzódó pompás hegyvidék, mely azonban a fejletlen közlekedés miatt még mindig elhagyatott. A Pesttől Zebegényig húzódó nyaralóvidék már meglehetősen föllendült. A homokra épült apró nyaralói Palotától Vácig sűrű szomszédságban sorakoznak egymás mellé, kicsiny telken, hegyi tájkép, erdei levegő s dunai fürdő nélkül; de mégis nyájas megelégedésben s vidám elevenségben. Vácztól Zebegényig kevesebb a tömeges apró építkezés, de annál tanulságosabb a nyaralók mozgalmassága. Verőce a bal part uri nyaralóhelye, a hol már választékos ízléssel építenek s a hol a dunai és hegyi panoráma szépségei egyesülnek. Nagymaros foglalja le a budapesti legnagyobb bérházak jutányos lakóit, akik néhány hónapig szivesen üdülnek a dísztelen, de tiszta svábházakban ; szeptember elején azután ugy eltűnnek, mint Rákóczy emlékezete. A polgári egyesület Rákóczy-ünnepén felolvasta dr. Helc Antal. Rákóczy az 1708. évben nagy szabású tervvel loglalkozott. Idegenbe, még pedig Morvába, Sziléziába esetleg Csehországba akarta a háborút átvinni, s e tartományok lakóit, melyeket a császár kemény kormányzata szintén elkeserített, fegyverre szóllitani. De csak a következő télre tervezte a hadjáratot, s az időt addig serege újjászervezésének szentelte. Eger alatt ütötte fel táborát s ott akart maradni, mig a sziléziai vállalatba nem foghat. Minthogy azonban kevese-1 ket avatott titkába, a többi hadtestek' főtisztei zokon vették, hogy a fejedelem \ az ellenségtől távol vesztegel. Pedig j nem tétlenül tölte az időt, hanem szer- j vezte haderejét, s csakhamar, főleg gya- j logsága, >soha ily szép és fegyelmezett i nem volt.t De a panaszoknak, hogy lővéstávolságon kivül marad, a fejedelem végre nem birt ellentáilni, s lassú menetben a Vág vidékére vezette hadát, ekkor is azzal az elhatározással, hogy csatába nem ereszkedik, hanem a sziléziai vállalathoz tartja meg erejét. Már el is az első hűvös őszi napon a nyüzsgő nyári legyek. Zebegényt még mindig élénk nyári élet pezsegted s a nyaralás végső állomás helye, a kies Kovácspatak szintén jóhangzásu a fővárosi nyári szótárban. Annál kevésbé ismeretes azonban Visegrádon kivül, a fölséges jobbparti dunavidék, melyet össze sem lehet hasonlítani a balparttal. A buda-esztergomi partvidéknek még mindig nincsen forgalmas közlekedése. Nyári hajója a távolabbi állomásokra hosszadalmas és lassú, de amint megszűnik, vége van az egyetlen közvetlen összeköttetésnek is. A remek jobbpart a nyári hónapokon kivül a balparti vasúti állomásokról kap némi közvetítést, a szigorú téli hónapokban azonban teljesen magába zárkózik s elszigeteltségében nem is érzi a főváros közelségét. Ez az oka, hogy Visegrádon kivül a jobb part alig fejlődik. Mert nem a nyaralók gyorsan váltakozó tömegei virágoztatnak és értékesítenek valamely vidéket, hanem az állandó telepitvényesek, a fővárosi nyaraló építők, a kiket nem ideiglenes érdek csatol oda, a hová fészkészitette a latin és német kiáltványokat, melyekben Szilézia népét fegyverre szólítja. Mihelyt azonban tábornokai közt volt, ezek arra igyekeztek őt venni, hogy az egész háború folyamán német kézen levő Trencsént támadja meg, melynek őrsége hir szerint a véginséggel küzdött. A fejedelem eleinte ellenkezett; »de — irja — mintha valami végzetszerű átok szállta volna meg az elméket« a július 30-án Brezóban tartott hadi tanácsban Vay Ádámon kivül összes tábornokai a támadást sürgették. Rákóczy engedett, de mire Trencsén alá ért, azt a németek már ellátták eleséggel, Heister Sigbert császári fővezér pedig a vár fölmentésére sietett. A kuruc sereg, mintegy 15—16,000 ember augusztus 3-án jól választott állásokban készen várta Heistert, kit ez annyira meglepett, hogy nem mert támadni, hanem Trenesén erődítményei közé készült visszahúzódni. De Pálffy János horvátországi bán állítólag Ocskay László utján értesült, hogy a kuruc hadállásnak leggyöngébb pontja a jobb szárny, mely roszszul fegyelmezett és fölszerelt mezei katonaságból áll gróf Pekry Lőrinc vezetése alatt. Próbaképen megtámadta tehát, s noha az első pillanatban nem boldogult, utóbb a rosszul vezetett kurucokat csakugyan zavarba hozta. ket raktak. A jobb parton pedig alig épül valami a közlekedés kőkorszaka miatt. Annál örvendetesebb az a derék vállalkozás, mely a fővárosi nyaraló vidék jobb partján, Pest megye végén s Esztergommegye határán hivatva van a budapestiek figyelmét magára vonni. 1 Ez a derék vállalkozás Riegler József Ede, Budapest egyik elsőrangú nagykereskedőjének és gyárosának tervezése : Visegrád végén, Esztergommegye határán, a Gizella telep mellett, nagyszabású nyaralóhely létesítése. i A Gizella telep már régóta készen van. Virágzó gyár, pompás kertészet és festői fekvésű villa helyezkedik el rajta, mely a gazdasági épületekkel valóban értékes telep. Itt készülnek a Rigler-féle országos forgalmú rajzoló eszközök, itt talál sok visegrádi és dömösi munkás rendes foglalkozást. A telep irtásos erdőrészre épült. Mellette három mérsékelt domborodásu halom emelkedik, melyet fiatal erdők kerítenek. A halmok középső részén épült az idei nyár derekán az a nevezetes épület, melynek jelentősége Esztergommegyére is kiterjed. Harminc vendégszobára berendezett nagy szálló ez, melynek földszintes és emeleti helyiségei a fölséges Duna völgyre nyílnak. Tágas és világos helyiségek sorakoznak egymás mellé, melyek fővárosi kényelmet ígérnek az erdők vidékén, a kies Dnna partján. A pompás erdei vendéglő már felépült, tető alá is került s akik a Duna balpartján utaznak vasúton Budapestre, azok már gyönyörködhetnek benne. A jövő tavasz már fölavatja a remek vidékü nyaralóvendéglőt, mely kétségkívül az előkelő fővárosi közönséget fogja vonzani és lebilincselni. Az uj erdei otthon nem olyan elszigetelt, mint a Kovácspatak s épen azért több kilométernyit terjeszkedhetik Pest és Esztergom vármegye erdős dunaparti vidékén, mert fejlődését nem gátolja semmi. A tervező tulajdonos nagy befektetéssel indította meg a kezdeményezést, melynek már a megnyitás évében, folytatása következik. Ha az uj erdei nyaraló-otthon beválik, akkor rövid idő múlva a visegrádi és dömösi határban értékesíthető telkeken megkezdődhetik Rákóczy látván a bajt, Pandúr nevű hires lován a hátráló jobb szárny segítségére vágtatott ; de egy vízmosáson átugratva lova elbukott s nyakát szegte, maga alá temetvén a fejedelmet, úgy hogy csak nehezen bírták alóia kihúzni. Arca véres volt, mire a csapatok közt az a vakhir terjedt el, hogy megsebesült, mások azt beszélték, hogy elesett, vagy az ellenség kezébe jutott. Ebből csakhamar általános rémület és futás támadt, melyet Rákóczy hasztalan igyekezett feltartóztatni. A vereség súlyos, döntő volt. »Gyalázatosabb, nyomorultabb s következményeiben gyászosabb csatavesztés ennél soha sem volt с kesereg Rákóczy emlékirataiban. Bercsényi attól félt, hogy »országos rémülés* lesz a kudarcból. Az is lett. Képtelen hirek keltek szárnyra, s mindenfelé szétvitték a rémületet. Beszélték, hogy az egész kuruc had megsemmisült, hogy Bercsényi súlyos sebet kapott, s vége van mindennek. Igazi ijedelem ragadta meg a lelkeket. Nemcsak azok az ezreredek, melyek a csatában részt vettek, hanem a többiek is szétfutottak. Az általános zűrzavarban megkezdődött az árulás. Ocskay László német kézbe játszotta ezredét ; ugyanezt akarta tenni 2000 emberével Bezerédy Imre, ki a nóta szerint addig német hússal etette kardját, s maga 72 német tisztet ölt meg vitézi harcban. Immár Ő is labanc akart lenni, de rajta vesztett, mert Eszterházy Antal elfogta áruló tiszttársaival együtt. Négy társával haditörvényszék elé állíttatott, mely halálra itélte valamennyit. De csak Bezerédy és Bottka Ádám kerültek vérpadra, háromnak Rákóczy megkegyelmezett. A szét nem futott katonaság kivetköződött minden fegyelemből, panaszkodott és szidta vezéreit. A tömegeket meg sz ónodi gyűlés által megszavazott adó keserítette el, mert — mint a fejedelem mondotta — »még csak bükkfalevelet is nem Örömest ád a magyar parasztember, nem hogy pénzt adna morgás nélkül.< Szóval a trencséni csata utáni hónapokban végleg elgyöngült a mozgalom, s a nemzeti ellentállás rohamos hanyatlásnak indult. Megható és jellemző Rákóczy nak ezen csata vesztése után, Károlyihoz Erdélybe, Kis-Tapolcsánról augusztus 5-én irt levele, mely érdekes bepillantást enged nemcsak akkori fájdalmas érzelmei, hanem álcaiában tiszta hazafiúi lelkülete bensejébe is : » Nincs kétségem /benne — irja, — hogy sokan sebbe esésemet avagy halálomat is hirdették, az mely noha, megvallom, kedvesebben esett volna ily Iz „Esztergom és fiié" tárcája.