Esztergom és Vidéke, 1903

1903-07-30 / 61.szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. (61. szám.) 1 ''3, július 80 atyai gondoskodása, Bezerédy Pál lankadatlan buzgalma, azok az üres hajiokok, a mellyek hegyeinken elszórva fekszenek, mind oly garantiák, amellyek biztosítják a sikert s népünknek az anyagi jobblétet. As ebedi kovács a mellett, hogy izzadó homlokkal a kerékre huzza a ráfot, padlásán selyem gubókat termel, s büszkén mutatott két apró gyermekére, a kik hat hét alatt 8o koronát kerestek a selyemgubó termeléssel. Vaggon számra küldi az ebedi nép Győrbe a selyemgubókat, pedig sajnos a hatóság vajmi gyöngén gondoskodik arról, hogy szederfája legyen, elmegy a hatodik határba a szederfa levélért. A megye derék alispánja bátran megjutalmazhatná az ebedi tanítót azért a kiváló és hasznos munkásságáért, a mellyet a selyemgubó termelés érdekében kifejt. Látjuk, hogy a ribizke, mint a tavasz első gyümölcse oly nagy keresletnek örvend és olyan tisztességes árért veszik, hogy a vele való foglalkozás nagyon kifizeti magát. Miért ne lehetne, ezt a gyümölcsöt nagyobb arányokban termelni, azzal a hegyi szőlőket betelepíteni ? Csak egy kis útbaigazítás kell, lelkesedés az ügyért. Persze, hogy a bortermelésre vonatkozólag nagyon sok ember azt fogja mondani, hogy mi az ördögnek több bor, mikor még a most termeltet sem tudják a gazdák eladni. Hát ebben van valami igazság, mert látjuk szüret táján, hogy a homoki borokra csak két vevő akad, az egyik Lővy Lajos, a másik a borászati egylet, mindkettő úgy szabja meg a bor árát ahogy akarja, és még szerencse ha megveszik, mert hisz különben némelyiknek a tőkén kellene hagyni még a szűkes termést is. Ezen azonban lehet segíteni. Vannak vidékek, a hol több szőlőt és bort termelnek mint nálunk és mégis eltudják adni tisztességes áron. Mit csinálnak ezek ? Először is vannak a szőlészethez értő, a közügyért buzgólkodó emberek, a kik hasznos és értelmes tanácsaikkal útbaigazítják a szőlős gazdákat, hogy a jelen és lehetőleg a jövőre való tekintettel, továbbá a föld minősége és fekvése szerint hogyan rendezzék be szőlejüket. Szénkéneg alá hazai borszőlőfajjal, avagy amerikai alanyokra ojtott csemege szőlőfajok ültettessenek-e. Ha a gazdasági tanácsos szövetkezik e részben Burány József gazdasági telepvezetővel, mindjárt megfogja találni az ahhoz értést és a közügyért való buzgólkodást. Akkor, mikor vannak szőlőkereskedőink, kik Versecz tájékára mennek szőlőt venni, s onnan küldik a szőlőt, mint gyümölcsöt Ausztriába, Németországba, Oroszországba, nem kételkedünk benne, hogy szivesebben veszik meg a szállításra alkalmas szőlőt Esztergomban. Úgyszólván a homoki szőlők közepén van a kenyérmezei vasút állomás. Mintegy önként kínálkozik arra, hogy kezdjék meg az esztergomi gazdák a szállításra alkalmas csemege szőlő termelését. Ott van az állami szőlőtelep, mely ingyen vagy nagyon olcsó pénzért adja a ripária portális veszszőket. Ezzel kapcsolasosan azonban, nagyon szép négy rendbeli gazdasági feladata jut a gazdasági tanácsos-nak. Az egyik a kosárfonás meghonositása a mely nélkül a szőlő és gyümölcsszállitás, illetve kereskedés gyökeres meghonositása el sem képzelhető. A ribizke szállítására Galgóczról hozták az idén a töméntelen sok kosarat s volt éjszaka, hogy a bécsi hajóra ezer kosár ribizkét és cseresznyét raktak fel Esztergomban. Ez a mesterség munkás embereinknél a téli napokon elég jól kifizetné magát. Tessék csak komolyan érdeklődni az ügy iránt és Csepreghy tanár úr szívesen eljár a dologban. De ehhez a mesterséghez az a második gazdasági feladat járul, hogy gondoskodjék a gazdasági tanácsos a nemes fűzfa termelésről. Annyi sok nedves talajú földje van a városnak, csak Meszéna Lajos gazdatiszthez kell fordulni, aki szívesen ad nemes fűzvesszőt is, meg útbaigazítást is a termelés mikéntjére nézve. A harmadik gazdasági feladat, a minél több trágya előállítása. A trágya olyan szükséglete a szőlészetnek, mint az egyszeri hadvezérnek a pénz, aki hajdanta azt mondotta, hogy a háborúhoz három dolog szükséges, először pénz, másodszor pénz és harmadszor is pénz. Nem is kell sokat tör .ii a fejét a gazdasági tanácsosnak, hogy hol ;

s legyen az a trágya tefep, tessék csak a gyepmesteii telepet egy kissé kibővíteni, glediciával körülkerittetni, jobb helyet még villamos lámpává! sem találhatna, a többit bízza csak a városgazdára az majd nyélbe üti a dolgot. A negyedik gazdasági felaaat pedig az, hogy munkásaink különösen a zöldojtást megtanulják. A gyakorlati élet mindinkább arra az álláspontra helyezkedik, hogy a ho mokban a haiai faj, hegyen az ojtvány szőlő az, mely sikerrel kuUiválható. E tekintetben a városnak kezet kell fogrí a gazdasági egyesülettel. Шгот-négyszáz korona évi segélylyel — mely a munkások jutalmazására volna fordítandó, — nagyot lendítene e kérdésen. Ezek volnának azok a közelebbi programm pontok, melyeknek életbeléptetése, kézbevétele a városi hatóság elsőrendű feladata lenne. Aliquis. Ipartestületünk által rendezett segéd és tanonc munkakiállitásról két helyről is kaptunk tudósítást, mi kétségtelen jele a kiállítás, illetve iparunk fejlesztése iránti érdeklődésnek, miért is közöljük mindkét helyről beküldött tudósítást, mellyek más más oldalról foglalkoznak a kiállítás kérdésével. Iparos segédek és tanulók munkakiállitása. Esztergom 1903, jul. 28. Julius 26-án d. e. 10 órakor elég szép számú érdeklődő részvétele mellett nyitotta meg dr. Földváry István iparhatósági biztos a helybeli tanoncok és segédek munkakiállitását a kath. Legényegyesület nagytermében. Röviden, egyszerűen kérte a jelenlevőket, hogy a kiállított tárgyakat avval a »jó szemmel* nézzék, mellyekkel az ember a kisded első lépési kísérleteit, szokta tekinteni. De, amint gyorsan körülnéztünk a teremben, csakhamar tapasztaltuk, hogy itt nemcsak azon a bizonyos rózsás szemüvegen keresztül nézhetjük a kiállitottakat, hanem bátran alkalmazhatjuk azok megítélésénél a magunk szigorúbb mértékét is, mert egyik-másik tárgy a maga szépségével, alapos elkészíttetése és ízlésességével könnyen és győzelmesen kiállja a legszigorúbb kritikát is. Mi ennek szivünk mélyéből örvendünk s csak azt sajnáljuk, hogy a kiállításban városunk élelmiszer készítő iparosai, a primási gépgyár alkalmazottai, úri és női szabóink, az órások és aranyI mívesek, fejlett kályhás és fazekas ! iparunk stb. egyáltalában képviselve nem volt, holott ez emiitett iparI ágakkal is számos segéd és tanoncz ! foglalkozik városunkban. Sajnálkozásunk csak annál nagyobb lesz, ha tudjuk, hogy a helyi kiállításon dijat vagy dicséretet nyert tárgyakat felküldik az augusztusban megtartandó győri iparkamarai segédés tanonc- munkakiáltitásra, hol j előreláthatólag nem lesz iparunk a város területén alkalmazott segédek és tanonezok számához méltón képviselve. Némi vigaszul szolgálhat az a tudat, hogy ha mennyiségre nézve nem is, de minőségre nézve elsőrendű munkákat küldhetünk a győri kiállításra. A sok szép tázgy közül, melyek tetszésünket kiérdemelték, elsőben is Markó Kálmán könyvkötősegéd valóban művészi munkáit említem fel. Az egyik egy oszlopos miniatűr Mária-oltár, a csalódásig hű márványutánzati papirosból készítve. A munka nemcsak ügyes kidolgozása, hanem a benne megnyilatkozó izlés és alkotó képesség miatt is keltett általános feltűnést. A másik munkája egy remek aranyozott szegélyű, diszkötéses »Missale«. Nyomban utánna Prommer Gábor esztergályos-segéd rokkáját kell dicsérettel elhalmoznom, finom hajszálnyira finom s a mellett erős, tartós kidolgozása miatt. A nyomdai munkák terén Krainikker Ferenc nyomdász segéd színes nyomtatványai és különösen a sikerült fametszetek arattak általános elismerést. Mácsek Béla kárpitos-tanonc valóban szép kandallószékét és pipere-székét úrasszonyaink figyelmébe különösen ajánljuk. Magyary Vilmos lakatos-tanonc takarék-tűzhelye és Sándor József kezdő kovács-segéd mélyítő-ekéje a szakképzettség szép tanujeleiSimonidesz István kezdő kőművessegéd igen csinos > Kálvária-állomást,* Böhm István kosárfonó-tanonc Ízléses papírkosarat állított ki. Mendl Gyula szobafestő segéd aquarelljei keltettek feltűnést. Az elősorolt ipari tárgyakon kivül volt még sok dicséretre méltó munka, melyeket az ipartestületi elöljáróság, mint a mely az egész kiálitást dicséretes körültekintéssel tervezte és rendezte, — mindenesetre méltó elismerésben fog részesíteni. Ezek után kíváncsian várjuk a kiállítási bíráló bizottság ítéletét s türelmetlenül óhajtjuk iparosainknak a győri kamarai kiállításon való osztatlan sikerét. Argus. Munkakiállitás. Esztergom jul. 28. Az iparpártolás hangzatos szavai s a helyi iparnak lehető lendülete érdemileg hotottak ipartestületünk tevékenységére midőn elhatározta, hogy f. é. jul. 26 és 27-én segéd és tanonc munkakiállítást, rendez oly célból, hogy bizonyságot tegyen a helyi iparnak életéről s alkalmat szolgáltasson az iparossegéd és tanoncoknak arra, hogy képességüket szakbeli iparcikkeik önálló elkészítése által bemutathassák. A minden tekintetben helyesen rendezett kiállítás ünnepélyes megnyitása vasárnap d. c. történt dr. Földváry István iparhatósági biztos jelenlétében, mely alkalommal a helyiségül szolgáló s ízlésesen díszített kath. Legényegyesület díszterme az ipar testület elöljárósága s a kiállítók tömegén kivül nagyszámú közönséggel telt meg. Emelte nagyban az ünnepség fényét hatóságainak szíves érdeklődése, a mennyiben jelen volt a megnyitáson B. Szabó Mihály vmegyei főjegyző — h. alispán, Frey Ferenc orsz. gyül. képviselő, Hoffmann Ferenc p. u. tanácsnok — h. polgármester, dr. Fehér Gyula udvari káplán, Szemdrői Mór iparkamarai titkár dr. Thuránszky Lajos, Pisúth Kálmán, O'sváfh Andor, a takarékpénztár, az iparbank és a kereskedelmi társulat kiküldöttje stb. stb. Pont 10 órakor lépett a terembe dr. Földváry István s lendületes szavakkal nyitotta meg a kiállítást, egyidejűleg köszönetet mondott az ipartestület elöljárósága s annak vezetője, Dóczy Ferenc elnöknek a tanúsított buzgalomért s fölkérte a közönséget, hogy a kiállított tárgyakat figyelemre méltatni szíveskedjék. Ez időponttól állandó érdeklődés mellett valóságos népáradat járt az ipartestületben, a kiállítók öröme és buzdítására. A kiállítás hétfőn este 6 órakor ért véget, mely alkalommal dr. Földváry István iphat. biztos, Frey Ferenc orsz. gyűl. képviselő, Dóczy Ferenc ipartest, elnök az ipartest elöljárósága és nagyszámú érdeklődő jelenlétében a kiállítás eredménye és a bírálat olvastatott föl. Ezek szerint részt vett a kiállításon 78 egyén és pedig 20 segéd és 58 tanuló. A szakbirálat kapcsán kitüntetést nyert 53 kiállító, kik között kiosztatott 370 kor. pénzbeli jutalom s 54 drb. dicsérd oklevél. A pénzbeli jutalmazást nagyban elősegítették a beérkezett szíves adományok, nevezetesen Esztergom várostól 1 drb. 20 kor. s I drb. 10 kor. arany. Maszlaghy Ferenc kanonoktól 2 drb. 10 koronás arany t. i. 1 drb. a szobor s I drb. a rokka készítőjének. Frey Ferenc orsz. gyül. képviselőtől 20 kor.