Esztergom és Vidéke, 1903

1903-05-17 / 40.szám

2 ESZTERGOM es VIDÉKE. (40. szaai.) 1'"'3. május 17 telére szánt helyén, avagy a napirend előtt kivánja-e a bizottság annak tár­gyalását, melyben indítványozók arra kérik a törvényhatóság bizottságát, hogy szavazzon a kormánynak bizalmat az ellenzék azon eljárásával szemben, mely megvonja tóle a törvényes eszközöket a sikeres kormányzás tovább vitelére. A napirend előtti tárgyalás határoztatott el. Dr. Feichtinger Sándor kir. tanácsos, a szabadelvű párt elnöke emelkedett szóllásra ezután. Helyeslésekkel kisért felszóllalásában a kormány általános megelégedést keltő kormányzására, az ellenzéknek immár a hazára veszélyessé váló makacs és a szélsőségekbe menő ellentállására utalva, az indítványt elfo­gadásra ajánlotta. Reviczky Károly elvárta volna, hogy Heves vármegyének az önálló hedsereg felállítására vonatkozó átirata fog pár­tolólag elé terjesztetni, s e helyett, egy bizalmi indítvánnyal találkozik, mely a napirendre kitűzve nem lett. Merénylet számba menőnek mondhatná ezt az el­járást, mi őt felháborítja. (Nagy zaj. A főispán figyelmeztetése után szónok ma­gyarázatot ad.) Ha ellenkező, t. i. oly indítvány adatott volna be, mely az el­lenzék eljárását helyesli, azt sem sza­vazná meg, mert az országgyűlés mű­ködését — úgymond — kritika tárgyává senki sem teheti. Kéri az indítványozó­kat vonják vissza ez indítványt, mit ha nem tennének, elleninditványt terjeszt elő írásban, mely szerént mondaná ki a bizottság, hogy nem érzi magát hivatva arra, miszerént véleményt mondjon a képviselőházban történtek lelett s ezért az indítvány felett napirendre tér. Horváth Béla főispán két irányban reflectál a mondottakra. Elsősorban arra, hogy mivel az indít­vány a napirendbe felvéve nincs, az nem tárgyalható. Hivatkozik és felszóllaló szives figyel­mébe ajánlja az 1886 évi XXI. t.-c. 50 szakaszát, mely felszóllaló képviselősége alatt hozatott, s amelyben ki van mondva, hogy az elnöknél 24 órával előbb be­jelentett indítványok, az ülésen tágyal­hatók. Másodsorban kijelenti, hogy ő a biza­lom szavazás dolgában a kormány el­nökével, férfiaival nem beszélt. Az indít­ványt aláirtak védelmére kelve, tiltako­zik az ellen, s visszautasítja azt, mintha azok bármely befolyás hatása alatt irták volna alá az indítványt, de visszautasítja a vádat a minister részéről is. A maga részéről eltűri a támadást, mert a köz­szolgálat pályáján eltöltött 20 év alatt sokszor volt már része igazságtalan meg­támadásokban. Vimmer Imre, Esztergom város polgár­mestere tartott azután egy szép, lendületes és tartalmas beszédet, melynek tárgyilagos érvei, nagy hatást keltettek a hallgató­ság körében. Hivatkozott beszéde folya­mán a többek között arra, hogy ama viszony nélkül, melyben édes hazánk van, ki tudja mikép alakult volna a tör­ténelem hazánk sorsa felett. Elismerés­sel van a jelenleg működő kormány iránt, mely a nemzet jogos aspirátiói felett féltékenyen őrködik. Azzal vádolja meg az ellenzéket, hogy könnyelműen néz eléje azon végzetes következményeknek, mellyek már közel vannak. Óriási éljen­zések, helyeslések és tapsvihartól ren­gett a terem, szónoki beszédének el­hangzása után. ßrucsy János azzal kezdette szavait, hogy ez a párt, t. i. a függetlenségi párt nem érdemli meg, hogy a haza sorsán aggódó küzdelmeiért, még elitéljék. Hivatkozva arra, hogy б nem szeret s nem szokott politizálni, de a szőnye­gen lévő kérdés alkalmából rátérve arra, elmondja a maga nézetét. Általános „halljuk" között emelkedett szóllásra dr. Helcz Antal, ki azzal kez­dette politikai életünkben esemény számba menő nagyhatású beszédét, hogy a tör­vényhatóságnak, a helyi érdekeken túl­menő és az általános állami és nemzeti érdekű ügyekben a közvélemény ki­alakulására, az országos politika irá­nyítására befolyást gyakorolni igen is joga van, sőt egyenest köte'ességet gya­korol akkor, midőn az általános politikai helyzettel foglalkozik. Nem tér ki a ka­tonai javaslatok kérdése elől, sőt nyíl­tan kimondja, hogy az 1867. XII. t. cz. nem zárja ki, sőt benne foglaltatik az, hogy a hadsereg nemzeti jellege, annak zászlajában, jelvényeiben, tisztikarában kifejezésie jusson. Nincs kizárva — úgymond — a szabad­elvű párt programmjából, a nemzeti követeléseknek és szellemnek a hadse regbe való bevitele, mert a 67-es alap­pal az ellentétben netn áll. De ha ké­tes vagy homályos lenne is a tör­vény, van egy törvény, mely felette áll annak, s amely nem kétli, nem nagy idő múlva, érvényesülni is fog, s ez a természet törvénye, a nem­zeti érzület szelleme, melynek előbbre vitelét vállalta magára épp ez a kor­mány, mely kormány törekvéseinek út­ját állja a függetlenségi párt az áldat­lan harcokkal. Nem helyes úgymond a mód — mert ki nagy fát akar kivágni, nem fogja a fejszének élét kicsorbitani. Tévesnek jelzi az ellenzék mostani tak­tikáját. S bár megvan győződve, hogy a függetlenséget tiszteletre méltó érzés és célok vezérlik, de ez alkalommal azok tévútra vezették a meggondoltságot. Szűnni nem akaró, franatikus éljenzé­sek és tapsok kisérték dr. Helcz beszé­dét, mely után az elnök — mivel az kérve volt — elrendelte a névszerénti szavazást, melynek eredményeképen 81 szavazattal 14 ellenében a kormánynak szolló bi­zalmi indítványt elfogadták. Ezután következett a napirend, mely javarészben leiratok, számadások, átira­tok tudomásul vétele, elfogadásából ál­lott. Egyébb tárgyai közül felemlítjük a következőket. Olvastatott a belügy minister leirata, a mely jóváhagyja a bizottság ama ha­tározatát, mely szerént a katonai be­szállásolási pótadó alapból 87607 kor. 56 fillért folyósítanak a város kaszárnya­építési költségeinek fedezésére. Vimmer Imre polgármester a megye méltányos gondoskodásáért a város kö­szönetét tolmácsolta. Majd felolvastatott a belügyminister azon leirata, mellyel Reviczky Győzőnek nyugdíjazását helybenhagyta. A Garamon levő kéméndi hid újjáépí­tésére vonatkozó tervnek elkészítésére az államépitészeti hivatal megkereste­tett, mivel a minister a híd helyébe ter­vezett (olcsóbb) komp közlekedést, nem engedélyezte. Magurányi József lemondása folytán az állandó választmányba Báró Jeszenák Gábor választatott be. Az egészségügyi bizottságba beválasz­tattak : dr. Cser noch János, Berzeviczy József és dr. Burián János. Az esküdtbirósági alaplajstrom felül­vizsgálatára hivatott küldöttség tagjaiul megválasztattak: Vancsó Gyula, Hart-, mann Márton, Vaszary Antal és Oltosy Ferenc. Dr. Seiler Emil tiszti főorvos indítvá­nyára határozatba ment, miszerént a vi­déki városokban létesítendő vízvezeték és csatornázás ügyében felírnak a kormány* hoz. A dobogókői Eötvös Loránd mene­dékház céljaira, 100 koronát szavazott meg a bizottság. \ A községi jegyzők évenkénti szabad­ságolásáról szólló szabályrendelet terve zet elfogadtatott, valamint Esztergora , város lakbérleti szabályrendelete is. A Kis­ujfalu községben január havában tartott elöljárósági választás megsemmisíttetett. Andrássy János alispán 6 heti szabad­ság iránti kérvényének elintézésével ra­gadta meg az elnöklő főispán az alkal­mat arra, hogy nevezettnek a bizottsági tagok nevében, névnapja alkalmából jó kivánatait tolmácsolja, mit az alispán hálás köszönettel vett. Kurzweil Bernát, a mértékhitelesitési dijaknak leszál­lítása iránt beadott kérelmével elutasi­tatott. Nagyobb vitára adott alkalmat a süttő­tardosi vicinális közatnak a törvényha­tósági utak hálózatába való felvétele. Többek pro és contra hozzászólása után végre is határozatba ment, hogy a tör­vényhatósági utak sorába felvétetik. Altalános helyesléssel találkozott s fogadtatott el Pozsony vármegye átirata, a nem tisztán magyar nyelvű cégtáblák és feliratok megadóztatása tárgyában. A törvényhatósági bizottság elhatározta, hogy hason szellemben lelir a képvise­lőházhoz. A magyar iskolahajó céljaira 200 kor. szavaztatott meg. Köszönettel vette a bizottság a taka­rékpénztárnak a magyarnyelv terjesztése céljaira szánt adományát. Deák Ferenc 100-ik születése napja évfordulójának ünnepségére, B. Szabó Mihály elnöklete alatt alatt: Kobek Ist­ván, Frey Ferenc, ifjú Eggenhofer József és Szaczelláry György országgyűlési képviselőkből álló bizottság küldetett ki. A vármegyei mezőgazdasági bizottság­nak, az Esztergom-vidéki gazdasági egye­sülettel leendő egyesítésének ügye, to­vábbi előkészítés végett a gazd. egye­sülethez vezéreitett. Referens. Tornaünnepély­Május 16. Alig három nap választ el már csak attól a naptól, melyen az ország ifjúsá­gának egy részét Esztergom városa tárt karokkal várja. Az előkészületek minden vonalon se­rényen folynak, s ha az idő kedvez, városunk egy szép, lélekemelő és fensé­ges látványnak lesz részese. Látni fogja mint küzd, verseng nemes törekvéssel a haza reménysége, az ifjúság. De egy­maga már az is látványosság számba megy, másfélezer ifjút látni egy csoport­ban. Az ünnepély iránt sokkal nagyobb az érdeklődés, mint eleinte hinni lehetett. Evek óta nem volt már oly látogatott kerületi tornaverseny, mint amilyennek az esztergomi ígérkezik, mit kétségkívül a főváros közelsége idéz elő, honnét egymagából ezer tanuló körül jön. Az ünnepélyen a helybeli intézeteket is beleértve, összesen 1537 tanuló fog részt venni. Az ifjúsági verseny iránt nemcsak vá­rosszerte s a vidéken nagy az érdeklő­dés, hanem még a szomszédos megyék­ben is. Alább közlünk egyet mást, tájékozására a nagyközönségnak. * Az Esztergomban tartandó kerületi tornaverseny rendező bizottságától. A budapest-vidéki, a fő- és székvá­rosi és szegedi tankerület középiskolái, továbbá az ezen tankerületekben lévő tanitó-képzó intézetek, közép-kereske­delmi és polgári iskolák tanulóinak Esz­tergomban, ipoj. május hó zi'én a ka­tonai kis gyakorlótéren tartandó kerü­leti tornaversenyének programmja. 1. Felvonulás és oszlopokba felállás. 2. Ének. (Hymnus.) 3. As összes intézetek szabadgyakorlata. 4. Katonai rendgyakorlatok. 5. Szabadgyakorlatok kézi szerekkel. 6. Versenyek : a) V—VI. oszt. 150 m. versenyfutása. b) VII—VIII. oszt. 200 m. > c) V—VI. osztály, távolugrás. d. VII—VIII. osztály, sulydobás, 7 x / 4 kgr. golyóval. e) VII—VIII. osztály, függeszkedés kötélen. íj V—VI. osztály, magasugrás ugró deszkáról. g) VII—VIII. osztáiy, magasugrás ugró deszka nélkül. h) VII—VIII. osztály, rúdugrás. 7. Szertornázás, (nyújtó, korlát, ló.) 8. Játék. 9. Oszlopokba felállás a dijak kiosz­tása végett, 10. Ének (Himnus.) 11. Elvonulás. Részletes értesítés. Istentisztelet. A versenyben résztvevő róm. kath. vallású ifjúság május 21-én reggel 8 órakor, az esztergomi belvárosi templomban szent misét hallgat. Együttes próba. Az együttes pióba május 21-én reggel fél 10 órakor kezdő­dik a versenytéren. A gyülekezés 8 és 3 / 4 órakor a Széchenyi-téren intézeten­kint történik. Az együttes próba tár­gyai : felvonulás, felállás oszlopokba, Him­nus éneklése, szabadgyakorlatok, a ver­senyhelyek, valamint a játékterek kije­lölése. Gyülekezés és kivonuiás a versenytérre. Az összes működő növendékek saját zászlójuk és magukkal hozott jelző táb­lájuk alatt a >Széchenyi-térc en délután egy és fel órakor gyülekeznek, honnét a díszmenet 2 órakor kettős rendoszlopok­ban (kisebbek elől) vonul ki a verseny­térre. Az oszlopok egymástól 3 méter távolságra menetelnek ; a versenytéren katonásan kigyóvonalban vonulnak kö­rül, ezután mindegyik oszlop a négyes sorok között 2 lépés távköz fenntartá­sával saját helyére feláll. A kivonulás tartama alatt a dubolás és trombitálás elmarad. Ének. A Hymnust az összes növen­dékek egyszólamban éneklik. Szabádgyakorlalok. A szabadgyakor­latokat kijelölt egyén előre megmutatja ; megkezdésüket, kivitelüket zászló, az ütemet pedig harangütés jelzi. Mind­egyik szabadgyakorlatot egymásután 3-szor mutatják be és befejezésüket ket­tős harangszó jelzi. Katonai rendgyakorlatok. Katonai rend­gyakorlatokat 24-nél kevesebb tanuló nem mutathat be, az »Utasitas a ma­gyar tanulók tornaversenyei tárgyábanc illető fejezete értelmében, Egyszerre négy, esetleg öt intézet áll fel s a gyakorlat 10 percznél tovább nem tarthat. Szabadgyakorlatok kézi szerekkel. Ezen tömeges versenynél a katonai rendgya­korlatokra vonatkozó határozmányok ér­vényesek. Versenyfutás. Ezen versenyre minden intézetnek minden egyes osztályából (a párhuzamos osztályokat külön számítva) egy-egy tanuló vehet részt s a kérdő­iven a tanuló neve és osztálya kiírandó. Szertornázás. A szergyakorlatokhoz szükséges szerek közül csak a nyújtó, korlát, ló és bak választhatók. Ily gya­korlatokat minta-csapat (legkevesebb 10 tag) mutat be és ugyanazon csapat csakis egy tornaszert vehet igénybe. Szükség esetén a szertornázásra jelentkező csa­patok saját intézetüktől küldik el az ál­taluk használt tornaszert, a szállítási

Next

/
Thumbnails
Contents