Esztergom és Vidéke, 1903

1903-08-13 / 65.szám

tették be szőlővel a kétágú hegy­alját.*) Mindezek a jelenségek egy nagy gazdasági válságnak lehetnek oko­zójává, ha a hatóság — helyes elő­relátással — nem gondoskodik az orvosság módjáról. Látjuk, hogy az ilykép vázolt gazdasági fejlődés, nem halad he­lyes irányban, földmives népünk ke­resi a megélhetés forrásait, ámde a helyett, hogy munkájának bérét látná, nyakába vesz oly tarisznyát, amely üres marad, s hova tovább egy oly csalódással lesz gazdagabb, amelynek hatását megkeserülheti •A társadalom egyébb osztálya is. Sajnos, hatóságunk és képvisele­tünk e részben csak máról holnapra éldegél, nincs ember aki felfogva a helyzetet, a jövendő alakulás kérdé­sét napirendre tűzné és megállapí­taná azt a keretet, a mely egyrészt a jövendő megélhetést, másrészt a város közönségének adóterhét, a kiadások csökkentését előmozdítaná. Aliquis. *) Mi a káptalannak az egyesekkel kötött bérleli ügyleteit is csak olyanoknak tartjuk, mint a városi legel* területek ügyében kötött adás vételi ügylete­ket. Mindkét esetben a jogos magánérdeket látjuk előtérbe kpni. A bérfizetés alapján kihozott örökárt pedig nem tartjuk egészen helyes kombinácsiónak. A szerk. Tiz év *) Folytatás (V.) Intézetünk jó hírnevét bizonyítja sz is, hogy 1894-ben a debreceni országos tanszerkiállitás bíráló bi­zottsága ezüst oklevéllel tisztelte meg, 1896-ban pedig az ezeréves országos kiállítás bizottsága kiállí­tási éremmel és oklevéllel tüntette ki képzőnket. Hogy intézetünk jó hírnévnek ör­vend, ezt bizonyítja a nagy látoga­tottság ; a növendékek édes hazánk minden vidékéről sietnek ide, hogy felvételt nyerjenek ; a legészakibb tájakról épen úgy jönnek, mint a déli részekről, a Dunántúlról csak úgy, mint a bérces Erdélyből. Képzőnk fennállása óta beiratkozott rendes növendék . . . .316 Magántanuló jelentkezett . .146 Összesen : 462 Ezek közül oklevelet nyert rendes növendék 233 Magántanuló 83 van területükön. Mivel tehát a köz­ségek nem állítanak óvóintézeteket, sok óvónő marad állás nélkül, vagyis, mint mondják, a diplomás óvónők­ben túlproductió állott be. Számord Ignác. (Vége köv.) Összesen: 316 A tíz év alatt képesített 316 óvónő közül, hozzávéve az ismeretlen he­lyen tartózkodókat is, csak 14 nem nyert állást; hogy ez a néhány ie alkalmazás nélkül maradt, annak részben az az oka, hogy az 1891. évi XV. t.- c. nem hajtatott végre ; részben pedig az, hogy a közsé­gek kibújnak az óvóintézetek fel­állításának kötelezettsége alól oly módon, hogy negyvennél kevesebb gondozatlan kisdedet mutatnak ki ; az óvóköteleseket összeíró közegek kellő gondozásban részesülőknek veszik azt a kisdedeket, kikre elemi iskolás testvére vigyáz. S ezt azért teszik, mert a törvény 15. § a azt mondja, hogy csak abban az eset­ben tartoznak a községek óvóinté­zetet felállítani és fenntartani, ha legalább 40 gondozatlan kisded *) Az essterfomi érseki kisdedóvónő-képz* iaté­eet Ifoi—190» is 1902—1903 iskelai évekről ki­adott értesítőjébe!. A iztrk. Aug. Ii. A közigazgatásnak július havi mene­téről számolt be a megye közigazgatási bizotcsága mai ülésén. A felemlitésre méltó eseményekben szegény július hó bő anyagot nem igen szolgáltatott s igy az ülés elég egyhangú volt. A pénzügyigazgató szabadságon lévén, maga helyett Dombay Lajos helyettest küldötte, s igy még annak derült­séget keltő humoros és élces referálását is nélkülözte a bizottság. Két dologról azonban mégis meg kell emlékeznünk, t. i. a kir. tanfelügyelő rosz hangulatáról, mi itt ott derült han­gulatot keltett és az alispán és tiszti főorvos közötti pour parlerről, mi kissé élesebb színezetű volt, melynek éle azon­ban az alispán tapintatosságán elvesz­tette ártalmasságát. Az alispáni jelentés azzal kezdődött, hogy a betakarítási munkálatok és nagy horderejű eseményei az országházának, úgylátszik a maguk részére foglaltak le mindent, s igy a jelentésnek felemlitésre méltó anyagot a közigazgatás menete nem igen szolgáltatott. A közrendészet terén az annavölgyi bányasztrájk megszűntéről, a katonai ügyeknél a sorozási előmunkálatokról számolt be. A törvényhatósági élet kö­réből az árvizveszedtlmet emiitette fel, jelezte, hogy a főispán közbenjárására, habár ideiglenes minőségben, de mégis betöltötte a főldmivelésügyi minister az esztergomi járási m. kir. állatorvosi állást Márk Gábor kinevezéséve 1 . Sajnos eseményként emit ette fel az amerikai kivándorlásokat és pedig annál is inkább, mivel az elmúlt hóban Pár­kány községéből is vándoroltak ki, bár ezek, mint hírlik, csak Bu'gáriába men­tek üzleti okokból. A községi élet csoportjánál, előrebo­csátásával annak, hogy bár nem törvény­szerinti kötelessége a községek és kör­jegyzőségek irodáinak megvizsgálása, feleralüelte miszerint azt a számvevő­ségi kirende'tség vezetőjével megkez­dette s folytatja. Az ipariügyek terén örvendetes ese* menyként jelenté, hogy Hatser Lajos Lábatlanon létesiteadő nagyobb sxabá­su ipartelepre kért engedélyt. A pénzügyigazgaló helyettes referá­dája után a kir. tanfelügyelő jelentette, miszerént július havában az évi statisz­tikai adatok gyűjtésével és feldolgozá­sával foglalkozott. Örvendetesen tudatra, hogy a megye 15-917 mindennapi és is­métlőköteles tanulói közül 15.382 láto­gatta az iskolát, vagyis 9б'б$°/ 0 , mely di­cséretes eredmény a város tanügyi ha­tóságainak, a községek elöljáróinak s az iskolaszékeknek kiváló buzgalmát tanu sitja. A tap^sztait haladás íolytán nincs messze az idő, hogy a megye népok­tatási ügye, a törvénynek mindenben megfelelő színvonalon fog állani. A városi elemi iskolánál megüresedett tanítónői állás betöltésének ügye, illetve ex iskolaszék választó ülésének vezeté­sére kiküldendő elnök kérdése egy kit Incidensre adott okot. A kir. tanfelügyelő ugyanis magát kozta javaslatba, mig dr. Helcz Antal a mellett szóllak fel, hogy az eddigi szokáshoz képest Frey Fe­renc küldessék ki, mert a személyváT" tozást, az iskolák jelleg kérdésének el­döntése előtt, nem tartaná célszerűnek, mire a tanfelügyelő a jelleg kérdésének elbírálására dr. Helcz elnöklete alatt kiküldött bizottság, illetve az elnök ké­sedelmes eljárását apostroíálta szemé­lyes vonatkozású kifejezésekkel, mire dr. Helcz azzal válaszolt higgadt és tárgyilagos felszólalásában, hogy nem az elnökcől, hanem a referenstől függ az ügynek elintézése, már pedig annak nem ő a referense. A főispán közbevetőleg igen finom, de metsző élű szavaival adott elégtételt dr. Helcznek azzal, hogy kérte őt, ne tulajdonítson a tanfelügyelő szavainak személyes ingerentiát, hanem tudja be annak markánsabb kifejezéseit, mai úgy­látszik rosz hangulatának, mellyet má­sokkal szemben sem mérsékel. Ezzel ellévén az incidens simán vé­gezve, a tanfelügyelő folytatta referádá­ját, s a kesztölci iskolaépítésének ügyét sürgette, mivel az ottani — úgymond — »lan'ukak minden bírálaton a'ul állanak.« Az árvaszéki elnök után Thaly mű­szaki tanácsos referált, utalva a nagy esőzések okozta ut eliszaposodásokra, majd az árviz által okozott károkra. A főorvos havi jelentésében előadta, hogy az egézségi állapotok Esztergom városában kevésbbé volíak «sz elmúlt hó­ban kedvezők, mig a megye két járásá­j ban kedvezők voltak. j Következett a város kérelme, mely a 1 kórhízi bizottság megalakítása ügyében hatvan napi halasztást kért, mi a lör­j vényhatóság ismert határozata folytán 'tárgytalanná vált. • Andrássy János alispán e tárgynál szóvá tette a városi közkórház ismert ügyét. Nézete szerént, ha való az, hogy a kór­,ház módosított alapszabályai a minisz­terhez lettek jóváhagyás végett felter­jesztve, mire nem emlékezik, úgy a mi­nisztert kell megsürgeni a jóváhagyás végett, s nem a várost zaklatni, mivel addig míg az uj kórház bizottság meg­! alakittatik, csakis a régi járhat el, s j tartozik eljárni, hagy pedig az uj weg­j alakitható legyen s törvényesen müköd­Jhesscn, ke'1, hogy előbb azon szabályok j hagyassanak a felsőbb hatóság által jóvá, ' amelyek s?erént az újnak eljárni kell. A I bízottsági elnök kérdésében is az a né­jzete, hogy ha a bizottság elnöke, a vá­ros gazdasági tanácsosa fel van füg­gesztve, úgy a törvények alapján helyet­tesítésére megválasztott, főjegyző kell, hogy legyen elnöke a \iórházbizottság­nak, mivel elnök nélkül bizonytalan idő­kig az nem lehet. A maga részéről úgy­mond, hacsak roszakaratot nem lát, az alsóbb fokú hatóságokkal szemben bizo­nyos méltányos bánásmód álláspontjára szokott helyezkedni és segítéssel iparko­dik azok tévedéseit — ha vannak — reperálni, s erre kéri tiszttársait is. Dr. Steiler Emil tiszti főorvos óvást emelt az ellen, hogy a közigazgatási bizottság, mint albizottsága a törvény­hatóságnak, (Ez már nem áll! A szerk.) annak határozatát felülbírálja. Az alispán és tiszti főorvos között folyt s kiélesedni kezdő vitának, az alis­pán tapintatos eljárása vetett véget. Dr. Helcz Antal nézete szerént ezen ügyben kérdés volna intézendő a minis­terhez. A kinos ügy azzal nyert befeje­zést, hogy az alispán a jóváhagyást megsürgeti. A vita jelentős része a körül fordult, való-e, hogy a módosított szabályok a kórház által felterjesztettek, mire senki sem tudott válaszolni, mig a vita végén a tiszti főorvos kijelentette, hogy igaz, december végén adatott az be az alis­pánhoz, s január első napjain lett felter­jesztve, azt azonban — úgymond a fő­orvos — csak privative tudja s nem hivatalosan, habár azt látta s olvasta. A tiszti főügyész és. a királyi ügyész helyettesnek referádája után a gazdasági előadó jelentette, hogy a gabonaneműek szalmája gyenge, mig a szem elég jó. A kapás növények, a cukor és takarmány­répa i elég jó. A szőllőben a liszthar­mat és peronospóra eddig nem ige-i jelentkezik, mivel a gazdák permetezne^. A sarjú pótolni fogja a széna termést. Majd felolvasta a törvényhatósági állatorvos jelentését, mely szerént az állategészségügy megyénkben általában kedvezőbb. A ragadós száj és körömfá­jás megszűnt, mig a sertésorbánc és sertés fertőző betegségeknél rohamos javulás állott be. — f. Iparkiállitás Győrött. A győri kereskedelmi és iparkamara által a győri fa- és fémipari szakiskola helyiségében rendezendő és augusztus ' 15 én megnyíló kerületi segéd és tanonc­! kiállítás rendezési munkálatai már seré­' nyen folynak és 2.7. előjelek után Ítélve ' méltó feltűnést fog kelteni gyakorlatias 1 irányával és hű képet fog adni Győr, Ko­I marom, Esztergom és Veszprém várme­' gyék ipari termelő és versenyképessé­' gérŐl. J Ezen kiállítás rendezésénél a kama­rát első sorban azon cél vezérli, hogy egyrészt a fogyasztó közönséget köze­I lebb hozza a termelőkhöz, másrészt, hogy pontosan megállapitassék minda­zon iparágak sorozata, melyeket termé­szetes és mesterséges uton lehet javí­tani, esetleg — ha hiányoznak — meg­honosítani. Külsőleg és izlés tekinteté­ben a győri kiállítás a vidéki kiállítások legszebbjei közé emelkedik, de tartalom tekintetében is felette figyelemre méltó |lesz. Előreláthatólag 5— боога tehető a résztvevő kiállítók száma, akik körül­belül 800 tárgyat bocsájtottak a kiállí­tási bizotíság rendelkezésére. Az észter­jgomi ipartestü'et is kivette a maga ré­j szét a rendezés munkálatainál s nemcsak jazon tárgyakat küldötte Győrré, melyek 1 a helybeli kiállításon jutalomdíjban része­; sültek, hanem eredményes s buzgó agi­tációjával több uj bejelentést is szerzett. Első dijak elnyerésére ilyenformán szép kilátásaink lehetnek. Mindezen tárgyak a fa- és fémipari szakiskola nagy tágas ! és célszerűen berendezett termeiben lesz­jnek e'helyezve és ízléses elhelyezésükről I kellő garanciát nyújt a rendező bizott­ság szorgalma, ügyessége és kitartó áldozatkész munkájs.. Méltó feltűnést fog kelteni a helyi kiállításból felküldött tárgyak diszes csoportja, a győri fa- és fémipari szakiskola növendékeinek cso­portos és a kamara kerület legnagyobb iparvállalatának a magyar waggon és gépgyárnak dekorativ kiállítása, melyek külön emelvényen állitattnak ki. A kiállított tárgyak elbírálására a kamara külön bírálóbizottságot alakit se célból már felkérte kerülete összes ipar­testületeit a bíráló bizottsági tagok kije­lölésére. A kiállítás jutalomdijaira Schlietter La­jos a kamara iparosztályának elnöke 3 drb. 20 kor. aranyat, a győri szeszgyár két drb. 10 kor. és Kaczander Zsigmond szeszgyári igazgató egy darab 10 kor. aranyat volt szíves adományozni. A szakértők véleményeinek kapcsán térünk még majd vissza a kiállítás bővebb ismertetésére. Itt emiitjük meg, hogy ugy a kamarai területi, mint pedig a f. hó 20 án meg­nyíló budapesti tanonc és segéd munka­kiállitást megtekinteni óhajtó vidéki iparos látogatók részére a kamaránál fél­áru vasúti menetjegyek kaphatók.

Next

/
Thumbnails
Contents