Esztergom és Vidéke, 1903

1903-09-06 / 72.szám

ч ották helyüket és emelték az előadá: SÍK erét. A telt padsorok tapssal, ujrázásokkal kihívásokkal és éljenekkel jutalmaztál a színészek művészi előadását. Csütörtökön újra a Drótos tót kerül si:inre hasonló dicséretes eredménynyelj, d< kevesebb számú közönség előtt. Ez elő adáson azonban igen érezhető volt : zenekar hiánya, meg az énekes erői kissé fogyatékossága s igy egyes zene tészék kellőleg nem ervényesüihettek R*jz Irénkét kecsesen lejtett tót táncáért •egy szép csokorral jutalmazták meg. Pénteken Niobe ment másodszor ke -vés érdeklődés mellett s úgy latszik miszerint az üres széksoroknak hatász -volt az, hogy a színészek kedvetlenü játszottak s nem aspiráltak a há: tetszésére. Egyedül Sticky állotta meg he yét Hetty szerepében, továbbá dicsé­re ítél kell említenünk Rajz Irénkét, к New York táncával gyönyörködtette £ közönséget. Ma este a Zsába című, a fővárosbar у -»ios sikereket ért operett került színre Jövő héten fog vendég gyanánt feilépn Matkovits Antónia énekesnő és pedig kedden Bob herezeg címszerepében s/erdán pedig a Gésák-ban, melyber R ..Uy-Polly-t jatsza ; az elsőadasokra kü­lön felhívjuk szinpartoló közönségünk ft- veimét. A. T. JJTW ТТЛТ fc^^ -UE^Lj —Í^^ZM — — A hercegprímás elutazása. A her cegprimás hoszabb időre tervezett itl tartózkodását tegnap hirteleniben meg­szakította, s a déli gyorsvonattal a Pár­kany-nánai állomásról dr. Andor György kíséretében Bupapestre utazott. О Emi­nentiája hétfőn a László főherceg emlé­kére gyászmisét tart a koronázó templom­ban, s a fővárosban marad addig, mig az udvar ott lesz. — Modoriak a hercegprímásnál. Az emuit napokban fogadta О Eminenciája a modoriak küldöttségét palotájában, kik eljöttek megköszönni a herceg azon jó­tékonyságát, hogy 24000 korona költ­séggel uj iskolát építtetett. — Gymnasiumunk első leány növen­déke. Az első leány növendéke gymnási­umanknak a folyó iskolai évben van. Ugyanis Gergely József muzslai kir. járáebiró bejelentette Bella nevű leány­káját, ki mint magántanuló fogja az első -osztályt végezni, s az év végén magán­vizsgálatot tesz. — Megyénk a tiszabecsei Rákóczy ünnepélyen. A Szatmár, Ugocsa és Be­reg vármegyék általt Tiszabecsén szep­tember 20 án, az 1703 évi július 14-iki Rákóczy féle győzelmes ütközet kétszáz éves fordulójának megülése alkalmá­ból rendezendő ünnepélyen megyénket Kobek István, Frey Ferenc és Szaczelláry György országgyűlési képviselők fogják képviselni, kik a képviseletre felkérettek. — Halálozás. Vettük az alábbi gyász­jelentést: » Alulírottak mély fájdaiommal tu­datjuk a legjobb gyermek, testvér és cdes­anya özv. Piatz Mátyásné SZüí. Ölveczky Berta í. hó 4-én reggel 5 órakor élete 30 évében, hosszú szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt csendes elhunytat. A boldogultnak hült teteme folyó hó 5-én délután 4 órakor fog a Jókai-utca 241. sz. halottas házból a szentgyörgymezei sírkertben örök nyu­galomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldozat pedig folyó szeptember hó 7-én d. e. 9 órakor fog a belvárosi plé­bánia templomban a Mindenhatónak be­mutattatni. Esztergom, 1903. szeptember hó 4-én. Áldás és béke poraira ! özv. Ölveczky Józsefné édesanyja. Platz Fe­renc és Berta gyermekei. Plaz Ferenc nagybácsi. Ölveezky Pál, Anna, Etel, József testvérei. < — A párkányi önkéntes tűzoltó egye­sület jótékony célú táncmulatságára vet íük a következő meghívót. >A párkányi egy kijárata van, s a kijárat előtt már ott állnak Pataky s a négy jó barát. — Ah ! ön már itt van édes báró. Nőm is jön rögtön a többi vendégekkel. Lelkemre mondom nagyszerű játszma jlesz ... no az igaz, hogy nőm érti a j dolgot . . . azért mégis kíváncsi vagyok a kimenetelre, öten egy ellen . . . Ah, de bocsánat egy percre nőmet látom a vendégekkel közeledni, eléjökbe megyek, j — Mit fecseg ez össze vissza ? Miféle j játszmát emleget ez . . . hát ti hogy í jöttétek ide ? j Nem felelhettek, mert Patakyné egy jur társaságában már megjelent köztük, kezében tartva egy gyönyörű kis sakk­táblát. A meglepett »lovagok с nem tudták mit tegyenek. Oázkár báró csak hajlon­gott, de egy szót sem volt képes szólni. Patakyné gyönyörködve nézte zavarukat j egy ideig, mig végre a jelen volt urak­I hoz fordulva, minden szót hangsúlyozva, j ezeket monda : j — A baró ur azt beszélte egy társa­j ságban, miként tudja, hogy én igen jól !játszom sakkot; de azért б még is le­i győzne engem, ha játszanám vele. A j báró ur barátai szintén vele szavaztak. \ En tehát azt mondám, hogy játszom a i báróval, de hogy emez urakat is meg­I győzzem, hogy velem szemben egyikök ; sem nyerhetné meg a játszmát, mind j az Öttel fogok játszani; s hiszem a győz­;tes én leszek. j Mindenki feszült figyelemmel várta az j érdekesnek Ígérkező játszma kimenetelét. — Foglaljon helyet báró ur, s állítsa fel bábjait; enyém a fehér . . . Nem is tudtam, hogy önök szeretnek sakkozni, mert ez a játék csak komoly emberek­nek való, a kik gondolkodni szoktak. — De . . . de . . . én alig értek hozzá, s barátaim is ugy vannak vele. — Szót sem — monda halkan Pata­kyné — vagy átadom férjem haragjának. — Könyörgöm, nagysád, büntessen meg másként, csak ne sakkoztasson ! velem. I Patakyné rá sem hallgatott, csak to­j vább lolytatá: — Ah ! hisz ön felállítani sem tudja I. . . a parasztot tette a király mellé .. . s mily ügyetlenül adja a nyitást . . . Most meg mit húzott ? A királyné fede­zetlen maradt ... De az istenért, most meg a királyt huzza a bástyám elé . . . Menjen kérem, ön nagyon ügyetlen játszó. És ön akar engem legyőzni ? Édes báró, ahhoz ön még nagyon ügyetlen. Jöjön Tollasy úr, ön talán ügyesebb játszó. Oszkár báró izzadtságát törülve hom­lokáról, oda hagyta helyét. Cserjesy Muki dühösen súgta Oszkár bárónak : — Te, ha engem is el talál hívni, az egész városban elmondom, hogy felsül­tél .. . Borzasztó ezt az unalmas játékot nézni s hozzá azt a gúnyos tekintetet, a mit reánk lövel . . . No téged ugyan lefőzött. — Menjen ön is . . . Jöjjön Cserjesy, ön talán helyre üti az urak hibáit. Cserjesy csak annyit mondott Oszkár bárónak a meghívásra : — Megállj, ezt drágán fizeted meg — s helyet foglalt Patakynéval szemben. Patakyné igen jól játszott, a legjobb játszónak is tiz húzásra mattot adott. Hát még azoknak, a kik csak ugy húzo­gatták ide-oda a bábokat, hányszor ad­hatott volna mattot ? De nem akart. Meg akarta kínozni a járda taposó kompániát, s három óra hosszáig huzo gattatta velők ide-oda a bábokat, mig végre e szavakkal kelt fel: — Máskor ne dicsekedjenek önök olyannal, a miben nem érzik magukat önkéntes tűzoltó-egylet 1903. szeptember hó 13 án a nagyveudéglő kerthelyiségé­ben az őrtorony alapja javára dijteké­zéssel egybekötött zártkörű táncmulat­ságot rendez, melyre kivül címzett urat és becses családját tisztelettel meghívja a rendezőség. Belépti-dij: személyjegy I kor. 20 fiilér, családjegy 3 kor. Kez­dete d. u. 4 órakor. Felülfizetéseket kö­szönettel fogad s hirlapilag nyugtáz a parancsnoksága — Beiratások az iparostanociskolá­ba. A- Esztergora szab. kir. városi iparostanonciskolában az 1903—4. iskolai évben a beiratások szeptember hó 10 —n-én d. u. 6—8 óráig tartatnak meg. Hogy az iparos mester urak kívánalmait az iskolalátogatás idejének megállapítá­sánál az igazgatóság lehetőleg figyelembe vehesse, kívánatos, ha a tanulók meste­reikkel jönnek a beiratáshoz. Az igaz­gatóság. — Katonáink hazajövetele. Háziezre­dünk tartalékosai kedden, f. hó 8 án reggeli 6 óra 20 perckor jövő külön vo­nattal érke?nek meg az Esztergom állo­másra, mig a zászlóalj 9-én jön meg gyalogosan Tata tájékáról. A 76-ik gya­logezred pedig hétfőn este száll hajóra 'Dévénynél s kedden érkezik városunkba. — A megye tisztinyugdij válaszmánya f. hó 12-én d. e. IO órakor ülése tart. j — Elfojtott tüz. Szerdán d. u. Petrik I Ignác Kis-levai házában egy ól gyulladt ki, melyet a lakók kis gyermekei játék­ból gyújtottak fel. Szerencse, hogy a nagy szárazságban a tűz kiütése pillana­I tában haladt arra Gerendás János du­I navizes, ki vízkészletével a tüzet azonnal elojtotta. J — Véres boSSZU. Csütörtökön egy i iszonyú öldöklés híre járta be városun­kat, melynek szomorú valósága a követ­kező. Szálai Márton Kéméndi lakos vad lesre hivta meg Szálai Dávid és Patus József ugyanottani lakósokat, kik mi rosz­I szat sem sejtve, ki is mentek a vadá­szatra. Szálai Márton messze egymástól j állította fel kiszemelt áldozatait, s aztán j alkalmas pillanatban külön-külön lelőtte mindkettőjüket, majd testüket iszonyú! módon megcsonkította. Végezve velük, haza ment, bucsut vett fiától, s önmagát lőtte agyon. A titokzatos esetre fényt vet az a terjedelmes levél, melyet Szálai Márton hátrahagyott s amelyben el­mondja, hogy nemrég elhalt neje halálos ágyán vallotta meg, hog/ Szálai Dávid és Patus József az általuk teremtett te­hetetlen helyzetében őt meggyalázták. A férj e miatt esküdött bosszút, mit most végre is hajtott. Szálai Márton a dráma hőse derék és becsületes ember hírében állott. — Bányaszerencsétlenség. Vas Sán> dor annavölgyi bányamunkás jobb keze két csille közé szorult, Sanyiit csonttö­rést szenvedett. Amennyiben az utóbbi j időkben a bányaszerencsétlenségek, j gyakrabban fordultak elő, az eset meg­vizsgálására a bányakapitányság is ki­szállott a helyszínére. — Bolífeltörések. Péntekről szombat virradóra a város egyik legélénkebb ut­cáján, a Kossuth Lajos utcán ket üzletet nyitottak fel oly módon, mint néhány hétnek előtte a Deutsch Mór-féle üzle­tet, t. i. a vasredőnyöket felzárták. Az egyik Berger Hermann rőfös kereskedő üzlete, melyről annyit írhatunk, hogy szombaton reggel azt vették észre, hogy a rendesen lehúzott vasredőny felvan zárva s a pénztárban — melyet föltör­tek — volt 3 korona, majd a kirakat vasredőnyének kulcsa hiányzik. Bcrger előző napokon néhány száz korona pénzt olvasott a bolti asztalon mit a postával kül­dött el, miből következtetve ismerősnek, avagy oly egyénnek kellett a tettesnek lenni, ki az időben az üzletben megfor­dult. A másik üzlet, melyet ugyancsak álkulcscsal nyitottak fel, a Kardos-féle bazár, melyet pénteken este IO—11 óra közötti időben zártak fel. A betörőket egy oly körülmény hozta zavarba, s ug­rasztotta meg, amire nem számítottak, t Midőn ugyanis a vasredőnyt felzárták, az szerke?eténél togva magától szaladt fel nagy robajjal, mi a tetteseket megug­rasztotta, kik a szigetre menekültek. Ugylátszik valami szakértőkből álló szer­vezett bandának kell működnie. — Állategészségügy. Kirván és Ma­gyar-Szölgy énben a lépfene, — Nagyöl­veden a sertésorbánc, — Kuralon a sertés­vész, Kernenden pedig a járványos ser­tésorbánc megszűnt, s az elrendelt zár­lat feloldatott, mig Kőhidgyarmat köz­ségben a sertésorbánc, Párkányban pe­dig a szórványos sertésorbánc fellépett. = Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a Ferenc József keserűvíz valamennyi hasonló vizet, tartós has­hajtó hatása és említésre méltó kelle­mes izénél fogva, már kis adagban is tetemesen felülmúlja. Kérjünk határozot­tan Ferenc József keserűvizet. Kapható : Leitgeb János, Metz Sándor, Vörös József és Vilii József üzletében. Születés-napra. Tizenöt tavasznak szépséges virága j Jöttem üdvözölni születés napjára ! \ Nem hoztam kincseket, földi ékességet, \ Alázatos lelkem ünnepel ma téged l ! De mit is hozhatnék elődbe szépet, jót : j Kincset, eszményi, üdvöt, érdemedhez [méltót, j Az ég pazar keze eddig is bőséggel \ Elhalmozott kegye ezernyi jelével. I Eléggé dicsérni gyönge volna ajkam, \ Lelke szépségeit méltatni akarjam, ! Avagy meghódoljak nemes kellemének, \ Bűbájos arcáról zengedezzen ének ? Mint verte bilincsbe öntudatlan lelkem, j Szemének varázsa, hogy bűvölt meg en­{gem, Minden édes álmom ragyogó pompával Hogyan színezi ki sok csodás virággal 1 j Nincsen gondolatom sem alva sem ébren, \ Mit nem ő diszitne tündéri kezével. > ! Imádkozó leikent hozzá emelkedik, Ha földi érzések néha kedvét szegik. Oh, ha érintené kezével homlokom, Beh tudnék dalolni s mi zengne lantomon, \ A legszebb dalokat: gyöngyeimet, kérve, j Lábaihoz tenném, legméltóbb helyére! TAFFY, j A légyott. Irta: Bártfay Portell Róza. Az estély utáni napon Oszkár báró j legméltóbb barátja Cserjesy Muki, a kit j gúnynéven >hirharang«-nak neveztek, 1 mindenhol elmondá, hogy jó lesz Patakyék kertjük felé sétálni ugy hat óra tájban; persze többet nem mondott. Éppen egy ösmeróse után akart futni, I hogy annak is elmondja a »napiese­ményte, midőn Pataky karon fogta. — Jó hogy találom. Hol vannak Tollasy, Sárosy, Kenderesy urak ? — Miért, kérem. Parancsol velők va­lamit ? — Csak arra akartam kérni, hogy szí­veskedjenek ma ugy esti hat óra tájban hozzánk fáradni. — Oh igen szívesen . . . Vagy ugy, már elment. Mi a manót akar ez tő­lünk . . . Megvan! Megtudta Oszkár kalandját; tanúnak akar bennünket. Pom­pás ! Párbaj lesz élet halálra. Legalább lesz mit beszélnem egy-két hétig, mert már ugy is azt mondják Kürtyék, hogy semmi újságot sem tudok. Éljenek a légyott adók ! Éljen Oszkár . . . * * * Hat órát már rég elütötte, s Oszkár báró még mindig maga van a kerti lak­ban. Minden zajra figyel, hogy nem halle valamerről ruha suhogást. Végre zörejt hall; de a halk kicsiny léptek he­lyett erős férfi léptek közeledtek. Nem tudta mit tegyen. A kerti laknak csak

Next

/
Thumbnails
Contents