Esztergom és Vidéke, 1903

1903-07-05 / 54.szám

2 ESZTERGOM es 4'IDÉKE. (54. Ш аш. 1 '>3. július 5 éreznie kell, hogy az élet küzdelmeiben bármely fáradsággal sem képes megszerezni azt, ami vágyait csak némileg is kielégítse, kedélyhangulata beteggé és élete vergődéssé válik. Vergődésben van a család, mikor a családfő szorgalma sem képes a napi szükségleteket fedezni és tengésbe megy át mikor mindentől megvonva, csak annyi jut s nem több, hogy éljen, hogy éhen ne veszszen. És ha mindehhez a bizonytalanság, a tört remények hulladéka járul, a vergődés bizony sokszor sötét gondolatok hátterével teljesen a boldogtalanság révéhez vezet, a hol az ingatagság vesz kísérletet a szenvedőn, a vergődés, hogy vájjon szembe szálljon-e az élet azon kíséretében a boldogtalansággal, vagy megsemmisítve azt, egy bizonytalan életnek vesse magát oda; vagy néma megadással tűrjön el mindent, de mindent — teljesen érzéketlenné válván az élet édessége iránt. Az élet és boldogság! Az élet édessége és vergődés ! Minő hatalmas problémája a lélek munkásságának, megnyilatkozásának szenvedelmének s mindenének, amely nélkül nincs élet, nincs boldogság, nincs vergődés. És mert nincs, azért édes az élet és édessége, hogy öntudatosabbá váljék, keresi az állandót, a boldogoságot a vágyak kielégítésében. Ezért küzd s s hajtja rabigába önmagát keresztül töretni mindenen, a mi őt boldogságának elérésében gátolja. Tudjátok-e mi az ismét ? A socialismus nagy problamája ! Ugyan hol van ember^ kinek az élet édességéről ne volna fogalma, ne volna tudata ? Hol van ember, ki élni ne szeretne ? Élni, ami a teremtés felülmulhatlan gyönyörűsége. Gyönyör az egy protoplazmában megnyilatkozó élettől, a teremtés koronájáig, az emberiség, kinek élete az Istenség leheletétől az istenségben van képében és hasonlatosságában. Élni barátaim, mert az élet való ,• való, mert érzékeimmel felfoghatom. S hogy az ismét édesebb, minél kellemesebb legyen rendeltetésem bármely alakban is küzdéssé van téve ama életvágygyal, hogy a vergődésből vagy semmi, vagy minél kevesebb részem legyen. Vagy semmi, vagy minél kevesebb, s nyitjára jövünk a socialismus problémájának kielégítő megoldására. S vájjon Esztergom városának vezetői gondolnak-e arra, hogy városunk minő beteg s mint vergődik az élet küzdelmeiben. Felismerték-e valójában lakóik betegségének, vergődésének valódi okait. Mert, hogy beteg a város és vergődik mi sem bizoayitja jobban, mint az anyagiakban előre haladt erőtlensége és tehetetlensége. Ez pedig a legveszedelmesebb sociális tünemény ! A legveszedelmesebb, mert a szükség minden téren korhaszt. A korhadás pedig a szerves életnek bomlása. Ami ha bekövetkezik Esztergomban, akkor beszélhetünk dicső múltról, nyomorult jelenről, de a jövőre nézve ábrándjainknak sem lehet alapos reményű keleté. Mert hát tulajdonképpen mije is van a városnak ? Rengeteg adóssága, magas községi pótadója, drága élelmiszerei, még drágább piaca; lelket szállító kövezete, szabad fürdő-telepe a Dunán stb. stb. S mije nincs. A székesfőváros concesztráló törekvése ellen fellépő erélyes erőtől duzzadó decentráló törekvése, minők a gyárakkal való benépesítés, szakiskolák felállítása; keletre gravitáló iparágak meghonosítása; téli kikötő, a székes fővárossal öszszekötő villamos, nyaraló telepek, idegen forgalom, ingatlainak tervszerű és hasznosító kezelése és sok e

gyéb, amikről a lapok hasábszámra hoznak közleményeket, de a melyek rendszerint, talán ősi szokás szerint figyelembe se vétetnek. Hadd írjanak : igy fordul, meg fordul, balra fordul, jobbra fordul, úgy még soha sem volt, hogy valahogy ne lett volna. Pedig a város folyton fel-fel sóhajt, élni szép, élni édes, élni gyönyör, de annál szebb, annál édesebb, annál gyönyörűbb, minél egészségesebb az ember, minél jobban kielégíttetnek vágyai, minél kevesebb a vergődés. Erről a vergődésről és a város állapotáról, nyomasztó szegénységéről és jövőjéről méltóztassék gondolkodni most, mikor aratni aratnánk, de a készlet potya, a kenyér drága, a megélhetés nehéz és vergodo. Bertalan Vince. I bányász sztrájk. Esztergom jul. 3. Egy hete annak, hogy az annavölgyi és doroghi kőszénbánya munkások a munkát megszüntették. A hatóság minden lehetőt elkövetett a sztrájk megszüntetése érdekében, azonban minden fáradozása eredménytelen volt. A munkások mereven ragaszkodnak a lapunkban már ismertetett követelményeikhez, viszont pedig a társulat engedményeket a bér felemelését és a munkaidő leszállítását illetőleg tenni nem hajlandó, mivel a bérfelemelés és munkaidő leszállítása évi 240.000 korona kiadást idézne az elő. A társulat ennnek folytán a munkásokhoz az alábbi felhívást intézte. Hirdetmény. >A budapesti m. kir. bányakapitányság és az esztergomi járás szolgabiróságának alulírott kiküldöttjei a következőket hozzák az annavölgyi és új-doroghi bányák munkásai tudomására. Az esztergom szászvári kőszénbánya részvény-társaság üzemében lévő annavölgyi és új-doroghi bányák munkásai folyó év június hó 24-én, illetve 27-én a mondott bányák üzemvezetőinek egy-egy előterjesztést adtak át, melyben az üzemvezetőséggel szemben több követelést támasztottak. Ezen követelések között foglaltatott a mostaninál sokkal magasabb munkabérre és a tizenkét órás műszak helyett 8 órás műszakra vonatkozó követelés is, mely követelések az előterjesztés leglényegesebb pontjait képezték. — Mivel ezen előterjesztésre érdemleges választ a munkások az előterjesztésben kitű ött határidőn belül nem kaptak, a bányák összes munkásai folyó évi június hó 27-én reggel, illetve este a munkát megszüntették. A m. kir. bányakapitányság alulírott kiküldöttje folyó évi június hó 30-án és a mai napon megkísérelte a munkások és a munkaadó közötti békés kiegyenlítést, mi azonban nem sikerült, mert egyrészről a munkaadó részvénytársaság teljhatalmú kiküldöttje Görög Gábor kijelentette, hogy a bányák nehéz viszonyaira, csekély hozamára a nyomasztó közgazdasági viszonyokra s a munkásoknak más bánya munkásainak keresetéhez viszonyított kedvezőbb díjazására való tekintettel a munkások követeléseit a részvénytársaság nem teljesítheti. Másrészről pedig a munkások követeléseiktől elállni vonakodtak s a munkát megkezdeni ismételt hatósági felszólításra sem akarták. Mivel a legnagyobb mértékben tűz- és vizveszélyes bányák mielőbbi üzembehelyezése sürgősen szükséges, alulírottak ezennel íelszóütják a bányák összes munkásait, hogy a bányáknál eddig szokásos díjazás mellett f. hó 3 án pénteken este fél 6 órakor és f. hó 4-én reggel fél 6 órakor a bányák rendelő szobáiban munkára jelentkezzenek s a je'entkezés után azonnal munkába álljanak, — lenti időpontra mérvadó a bányáknál szokásos gőzsíppal való időjebés. — A mondott határidőig munkába nem álló munkások eljárása az általános bányatőrvény 203 és 204 §§-ai értelmében erőszakos munkamegtagadásnak fog minő sittetni s az illető munkások a szolgálatból fegyelmileg elbocsátottaknak tekintetnek s mint ilyenek folyó hó 4-én rögtön leszámoltatnak, s minek folytán a bányahatóságiiag jóváhagyott társpénztári alapszabályok 4. §-a értelmében már szerzett társpénztári igényeiket is úgy személyükre, mint családjukra is elvesztik. Egyben biztositjnk a bányamunkásokat, hogy mindazok, a kik a kitűzött határidőn belül újból munkába állanak, szerr.et jogaikban csorbát nem szenvednek s a strájk mozgalomban való részvételük következménye semminemű jog, hátrány, megtorlás vagy a többi munkásoktól való megkülömböztetés nem lehet. A hatóság már is gondoskodott, hogy a munkára vissza térni akarók személye minden bántalmazástól és fenyegetéstől, ha kell karhatalommal is megóvassék. A munkába állani nem akaró munkásokat óva intjük, miszerint tartózkodjanak nemcsak a bányaberendezések megrongálásától és minden zavargástól, hanem a munkába álló társaiknak akárcsak szóval való fenyegetésétől is, mert ezen ténykedésük az általános bányatörvény 204. §. és az 1878. évi V. törvényczikk VII. fejezet 177. §a szerint a legsúlyosabb következményeket vonná maga után. Alulirt m. kir. bányabiztos felvilágosításért folyó hó 4 ig (reggeli fél 6) a munkások közül bárki fordulhat, megjegyezvén, hogy a munkába állásra fent kitűzött határidő semmi körülmények között meg nem változtatható. Végül ismételten felhívjuk a munkásokat, fontolják meg jól mostani magatartásuk itt felsorolt terhes következményeit, gondoljanak magukra, családjukra s a társpénztárnál mát szerzett igényekre, térjenek vissza ismét a munkaadó részvénytársaság szolgálatába, mely nekik és családjuknak eddig is szerény, de tisztességes és más bánya munkásaié mögött nem maradó megélhetést biztosított. Annavölgy, 1903. évi június hó I. Főszolgabíró szabads. : Palkovics László, s. k. Albert Ferenc, s. k. szolgabíró. m. kir. bányabiztos.« Dacára ezen felhívásnak a munkások hajthatatlanok maradtak. Elmúlott a péntek este, és a szombat reggel, elhangzott a munkába hívó gőzslp hivó füttye, egyetlen egy ember meg nem mozdult, munkába nem állott, hanem a sárisápi mészkemencék mellett egybegyűlve, Budapestről vezetőket vár, hogy további elhatározásában azok tanácsához alkalmazkodjék. A hangulat izgatottabb kezd lenni a sztrájkoló tömegben, minek kisebb tüntetésekkel ad kifejezést, ami elvégre is nem csoda, mert most már látja a borzasztó helyzetet, melybe önmagát sodrottá, látja, s fontolgatja azt, hogy most már igazán munkanélkül van s összes jogait, úgy a maga, mint családja részére a társulattal szemben végleg elvesztette. Pénteken este érkezett meg az első kisegítő munkás csoport a salgó-tarjáni bányákból, számra mintegy huszonötén, kik katonai fedezet alatt mentek munkára. A doroghi munkásokkal szombaton reggel kezdődött meg a leszámolás, katonai fedezet mellett, az annavölgyiekkel a jövő héten számol le a társulat, kik hétfőn kötelesek már a koloniókat elhagyni. B. Szabó Mihály főjegyző, mint a szabadságon lévő alispán helyettese tegnap délután ment ki a helyszínére, hogy részt vegyen ama praevantiv intézkedések megbeszélésében, melyek a jövő hétre feltétlenül megteendők, midőn a munkáslakások kiürítése fog végrehajtatni. Jelenleg harminc csendőr és egy század katonaság ügyel fel a személy és vagyonbiztonságra. — ref. — Főpapi kinevezések. A király a kultuszminister előterjesztésére Rajner Lajos, p. praelatus, honti fóesperest székesegyházi főesperessé, Pór Antal p. praelatus, mesterkanonokot honti és Komlóssy Ferenc p. praelatus mesterkanonokot pedig sasvári főesperessé léptette elő. Az ekként megüresedett mesterkanonoki javalmakat Molnár János p. praelatus, címzetes apát, Klinda Teofil címzetes kanonok és érseki titkár, majd Horváth Ferenc papnevelő intézeti teológiai tanárnak adományozta. — Dr. Walter Gyula p. kanonok érseki irodaigaigazgató tegnap délben Balatonfüredre utazott. — Változások a Szt. Benedek rendben. Л. pannonhalmi sz. Benedek rendben a 1903/4. iskolai évre vonatkozólag a következő változások történtek. Pannonhalmán. Perjel: Vojnks Döme. Alperjel : Mórocz Emilián. Novicmester : Ruzicska Aurél. Központi számvevő : Bertalanffy Teodor. A főapáti iroda igazgatója és házgondnoka: dr. Kardos Celesztin. Segéd házgondnok: Gödör Kapisztrán. Főapáti titkár: dr. Hetyei Modeszt. Győrött. Tanárok : Gailik Oszvald és Danka Piacid. Házgondnok: Németh Regináid tanár. Sopronban. Főgimnáziumi igazgató : Darvas Orbán. Tanárok : Serédi Dénes. Parcsami Henrik és dr. Boros Alán. Komáromban. Bagyary Simon. Kőszegen. Tanár és templomi hitszónok : Hofbauer Konstantin. Tanár: Nagy Balázs. Pápán. Tanárok : Csapó Antonin és éTakács Gedeon. Bakonybélben. Perjel : Fekete Tivadar. A'perjel: Bálint Venánt jószágkormányzó. Nyugalomban : Perger Adorján. Kis-Cellben. Ideiglenes nyugalomban: dr. Haudek Ágoston. Tihanyban. Plébános : Ross Mór. ZalaApátiban. Perjel: Fleischmann Jenő. Alperjel : Tóth Ince. Házi lelkiatya: Kisfaludi Tóbiás. Plébános : Hajós Benő. Hitoktató : Székely Damáz. Endréden. Plébános: Reznyák Albert. Aszófőn. j Plébános: Récsei Farkas. Nyalkán. Plébáj nos : Simon Tádé. Bársonyoson. Plébános : j Molnár Béla. 1 — A kaszinó mulatsága. Kaszinónk j első nyári mulatságát tegnap tartotta a I kovácspataknál. A szépen sikerült kedéj lyes mulatságról szóló kimerítő tudosiI tást jövő számunkban hozzuk, j — „Hivatalos lap." A megye hivatalos lapjának első száma csütörtökön jelent meg, mint a vegyes tartalmú »Esztergomi Közlönye melléklete. Előfizetési ára egy évre 10 kor. az »Esztergomi Közlöny*-nyel együtt 12 kor. Megfordítva pedig, az »Esztergomi Közlönye előfizetési ára 6 kor. az »Esztergomvármegye hivatalos lapját-val együtt 12 korona. Hogy a két lap előfizetési ára miért van igy egybeállítva, arra legközelebb visszatérünk. — Halotti menet. Miként előre jeleztük, csütörtökön reggel érkezett meg vasúti állomásunkra Beness Gyula nyugalmazott bányamérnök és műszaki tanácsos hullája, mit a halottszállító kocsira téve, megindult a menet a kir. városi sírkertbe. A koszorúkkal borított koporsó mellett jobbról balról díszruhás bányászok haladtak, mig a halottas kocsit a gyászolókat vivő kocsik hosszú sora követte. — Nyári mulatság Vichnyén. Vettük az alábbi meghívót. »Selmec- és Bélabánya sz. kir. városok tisztikara a bányászati és erdészeti akadémia ifjúságának közreműködésével az ezen városok tulajdonát képező Vihnye gyógyfürdőben a f. 1903. év július hó 12-én esti 8