Esztergom és Vidéke, 1903

1903-06-21 / 50.szám

Esztergom, 1903.

XXV. évfolyam. 50. szám.

Vasárnap junius 21.

ESZTERGOM

es

VIDÉKÉ

A „VARMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁÉNAK ÉS AZ „ESZTEEGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA.

Megjelelik \'asárqap és csütörtökön.

JIlŐFIZETÉSI ÁRAK I

Égés* évr — — — — 12 kor. — fii.

FÁI évre — — — — — 6 kor. — fii.

Negyed évre — — — — 3 kor. — fii.

Egyes «rám ára: 14 fii.

Felelős szerkesztő :

Dr. PROKOPP GYULA.

Laptulajdonos kiadók :

Dr. PROKOPP GYULA és BRENNER FERENC.

Szerkesztőség és kiadóhivatal :

(hova a kéziratok, előfizetések, nyilüerek és hirdetések küldendők) Kossuth Jjajos (azelőtt Buda) utca 485. szán).

—Kéziratot nem adunk vissza.

Pánszláv agitátorok megyénkben.

Esztergom, junius 20.

a) A közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén jól eső örömmel vettük tudomásul a kir. tanfelügyelő jelentésének azt a részét, mely szerént Srobár József kesztölci plébános ez évben a hittant a tót nyelv mellett magyarul is előadta, s hogy a magyar nyelv iránt nagy fogékonysággal biró gyermekek, a magyar nyelv elsajátítása terén, szép haladásuknak adták jelét, mely utóbbi körülmény Mecséry József tanítónak s nem Srobárnak érdeme.

Mint mikor a kéklő égboltról lesújt a villám, oly váratlanul pattant ki az a titok, mely szerént a Szentlélek eljövetelének emléknapján, piros pünkösdkor szállának alá Túróéból Hurbán hívei, hogy épp — sajátságos játéka a sorsnak — Szentlélek községében beárnyékolják a »Národnie Noviny« és »Narodni Hláznik«-okkal a magyar nyelv elsajátításának útjára tért bűnös lelkeket.

Hazafias kötelességünk diktálja, hogy a magyar állam ellenes bűAz „Esztergom és Vidéke" tárcája,

1S48. évi nemzetőri és honvédkori élményeim.

Irta ; HORVÁTH GÉZA.

Folytatás (VIII.)

Történt ugya» ez időben, hogy a Ko- burg huszárok egy régi őrmestere kémkedni jött hozzánk. A huszárok azonnal felismerték s a hadparancsnokságnak, mint kémet és császári érzelmű embert átszolgaltatták. A hadbíróság kötél általi halálra ítélte őt s egy falusi cigányt fogadott fel a hóhér szerep teljesítésére. Már a vasgajmós oszlop is tel volt állítva, hogy az'ítélet végrehajtassák, de a cigány hóhérnak inába szállt a bátorsága és remegve jelenté ki, hogy ő nem képes az ítélet végrehajtására. Hiába bátorította felesége, hogy »nefélj dádé hiszen hamar vége lesz,« de idegei megtagadták a szolgálatott s e szerint a kém, kinek nevét elfeledtem, a megváltoztatott Ítélet következtében agyon lövetett. Lehet, hogy még ma is élnek Törökszentmiklóson emberek, kik ez eseményre emlékezni fognak.

Mielőtt a tavaszi dicsőségteljes hadjárat részleteibe bocsájtkoznám, két körülményt vélek különösen kiemelendőnek. A közte eső idő alatt, mig vezéreink, különösen Görgei fondorkodása tartott,

nős merénylettel, — melynek részleteit a hírek rovatában adjuk — a lap élén foglalkozzunk, hogy felhívjuk figyelmét mindazon illetékes tényezőknek, kiknek most már a radikális orvoslástól kitérniük nem lehet anélkül, hogy a bünrészesség súlyos vádjával szintén ne illettessenek.

A nemzet és államellenes merénylet súlyosságát növeli az a cselszövés, melynek célja volt, a hiszékenyek félrevezetése. Felsőbbsége előtt Srobár azzal kérkedik, hogy a hittant a tót mellett magyarul is tanítja, mig házában a szülő iránti ragasz- kodás és szeretet, majd a vendég- szeretet áljogcime alatt tanyát üt a pánszlávizmus, honnét, mint táborból indulnak gaz portyázásukra a magyar kenyéren élő merénylői a nemzetnek.

Élénk figyelemmel fogjuk kisérni az ügy menetét, állását, addig is azonban mig a törvény a bűnösök felett ítélkezni fog, pusztuljanak, mert a magyar nemzeti társadalom a testén rágódó és élősködő parasita hadat lelke mélyéből megveti és utálja.

a hadi tervek változásaihoz képest a 34-ik zászlóalj majd ide, majd oda dis- ponáltatott. Ennek kapcsolatán megem- litendőnek tartom, hogy Sintha Péter kapitány a kápolnai csata után ismét Debrecenbe ment, s a farmosi csatában nem vett részt. Ezen gyakori távozása a tisztikarban azon gyanút ébreszté, hogy a csatából gyávasága miatt vonja ki magát. Tehát megérkezésekor nyilván gyávasággal vádoltatott és felszólították, hogy azonnal hagyja el a zászlóaljat, vagy az összes tisztikarral egyenkint vívjon meg. Ezen felhívás következtében elhagyta a zászlóaljat és Kossuthoz ment panaszra, kit még tinnyei tartózkodása alkalmából ismert. Hozzánk többé vissza nem tért, hanem a mint hallottam a 7-ik zászlóaljoz lett áthelyezve. Később pedig az alkotmányos éra beköszönté- vel Pestmegye házipénztárnoka lett. Én őt haláláig fösvénynek, de másként becsületes embernek ismertem, habár személyes érdekeiről soha sem feledkezett meg. Mint katona a kiképzésnél igen használható volt, de a vele eltöltött tar- eali és kápolnai csatában egy bátorító hangját sem hallottam, s ebből következtetve bátor katonának magam sem tartottam. Vele minden régi ismerősöm eltávozott és senkire sem támaszkodhat-' tam az idegen körben csak magamra, de — némi mellőztetést kivéve, mit inkább ifjú koromnak valék hajlandó tulajdonítani, — helyzetem tűrhető volt.

Györffy Iván emlékezete.

1

Györffy Iván a magyar népoktatásügy neves bajnoka elhalálozásának huszadik évfordulója alkalmából í. hó 17 én összegyűltek a bajtársak, hogy kegyelettel emlékezzenek megf működéséről.

i

D. u. 5 órakor volt a gyülekezés a , tanitó képzőintézetné], bevárván a magyar tanitók országos bizottsá- gának elnökét Somlyai József székesfővárosi igazgatót és az Eötvös alap bizottság elnökét Ujváry Béla', kir. tanácsost, a »Néptanítók Lapja« szerkesztőjét. Mindkettő a magyar népoktatásügy közéletének kiváló tanférfia.

I

Az esztergomi járás tanitóköret a helybeli tantestület képviselte Gyarmati József, Litsauer Sándor és Halmai János igazgatókkal élén. A párkányi kerületet Szilaveczky István nyug. tanitó, Stampay János köbölkuti és Bellus István libádi kántortanitók képviselték. A tanítóképző intézet a tanáirtestülettel élén az összes növendékekkel részt vett az ünnepélyen, amelyre a gyülekezés után nyomban kivonultak az esztergom vízivárosi sirkertbe.

A sirkertben találtuk az ünnepelt tanférűu özvegyét mély gyászban és fiát Györffy János székesfővárosi

Kossuth felkeresi a zászlóaljat Kisújszálláson.

i A másik fontosabb része az eseményeknek az volt, hogy Kossuth ezen időszak alatt gyakrabban tartózkodott a hadseregnél. Úgy látszik felakarta ébreszteni valóban nagy népszerűségét s talán a vezérek működésének ellenőrzése is közbejátszott s meglátogatta a honvédséget. Mi éppen Kis-Ujszálláson voltunk beszállásolva, midőn Kossuth érkezéséről előzetesen értesültünk. A zászlóalj lehető díszben várta őt. Csakugyan meg is jelent négylovas hintóbán. Nemzetőri ruha volt rajta, nemzetőri sipka fején s midőn megállt kocsijával a zászlóalj közepe táján, éljenzéssel fogadtuk őt. A zászlóalj fegyveres tisztelgése után felállt kocsijában s ekként szóllott hozzánk : »Ez a zászlóalj a tar- cali és tokaji csatában tanúsított hősies magaviseleté folytán megérdemli, hogy háromszor megemeljem előtte a sapkám, valamint, hogy kitűnő magatartásáért Csákos Sándor kapitányt is üdvözöljem« és szép halvány arcán úgylátszék, mintha fény ragyogott volna. Akart e még többet mondani? azt nem tudom, de a ki- | 1 törő és hosszan tartó éljenzés abban

megakadályozta és kezével búcsút intve távozott. Ez a dicséret boldoggá tette a zászlóaljat és továbbra is lelkesítette. Akik ott jelen voltunk, nem feledtük el soha.

Történelmi visszapillantás.

Dembinszky ügyetlensége és tapintattanitót, kik köré csoportosulva láttuk Némethy Lajos esperest, Csajka Ernő theologiai tanárt, Perger Lajos plébánost, özv. Buzárovits Gusztáv- nét leányával és vejével és sokakat, kik egykor személyes barátságukkal voltak vele összekötve.

Az ünnepélyt Gyarmati József igazgató nyitotta meg rövid beszéd kíséretében, vonatkozással az elhunyt érdemeire. Őt követte Somlyai József igazgató, ki a kartársi szeretet lobogó tüzétől magasan fellángoló gyönyörű szavakban emlékezett meg azon eszmékről és működésekről, mellyeknek Györffy Iván oly kitartó, oly fáradhatlan harcosa volt. Felvonta a leplet a magyar tanítóságnak a hetvenes és nyolcvanas évek küzdelmeiről, melyben oly kiváló szerep jutott sokaknak a magyar tanitók között Györffy Ivánnal egyetemben, ki lelkének egész hevével szolgálta a magyar nemzeti nevelés és képzés kiépítését. Annak beszéde mély benyomást gyakorolt a hallgató közönségre. Majd Szilaveczky lépett elő és rövid szavakkal adózott a pihenő kartárs emlékének. Azután feldiszitették a sirt az özvegy, a gyermekek, az unokák a Buzárovits, az esztergomi, a párkányi kerületek tanítói körének, valamint a magyar tanitók országós

lansága, a vezérek egyenetlensége, de főleg Görgei fondorkodása és nagyra- vágyása, ami által teljes egy hónapot vesztettünk, következményeiben végzetessé vált, mert ha a helyett, hogy a Tiszánál vesztegeltünk, az előnyomulást márciusban jókor megkezdjük, az osztrák hadsereget tönkre verhetjük mielőtt az orosz invázió segítségére jött volna, és Bécsben mi diktálhattuk volna a békét. Ezen mulasztás, mely csakis Görgei nagyravágyásának volt tulajdonítható, soha sem volt többé helyrehozható, s igen valószínű, hogy az orosz betörés is elmaradt volna. No de ezen segíteni többé nem lehetett.

Görgei Arthurnak ez örök és súlyos hibája marad, mit a történelem sem fog igazolhatni, mert az féktelen nagyravágyásának oly fontos momentumát képezi, hogy azt fényes győzelmével sem lehet elhomályosítani. Hozzájárult később Buda ostroma, mely egy hónapi időt vett ismét igénybe és lekötve tartotta győzedelmes és lelkesült hadseregünket s időt engedett a felbomlott osztrák hadsereg újra szervezésére, holott ha Komáromnak az ostrom alóli felmentése után erélyesen üldözzük, annak feloszlása és nagyrészbeni lefegyverzése, még hazánk határain belől sikerült volna.

Gorgeit Buda alá nem Kossuth állítólagos óhajtása, mit máskor semmibe sem vett, hanem mértéktelen hiúsága, iinne- peltetése s ez által a főhatalomra jut- hatás vágya vezette. Ez lebegett szeme

Illltl.VZ JÓZSEF KESE KI ÍVJ Z izü természetes lia$Íta)tő$Ber.

Kapható : Leitgcli János, Metz Nándor és Vörös József üzletében.

\