Esztergom és Vidéke, 1903

1903-01-11 / 4.szám

liogy 200 kor. alapítványt szavazzon meg nem. Hosszas és élénk, mondhatnák éles vitára adott okot a vágóhidhoz kirendelt s állandóan annak érdekeit szolgáló rendőr alkalmazása folytán megapadt rendőri létszámnak kiegészítése, mit azonban a közgyűlés nem szavazott meg. A megtoldással ellátott tanácsi javaslat mellett dr. Földváry István, dr. Áldori Mór és Niedermann József, mig -ellene Niedermann Pál és Brucsy János szóllaltak fel. A téglaháznál raktározott IV r. fa ára 3 kor. 6o í.-ről, 3 kor. szállíttatott le. A reál és az elemi iskola 1901—1902 tanévi számadásainak, majd a december havában megejtett pénztárvizsgálatról felvett jkvnek jóváhagyólagtörtént tudomásul vétele után felolvastatott özv. J3isiczky Jánosné, a szt. Ferencrendi zárda, a fokáptalan, özv. Hütt Miklósné, özv. Holdampf Albertné, a takarékpénztár, ker. és iparbank, a szentgyörgymezei erdőbirtokosság és az E. B. vasút r. t. bejelentése, mely szerint virilis képviselői joguk gyakorlását : Niedermann János, Lengyel Flavian, dr. Walter Gyula, Kottra Károly, Benedek József, Reusz József, Kaán János, Gere Mihály és dr. Okolicsányi Zoltán által kívánják. Referens. Farsangi naptár. Január 17 Tiszti estély a »Magyar Király«-ban. Január 24. A kaszinó táncestélye saját helyiségében. Január 25. Az ev. rev. hitközség családias jellegű estélye a »Magyar Királyc-ban. Január 31. A helyőrségi tisztikar jelmezestélye a »Fürdő«-ben. Február I, A kath. legényegylet tánczvigalma. Február I. Jogászvacsora. Február 21. A helyőrségi tisztikar hangversenye a »Magyar Király„-ban. Február 27. Ugyanannak »Häring estelye« vig előadásokkal a »Fürdő«-ben. — Dr. Kohl Medárd püspök, ki a hercegprímás újévi üdvözletét volt tolmácsolni Rómában a pápánál, hazaérkezett, s mint értesülünk meghűlés következtében ágyát Kénytelen őrizni. — Egyházi kinevezések. Szamek Károly kísbábi, Csögley Kálmán nagypakai, Sasváry János nagymodróí és Zlatos András szkicói plébános helyettesek lettek. Kosztelánszky József Lédeczre, Jarabek József Arany osmaróthra és Révay József Romolányba neveztettek ki segédlelkészeknek. — Kaszinóból. A kaszinó választmánya legutóbbi ülésén elhatározta, hogy tagjai részére f. hó 24-én belépti dij nélkül táncmulatságot rendez. A fényesnek Ígérkező táncestély előkészületeinek megtételére és rendezésére egy bizottság kéretett fel. — Kautz Gyula dr. Ünneplése. Budapesten a belvárosi polgári kör fényes és nagyszabású ünnep keretében leplezte le nagyérdemű elnökének, Kautz Gyula dr. belső titkos tanácsosnak arcképét szombaton este nyolc órakor a kör Koronaherceg utcai helyiségében. Ugyanebből az alkalomból az elnök tiszteletére díszvacsorát is rendeztek, amelyen a kormány számos tagja és a politikai élet kitűnőségei is részt vettek. — Végzetes halál. Általános részvétet keltett dr. Fritz Os kár máv. fogalmazó halála. Az elmúlt évben, az orvosi tudomány által ki nem derített okból egyik lába üszkösödni kezdett, mit amputalni kellett. Nemrégiben másik lába is üszkösödésbe ment, mi korai halálát okozta. Temetése pénteken délután volt a párkányi izr. temetőben. A korán elhunyt törekvő ifjú ravalatára iskolatársai koszorút helyeztek, s nevökben dr. Átdori Viktor vett bucsut szeretett barátjuktól. — Egy veterán polgár temetése. Városszerte derék és becsületesnek ismert polgárt kisértek f. hó o-én örök nyugvó helyére. Kovács Albert régi, jó hírnevű asztalos mester volt, ki mint temetkezési vállalkozó sokakat kisért oda, hol ma már ő is pihen. Az ipar terén kétségtelenek érdemei, melynek mindenkor lelkes hive volt, — Halálozás. Kircz Jónás életének sík kiszorította, Nellike is elhagyta a szoba rideg falait. De nem örült, mint a rabmadár, ha előtte megnyílik a kalit ajtaja s szabadszárnyra kelve ismét felkeresheti kedves helyeit, tárgyait. О bújva hagyta el lakását, este, midőn senki sem látta, mert azt hitte, hogy mindenki a szemébe fog nevetni. Sirva fakadt, hogy bujdosni kénytelen. Fekete ruhába öltözve árnyékként gyors léptekben haladt végig az utca kövezetén. Sietett egyik barátnéjához, hogy elpanaszolja szive fájdalmát. < E ház előtt is megállt. — Hátha" vendégük van! — gondolkozott. Gondolatokba merülve haladt a folyosón végig s elszántan nyitott be az ajtón. Barátnéja örömmel lépett eléje, Isten hozott Nellikém! — köszöntéssel a szobába vezette. Kis ideig állva beszélgettek, azután Nellike barátnéja keblére borult, szégyenében zokogva kérdezősködött, hogy nem volt-e náluk férje ? — De igen édes! Vigasztalódjál! . . . Ne sirj! Hallottam az egészet, ami történt botlottál de nem vagy bűnös s kértem is már, hogy bocsássa meg tévedésedet. — Es mit szól ? . . . — Hallgat, de én azt hiszem, hogy már nem oly boszús és bánja, hogy elhagyott . . . Várj csak az idő meghozza az orvosságot. — Gondolod ? Kérdezte szomorúan s elhallgattak. A hallgatást kopogás zavarta meg, miután az ajtó leltárul s rajt egy ember nyakába kötött karral lépett be. Nellike szemeinek legelső, még fátyolyozott pillantására férjét ismerte fel benne. Mindketten felálltak, Ilonka, a háziaszszony fogadta, Nellike pedig összerezzent testében s állt szótlanul, halványan, mint egy szobor. Csak megeredt könnyei jelezték, hogy élő alak, melyek ott ragyogtak szempillái alatt. Bárdos is megállt s habozni kezdett, visszaforduljon e, vagy beljebb lépjen? Ilonka felszólítására, — tessék beljebb jönni! — az asztalhoz közelebb lépett. Szive megindult, midőn Nellikére nézett s látta, hogy az bűnbánólag, szenvedő arccal szemeit nem meri fölemelni egy utolsó mély fájdalommal, mely talán akkor szakadt le szivéről, feléje közeledett s szólt. — Megbocsájtok ! Nelli, mert megöl a kin. Szeress! Ezek után elnémult. Nellike férjére emelte szemét, átkarolta s könnyeivel áztatta. Bárdos nem nézhette tovább szenvedő feleségét, hisz szerette véghetlen, szerette jobban, mint valaha! Ismét magához emelte, egymásra borultak és mosolyogva tértek haza. 6^. évében Párkányban f. hó 7-én elhalálozott. Az elhunytban dr. Kircz Oszkár ügyvéd atyját gyászolja. — Színészet. A győri színház uj igazgatójának, Mezey Bélának a tanács legutóbbi ülésén, június és juljus hónapokra sziniengedélyt adott. — Figyelmeztetés. A városi adóhivatal hirdetményileg figyelmezteti mindazon adózókat, kiknek föld és házbirtokukat bekebelezett kölcsöntartozás terheli, hogy ezen bekebelezett tőke tartozások bevallását a városi adóhivataltól díjmentesen beszerzendő nyomtatványon, 1903. évi január hó 31-ig a városi adóhivatalnál nyújtsák be, mely esetben az 1883. évi 46 t.-c. 13. §-a értelmében 20., 30. illetve 40% általános jövedelmi pótadóból a bekebelezett kamatok Ю°/

0

~ ának elengedésében részesülnek. Fenti határidőn túl és pedig 1903. évi február hó 15-éig érkező bevallások csak igazolási kérvény utján nyújthatók be és ekkor is már csak oly esetben vétetnek figyelembe, ha kellőleg és hitelt érdemlőleg bebizonyittatik azon körülmény, hogy a késedelem elhárithatlan akadály miatt történt. E határidőn túl érkezett vallomások pedig egyáltalán figyelembe vétetni nem fognak, — Ébersz Károly kir. tanácsos a földmivelésügyi ministerium központi számvevőségének igazgatója f. hó 3 án ülte meg hivatali szolgálatának 25 éves jubileumát. A köztiszteletnek örvendő hivatalfőnök ünneplésére tisztelői egy nagyszabású társasvacsorát rendeztek a budapesti Drechsler-féle vendéglőben, amely alkalommal az ünnepeltnek egy értékes emléktárgyat nyújtottak át. A nagy számmal egybegyűltek

1 ugyanekkor elhatározták, hogy a nagyérdemű hivatalnok nevére nagyobb összegű alapítványt fognak tenni az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztár javára. Kívánatos volna, hogy a számvevőség e nemes példája másutt is követőkre találjon. — Jogász vacsora. Birói és ügyvédi karunk február i-én a »Fürdő с vendéglőben társas vacsorát rendez ala-karte, melyre az aláírási ivet a napokban bo* csájtják ki. — A vármegyei pénztár átadása ezidőszerint még mindig folyamatban van. A közigazgatási letétek és a közigazgatási pénztár átadása szerdán ért véget, s kezdetét vette csütörtökön az árvás pénztár és letétek átadása. — Drágább lesz a külföldi szivar. A pénzügyminiszter törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé, mely kimondja, hogy a vámvonalon át behozott dohány és dohánygyártmányok után a vámdijon kívül a tiszta suly minden kilogrammjától szivarkák után 30 korona, szivarok után 26 korona, egyébb dohány gyárt mányok és nyers dohány után 20 korona illeték fizetendő. — Cselédek jutalmazása. Rendőrkapitányunk felhívta a cselédtartó gazdákat, hogy a náluk hosszas és tényleges szolgálatban lévő hűséges, szorgalmas és közerkölcsiség tekintetében kifogástalan magaviseletű nőcselédeket jelentsék be, kik közül öten, kik arra legméltóbbaknak fognak találtatni, jutalomban részesülnek. — A vallásos nevelés ápolása céljából ipartestületünk összes tagjaihoz a következő felhívást intézte. » Tisztelt Munkaadó Úr! Miután ipartestületünk elöljárósága a helybeli iparos tanulók szellemi és ipari fejlődése iránt tanúsított fokozottabb érdeklődése alapján azon szomorú tapasztalatra jött, hogy a jelenlegi nevelési rendszer mellett ipa rostanuló ifjúságunk vallásos érzülete kellőleg ápo'va nincs s a 4—5 esztendőre szegődött tanuló egész tanideje alatt templomba nem jár, e mulasztást 'pótolandó f. évi január hó 3-án tartott' elöljárósági gyűlésen határozatilag kimondotta, hogy az iparostanuló ifjúságot vasárnaponkint — az iskolaév tartama alatt — szent mise halgatásra kötelezi. S hogy e tekintetben a munkaadó urakra semminemű ujabb teher ne háromoljék, egyben a tanulóság reggel fölmerülni szokott foglalkozási körétől el ne vonassék, az időpont késő délelőtti órákban állapíttatott meg s a főtiszt, plébánia-hivatal szives kö'bejöttével a szent mise Y4 12 órakor fog tartatni. A rajziskolába nem járó tanulók gyülekezési helye mindenkor az ipartestület helyisége leend, honnan az ifjúság и órakor elindul s az iskola helyisége előtt a rajzba járó tanulók csoportjával egyesülve testületileg a kir. városi kegyúri plébánia-templomba vonul. E határozat alpján kérjük a tisztelt munkaadó urat, szíveskedjék a megindított mozgalmat maga részéről is támogatni s hozott határozatunkhoz képest iparostanulóit a vasárnapi istentiszteletnek *Д 12 órakor, testületileg történő hallgatására buzdító figyelmeztetés kapcsán kötelezni annyival is inkább, mert ipartestületünk hivatala a hiányzásokat ellenőrizni fogja s az indokolatlan mulasztások ellen megtorló intézkedést tesz folyamatba, vonatkozással az 1884, évi XVII. t.-c. 62. §. b) pontjára, mely szerint: »az iparos köteles időt engedni és felügyelni arra, hogy a tanonc vallása ünnepnapjain az istentisztelelet látogassa < Azon reményben, hogy tisztelt Tagtárs Úr jelen in tézkedésün et, utalva az iparosságnak ős időktől fogva tanúsított vallásos érzületére, szintén üdvösnek és szükségesnek találja s ez alapon testületünket annak végrehajtásában munkaadói jogkörével támogatni, egyben példaadásképen ezen istentiszteleten szeméi es megjelenésével a lehetőség szerint résztvenni szíveskedik, maradtunk az ipartestület nevében Esztergom, 1903. január 7 én tisztelettel Dóczy Ferenc, elnök. Neményi Károly, titkár, с — A kereskedelmi miniszter a munkásokról. A kereskedelmi miniszter legutóbb ismét két elvi határozatot hozott a munkásviszony felbontása dolgában. Az egyik az, hogy a mankájából kilépett segéd visszavezetésének, illetve meg büntetésének csak akkor van helyé, ha a munkaszerződés fennállása és a munkásviszony jogtalan felbontása kétségtelen. A másik pedig az, hogy munkásviszony felbontása következtében felmerült vitás kérdés eldöntése első sorban az iparhatóság hatáskörébe tartozik és a feleknek az a megállapodása, hogy követeléseiket az iparhatóság elkerülésével egyenesen a bíróság döntésére bízzák, figyelembe nem vehető. Ez elvi jelentőségű döntését, a kereskedelemügyi miniszter közölte az összes törvényhatóságokkal. — A párbaj ellen. Győrváros törvényhatósága f. hó 8-án tartott rendes közgyűlésében egyhangúlag elfogadta Mihálkovics Tivadar párbaj ellenes indítványára vonatkozó tanácsi javaslatot, mit az indítványozó az ülésen azzal toldott meg, hogy irjon föl a város a kormányhoz, hogy eszközöljön ki Ő Felségénél a párbaj ellen legfelsőbb hadiparancsot. A párbaj ellenes liga ivét eddig 300-an irták alá Győrött. — A cselédsegélypénztár népszerűsége. Hogy az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztár áldásos intézménye mily gyorsan vált népszerűvé, azt legjobban bizonyítja a pénztárnak az elmúlt évről összeállított statisztikája. E statisztika szerint az 1902. évben a pénztár önként beiratkozott tagjainak száma összesen 44919. A biztosított gazdasági cselédek száma közel 350000. A kifizetett segélyekről a következő statisztikát állította Össze a pénztár. Baleseti segély: cselédeknek 1296 esetben K. 68786.69, I. cs. tagoknak 222 esetben K. 7895.82, II. cs. tagoknak 43 esetben K. 869.28, rendkívüli tagoknak 457 esetben K. 15323.38, gépmunkásoknak 86 esetben K. 3627.98. Rokkantsági segélyek : cselédeknek 314 esetben K.