Esztergom és Vidéke, 1903
1903-07-16 / 57.szám
— A kereskedelmi társulat mi d. u. 4 órakor a városháza nagytermében kö/gyűlést tart, melynek tárgyai a következők : I. Titkári jelentés. 2. A választmány beszámoló jelentése. 3. Az alapszabályok 13. §-a értelmében a választmányból kilépendő tagok, valamint a hiányzó tagok 3 évre történendő választása. 4. Számvevő tagok jelentése a mult évi pénztári állapotról. 5. A1903. évi költség megállapítása. 6. Három számvizsgáló tag választása egy évre. 7. Az alapszabályok 16. §-a értelmében be-érkezett indítványok. 8. A közgyűlési jegyzőkönyvet hitelesítő 3 tag kiküldése. — Terep felvételi gyakorlatok Dororoghon. A budapesti m. kir honvéd Ludovica akadémika Il-od évfolyamának egy nagy csoportja Dorogh község környékén I főtiszt s I tiszt vezetése alatt július 26-tól augusztus 15-éig terepfelvéteU gyakorlatokat fog végezni. Az akadémiai növendékek részben Doroghon; részben pedig Leányváron és Csolnokon lesznek elszállásolva. — Jegyzők szabadságon. Ohrt Zsigmond táthi körjegyző egészségi állapotának helyreállítása véget több heti szabadságra ment, mely idő alatt a körjegyzői teendőkben Herczegh Józseí ottani segédjegyző helyettesíti. — Ugyancsak 6 heti szabadságidejét élvezi BenhS János csolnoki körjegyző is, kit Szoláry János tokodi segédjegyző helyettesit. — Hazai műemlékeink védelme. A műemlékek országos bizottsága Forster Gyula miniszteri tanácsos elnöklésével üiést tartott, amelyen első sorban Schulek Frigyes műegyetemi tanár a temesvári régi Hunyadi-kastély restaurálásáról tett jelentést. Ezután a jáki templom újjáépítésének befejező munkálatai, a nagykarolyi, gácsfalui és gccelfalvi templomok helyreállítási ügyei kerültek szóba. A bizottság köszönettel fogadta Gróh István tanárnak városunk je'es szülöttének a felső magyarországi középkori falképekről készített művészi becsű iölvételeit. — Halálozás. Tihanyi Kálmán, az Esztergom-Szászvárosi bányatársulat derék mázsamestere f. hó 13 án szívszélhűdés következtében 45 éves korában hirte len elhalálozott. Nagyszámú családja s rokonsága gyáizolja. — A város vásárrendtartása ügyé ben alkotott szabályrendeletet a minister azzal küldötte vissza, hogy az, az általa tett észrevételeknek megfelelőleg módo sitassék. A minister rendeletéből kie meljük a kővetkezőket. Az árusítási sorrendre vonatkozólag, a város autonom jogát lehetőleg csorbítatlanul fenntartan dónak mondja, s e tekintetben felsőbb beavatkozást csak rosszhiszeműség ese tén lát helyén valónak. Jelzi már eleve a minister, hogy a gabona piacnak a Széchenyi térről a Simor János utcába való áthelyezése elé akadályokat nem gördit. A szabályrendeletnek a vásári rendről is intézkedő részének már címe sem helyes, de tartalma sem, illetve igen hiányos, mivel az országos és heti állatvásárok rendjére nézve abban intézkedés jóformán alig van. Kifogásolja, hogy a szabályrendelet tervezet a törvényhatósági állatorvosnak szakvélemény kikérése végett kiadva nem lett, majd a büntetőjogi rész is kifogás alá esik. Végül pedig a szabályrendeletet igen hiányosnak tartja. — Zárlat feloldások. Mivel a Nyerges-Ujfaluhoz tartozó Puazta-Maróthon a ragadós száj és körömfájás megszűnt, az alispán a Nyerges-Újfalu, Lábatlan, Bajóth és Nagy-Sáp községek területére elrendelt zárlatot feloldotta, illetve nevezett községekbe a hasított körmű állatok felhajtását megengedte. Hasonlóképen miután Köbölkuton a rag. száj és körömfájás megszűnt, a Köbölkút Sárkány, Gyiva és Kisujfalu községekre vonatkozólag elrendelt zárlatot feloldotta. Végül pedig Kicsind községe, mivel az ott fellépve volt sertésorbánc meg szűnt, a zárlat alól szintén feloldatott. — Anyakönnyvvezetö helyettes. A minister Szentmiklósy Szilárd okleveles jegyzőt a süttői anyakönyvi kerületbe a születési és halálozási esetek anyakönyvezésére vonatkozó hatáskörrel annyaköny vvezető helyettessé nevezte ki. — Városi közgyűlés volt tegnap délután, melynek napirendjére a következő tárgysorozat volt kitűzve. 1. >Földmivelésügyi m. kir. minister úrnak leirata Esztergom szab. kir. városban téli kikötő berendezése tárgyában. 2. Esztergom vármegye alispánjának értesítése a katona beszállásolási pótagó alapból a város javára eszközölt 87.607 К 56 fillér kiutalásáról. 3. A pénzügyi bizottság javaslata a városi tartozások konvertálása tárgyában. 4. Tiefenthal Gyula városi mérnök előterjesztése a Kis utcának járdakövezéssel leendő ellátása iránt. — 5. Ugyanannak előterjesztése a Simor János utca nyugati oldalának járda kövezéssel leendő ellátása iránt. 6. Dr. Vándor Ödön kórházi II. orvos kérelme szabadságidő engedélyezése iránt. 7. Osvath Andor tanács jegyző kérelme szabadságidő engedélyezése iránt. 8. Dr. Földváry István főügyész törlési javaslata Horváth Lajos volt tanácsjegyző terhén vezetett házi pénztári tartozás törlése iránt. 9. F. évi június havában megtartott pénztárvizsgálatról felvett jegyzőkönyvek.* A közgyűlés lefolyásáról lapunk legközelebbi számában számolunk be. — Háziezredünk zenekara Győrből egy havi időtartamra Bécsbe ment. — Árviz. Bar aggodalommal néztük a Duna vizének rohamos emelkedését, arra azonban, hogy medréből kifog lépni, ki sem gondolt. Hétfőn azonban oly rohamosan kezdett növekedni, hogy — polgármesterünk szükségét látta a vész bizottság öszzehivásának, mi d. u. 3 órakor meg is történt, mellyen előadta hogy a vízrajzi osztály értesítése szerint a viz városunknál 15-én éri el legnagyobb magasságát 6*00 méternél. Majd a városi mérnök a sáncok és gátak állapotáról jelentett, mellyek a fenyegető veszélyt kiállják. Nehogy a Bottyán és vörös ér közvetítésével a víz a várost megkerülje s a szérűs kerteket és az alacsonyan fekvő Tabán városrészt elöntse, 20—30 főből álló munkás csapat kirendelését, majd a közlekedés akadálytalan fenntartására szükséges tal рак, dereglyék és csónakok beszerzését rendelte el. Kedden ismét ülésezett а bi zottság, midőn a gazd. tan. helyet tesitő főjegyző bejelentette, hogy a felső szigete ken 40—50 boglya széna van még, mellyek egy részének megmentésével foglalkoznak. Bejelentette, hogy a sáncoknál 20 főből álló katonaság áll ört egy tiszt vezérlete alatt. A bizottság kedden esti 9 órától permancntiában van. Hétfőn dobszóval lettek az alacsonyabb fekvésű földek tulajdonosai a terményük biztosítására felhiva. A viz az alacsonyabban fekvő földeket és a szigetet hétíőn éjfélkor öntötte el s kedden éjfélig folyton nóttt, midőn 5*94 m magasságot ért el, amely idő óta stagnál, majd lassú apadásnak indult. — Bérletbiztosítás a cs. és kir. katonaság részére. Felhívjuk az érdeklődő közönség figyelmét lapunk 54 és 56 számaiban közzétett és lapunk jövő számában megjelenő hirdetményre, mely szerint a cs. és kir. katonaság, komáromi, győr-szabadhegyi és esztergomi állomásai részére, széna-, szalma-, fa- és kőszénnek 1903. szept. i-töl 1904, aug. 31-ig való szállítására, /. év július hó 23-án d. e. 10 órakor a komáromi es. es kir. élelmezési raktárban Írásbeli ajánlat tárgyalás tartatik. A közelebbi feltételek a tárgyalás napjáig ugyanott megtekinthetők, a feltételeket tartalmazó füzet ivenkint 8 fillérért beszerezhető. Akit senki se siratott meg *) Nem állt a ravatalánál szerető férj, nem zokogott árván hagyott gyermek, nem siratta rokon, nem siratta senki! .. Mikor meghallottam halála hirét, én sem könynyeztem, pedig egykor szerettem őt őszintén, igazán. Csupán egy mély sóhaj tört elő szivemből s a többiekkel ezeket mondám : — Jól járt szegény ! Végre megszűnt szenvedése! . . . Pedig élte virágában volt még. ösmerték sokan, hisz szép volt, szellemes volt, s előkelő családi körhöz tartozott. Midőn még leány volt nővéreivel együtt ők voltak a város legszebb leányai. A három gráciának nevezték őket. A középső beleszeretett egy szép, nagy képzettségű férfiúba, akinek minden hibája az volt, hogy szeretett mu látni, szeretett vig lenni. A szülők e hibája miatt nem akarták leányukat hozzá adni. De mennél nagyobb ellentállásra talált, annál forróban szerette kedvesét, s megfogadta történjék bármi, ő még is az övé lesz ! Az is lett. Éppen akkor keltek egybe, midőn az első hóvirág előbújt a fagyos földből. Miként a hóvirág élete, oly rövid volt az ő boldogságuk, az б szerelmük is . . . A fiatal férj nem tudott mindjárt lemondani arról az aranyos vig életről. A jóbarátokat nem lehetett oly hamar feledni, s oly jól esett azontúl is azokkal a vig cimborákkal mulatni, hogy eszébe sem jutott miként б már nem az a független fiatal ember többé, hanem nős, a kire otthon egy kedves szép asz* szony vár ... Oh ha akkor, midőn eleinte igy megfeledkezve későn ment haza, az a szép asszony gyöngéden figyelmeztette volna hibájára : mi minden máskép lett volna. De a helyett, hogy szeretetteljes gyöngédsége által megszerettette volna vele az otthont, s elfeledtette volna vele a vig barátokat, gyöngédtelen kíméletlen szavaival inkább elűzte otthonról. Mi volt természetesebb, mint az, hogy ment ismét oda, ahol a poharak közt elfeledte bánatát . . . S ez igy tartott sok, sok évekig; mig végre a szerencsétlen asszony egy nagy betegségbe esett ; a féltékenységbe. Annyira ment féltékenysége, hogy megfeledkezve magáról, cselédeit kémekült használta fel férje ellen. Azok ösmerték gyengéit, mindenfélét hazudoztak, hogy ezáltal nyerjék meg tetszését. Most már türhetlen lett az élet köztük. A nő az éjeket sírással, a férj — szórakozást keresve, tölte. A világ az utóbbit okozta egészben. Pedig igaztalanul. A kik ösmerték családi életüket, azok egész másként Ítéltek. Én akkor ismerkedtem meg velük, midőn már igen-igen boldogtalanok voltak. Megkísértettem a szegény nőt gyógyítani, de már késő volt. Szegény asszony már annyira bizalmatlan volt mindenki iránt, hogy aki férje mellett egy jó szót kockáztatott, elveszte barátságát örökre. Egyszer arra a gondolatra jött, hogy házánál estélyeket fog rendezni s több jó ismerőst meghív, igy talán otthon marad férje, s megszokja az otthont. Csakhogy késő volt már akkor. A válaszfal sokkal magasabb volt köztük, mintsem azt le lehetett volna rombolni. Egypár hétig össze jöttünk minden kedden és csütörtökön. Egyszerű, barátságos thea-estélyek voltak azok. A megboldogult vigkedélyü »Franoi bácsi« s egy másik szellemes ügyvédünk, a ki akkor még nőtlen volt, de azóta kedves szép felesége van, mulattatták a kis társaságot. Azok, kik résztvettek ez estélyeken vissza emlékezhetnek még, hogy vendégei előtt is mily kíméletlen gunyoros volt férje iránt az a szerencsétlen természetű asszony. Már természetévé vált a szúrós gúnyos modor. Mindenki előtt képes volt megalázni férjét. Aki ily alkalommal látta azt az elitélt embert, halál sápadtan a sértő szavaktól : megszánta. Az 1876. évi árviz elmosta ez összejöveteleket, s a szerencsétlen házasfeleknél még szomorúbban köszöntöttek be a napok. Végre a férj, megunva a rideg életet, keresett magának egy olyan helyet, a hol mosolyogva várták, a hol nem látta azt a szúrós gúnyos tekintetet . . . Most már nem kellett a cselédeknek hazudni. A féltékenységnek alapja lón. Ezt az egy tettét a férjnek én is elítélem ; de — megbocsátom neki. Mert tizennégy évig szenvedett, tizen négy évig nem érezte a családi élet éltető melegét, tizennégy évig nem simij totta gyöngéd, szerető kéz a homlokán megjelent redőket ; annyi éven át csak j gúnyos, sértő szavakat hallott, mig végre belefáradva a sok küzdésbe — egy kis , nyugalom után vágyott. Csak hogy azt a nyugalmat másként is meglehetett volna szereznie: önmagához méltó módon! . . . A szegény boldogtalan asszonyra ez volt a végső csapás. Az úgyis izgatott, szenvedő lélek e csapás alatt végkép megtörött s innen, a hol bölesőjét ringatták, a hol annyi szép álom szövődött fiatal éveihez, testileg lelkileg megtörve távozott, hogy soha többé vissza ne jöjjön l Hosszú szenvedés volt rövid élete, mig végre megkönyörült rajta az a jótevő halál, s lezárta azokat a fényes szép szemeket, azt a gúnyos ajkat, a mik által olyan nagyon boldogtalan lett ! . . . Midőn férje a gyászjelentést megkapta, zokogásba tört ki. De nem azt a szerencsétlen asszonyt siratta, hisz az már boldog volt — hanem saját boldogtalanságát, saját vesztett életét! . . . *) Bártfay—Portell Róza, »Elbeszeleeekc cimü щ emrég megjelent kötetéből, A szerk. IbTyilttérJ 1 ) Rövid használat után nélkülözhetlen. Igen alkalmas utazásoknál. Egészségügyi hatóság által megvizsgálva Bizonyítvány kelt Bécsben 1887. jul. 3. nélkülözhetlen fogtisztit о szer. A fogak tisztántartásához csupán szájvizek nem elégségesek. A foghuson mindig újólag keletkező ártalmas anyagok eltávolítása csakis mechanikus tisztitáj sal kapcsolatban egy frissitöen és antiszeptikusaa ható fogtisztitő-szerrel sikerülhet, minőnek a „Kalodont" már az összez kulturállamokban a legsikeresebb használatra bizonyult (II.) •) Ezen rovatban közlöttekért nem vállal felelősséget. A szerk. Hirdetések jutányos áron felvétetnek a kiadóhivatalban.
