Esztergom és Vidéke, 1903

1903-07-26 / 60.szám

IRODALOM. f Megjelent könyvek: Kinek van igaza f A magyar közönségnek irta : Igazmondó. Megjelent Maurer Adolf könyvkereskedésének bizományában Kassán. Ara : 20 fillér. A mai helyzetet tárgyalja. A magyar kir. földmivelésügyi ministerium országos selyemtenyésztési felügyelősége Szegzárdon a következő munkákat adta ki. Selyemtenyésztők naptára az 1903—1904 tenyésztési évre, továbbá két > Jelentést Darányi Ignác ш. kir. földmivelésügyi minister úrhoz. Az egyik Győr, Komárom és Esztergom vármegyék 1902. évi selyemtenyésztésének állapotáról, a másik pedig Bács-Bodrog vármegye 1902. évi selyemtenyésztéséről és selyemfonó iparának állapotáról szól. Ezen könyvek díjtalanul kaphatók az illető község elöljáróságánál, a kerületi selyemtenyésztési felügyelőnél, vagy kívánatra megküldi azt az országos selyemtenyésztési felügyelőség Szegzárdról bárkinek. 3ST37-Ilttér,*) Áradáskor. Julius 15. Láttam az ár partján. Kecses kék ruhában Megjelent szemlélni a hömpölygő vizet Amint a szörnyű ár fáttörő zúgással Sodorta magával, mit útban felszedett; A hatalmas folyam mintha lassitotta Volna bősz futását, hogy gyönyörködhessék Bűbájos alakján s mintha ezer nymfa Merüllt volna fel ott, hogy lopva megfessék. Karcsú parti ffizek s viharral dacoló Százados nyárfák is hajlongva bókoltak, Csipkés fellege közül a nyugovó Nap kíváncsi sugári előtte hódoltak, Hűvös esti szellő enyelgve csókolta Üde, édes arcát, kímélve eljátszott Illatos hajával s lágyan imbolygatta Ruhája fodrait, hova befogózott. És elvitte hozzá sok titkos ábrándom, Suttogva kérdezte, nem foszlik-e széjjel, Mit boldogan szőttem, a szép tündérálom, Tavaszi, rejtelmes holdsugáros éjen ? Végre eltávozott. Amerre járt s állott, Elnéztem a helyet s még aoká ott állék: Esdeklő sóhajom áldva felé szállott. . . Aztán ismét üres, rideg l#lt a tájék! Tafty. Igen alkalmas utazásoknál. Rövid használat után nélkülözheti en. Egészségügyi hatóság által megvizsgálva Bizonyítvány kelt Bécsben 1887. jul. 3. néikülö/hetlen föntisztító szer. A fogak tisztántartásához csupán szájvizek nem elégségesek. A foghuson mindig újólag keletkező ártalmas anyagok eltávolítása csakis mechanikus tisztitájsal kapcsolatban egy frissítően és antiszeptikusaa ható fogtisztitó-szerrel sikerülhet, minőnek a „K&lodont" már az összez kultúrállam okban a legsikeresebb használatra bizonyult. (II.) Nyilatkozat. A >Felvidéki Hírlap* és »Neutraer Zeitung« július hó 19-iki számában „fegyelmi feljelentés két közjegyző eilen« cimü tendenciózus közleményeinek reám vonatkozó része arra indít, hogy az ügy érdemének kellő; megvilágítása érdekében, az ide vágó körülmények közlése kapcsában teljes tárgyilagossággal nyilatkozzam : Arra nézve, hogy Villemek Kamilló és Verő Zsigmond között mikor és mily feltételek mellett jött létre a vicsápi birtokra vonatkozó adás-vevési szerződés — nem nyilatk ózhatom, mert annak mikénti létrejöveteléről tudomással nem bírtam s igy azt sem tudhattam, hogy Verő Zsigmond vételári részlet fejében Villimek Kamillónak betéti könyvet adott-e vagy sem. Ezekből kifolyólag az idézet újságcikkekben említett 40.000 koronás betéti könyvet sem az adás vevesi szerződés megkötése idejében, sem hónapokkal később sem láttam s arról, hogy az kinek adatott át, kinek volt birtokában, vagy kinek nem volt birtokában, halvány sejtelmem sem volt. Ugy emlékszem, hogy a nyilrai királyi törvényazék vizsgáló bírója a fenyítő zárlatot Villimek Kamilló ingóságaira és Verő Zsigmondnak vicsápi birtokára és egyéb értékeire mult évi október havában rendelte el s ugyanakkor foganatosította is. Villimek Kamilló már akkor jelenlegi lakhelyén Felső-Elefánthon lakott, s hogy akkor a kérdéses betéti könyv hol volt, hol nem volt, hogy az Elefánthra kiküldött biró azt nála vagy másutt kereste e, vagy nem, minderről nekem legkisebb tudomásom sincsen. Én csak annyit tudok, hogy a vicsápi birtoknak és molnosi téglagyárnak zárgondnokává akaratom ellenire én lettem kinevezve, s hogy utóbb a kinevezést elfogadtam, tettem est azért, mert reméltem, hogy zárgondnoki minőségemben a perlekedő felek közötti viszálykodáat egyezség utján megszüntethetem. *) Ezen rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget. A seerk. Zárgondnoki tisztemet azonban tényleg egyáltalában nem gyakoroltam mert a vádtanács az elrendelt és foganatosított zárlatot 48 órán belül oldotta fel. Körülbelül harmadfél hónappal később vagyis f. évi január hó derekán érkezett le a pozsonyi főügyészségnek a nyitrai kir. ügyészség beszüntető határozatát megsemmisítő és ujabb vizsgálatot rendelő határozata, a kérdéses betéti könyv hollétéről még akkor sem volt semmi tudomásom, de nem is lehetett róla tudomásom azért, mert a periekedé felek mindegyikének saját külön ügyvédje volt, én az ügy további menete iránt nem érdeklődtem s a pernek mikéntti vitelébe egyáltalán be nem folytam. A dátumot határozottan megmondani nem tudom, de világosan emlékezem, hogy közvetlenül esztergomi kir. közjegyzővé történt kineveztetésem előtti napokban Árpássy Imre bankigazgató ur a hitelbankban való időzésem alatt azt a kérdést vetette fel előttem, vájjon nem lennék-e hajlandó Lelkessel és Villimekkel egyezségkötés céljából tárgyalásokba bocsátkozni, mire én kijelentettem, hogy miután az én óhajtásom is mindig ez volt, kész vagyok az egyezség megkísérlésére vállalkozni. Néhány nappal később Csillaghy György barátom is felkeresett s emiitette előttem, hogy az egyezségi pontozatok megállapítására Verő Zsigmondtól megbízást nyert s ennélfogva felkért engem, hogy Villimek Kamiilót magamhoz Nyitrára berendeljem. Én Villimeknek azonnal küldönc utján levelet küldtem Elefánthra, a ki értesítésem folyán másnap délután lakásomon meg is jelent. Villimekkel és Lelkes Gyulával együtt nyomban Csillaghy György ur lakására mentünk, hol Verő Zsigmond képviseletében dr. Jellinek Miksa ügyvéd ur is megjelent, a tárgyaiásók ott azonnal megkezdődtek, de aznap késő estig végleges megállapodásra jutni nem sikerült. Ezen fél ereménynyel befejezettnek mondható értekezlet után Lelkes és Villimek engem haza kísértek s mindketten útközben azon kérelmüket fejezték ki előttem, hogy a. Villimek által elhozott és nála levő 40,000 koronás betéti könyvet néhány napra őrizetbe vegyem, vagyis csak azért vegyem magamhoz, mert Villimek még éjjel utazik haza Elefánthra s mert arra a legközelebb megtartandó ujabbi egyezkedő konferencián szükség lehetvén — mindketten jobbnak találják, ha a betéti könyv ezen rövid ideig nálam őrizetben marad. A peres felek eme kívánságának én készségesen engedtem s az át vételről nekik elismervényt adtam. A betéti könyv átvétele után talán 4 ed vagy 5-öd napra a kir. közjegyzői iroda átvétele végett Esztergomba utaztam elutazásom előtt azonban a betéti könyvet feleségemnek adtam át oly megbízással, hogy azt jelentkezés esetében Villimek-Lelkesnek szolgáltassa ki. Az itteni közjegyzői irodát folyó évi márczius hó з-án délelőtt vettem át s alig kezdtem meg működésemet, midőn délben táviratot kaptam Nyitráról. a melyben jelezve volt. hogy Verő, Villimek, Lelkes és dr. Jellinek urak délután Esztergomba jönnek hozzám oly czélból hogy a maguk között végleg perfektuált gyezség irodámban írásba foglaltassék. Megjegyzem hogy az esztergomi utazást megelőzőleg Villimek és Lelkes a kérdéses betéti könyvet Nyitrán, tehát távollétemben feleségemtől átvették és azt magukkal hozták ide Esztergomba. Ezekből önkényt következik, hogy a betéti könyv az én kezeimbe a felek határozott kívánságára már az egyezkedés teljesen aktuális stádiumába jutott s hogy azt 4—5 nappal később, vagyis az egyezség megkötése alkalmából maguk a letevők vették vissza. Esztergomi kir. közjegyzői irodámban az öszszes felek által stipulált és kész szövegben felmutatott egyezség sajátkezűleg aláirás alapján klauzuláltatván, nemcsak Lelkes és Villimek de főleg Verő Zsigmond ur — az irántam állítólag táplált nagyfokú bizalmára való hivatkozással — arra kért, hogy a betéti könyvet, ideiglenes őrizetembe vegyem, mig a vicsápi birtokra vonatkozó „restitució in integrum* telek könyvileg ia keresztül vitetik. Ebbe én beleegyeztem, a betéti könyvet Villimek Kamilló úrtól átvettem a a közjegyzői törvénynek a betétekről azéló §-ainak pontos betartásával, valamint az írásba foglalt megállapodás értelmében, Verő Zsigmond urnák a letéti elismervény visszavétele ellenében, í. évi április hó 6-án kötelességszerűen átszolgáltattam. Ez alkalommal én semminemű Ígéretet Verő Zsigmond urtil nem kívántam, de józan és; szerint nem is kívánhattam, mert ne kem ilyetén Ígéretre szükségem egyáltalán nem volt, hisz sem vele sem másokkal szemben valami helytelen vagy pláne törvény által tiltott cselekményt el nem követtem. Igaz, hogy Verő Zsigmond és Lelkes Gyula ugyanakkor abban állapodtak meg, hogy ezentúl egymás ellen minden peres ügyet kölcsönösen beszüntetnek, de ez a dolog engem absolute nem érintett és nem érdekelt s a dolog természeténél fogva engem nem is érinthetett. Meg kell jegyeznem, hogy f, évi március hó 3-án felmerült közjegyzői díj cimen kivül előzetes fáradozásom fejében soha senkitől semminemű honoráriumot nem igényeltem, e cimen senkitől soha egy fillért nem kértem és nem kaptam, s a mit a peres ügy békés lebonyolítása érdekében tettem, azt kizárólag szívességből és barátságból tettem. Mindezekhez képest eljárásomat a legkényesebb, legsubtilisebb felfogású gentlemanne-okból összeállítható bármely jury ítélkezése alá bocsátom s emelt fővel és tiszta lélekkel állitom, hogy minden egyes lépésemben teljes és kifő gástalan korrektséget tanuaitottam. Azt a rosszakaratú insinuációt tehát, hogy kir. közjegyzői bizalmi állásommal visszaéltem, bárkitől és bárhonnét ered jen az, teljea megvetéssel visszautasítom és kijelentem, hogyha a nyitrai kir. ügyészség kötelességet vélt teljesíttetni az által, hogy engem egyéni reputációmban még a hírlapok útján is alaptalanul és hivatalból megvádoljon és evvel jelenlegi bizalmi állásomban diskreditáljon: viszont én as ellenem támasztott fegyelmi jeljelentés jogerejű elintézése után nemcsak saját magam, de a közérdek szempontjából is megteendem mindama, törvényes lépéseket, a melyek a velem szemben alkalmazott tendenciózus eljárás szigora megtorlása érdekében majdan alkalmasoknak bizonyulnak. Esztergom, 1903. július 21-én. Dr. Janlts Imre, kir. közjegyző. Köszönetnyilvánítás. Mindazok akik felejthetlen férjem elhunyta alkalmával őszinte részvétükkel, mély bánatunkat enyhíteni szívesek voltak, fogadják ez úton forró hálás köszönetünket. Özv. Tihanyi Kálmánná ós családja. KÖZGAZDASÁG. Pályázati hirdetmény. A pozsonyi m. kir. vincellériskolában a folyó évi október hó i-én kezdődő két éves tanfolyamra való felvétel iránt ezennel pályázat hirdettetik. Felviteli kellékek: 1. Legalább 16 éves életkor, mely keresztlevéllel igazolandó. 2. Legalább a népiskola összes tanfolyamainak teljes be végzettsége. Magasabb elóképzettségüek, idősebbek, szőlőmivelők, pincekezelők, kertészek, kádárok és sajátköltséges tanulók a felvételnél előnyben részesülnek. 3. Ép, erős, a gyakorlati munkák végzésére alkalmas testalkatot igazoló orvosi bizonyitvány. 4. Községi erkölcsi bizonyítvány. 5. Szülői vagy gyámi beleegyezés és kötelező nyilatkozat art a nézve, hogy a tanulót évközben választott pályájától ei nem idegenítik, az iskolából ki nem veszik és ha esetleg azt tennék, az illető érdekében tett költségeit az iskolának megtérítik, illetve addig élvezett ösztöndíját vissza fizetik, valamint, hogy az értejáró ellátási dijat pontosan előlegesen fizetik.