Esztergom és Vidéke, 1903

1903-06-07 / 46.szám

ESZTERGOM ti VJDÉKE. (46. szara. meg hálás utódokhoz és szabadságunk nagy hőséhez méltóan Rákóczy fejedelmünk emlékezetét! Masque de fer. A gazdasági érdekek tömörítése. Esztergom, jun. 5. Az esztergom-vidéki gazdasági egyesület azon céltól vezéreltetve, hogy a különféle irányú társadalmi érdekeknek egyesítése, tömörítése a mai viszonyok között nemcsak célszerű, de úgyszólván szükséges is, megtette a kezdeményező lépéseket arra nézve, hogy a megye központi mezőgazdasági bizottságával egyesüljön, ami által hatásköre megnagyobbodva, több irányban és nagyobb erkölcsi súlylyal működve, megyénk mezőgazgasági viszonyait előbbre vihesse. Az egyesülés feltételei, módozatai elkészültek, valamint a szabályrendelet is, melyet a kiküldött bizottság a más megyékben már létező hasonló szabályrendeletek figyelembevételével szövegezett. A megye tavaszi közgyűlésén tárgyalás alá véve a gazdasági egyesület kérvényét, az egyesülés ügyében aképen határozott, hogy miután a szabályrendeletben egy gazdasági előadói állás is terveztetik, azt, mint szükségtelent el nem fogadja, hanem felhívja a gazdasági egyesületet, hogy ezen tervbe vett gazdasági előadói állás mellőzésével egy másik szabályrendeletet készítsen és azt terjessze be. A fontos kérdéssel a törvényhatóság bizottsága, nagyon röviden, a kelleténél rövidebben foglalkozott. Nem célunk a közgyűlés határozatát bírálat alá venni, de nem vagyunk s lehetünk egy nézeten a tekintetben, hogy a gazdasági előadói állás felesleges volna. Gazdasági egyesületünknek midőn az előadói állást szervezni kívánta, nem az lebegett szemei előtt, hogy egy nem volt látható, Ottoványi segédtiszt előre lovagolt s az osztrák főtiszttel szóba eredt, de hogy mit beszéltek, az nem volt a hadsorban kivehető. Ez alatt egy hosszú másodperc folyt le. Ekkor egész váratlanul egy közhuszár jelent meg szürke lovon, és harsányan elkiáltá magát: »Bäcskaiak vigyázzatok! Mert mindjárt belesztek keritve !c Ezen figyelmeztetésre a zászlóalj be nem várva a vezényszót, a velünk szemben csekély távolságra állott ellenséges bataitonra tüzelt, minek következtében az futásnak eredt, és mi szétszórtan gyors lövéseink által üldözni kezdtük. De a huszárnak igaza volt ! mert előnyomulásunk következtében a bekerítésünkre kiküldött osztrák lovasság felénk nyomult, szerencsére azonban, hogy a nagy ködben nem attakirozhatott, mert nem álltunk tömegben, s a zászlóalj szakadatlan puskatüze a bekerítésre indult lovasság ellen fordult. Ezen megtámadásra a lovasság megzavarodva hátrált, anélkül, hogy bennünk kárt tehetett volna. Csápán egy lebukott emberünk hátára lépett a ló. Az ellen*éges gyalogság tüzétől is, csak egy emberünk sebesült meg, egy Kiss nevű Őrmester, kinek szájából négy fogat lőttek ki, aki szinte önkéntes és előbb kamarális főtiszt volt, igen intelligens ember, kit megsebesülése után többé nem láttam. Az osztrákoknak számos halottjuk és sebesültjük volt. Hogy a szomszédos honvéd zászlóaljak mily mérvben vettek részt a csatában, és hogy tüzérségünk mily ered-s it

V:

3 június 7 új állást kreáljon, hanem, hogy más megyékhez hasonlóan,— hol az egyesülés már megtörtént — a megyei gazdasági dolgok vezetését szakember kezébe tegye le, mely állás nyilvános pályázat utján, elméleti és gyakolati szakképzettség tekintetbe vétele mellett oly egyénnel töltetett volna be, ki tudását és egész idejét a megye gazdasági érdekeinek szentelte volna. Azon okadatolás, hogy az uj álással járó kiadások viselésére nincs a megyének pénze helyét meg nem állja, mert ez ügynek jóakaratú felkarolásával, a megye megterheltetése nélkül lehetett volna erre módot találni. Nem gáncsoskodásból, de kérdjük, mikép volna a kérdés másképen megoldható ? Talán egy, vagy több tisztviselőre bízatnék, a szakképzettséget és egy egész ember idejét igénybe vevő munka ? Ugy halljuk, hogy a gazdasági egyesület az egyesülést ily körülmények között tovább nem fogja forszírozni, hanem megmarad a jelenlegi állapotában. Gazdasági egyesületeink, melyeknek hivatása, hogy mint a gazda társadalom érdek képviseletei a gazdaközönség érdekeit érintő kérdéseket tanulmányozzák, a gazda társadalmat tömöritsék, boldogulásának útjait egyengessék, minden megyében ujjá alakultak. Nálunk, mezőgazdaságunk tapasztalható hanyatlása dacára, sajnálattal nélkülöztük eddig azon egységes törekvést, mely a pusztulás okainak felderítését s azok megszüntetését célozta volna, pedig mily kívánatos dolog volna ha léteznék egy erős, szervezett gazdasági szerv, mely a mezőgazdasági anyagok és eszközök beszerzésének és a termény értékesítésének szövetkezeti szervezését magára vállalná, ez azonban megyénkben, úgy látszik csak pium desiderium marad. Az, hogy a megye a legkisebb, s hogy szegény, épp ménnyel működött, azt meg nem mondhatom, mert a köd az áttekintést lehetetlenné tette, de az ellenség balszárnyának visszavonulását mi idéztük elő és úgyhiszern ez döntő befolyással birt a esata kimenetelére. Schlik előnyomulásunkat megakadályozandó, egy rakéta állványt küldött ellenünk. Akkor történt azon komikus dolog, hogy egy Rigó nevű palóc honvéd, ki Isten tudja miként került hozzánk és velem egy században szolgált, a lehulló röppentyű léc által megérintetvén oda kiáltott hozzám: „irmester úr ! a nimet már sziiő karóval is hagyigál." De az ellenség rendszeres előnyomulásunk következtében megfélemlitetvén, megállapodás nélkül hátrált, azonban a nagy köd miatt nem volt a lovasság által üldözhető. Hogy a csata eldöntésére mily befolyással volt zászlóaljunk magatartása, kitűnik abból, hogy Tarcal városa zászlóaljunknak három napig ingyen húst és bort ajándékozott, s őrnagyunk előtt küldöttségileg elismerését nyilvánitá. Azt hiszem, hogy a fő érdem még is Csákós Sándor kapitányt illeti, a ki mint őrsparancsnok az ellenség előnyomulását 3/4 óráig megakadályozta, s ez által időt nyertünk a hadvonal felállítására. Végre meg kell jegyeznem, hogy a szürke , lovas huszárt még egyszer Láttuk a tokaji csatában, a mint a felégetett tiszai hídfőnél áll, az ellenség iűrű tüzelésének kitéve, de hogy ki volt ? it soha sem tudhattuk meg, de annyi indokolja azt, hogy az egy és ugyanazon cél felé törekvő erők egyesitessenek. — b. Évzáró vizsgák a városi iskolákban. A városi iskolaszék legutóbb tartott ülésén az évzáró vizsgák napjainak és sorrendjének megállapításával foglalkozván, azt a következőképen eszközölte. Hittanvizsgák. Junius hó 8 án d. e. a Duna-utcai elemi fiúiskola III—IV. osztályaiban, — továbbá a Szenttamási fiúiskola III—VI. osztályaiban. Jnnius hó p-én d. e. az elemi leányiskola III—VI. osztályaiban. Egyéb tárgyakból és vegyes vizsgák: Junius hó у-én. Vasárnap d. e, 10 Órakor a gazd. ism. iskolákban. Junius hó 10 én délelőtt a kenyérmezői iskolában az összes tárgyakból. Junius hó 12-én d. e. a budautcai fiú iskola I—II. osztályaiban az összes tárgyakból. Junius hó Ij án d. e. a budaulcai fiúiskola III—IV. osztályaiban az összes tárgyakból. Junius hó 15 én d. e. a szenttamási fiúskola összes osztályaiban, és pedig : az I—II. osztályokban az összes tárgyakból, a III—VI. osztályokban a hittanon kivül egyébb tárgyakból. Ugyanaz nap d. e. a sztgyörgymezői fiúiskola összes osztályaiban az összes tárgyakból. Junius hó ló-án d. e. a dunautcai fiúiskola I—II. osztályában az összes tárgyakból. Junius hó 17-én. d. e. a dunautcai fiúiskola III—IV. osztályaiban a hittanon kivül egyéb tárgyakból. Junius hó i8-án d. e. az elemi leányiskola VI. osztályában hittanon kivül egyéb tárgyakból. Junius hó jp én d. e. az elemi leányiskola V. osztályában a hittanon hivül egyéb tárgyakból. Junius hó 20-án d. e, az elemi leányiskola III. osztályában a hittanon kivül egyéb tárgyakból. igaz, hogy a tarczali csata eldöntésére előttünk történt megjelenése és figyelmeztetése nagy horderővel birt, és ebből látszik, hogy néha a csaták sorsát az Isteni gondviselésen kivül csekély tényezők befolyásolják. Másnap, vagyis január 23-án Schulz Bódog dandára keméuyen visszaverte Schlik támadását Bodrog Kereezttúrnál, mi pedig térdig érő hóban követtük a visszavonuló Schlik hadtestét és az éjet Mádon töltöttük. Lehetetlen, hogy meg ne említsem, miszerint én Szepesy György nevű úri embernél lettem pár legénnyel beszállásolva, ki azzal fogadott : »hogy hivnak öcsém, és melyik zászlóaljnál szolgálsz ?c és midőn megmondám nenevemet és zászlóaljam számát, és azt, hogy őrmester vagyok, igen szívesen fogadott, és mikor a szobába léptünk, reá mutatott a falon függő csákóra, tarsolyra és kardra, s büszkén monda az öreg úr: Lásd én is őrmester voltam a francia háborúban a József huszároknál, hallottad-e hírüket ?" és az orrára mutatott, melyen erős kardvágás forradása látszott. »Igen uram bátyám ez a Simonyi ezred volt, és azt is olvastam róluk, hogy a franciák azokat vörös nadrágjuk és hősiességük következtében mészáros legényeknek nevezték.* Az öreg úr nyilatkozatom folytán úgy megszeretett, hogy családi körülményeim után kérdezősködött, úgy látszik válaszom kielégítette, mert azt kérdezte vannak e jó barátam ? és midőn igennel feleltem, azt monda: Jumus hó 22-én d. e. az elemi leányiskola IV. osztályában a hittanon kivül egyéb tárgyakból. Junius hó 2j-án d. e. az elemi leányiskola II. osztályában az összes tárgyakból. Junius hó 24. én d. e. az elemi leányiskola I. osztályában az össxes tárgyakból. Junius hó 25. és 26-ik napjain : Magánvizsgák. Junius hó 28-án reggel 8 órakor: Te Deum.c Az iskolaszék a-zon óhajának adott kifejezést, hogy vajha tagjai a vizsgálatokat megjelenésükkel minél többször és minél számosabban tisztelnék meg, hogy ilyképen az iskolák állapotáról, a tanerők működéséről és a növendékek előmeneteléről közvetlen személyes meggyőződést szerezzenek, a ebből kifolyólag tagjait az iskolaszék képviseletében a vizsgálatokra kiküldötte, eleve meghatározván, hogy mely napokon és vizsgákon kik lesznek kiküldve. A kereskedelmi tanonciskolában. Junius 17-én 2—3 ig. II. o.-ban. Olvasás reáloktatással és fogalmazással. III. o.-ban Váltó isme és levelezés. 3—4 ig II. o.-ban. Földrajz. III. o.-ban. Könyvvitel. 4—5-ig. I. o.-ban. Olvasás reáloktatással és fogalmazás. 5—

б-ig. Keresk. számtan és irod. munkák. Junius ip-én. 2—3-ig II. o-.ban. Könyvvitel. III. o.-ban. Keresk. számtan és irod. munkák. 3—4-ig. II. o.-ban. Keresk. számtan és irod. munkák. III. o.-ban. Olvasás reáloktatással és fogalmazás. 4—$-ig. I. o.-ban. Földrajz. 5—

б-ig. Könyvvitel. Junius 21 én. 3—4-ig. Rom. kath. hittan. 4—5-ig. Bizonyítvány kiosztás. тшвввш ШЛ1 «имжие^ и n

i шпи

ц еанн1£рм1 я4д!» шХш тЛтва&я V iIIIMIIHÍ шАтНаатт — Kitüntetés. A király Kakass Kálmán közalapítványi kir. jogügyi tanácsost évek során át szerzett kiváló érdemei elismeréséül, a királyi tanácsosi címmel tüntette ki. A jeles férfiú kitüntetéséhez őszinte örömmel gratulálunk. — Kettős menyegző. Roznáky Lajos főkáptalani gazdatiszt és Pirhala Imre főkáptalani intéző, tegnap délelőtt ve»nohát menj és hívd meg őket barátságos vacsorára*. Nekem sem kellett többet mondani, mert azonnal meghívtam öt altiszt társamat és az estét barátságosan és vidáman, az éjbe benyúlólag töltöttük el. Másnap pedig reggelire hívott meg bennünket. Az étkezés után levezetett pincéjébe, s borait, — mellyek felségesek voltak, kis pohárba — kóstoltatta meg velünk. Midőn a levegőre feljöttünk, akkor vettük észre a bor rendkívüli hatását, főleg én, a ki honvéddé létem előtt, noha az apámnak öt-hatszáz akó bora is volt pincéjében sohasem ittam meg egyszerre egy pohár tiszta bort. Ennek hatását rendkívül éreztem, az öreg úr úgy ezen körülmény, valamint borai magasztalásakor csak kedélyesen mosolygott. Jó indulatát annyira éáeztette velem, hogy azt monda : »fiam ha netán megsebesülsz, egész bátran hozasd magadat hozzám, ígérem, hogy úgy foglak ápoltatni, mintha vérszerinti fiam volnál*. En elérzékenyülten köszöntem meg a szíves ajánlatot, de többé a jó öreg huszárral sohasem találkoztam az életben. Ezután ismét Tályára, majd vissza Tarczalra és Tokajba mentünk. A hideg állandóan igen nagy volt. Itt láttuk a Tiszát, a tiszai hid felégetett maradványait, az imitt-amott elszórtan heverő hídgerendákat, és átkelvén a Tisza jegén, Rakomázra mentünk, hol beszállásoltattunk s pár napig itt tartózkodánk. (Folyt, köv.)