Esztergom és Vidéke, 1903

1903-09-13 / 74.szám

elsősorban egy zászló, a mely körül csoportosulnak mindazok, a kik a pusztító népbetegség ellenni küzdelemben résztvenni hivatást éreznek. Az ezen kapocs által körülvett testület szolgál az országban serkentő például, a fejlődési ut mintájául, a humanisztikus tevékenység iskolájául, sőt ma már azt is mondhatjuk, hogy szolgál a tüdővész gyógyításában az orvosi képzés egyik tényezőjéül; az orvosnövendékek, sőt az orvosi gyakorlat szakféríiainak egy jelentékeny száma látogatja meg évenkint az intézetet, nem csupán szemlélet vágyából, hanem az eljárások és intézeti élettel való megismerkedés céjából is. Egyesületi föladatainkhoz tartozó, ismeretterjesztő munkálkodásunknak és ezzel kapcsolatosan a sanatorium áldásos hatása mind tágabb körbeni fölismerésének lehet köszönni azt is, hogy hazánk mind szélesebb köreiben indult meg a mienkkel hasonirányu mozgalom; az alföldi sanatorium-egyesület, a hódmezővásárhelyi, a vasmegyei egyesület megalakultak, az ország több más helyein meg vannak erre téve az előkészületek, bátorító jeléül annak, hogy sikerült elérnünk a közvélemény tevékeny érdeklődésének fölkeltését s ezzel a küzdőtársak számának gyarapodását. Az egyesületnek 1902. évről kiosztott jelentéséből meg fogják ismerni a tisztelt közgyűlés tagjai egyesületi tevékenységünk számos más részleteit is. Ebből a jelentésből azt a nagy horderejű eseményt is meg fogja ismerni a tisztelt közgyűlés, hogy az egyesületnek ama kérelme, (a mely már előbb О császári és apostoli királyi Felsége, egyesületünk legkegyelmesebb védnökének helyeslését megnyerni szerencsés volt), miszerint egy nagyobb szabású nyereménykölcsön engedélyezése által egyesületünk azon pénzeszközök birtokába jusson, a melyek további haladásunkhoz szükségesek, hogy eme kérelem teljesefogva az a szerencsétlen épület néhány év múlva ledőléssel nem fenyegetett s igy újjáépítésének szüksége be nem következett volna, akkor a város pénztárában maradt volna gondolom 90000 forint. Vagy mondjuk csak 40—50000 frt. Ugyan, ebből a pénzből már nem lehetett volna valami olyan létesítményt kezdeni, a mely a most fejtegetett irány eéljához vetet ? S még tudnék a város közelmúlt történetéből adatokat felhozni, amelyek igazolnák, hogy a város iránt érzett szeretetnek nem csupán hangoztatásával, hogy mindenféle melléktekintet félretételével, a nagy és a személyi politika álhatatos mellőzésével még mennyi pénzt lehetett volna megtakarítani ott, ahol a város fejlesztéséről volt szó. De miért izgassam a kedélyeket ? Azok az idők — adja az ég, hogy igazam legyen — már múlóban vannak s mintha némi pirkadás jelét látnám az esztergomi égen, a mire, hogy mielőbb bekövetkezzék a nap kelte, nálamnál őszintébben senki sem kívánja: Van azután ennek a Schlossbergnek még egy különlegessége, amely tudtommal, sehol másutt nincs meg és ez az erdei madarak, de legfőképpen a pintyőkék szelídsége. Csak néhány hamar eltanulható ismerős füttyszó és egy ki« kenyérbél kell hozzá s a kis vadoncok oly kezesek lesznek, hogy csemegéjüket déséhez közeledünk, a nemzet javát előmozdító törekvéseket mindig lelkes készséggel támogató bölcs kormányunk az erre vonatkozó törvényjavaslatot megállapította és О Felsége legmagasabb megegyezését megnyerte arra, hogy ezen törvényjavaslat az országgyűlés elé terjesztessék. Igen szükséges volna, hogy annak törvénnyé válása minél előbb létre jöjjön. Hazánk tüdővész elleni küzdelmének ismertetése csonka volna, ha nem említeném meg az egyesületek hatáskörén kivül eső, de a közös célra irányuló hazai intézkedéseket is. Ezek egyik sora tudományos téren mozog. A Budapesti Kir. Orvos-egyesületben külön bizottság alakult, a mely a tüdővész gyógyításával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. A budapesti TudományEgyetem orvostanári kara egy pályadijat tűzött ki, a mely minden ötödik évben annak a magyar orvosi búvárnak lesz odaítélendő, a ki a tüdővész gyógyítását valamely értékes fölfedezéssel előbbre viszi. Az intézkedések másik része a tüdővészes betegek gyógyintézeteivel áll kapcsolatban. A nagyméltóságú kormány törvényjavaslatot nyújtott be, a mely Budapesten egy külön tüdővész-kórház fölállítását célozza. A közoktatási minisztérium egy általam két év előtt tett jelentés folytán, az ez évi költségvetésbe 100.000 koronát állított be egy az egyetem kapcsolatában fölállítandó tüdővész-barak számára, a mely az orvostanhallgatás ezen szakmában való kiképzésére és gyógyítási vizsgálatoknak lesz szentelve. Budapest székes-főváros törvényhatósága szintén foglalkozik Müller Kálmán főrendiházi tag és kórházi igazgató ur egy beadványával, a mely arra van irányítva, hogy a fővárosi közkórházakban a tüdővészes betegek különválasztassanak a más betegektől. íme, tisztelt közgyűlés, az adatok gazdag sorozata, a mely tanúsítja, hogy hazánkban a tüdővész elleni nem csak a kézből, de az ajkak közül is elveszik. Grác környékén mindenütt, fde egyebütt is a nyugaton a madarak í az embertől nem tartanak s a nekik szórt eledelt közvetlen közelből szedegetik föl. Ennek a magyarázatát az iskolák adják meg, amelyekben a fiatal nemzedéket, erre mindenfelé az állatok szeretetére s különösen a hasznos és j éneklő madarak kíméletére oktatják. ! Ugyanígy járnak el a fa és egyéb ültetvényekre vonatkozólag is; ugy, hogy a nálunk mindennapos állatkínzásra, fakitördelésre, padok, korlátok, táblák stb. rongáiására alig van eset. De már a németnek a természete sem igen hajlandó a duhajkodás és virtuskodásra; annál kevésbé van meg benne az a rombolási ösztön, amely ami vérünket s a melyet a távol kelet végnélkül! pusztáin megszokott kalandozásainkból hoztunk magunkkal. Pedig hoztunk mi onnét a nyeregben sok olyan nemes tulajdonságot, amelyekkel a némettel szemben nem maradunk szégyenben. A rosszakat bátran otthagyhattuk volna a Timur Lenkék Dzsengisz Khánok s egyéb vad főlségek népének a házihasználatára. De hát akkor talán nagyon tökéletesek lettünk volna! B. Szabó Mihály. védekezés terén élénk tevékenység indult meg és hogy egyesületünk ezen tevékenység létrehozásában és élesztésében jelentékeny részt vett ki magának s jogosult remenynyel nézhetünk lehet azon feladatok teljesülése elé is, a melyek még egyesületünk előtt állanak. Követve a más országokban is szükségeseknek bizonyult intézkedéseket, oda kell hatnunk, hogy szaporodjanak az országban a sanatorium-egyesüietek és általuk a népsanatoriumok, hogy az üdülésbe eljutott betegek további megfigyelés alatt tartathassanak. Kíméletes foglalkozásban, családjaikra is kiterjedő segélyezésben is részesittethessenek, a hol ennek szüksége fönn forog, hogy kezet fogva más egyesületekkel, keletkezzenek olyan gazdászattal összekötött nyaralótelepek, mint a párisi > Colonies agricoles«-ok. Ezek a feladatok kétségen kivül nagyok és megoldásuk sok és nagy nehézségek leküzdése nélkül nem érhető el. De visszatekinthetünk eddigi sikereinkre, a melyek szintén csak nehéz, kitartó küzdelmek árán voltak elérhetők, rátekinthetünk a tüdővész elleni hadjárat terén minket megelőzött más nemzeteknek nem kevésbbé nagy küzdelmeire és nem lehet elfordítani tekintetünket népünknek, hazánknak roppant égető szükségéről. Egyesületünk közlönye a > Tuberkulózis* lap mindegyik száma hozza országunk tüdő vészstatisztikáját. Sajgó érzéssel látjuk az ezévi lapszámokban följegyezve, hogy a belügyminisztérium hivatalos kimutatása szerint 1901-ik évben a magyar birodalomban tüdővészben meghalt 70.791 ember 1903 január havában Magyarországban 6193, februárban 6158, márciusban 7557 ember. Egy hónapban 7557 ! Márciusnak minden egyes napjára 244 tüdővészes beteg halála esik! Mit szóljon hozzá az emberszeretet, mit szóljon hozzá a józan nemzetgazdasági számítás, mit szórjon hozzá a magyar állam hatalmi állásának érdeke ? Ki nem érzi át az események folyásából, hogy mi magyarok talán inkább, mint más nemzetek, mindenek fölött saját erőnkre vagyunk utalva, pedig a nemzet erejének első alapját a lakosok száma és egészsége képezi. Ezt az igazságot hirdette egykor az angol parlamentben Gladston. Ezt mondotta el képviselőházunkban Széli Kálmán miniszterelnök ur s azért azt a népbetegséget, a mely népesedésünknek legkártékonyabb ellenségét képezi, a tüdővészt le kell küzdeni minden erővel. Egyesületünk igazgatósága már kijelölt egy bizottságot azon föladatra, hogy tervet ( készítsen egy központi közegre, a mely az ország külömböző részein fejlődő sanatoriumi mozgalmak összekötő központja legyen. Éppen az utolsó időben alakult meg Franciaországban is ilynemű tágabbkörü központ, „federation des oeuvres antituberculeid" cim alatt, a mely a mult 1902. év március 16-án tartotta első közgyűlését. Az ülésen Loubet, a francia társaság elnöke elnökölt és nyitotta meg egy beszéddel, a melyet e szavakkal fejezett be : »Önök bírják Franciaország értelmiségi osztályának támogatását, bírják összehatását az érző sziveknek, rendelkeznek önök a francia nők közrehatása fölött, rendelkeznek önök magasztos föladatuk számára a francia államhatalom fölött, vous reussirez dans vos efforts !« Ezek a szavak nálunk is alkalmazhatók. Ugyanilyen magasztos föladatot tűzött maga elé egyesületünk, ugyanezen minden oldalú támogatással találkoztunk eddig és találkozni fogunk kétségtelenül ezután is és bízzunk nemzetünk szellemében és a Gondviselésben! Igyekezetünk, munkálkodásunk sikerre vezetendi nagy ügyünket. Színház. Esztergom, I903. szept. 12. Szerdán este ünnepi előadás volt színkörünkben. A »Gésákc Mimózájában búcsúzott el Galambos Mariska városunk szülötte szülővárosa közönségétől s egyúttal a magyar hazától, mert egyik berlini színházhoz szerződött, hova már el is utazott. Akik tavaly látták abban a szerepben, jólesőleg konstatálhatták a haladást, amelyet a fiatal művésznő nem is egy év alatt tanúsított, akik pedig távol maradtak az előadástól sajnálhatják, hogy megfosztották magukat attól a műélvezettől, melyet ez a zengzetes szavú művésznőnk nyújtott. Édesen, behizelgően zengte el Mimóza lülbemászó áriáit, melyek csengése elragadta a hallgató közönséget és orkánszerü tapsokkal és számtalan kihívással adózott művészetének. Mellette Matkovits Antonia, Roily-Polly szerepében alig tudott érvényesülni, hangja nem keltett hatást, gyakorlatlan mozdulatai és mesterkélt mimikája erős ellentétben volt Galambos üde természetességével és megkap'ó közvetlenségével. Egy két sikerültebb énekszámát megtapsolták s mindketten egyegy szép virágcsokrot is kaptak. A különben jól sikerült előadás összhatását emelték Heliai Vuncsi szerepében és Bérezi Immáry márki szerepében, kiknek mókái állandó derültséget okoztak. Jól énekelte Kiss Pista Ferfaix Reginaldot és az utolsó felvonásbeli kettőse Galambossal igen sikerült volt. A gésák fessek, kellemesek és kedvesek voltak. Csütörtökön Gorky Maxim nevezetes darabja Az éjjeli menedékhely került szinre. Akiknek tetszenek ezen sötét realizmussal megalkotott darabok, jól gyönyörködhettek ez estén, annyival is inkább, mert az összes szereplők jól fogták fel szerepeiket s átérezték annak alapeszméit. Kiválóképen kell mégis megemlékeznünk LSrinczy Erzsikéről, ki Vasalissa-t és Szerdahelyiről, ki Vaskja Pépeit adta, gondos alakítást produkálva. Rajz Ödön az iszákos züllött szinész szerepében valósággal excellált, mimikája és maszkja igen sikerült, s megragadó hűséggel tárta elénk az intelligensebb züllött alakot. A vendégként fellépett Kis Árpád is, ki a lebujokba sülyedt bárót adta, jobbnak mutatkozott, mint tavaly, a mostani játékával elismerést érdemel. Széchy Emma Natacsa szerepében mint általában igen kedves jelenség volt, a lágy lelkületű szerelmes leányt igen hiven jelenítette meg vonzó egyszerűséggel és hűséggel; végül figyelemreméltó alak volt még Ignát az Ivanovits Mihály korcsmáros szerepében, ki a zsugori szállótulajdonost szigorú élethűséggel állította elénk. A darab teljes sikert ért el a szépszámú közönség előtt, mely a nyomasztó hatás alól szabadulni alig tudott. Péntek este a >Zsába« ment másodszor gyér publikum előtt s valószínűleg eme körülménynek tudható be, hogy