Esztergom és Vidéke, 1903

1903-05-31 / 44.szám

ehendezésben lesz látható mindaz a textil ipari termék, melyet a gyár a hazai közönségének nyújthat. Különös figyelmet érdeme! s magunkba szállásra inthet ez, mert éppen ruha neműre adunk, illetőleg dobánk ki legtöbb pénzt külföldre. Külnös figyelmet érdemel a női szövetek és bútor bevonatok gazdag változata. Alig múlik el év anélkül, hogy a gyár valami kapós újdonsággal ne szaporítsa gyártmányait. Most a francia és angol országban divatossá lett bútor bevonaton, a drap jaspé készítésén fáradozik s ha a magyar gyapjú sajátossága erre alkalmasnak bizonyul, talán már a kiállítás idején ez is látható lesz. Gyártmányainak nemcsak Európa legműveltebb iparú államaiban, hanem más világrészeken nagy és fájdalom nagyobb a kelendősége, — mint hazánkban. Nem egyszer fizetjük meg 30—4O°/

0-al drágábban a külföldről másod-, harmad kézből kapott zsolnai posztót. A plüche kiállítás a keleti mesék fényűző, pompás világát fogják megjeleníteni. Harminchat színárnyalatban gyönyörködtetik majd a szemlélőt a mintázott és mintázatlan, a legkülönbözőbb célokra szolgáló plüche darabok. A rózsahegyi hatalmas textil gyár is külön pavillonban lesz képviselve s egymaga 8 szövőszéket állit be. Most még utalunk, egyelőre csak általánosságban, a házi ipar kiállításra, a mely a felvidék iparának tovább fejlesztési irányára, de egyszersmind az ethnographiára is érdekes leend. Alkalmunk volt megtekinteni az eddig beérkezett Nyitra és Trencsén megyei kézimunkákat, varrottasokat, melyeknek kiállításában sokoldalúság és ügyesség, a szinek megválasztásában pedig jó izlés ismerhető föl. vetőleg megemlitendőnek tartom, hogy november 3-án az új épületbe nagy számú lefegyverzett határőr és rongyos, barna szűrökbe burkolt horváth népfelkelő lett fegyveres honvédek által bekísérve és elhelyezve. Ezek Róth és Philippovics generálisok lefegyverzett csapatához tartoztak. Pesten tartózkodásom alatt századosom közbejárása folytán Vásárhelyi László ügyvédnél voltam beszálva, de csak pár éjet töltöttem ott, mert ő, mint aféle nőtlen ember az est vagy éj különböző órájában tért lakására, és úgy nekem, valamint neki ez a helyzet alkalmatlanná vált. Tehát átköltöztem Haller őrmesterhez, ki a „Két kecskédről címzett kis fogadóba tartott lakást, hol több szórakozásra találtam. De nem bocsájtkozom élményeim részletezésébe, mert az igen tág térre terelne ; holott midőn tollat fogtam, csupán azt tűztem ki feladatomul, hogy a csatákban való részvételem nyomán tett tapasztalataimat ecseteljem röviden. Tehát, mint fentebb emiitettem, Bajára érvén, a szállítmányt a hajóból kiraktuk, és a zászlóalj alakuló helyére Zomborba szállítottuk. Ott meglepetésemre Kenezsey Gusztávval, kit már korábbról ismertem (baracskai fiu volt) találkoztam, ki a zászlóalj 5-ik századának, mint főhadnagy, parancsnoka volt. Felismerve engem, igen szivesen fogadott, és századába azonnal mint tizedéét alkalmazott, minek én valóban igen örültem, először azért, hogy Sántha kötekedő természetétől megszabadultam, továbbá azért, mert az első század katonai laktanyába volt elhelyezve, mely tisztátalan férgeiről hírhedtté vált. Minden jel arra vall, hogy a felvidék nyara rendkívül mozgalmas lesz. Ebben a Zsolnához, a gyakori közlekedés és kitűnő összeköttetésénél fogva mind közel eső felvidéki világhírű kirándulóhelyek és fürdők mellett (Csorbái tó, Tátrafüred, Bártfa, Trencsén-Teplicz, Pőstyén, Rajeczfürdő, Stubnya, Szliács stb.) hatalmas része lesz a honi ipar föllenditését szolgáló minden tekintetben csábító zsolnai iparkiállitásnak, mely augusztus i-én nyilik meg s szeptember 15-ig tart. F. J. „ A gazdasági egyesületiből. F. hó 28-án tartotta az Esztergom vidéki gazdasági egyesület 2-ik tenyész szarvasmarha díjazását Párkány községben, mely az előző évihez képest igen szép haladást mutatott, s tanújelét adta annak, hogy a kis gazdák belátják, miszerint a gazdisági egyesület minden irány\ működése csak az ő javukra szolgál. Állami és megyei dijakban kiosztatott 700 korona. Az I-só állami dijat Könözsi Gergely ebedi lakos—, a megyei I-ő dijat Rózsa Mihály sztgyörgymezei lakos szép fejős tehenével nyerte el. Az üszők I. dijával Gálicz József Esztergomi gazda 2 éves üszője-, a megyei I. dijjal Könözsi Gergely 1

х

/

8 éves üsző borjúja lett díjazva. Ezüst oklevelet nyertek : Morva Izidor kgyarraati lakos üszőjeért, Szentes Péter gyarmathi lakos üszőjeért és Krizsán András párkányi lakos teheneért. Felhajtás volt 85 drb. tehén és 73 drb. üsző. A díjazást igen emelte Horváth Béla főispán elnök Őméltóságának jelenléte, ki a bírálat kezdetétől fogva jelen volt s déli I órakor hirdette ki az eredményt, szép szavakkal méltatva a haladást, buzdította a kisgazdákat az állattenyésztés fejlesztésére. A biráló bizottsági tagoknak alkalmuk volt meggyőződni, hogy О méltósága kiváló szakértelemmel bir a gazdasági téren is. A biráló bizottságnak leginkább a szép üsző állomány nyerte meg tetszését. A jelen volt Kluge kir. állattenyésztési felügyelő a tapasztaltak után nagyobb aktiót fog a gazdasági egyesülettel karöltve megindítani, bogy a megye községei kiváló apa állatokkal látassanak el. Mi bizton hisszük, hogy az elnök, főispán úr О méltóságának hathatós pártfogás mellett, megyénk ló és szarvasmarha állománya rövid idő allatt virágzásnak fog indulni. Elismerés illeti Párkány mezőváros előzékeny és figyelmes elöljáróságát azon eljárásáéit a melyet ezenx állatdijazás alkalmával tanúsított. A napok folytonos gyakorlatok között multak. Dalben table d' hote (közazztalnál) ettünk, este pedig a tamburásokat hallgattuk, s mulattunk. Kisebb fogadóban voltunk szálva, hol este a ferbli járta, és én egy alkalommal 150 forintot nyertem. Mintegy 10 napig folyt ez igy. A zászlóalj nagy része csak kaszával volt fegyverezve, midőn parancsot kapott, hogy a rác táborba induljon, és mikor O-Kérhez közeledtünk, a másik úton a 4-ik honvéd zászlóaljat láttuk onnan kocsikon távozni, és ez okon testvéremmel Horváth Kálmánnal nem találkozhattam, a ki a 4-ik zászlóaljnál, mint önkéntes szolgált. Zászlóaljunk négy százada O-Kéren maradt, ellenben a második század Latinovics György kapitány parancsnoksága alatt Futakra, az 5 ik század pedig Begecsre vczényeltetett. Kenezsey volt nálunk a századparancsnok főhadnagyi ranggal, és Frenreiz Antal volt a hadnagy, a budavárosi főorvos fia. Begecsen részint gyakorlatokkal tölténk az időt, részint a tó mellett fekvő halász háznál voltunk előőrségen, noha a lakosság kivétel nélkül rácokból állott, s habár a Cserevici sáncok a dunántúl szemközt feküdtek, mindazáltal ellenszenvének jelenlétünk következtében kifejezést adni nem mert. Kenezsey minden éjjel lóra üit és az előőrsöket megvizsgálta, többször elhitt magával, hogy kisérjem éji kirándulásain, ha pedig Frenreiz hadnagyot küldötte ki szemlére, akkor bizonyosan alarmot veretett, úgy, hogy a legénység alig mert levetkőzni és mindig készenlétben állt. Különben a század legénységéhez, az altisztekhez oly szívélyes és barátságos volt, hogy közragaszkodátban része— A pünkösdvasárnapi hangverseny iránt városszerte élénk érdeklődés mutatkozik s ebből ítélve, a hangverseny jól is fog sikerülni. Az Ébredés dalárda a hölgy szereplökkel együtt ma, vasárnap délután fel ötkor érkezik meg a csavargőzössel. A rendezőség egyben felkéri mindazokat, a kik ülőhelyre előjegyzést eszközöltek, hogy jegyeiket ma délig a „Magyar királyban" kiváltani szíveskedjenek. Jegyek délután б órától a „Magyar király "-ban előre válthatók. — Az esztergomi tanítóképző intézet növendékei az Írásbeli vizsgálatok alatt a felügyeletet nem teljesítő tanárok vezetése mellett tanulmányi kirándulást tettek. Május hó 25 én az ifjúság szeretetével elhalmazott Keményffy Kálmán vezetése mel'ett Kovácspatakhoz rándultak, a hol a vezető tanár által meg is ozsonnáztattak és alkonyatkor vidám dal mellett a csavargőzösön tértek haza. Május hó 26-án pedig Bertalan Vince, Kemény ff у Kálmán és Csepreghy Gyula tanárok vezetésével Ebedre rándult л к, hol megszemlélték a tejszövetkezet berendezését. Igen megtetszett az ifjúságnak a község példaszerű tisztasága. A plébánia lak előtt elénekelték a Himnu ?zt és o, Szózatot, azután pedig a plébános bemutatta az iskolát, a melynek egyik sült, de ez nem soká tartott, mert Fu takra kellett kisebb koncentratió miatt vonulnunk, hol természetesen Latinovics rendelkezése alá jutott a két század. Ezzel a helyzettel Kenezsey nem birt megbarátkozni, mi főleg Latinovics kapitány kevélységének és modortalanságának volt tulajdonitható, mely ellenszenvnek kedvezőtlen következményei lettek. A mint már jeleztem, századunk még mindig kaszával teljesité szolgálati kötelességét, csupán az altiszteknek voltak kohás fegyverei, mintegy 18 drb, Futakra érkezvén házaknál szálásoltattunk el. Ó-Futak nagy része rác volt, kiknek érzülete a magyar ügy iránt nem volt kedvező, sokan közülök az ellentáborba szöktek, mig ellenben Uj-Futak lakossága német volt, kik teljesen velünk tartottak és éreztek. Ez alkalommal csekély fegyver szállítás érkezett. Kenezsey felhasználva Latinovics távollétét, abból 18 darab gyutacsos fegyvert altisztjei számára lefoglalt és kovás fegyvereinkkel felcserélt. Latinovits még az nap este haza érkezvén, rögtön elrendelte, hogy másnap reggel 8 órára a nagytéren készenlétben álljon a csapat. A mi századunk már hat órakor rendeltetése helyén állt, és Kenezsey a legénység részére pálinkát, egy akó sört és virslit rendelt, mi altisztek pedig a térhez közel fekvő korcsmában bő reggelihez ültünk. Ekkor juttatá Kenezsey tudomásunkra, hogy a mai kivonulásnak mi a főoka, az tudnilllk, hogy az altisztektől az uj fegyvert Latinovits elakarja kobozni és a régi kohás fegyvereket visszaadni és azt találta mondani, hogy ez a kapitány részéről erőszakosság. Nekünk sem kellett termében minta előadás tartatott s a növendékek által meg is biráltatott. Majd a plébános kísérete mellett vidám dalokkal a dunai védgáthoz vonultak, a melynek mentében példás rendben és fegyelemben tértek haza a növendékek. Május 27-én Csepreghy Gyula tanár vezetése alatt pedig az intézet II. és III. osztálya az állami szőlőtelepet tekintette meg, hol szakszerű előadásokban volt részük. A kirándulások nem csak tanulságosak voltak, hanem testedzők is, amennyiben hosszabb gyalogolásokra is képesitik növendékeinket, kiket hála Isten mindenütt szeretettel fogadnak, ami az incézet és vezető tanárainak lelkiismeretes, gondosságára vall. — Talált tárgyak. A rendőrség három pénztárcát pénzzel, egy női aranyláncot és számos kulcsot őriz. Tulajdonosuk kellő igazolás mellett a talált tárgyakat a rendőrkapitányi hivatalban átvehetik. — Az esztergomi tanítóképző intézetben az írásbeli vizsgálatok május hó 25 én kezdődtek és 27-én fejeződtek be. Tanképesitésre jelentkezett 42 tanítójelölt, melyből 31 az intézet rendes növendéke, II pedig magántanuló. A képesítőzök között egy nőjelölt is van. — Nyugdíjazott köztisztviselőt vámdíjmentesség meg nem illeti. Mattyasovszky Vilmos nyugalmazott megyei tis/.ti főügyész ügyében a közigazgatási biróság kimondotta, hogy nyugalmazott köztisztviselőt, vámdij mentesség meg nem illeti. — Alapszabály jóváhagyás. A belügyminiszter a nagyölvedi róm. kath. népkör alapszabályait a jóváhagyási záradékkal e'látta. — Germanizáíás A magyar nyelv haladását vizsgáló bizottság legutóbbi működése alkalmával megtörtént Doroghon az a sajnálatos eset, miszerint Stenger Albert és Brunner István iskolaszéki tagok oda nyilatkoztak, miért nem beszélnek a bizottsági tagok németül, hisz Dorogh német község, s ők a magyar beszédből semmit sem értettek, pedig azért jöttek oda, hogy ők is értsenek valamit. A 2 iskolaszéki tag eme méltatlan és elitélő eljárása felett a többi iskolaszéki tagok sajnálkozásuknak adtak kifejezést, sőt Tölgyessy Ferenc főtanitó azt is indítványozta, hogy a két iskolaszéki tag eljárása fölött az iskolaszék jegyzőkönyvileg is fejezze ki sajnálkozását. több, oda nyilatkoztunk, hogy a fegyvert nem adjuk vissza s midőn ezt elhatározánk, érkezett a helyszínére а II. század a kapitány vezérlete alatt. Ekkor elkiáltá főhadnagyunk : „fegyverre" ! E vezény szóra mi a századhoz rohantunk, azon eltökélt szándékkal, hogy a fegyvert nem adjuk át. Ekkor a kapitány higgadt komolysággal felszólította Kenezseyt, hogy a tévesen kicserélt fegyvereket szolgáltassa ki, mire a főhadnagy azt válaszolá : hogy ő részéről hajlandó kiadni, de a század nem akarja. Erre a század egyhangúlag dörögte: »nem adjuk oda.« ! Ekkor a kapitány erélyes hangon igy szólitá fel a századot: „Aki nem akarja kiadni a fegyvereket, lépjen kii с Senki sem mozdult, mindenki érezte, hogy a század helytelen és a fegyelmet mélyen sértő álláspontot foglalt el, csak egyedül Dorda Samu tizedes volt az, fegy csinos, jó kinézésű fiu, ki előbb Verbászon rektor volt,) ki a sorból kilépve s a mellét ütve monda: »Ensemt! Ennek következtében a kapitány szigeru hangon Kenezsey főhadnagyot oda utasitá, hogy „a megindítandó fegyelmi eljárás végett a zászlóaljparancsnokságnál jelentkezzék." Dorda Samut pedig lefegyverezve, fegyveres kiséret mellett Ó-Kérre küldötte. A passiv magatartást tanúsító Frenreisz hadnagyhoz fordulva kijelenté, hogy a század parancsnokságot további intézkedésig azonnal vegye át és a századot előbbi állomására vezesse vissza. A régi kohás fegyvereket visszavettük • a vett parancshoz képest Begecsre visszatértünk. (Folyt, köv.)