Esztergom és Vidéke, 1903
1903-05-24 / 42.szám
ВПВМ és A „VARMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁÉNAK ÉS AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLETINEK HIVATALOS LAPJA. M c ái e l er № Vasárpap és csütörtökön. ^LŐFIZETÉSI ÁRAK I Едем évr — — — — 12 kor. — fii. РЙ évre — — — — - 6 kor. — fii. Negyed évre — — — — 3 kor. — fii. Еду es szám ára: 14 fii. Dr. Felelős szerkesztő : Dr. PROKOPP GYULA. / Laptulajdonos kiadók : PROKOPP GYULA és BRENNER FERENC. Az ifjúsági verseny. Május 2i. Esztergom falai között táborba szállt az ifjúság. Megélénkült a város és ezerek sokasága üdvözölte a magyar ifjúság leventéit, kik egymásközti küzdelemre gyülekeztek tanáraik vezetése alatt. Trombita harsogás, dobpergés jelezte jövetelüket, zászlódisz és kendő lobogtatása üdvözölte őket. És valóban festői látvány volt az, amely Urunk menybemenetele napján a kisgyakorlótéren gyönyörködtetett bennünket, maradandó emléket szerezvén máskor hallgatag városunknak. A tölgykoszorutól szegélyezett és lengő lobogókkal diszitett versenytér a város felöl felállított diadalkapuval pompás keretet nyújtott a versenynek. A tér déli oldalán négy tribün volt felállítva, a melyekből kettő a háttérben a közönségnek, közben a zsűrinek és elől a vezénylő tanárnak szolgált. „ A tribünök és az előtérben felállított néző helyek telve voltak a helybeliek és messzevidékről iderándult közönséggel, mig a versenytérén kivül ezrekre menő nép foglalta el ingyen helyét. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hOYaakéziratok, előfizetések, nyiltterek ós hirdetések küldendő í Kossuth Ixajos (azelőtt ßuda) utca 485. szánj. Kéziratot nem adunk vissza. HJHz „Esztergom is lite" tárcája. 1848 évi nemzetőr! élményeim. Irta: HORVÁTH GÉZA. Mielőtt rövid nemzetőri élményeim leírásához fognék, talán nem lesz telj* sen érdektelen családi körülményeim vázlatos ismertetésére pár bevezető szót szentelni; — noha, bár előr* bocsájtom, célom nem az, hogy rendszeres és tüzetes életiratban tüntessem fel lefolyt múltomat, hanem röviden akarom lefesteni életem nevezetesebb mozzanatait, melyek mint egyes tükördarabok tüntessék fel azon eseményeket, melyek szűk körben mozgó életemre némi világot vetnek. Családom 1643 óta a vasmegyei nemesség körében, jobbára tisztviselői állásokat töltött be, egyik ősöm Horváth János Rákó*zi hadseregében hadnagy volt Kisfaludy őrnagy parancsnoksága alatt; — mig Öreg atyám tiborcszeghi Horváth Imre, 1790-benPest éu Esztergommegye területén fekvő birtokára költözött le; — a hol II. József törvénytelen intézkedéseinek a halál véget vetvée, — az újból vissza állított Esztergommegyében I-ső aljegyzőnek választatott meg, s ez időtől fogva Uny községben lakott; s később hírneves főjegyzője lett a megyének, s zsenialitásának sokáig fent maradt hire, mit magam is régi tisztviselő társaitól hallottam, mi főleg onnan Az előtér bal oldalán a katonai 'zenekar volt felállítva. Úgy a párI kányi, valamint az esztergomi tűz! oltó testület zászló alatt, ünnepélye! sen jelent meg a versenyen, hogy i ekép méltányolja az ifjúság nemes j küzdelmét. I Pontban 2 órakor a zenekar Rá• kóczy hangjai mellett négyes sorok; ban vonult fel az ifjúság hullámvojnalban, hogy a közel félóráig tartó fegyelmezett meneteléssel foglalja el helyét oszlopokban. j Riadó éljen, kendő lobogtatás fogadta őket, sokaknak szemében J csillant meg, a gyönyörtől meghatottI ság könnye. Hát még mikor rázendült a „Hymnus" ! ' Majd a szabad gyakorlatok következtek, mint kézzelfogható bizo; nyitékai az erőnek és fegyelmezettségnek, amelyekkel ifjúságunk rendelkezik. Ezt követték a katonai rendgyakorlatok a legpontosabban egyenletes csapat mozgásokkal. Azután egyes intézetek a kézi rúddal, buzogánnyal kisért produkciójukat mutatták be s ezen közben a kecskemétiek gyönyörködtették gúláikkal, oltáraikkal a közönséget. Ezek után a futó verseny, magas és távolugrás következett, majd goszázmazott; hogy az 1807-ik évi pozsonyi országgyűlés alkalmából a követeknek adott megyei utasításokat élnem készítvén, tiszta papír lapról olvasta fel azt a közgyűlésben, mi utóbb köztudomásúvá vált; jómódú ember lévén 18 évi tisztviselősködés után tiszti rangjáról le köszönvén, visszavonultan élt, s utóbb Molnár Rozáliát nőül vévén egy fiu és egy leány gyermek hátrahagyásával 49 éves korában tüdőgyulladásban meghalt, i Az apám, kit szinte Imrének hivtak, a régi magyar táblabírói fajhoz tartozott, jellemére maga a becsületesség és kifogástalan ; — az önzetlen hassa és fajsze! retet nyilvánult minden tényében, és habár a nagy politikai életben tényező J szerepet nem játszott, mert teljesen családjának és gazdaságának élt, mindazáltal az ujabb eszmék hívének vallotta i magát s főleg Esztergom megye közéle! tében mindig az úgynevezett Kubinszki párthoz tartozott és szavazatával mindig a szabadelvű irányt támogatta, anyám pedig, miskey Miskey Fáni a társaséletben maga a megnyerő kedvesség, családjában pedig gondos, édes anya és jó magyar asszony volt, ki a haza szeretet elveit csepegtette gyermekei szivébe. Hat gyermekük volt, három fiu és három leány, — Kálmán harmad éves jogász volt, midőn az i848-ik év beköszöntött és midőn a magyar nemzet és a dinasztia közt felmerült és először félreértéseknek vélt, — s a rácok felkelése nyomán beállott ellentétek, — » a mamolyba olvadt az ifjúság és a szertornázást hajtották végre. Zúgott az éljen a taps, egy egy ifjú győzelme fölött s hol a győztest, hol a tanárt emelték vállaikra. De ki tudná mindazt a sok szépet, azt a sok gyönyörködtetést egyhamar leirni ! Elismerés illeti mindazokat, első sorban a vallás és közoktatásügyi ministert, ki az ifjúság testi nevelésére és a nemzeti érzület fejlesztésére célzó az oly hatalmas ifjúsági versenyeket hazánkban meghonosította. Egyben köszönettel adózunk a budapestvidéki tankerület nagyérdemű és tudós főigazgatójának is, Francsics Norbertnek, hogy figyelme Esztergomra terjedvén, az ifjúságot elhozta szerető körünkbe, édes otthonunkba. De elismeréssel adózunk a város középiskolai igazgatóinak, kik a tantestületekkel együttesen fáradságot nem kimélő ügybuzgósággal mozdították elő a verseny sikerét. Dicséret illeti Bárdos Rémig dr., Schedl Arnulf főgimn. és Obert Ágoston képezdei tanárokat, kik az időt nem kimélő buzgósággal fáradoztak, továbbá Obert Ágoston és Gyarmati József torna tanárokat, kik növendékei méltó elismerésben re's szesült versenyző csapatai között, I a mi magunk ifjúságának versenyképességét is igazolták. Dicséret illeti végül a rendezőséget, mely fáradhatlan kitartással hatott oda, hogy az ünnepély sikerét emelje. n. Az ünnepély lefolyása. máj. 21. "j§ Reggel nyolc órakor az ifjúság a plébánia templomba vonult, hol misét hallgatott, mely után egybegyülekezve, a feli lobogózott utcákon át kivonult a versenyI térre, hol az összgyakorlatok próbáit j tartotta meg. Menetközben csatlakoztak a budapesti intézetek tanulói, kik a 9 óra 26 perckor érkezett külön vonattal jöttek meg. Az összpióba után bevonulva, a fővárosból érkezettek isteni tiszteletre, mig a többiek szállásukra mentek. Alig egy órával a déliharangszó elhangzása jtán, szokatlanul mozgalmas képet Öltött városunk. Akárcsak a budapesti lóversenyek alkalmából az Andrássy-út, kicsiben hasonló kocsiforgalom indult meg a Kossuth Lajos utcán. Fogat, fogat után, egyik oldalon ment, a másikon jött, gyar nemzet szentesített törvényes jo- ( akkor alakított újházi vadászok közé, — gainak eltiprására irányult udvari csel- azonban ebben Kakas városi kapitány, szövényekből csaknem előre volt látható, j kinél kosztban volt megakadályozta, és hogy az ezzel kapcsolatos horvát-országi ezen lépés iránt a Tinnyén lakó szülőiesemények a magyar nemzet teljes le-. ! met küldönc által értesítette. Atyám igázása és a Kamarilla által időszerűnek' nyomban Esztergomba hajtatott, és a tartott birodalmi összpontosítás keresz- ( tényleges szolgálatba lépést ezen nyilattülvitele céloztatik, és a magyar nem-! kozattal hiúsította meg; — hogy »két zet koronás fejének és a magyar nép fiam már a mult év óta harcol az ellenérdekeinek összhangzó támogatása he- [ seggel < és kérte, hogy >ezt mint legfiatalyett, a hazánkban lakó nemzetiségek labbat hagyják meg a családjának* s ег felbujtása, a magyar faj kipusztítása és neki sikerült is, ámde 1858 febr. 18-án lealázó helyzetbe jutása fogna bekövet- j 24 éves korában nőtlenül elhalt, kezni, akkor a nemzet önvédelme és a! Midőn Czegléden, Kőrösön elhangzott rácok által megindított irtó háború le-JKosúth Lajosnak »fegyverre« kiáltó verése céljából, az első 10 honvéd zászló- { szava, Pest megye Dunántúli része is aljat akoták, — Kálmán testvérem is Jelasits elleni felkelésre hivatott fel; s az önkéntesek sorába lépett; és a az öszpontositás helyéül Bía községe 4-ik zászlóaljnál, mint közember j jelöltetett ki. Én akkor 15 éves fiú volsoroztatott be. — S először a rác tam és az esztergomi gimnáziumban a táborban, s utóbb Bem tábornok által ( poezist vagy is a 6-ik latin osztályt a csatatéren hadnagygyá neveztetett ki; végeztem be, az augusztus-szeptemberi — majd később főhadnagygyá lett előléptetve, s mindvégig a 4-ik zászlóaljaál maradt, s vele Aradon, mint fogolylyal ! pest fejlett és erős fiú voltam, magassátalálkoztam, — ő szerencsésebb volt gom öt láb nyolc huzal volt; úgy hogy nálamnál, mert a szabadságharc levere-' sokan reám tekintve 18—20 évesnek tartése után Geleitscheint kapott s utóbb. tottak, holott csak 1833 évi január hó hazatérve, mint a katonaságra alkalmat- j 28-án születtem. — Mindig kiváló érdeklan végleg elbocsájtatott, később kitűnő . kel kisértem úgy a politikai eseményegazda lett, mig 1898 január hó 30-án j ket, valamint a ráctáborból felhangzó négy kiskorú gyermek hátrahagyásával hírekel, nem különben Jelasits betörését, elhalt. előhaladását, és églem a vágytól, hogy Másik fivéremet Imrének hivták, ki az; én is küzdhessek ellene; mert már gyeri849-ik évben az esztergomi gimnázi- J mek koromban, mikor Horváth Mihály umba járt, és 13 éves korában beállt, az történetét tanultuk, a szerint becsültük szünidőkre haza térve időmet olvasással és vadászattal töltöttem ; koromhoz kéFERENCZ JÓZSEF KESERŰVÍZ M^SSS£tS^^SSS^. Kapható: Xeitgeb János. Metz Sándor és Vörös József üzletében.