Esztergom és Vidéke, 1903
1903-07-09 / 55.szám
Esztergom, 1903 XXV. évfolyam, 55. szám. Csütörtök július 9. A „VAKMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁÉNAK ÉS AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLETINEK HIVATALOS LAPJA. М е й)* е 1 с Щк Vasárnap és csütörtökön. pLŐFIZETÉSI ÁRAK '. Egész ért — — — - 12 kor. -'fii. Fél évre — — — — — 6 kor. — fii. Negyed évre — — — — 3 kor. — fii. Egyes шгкш ára: 14 fii. Felelős szerkesztő : Dr. PROKOPP GYULA. Laptulajdonos kiadók : Dr. PROKOPP GYULA és BRENNER FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hovaakéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések küldendői Kossuth Lajos (azelőtt Buda) utca 485. szánj. Kéziratot nem adunk vissza. Esztergom vármegye hiva talos lapja. Esztergom, július 7. Ez a cime annak a lapnak, mely nek első száma július másodikái látott napvilágot. Közismeretű tény, hogy a megye hivatalos lapokat a közigazgatá: egyszerűsítése szülte, mellyeknel rendeltetése egyrészt a felső é: középfokú hatóságok körrendeletei nek sokszorosításával és expediálá sával járó sok és nagy munka meg takarítása, de másrészt, az érdemleges végrehajtás sikerének és gyorsi tásának előmozdítása. Nem célunk azt a kérdést feszegetni, hogy a hivatalos lap, bál még oly mérsékelt előállítási árán beáliitandó egy-két munkás kéz alkalmazása nem-e mozdítaná jobban elő a gyorsítás célját, mint az egyheti időközökben megjelenő hivatalos lap és a mai szociális viszonyoknak nem volna-e megfelelőbb, csupán azon visszaéléssel kívánunk a magunk és helyi laptársaink részéről és nevében foglalkozni, mely a helyi sajtó létét támadja meg, remélve, hogy laptársaink a — — ^ 1 ^—^ mii I Iz „Esztergom és lile" tárcája, . I • ÍH mi и mii 1848. évi nemzetari és honvédkori élményeim. Irta: HORTÁTH GÉZA. Folytatás (XIII.) A nagy-sallói csata. Miután nem naplószerü adatok feljegyzése a célom, ott kezdem ismét előadásom fonalát, hogy ápril 17-én Endródön pihenőt tartottunk és csak másnap reggel kezdtük meg a felvonulást NagySalló felé. Zászlóaljunk a Lupinszky-féle 12 fontos üteg fedezetére volt kirendelve, mely hadállásunk jobbszárnyát képezte. Midőn kiértünk az erdőszélre, nem nagy távolságra tőlünk balra feküdt NagySalló, honnét láthatóvá vált zászlóaljainknak Nagy-Salló felé nyomulása. Az osztrák tüzérség erős tüzeléssel fogadta a felvonuló zászlóaljakat és a csatártűz mindkét részről hevesen vette kezdetét. Minket elfoglalt állásunkban két osztrák üteg szava fogadott, mire a mi tizenkét fontos ütegünk is megkezdte működését. Szemben velünk, három Svalizsér divizio volt, mig velünk két osztály Császár huszár jött. Amig nálunk hevesen olyt az ágyúzás, az alatt láttuk, hogy nevükben is történt felszóllalásunkihoz, utólagos jóváhagyásukkal hozí zájárulandnak. I A hivatalos lap, > mint az > Bsztergórni Közlöny <• mellékletet látott I napvilágot, s szerintünk törvényteles nül. Hogy az ily alakban történt , megjelenése nem a vármegye, hanem magán érdekből történt, ezt .tudjuk, s nem szóllalnánk fel, ha jezen magánérdek portálása egyrészt közérdeket, a megye közönségének, j — másrészt jogos magán érdeket, — a helyi sajtónak érdekét nem "sértené, azt létében meg nem támadná. A ministeri rendelkezés a hivaI talos lapok létesítése tekintetében három eshetőséget külömböztet meg. Az első, hol a megyének eddig is önálló hivatalos lapja volt, mely esetben ezen volt hivatalos lap, a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelőleg átalakítandó. A második eset, hol a megyei hivatalos lap eddig nem létezett, hol teljesen uj hivatalos lap létesítendő, mely valamely helyi lapnak melléklete nem lehet. ! A harmadik végre azon eset, hogy valamely vármegyének volt már hivatalos lapja, mely hivatalos Nagy-Sallóval szemben a honvédek rohamba indultak, Azon időben a két divizio huszár attakba rohant és mi a fedezetről néztük a csekély távolságban lefolyt lovas attakot, mi az osztrák lovasság viszavonulásával végződött. i Azonban az ellenség lovassága ágyúi fedezete alatt ismét sorakozott. Nincs kellemetlenebb helyzet az ágyú fedezetnél, mert tétlenül kell néznie és átszenvednie sorai gyérülését anélkül, hogy fegyverét használhatná. A lovas attak után, — mely alatt az ágyú golyók j néha közénk vágtak — láttam, hogy a. huszár lelőtt lova kantárát, nyergét, ma-; gára szedve gyalog tért vissza, a sebe-' sültek pedig erejűkhez képest visszavánszorogtak. Lovasságunk ember és lóveszteségét főleg az okozá, hogy az osztrák ágyuk tűzzel kisérték őket. A közvetlen közelünkben lefolyt események • olvonták figyelmünket attól, hogy mi, történik a falu mellett. Ekkor vettük j észre, hogy a Donmiquel zászlóalj a ( szőlők felül visszahúzódva a hátunk, mögött az erdőfelé csatárláncot bocsájt,' s hogy állásunk hátulról is támadásnak van kitéve. Várady, ez idő szerint zászlóalj parancsnokunk tehát az első szá-. zadot utasitá, hogy annak visszaverését eszközölje. Mi tehát megindultunk. Benkner Gyula ' kapitány Városi Tivadar hadnagyot fél.- lap valamely helyi lap mellékleteként - jelent meg, mely esetben aztán a minister megengedi, hogy a szerzett - j°g°k tiszteletben tartása mellett t továbbra is, mint azon lap mellék„ lete jelenhessék meg az uj hivatat los lap. -J Habár az >Esztergomi Közlöny* t a ministeri rendelet értelmében vett I önálló hivatalos lapja a megyének t eddig nem volt, csupán, mint ve• gyes tartalmú hetilap fején viselte j az »Esztergom vármegye hivatalos 5 lapja« feliratot, s mint illyen különféle jogokat és kiváltságokat élve. : zett a többek között azt, hogy a L helyi lapok mellőzésével és azok evidens kárára kivívta magának r azt, hogy az ingatlanokra vonatokozó árverési hirdetmények legnaL gyobb részének közzététele magában a hirdetményekben, az »Esztergomi Közlöny«-ben rendeltetett el. ! Azt tartja egy magyar példabeszéd, hogy evés közben jön meg az étvágy T s igy jött meg az > Esztergomi Közlöny*-é is. j Hogy a július elején született hivatalos lap jellegéért folyamodott, ezt a járulékok teszik érthetővé, s nem is vesszük azt annak szerkeszj -^-— ^^^яз századdal csatárláncba küldte,£mig mi, a másik félszázad, a fedezetet képeztük. : Ezalatt az ellenség csatárainak lövései ' bennünket is értek, mire a kapitány 1 megrettenve, visszavonulási szándékát 1 j azzal árulta el, hogy »Jobbraát«-ot vezé- . nyelt, minek folytán a legénység azon i felszólitással fordult hozzám : »Ne hagy- 1 s juk itt a csatárláncban kintlevő félszáza- 1 dot* ! Jogos kivánságukat belátva, ki- j léptem a sorból és a kapitánynyal el- 1 len tétben azt vezényeltem; „Are« ! Ek- i ! kor már a lövések bennünket is sürün ( •értek, s azt viszonozva parancs nélkül 1 csatártüzet kezdtünk és Városi hadnagy- 1 nak azt üzentem, hogy csatlakozzék s hozzánk és állásunkat visszaérkeztéig j meg is tartottuk. Kapitányunk oly ret- f tenetes zavarban volt, hogy az esemé- s nyéket szótlanul tűrte. Midőn vissza tér-' h tünk a zászlóaljhoz, a parancsnokot ott f is tanácstalan állapotban találtuk. A hely-. x jzet nem is volt kellemes, mert két tűz g közé voltunk szorítva. Elölről az ágyúk, t hátulról az erdők felől az ellenség r puska tüze ért. | Ь Ekkor érkezett hozzánk Güyon tábor- g nok. Rossz, régi szabású krispin és vid- j * rabőr meleg sapka volt a fején. Közönséges ' a huszárlovon ült, pálca volt kezében. A hu r szarokat rögtön attakba küldte, a Lu- t pinszky ütegének felét, az az négy ágyút g az erdőnek irányoztatott és kartácscsal 1 t tője és kiadó tulajdonosától zokon, i sőt elismerjük, hogy annak elnyet résére szerzett jogai voltak, de t visszatérve már most a köz és jo- gos magánérdek megsértésére vo- natkozó állításunkra, azt a követke zőkkel világítjuk meg. Tekintve, hogy az > Esztergom t vármegye hivatalos lapja* csak fele : oly nagyságban és hetenként csak - egyszer s nem kétszer jelenik meg í mint pl. lapunk, előfizetési ára túl; nagy, s igy azokra, községek, egye. зек stb. kik arra előfizetni kötelezvék, igazságtalan terhet ró, de igazságtalan terhet ró a megye közönségére is, mely jóhiszeműleg kötötte le magát oly terhek elviselésére, mellyek reá egyéni érdekek portálása mellett rovattak. Hogy a kis terjedelmű hivatalos lapnak ára miért oly nagy ? hát ennek is meg van az oka ! Azért mivel a mellékletként szereplő hivatalos megyei lap főlapjának, a vegyes tartalmú »Esztergomi Közlöny*-nek előállítási árát is a megye fizeti egy füst alatt, mi, hogy igazságos, jogos és méltányos-e, azt kinek kinek belátására bizzuk. De nemcsak a megye közönsége végig söpörtette az erdőt, majd a félzászlóaljnak élére állt és az erdőbe rohamra küldte, de az ellenség a kartácsolás után velünk szuronycsatába nem bocsájtkozott, hanem az erdőt kiürítette. A másik fél zászlóaljat hátunk és a félüteg fedezésére visszahagyva, tovább lovagolt, a folytonos lövöldözés közt a lassan visszavonuló Donmiquel zászlóaljat rohamba küldve. Ekként sikerült a hátunk mögé került ellenséget, helyes intézkedései folytan visszaverni és üldözni. Az osztrák lovasság és tüzérség látva a magyar hadsorok átalános és heves előnyomulását, megkezdte a viszszavonulást huszáraink üldözése közt, mi pedig a futóellenséget a szőlők között folytonos lövésekkel űztük, kik közül számosan megadták magukat, fegyverüket és gránátos micijüket elhányva, vadfutásban kerestek menekvést. Guyónnak volt köszönhető, hogy a jobbszárnya győzelmesen nyomulhatott előre, mert helyes intézkedései nélkül szétveretésnek lett volna két tüz között a zászlóalj kitéve. Huszárságunk is jól viselte magát, de Lupinszky ütegének magatartása valóban kitűnőnek volt nevezhető, pedig az üteg parancsnokílátszólag 21—22 évesnél idésebb nem lehett és hősies magatartással tünt ki mindig a derék lengyel fiu.
