Esztergom és Vidéke, 1903

1903-04-26 / 34.szám

ESZTERGOM &s VIDÉKE. (34. szám.) A gázcső vezetékek létesítésével járó költségek képezik egyébiránt okát annak, hogy a magánfogyasztók csak ott kaphatnak gázvilágitást, a hol nagyobb számú fogyasztó jelentkezik, tehát ott a hol a gázvezetékekre fordítandó beruházást a fogyasztás elbírja; mig az elektromos telepek — és ez kitűnik az esztergomi vázlattervből is — mindjárt kezdetben felölelik az összes utcákat, tehát az egész lakosság részesülhet a jobb világítás előnyeiben. A tapasztalás azt bizonyítja tehát, hogy a mig a gázvilágítás behozatala után a város a kerületeket petroleummal világítja és csak évek multán szünteti meg a petroleumvilágitást egészen, addig az elektromos áram segítségével már kezdetben is és kisebb beruházások révén lehetséges a város egész területének az egységes világítása, — és az elektromos áramot igénybe veheti a magánfogyasztás céljaira a külterületek lakossága is. Egyáltalán tehát nem szabad a gázgyári telepek beruházásait és jövedelmét szembeállítani az elektromos telep beruházásaival és jövedelmeivel a nélkül hogy a hálózatnak kiterjedését összehasonlítanék és számba vennők azt a rendkívüli nagy hátrányát a gázvilágitásnak, hogy e világításból csak a sűrűbben lakott városrészeknek jut, nem lehet. Éppen ebben a körülményben rejlik az elektromos világitásnak a gázvilágítás feletti előnye, mert a tapasztalás szerint a magánfogyasztók sokkal nagyobb mértékben érdeklődnek az elektromos világítás iránt, mint a gázvilágítás iránt, feltéve, hogy az elektromos világítás egységárai nem túlságos magasak. Számos vidéki városban a hol néhány év óta létezik elektromos telep ; a berendezett magánlámpák száma néhány év alatt meghaladta a ioooo-et. Pl. Becskerek, Kecskemét, Nagy-Szeben, Temesvár, Pécs stb. Ennek az előszeretetnek az oka első sorban az elektromos világítás nagy előnyeiben áll; nem tűzveszélyes, kezelése kényelmes, a mi is mét megtakarításokat tesz lehetővé. Hygiénikus szempontból legtökéle tesebb világítás, a lakásoknak elektromos vezetékekkel való felszerelése sokkal kevesebbe kerül, mint a gázvezetékekkel való felszerelés és a falak megbolygatása nélkül lehetséges. A régi petroleum lámpáknak elektromos világításra való átalakítása néhány koronányi költséggel eszközölhető, mig a gázra való felszerelés tapasztalás szerint sokkal többe kerül. Innen van az, hogy nemcsak a középosztály, de a szegényebb iparos osztály is szívesen igénybe veszi az elektromos világítást és érdekes példákat szerezhetünk erre oly vidéki városokban, a hol az elektromos telepeket kellő kereskedelmi ügyességgel kezelik. Nem hagyhatom megjegyzés nélkül Nagyvárad példáját, a hol az elektromos telepet most szerelik és a hol a város hirdetéseinek kibocsájtása után közvetlenül húsvét előtt az első 3 nap alatt, többnyire kisebb fogyasztók kereken 4600 lámpát jelentettek be, és azóta folyton növekszik a bejelentések száma. A vidéki városokat végignézve azt találjuk, hogy az elektromos telepek rövid néhány év alatt tudták a 10000 felé közeledő lámpaszámot megszerezni, a mig az évtizedek óta fennálló gázgyárak ezt a magánlámpaszámot nem tudták megközelíteni. A válasz irója tévesen hivatkozik Temesvár városának az esetére, azt mondván hogy jóllehet elektromos telepnek tulajdonosa, gázgyárra irt ki pályázatot. A város, a melynek elektromos I telepe jelenleg 3000 magánlámpást táplál nem azért irt ki pályázatot gázgyárra, mert erre feltétlenül szüksége van, hanem hogy a jelenlegi gázgyárra melynek szerződése lejárt, pressiót gyakoroljon. i 3 április 26 — Akkor hát menj ! Még egy hosszú csók és Atilla elment. * A nap már bucsut vett a kerttől és Annus még mindig nem mozdul helyéről. A pudli ül csak vele szemben, őrizve kis úrnőjét. Nem tudta megérteni, hogy mért oly szótlan, csendes az ő kedves játszó pajtása. . . . Mig — ah ismét lépéseket hallani — talán Herbert! — Nem, csak az inasa, ki egy levelet hozott Annusnak. Ő meg lassan remegő kézzel kibontva olvasta. Nem mozdult egy arcizma sem

f csak olyan nagyon ijesztően sápadt lett. Majd büszkén felállva intett az inasnak. — Mondja meg-a főhadnagy úrnak, hogy — kérem kisasszony mikor a főhadnagy úr ezt a levelet irta, ráborult és ugy maradt sokáig, nem tudom min gondolkodott, de mikor ide adta olyan vörös volt a szeme; azt csak nem merem mondani, hogy sirt. — Ne fecsegjen Pista! mondja meg, hogy a levelet elolvastam. Az inas léptei már elnémultak, csak Annus zokogása hallátszot. A leány leborulva a padra keservesen sirt. Ünnepélyes hangulatban van a kis vidéki város lakósága. Nem csoda, hiszen ma vezeti oltárhoz Herbert Atilla lovag a herceg lányát, a bájos szőke Hélént. Reggel üdvlövések ébresztették fel a jámbor népet és a harangok zúgása valami boldog áhítattal tölti meg a szivüket ; mindenik siet a nagy templomba, hogy jelen lehessen a fényes esküvőn. Egy év előtt jegyezte el Herbert, Helen hercegnőt, aki oly nagyon boldog ma tündöklő szép uszályos menyasszonyi ruhájában. A szertartás már megkezdődött; most mondja két remegő hang az igen szót, mit a nagyharang szárnyára felkapva, búgva hirdet a világnak. Érces hangja remegésbe hozva a sziveket — egészen elnémítja a zárda harangocska csilingelését. Itt is ünnep van ma, egy apáca remegő hangon mondja el esküjét . . . mit szerényen hirdet egy pici kis harangocska. Nem hallgatja ezt senkisem — csak egy kis pudli vonít keservesen, siratva Annuska úrnőjét, aki ma vette fel az apáca fátyolt. Kriegs-Au Mella. Azt azonban figyelmen kivül hagyta a válasz irója, hogy a míg gázgyárra pályázatot hirdet a város, egyúttal nagyobb szabású terveket nyújtott be a kormányhatósághoz, melyek azt célozzák, hogy a Béga vizerejének összpontosításával és az egy millió koronát megközelítő befektetésekkel elektromos telepét tovább bővítse és az ipar szolgálatában értékesítse. Nem hagyhatom szó nélkül továbbá az elektromos motoroknak a kérdését sem, melyeket tapasztalás szerint szívesen vesznek igénybe az iparosok, melyek továbbá lehetővé teszik a füstös és egészségtelen nyilvános helyiségek alapos szellőztetését. A mig tehát a tapasztalás azt bizo nyitja, hogy éppen a kisebb iparosok szívesen igénybe veszik az elektromotorokat, addig a gázmotorokat a kezelési nehézségeknél és a beszerzési és fentartási költségeknél fogva csak tehetősebb és nagyobb iparosok használhatják. 1. Mindezeknél fogva az eredmény j röviden tehát az, hogy az elektro-; mos áram felhasználásával a közön- j ség a város egész területén részesülhet olcsó és jó köz- valamint magánvilágitásban ; ) 2. hogy a közönség az elektro-; mos világítást sokkal nagyobb mér- \ tékben veszi igénybe, mint a gázvilágitást. Innen ered, hogy az elektromos telepeknek a magán-! fogyasztásból eredő bevételei sokkal nagyobbak, mint a gázmüvek esetében, tehát végeredményképen, a városnak mérlege kedvezőbb, i mint a gázgyárak esetében. Ha tehát azt látjuk, hogy más kö-; zépnagyságu magyarországi vidéki j városban a berendezett elektromos j lámpák száma néhány év alatt meg- j közelíti a tízezret, nincs okunk ké- j telkedni abban hogy ez Esztergom- j ban is igy lesz. Nincsen okunk kételkedni továbbá abban sem, hogy a lámpánkénti át-, lagos bevétel nem lesz akkora,, mint más vidéki városban és hogy' az üzemi költség sem lesz maga-! sabb. mint másutt. Ez a statisztikai adatokon alapuló meggyőződés vezérelte kétségtelenül R. F. urat a; fent emiitett első közlemény íróját | az esztergomi telep várható jöve1 delmezőségének számításánál. A vá-! lasz irója, erre felelve azt kérdi j vájjon a Ganz cég hajlandó-e valószínű nyereséget, biztosítani, továbbá hajlandó-e biztosítani, hogy a lámpák száma a 8000-et el fegja-e érni az évek folyamán. Azt hiszem, hogy a Ganz gyár az esetre, hogy ha a válasz irója egyenesen hozzá fordult volna, e kérdésre kétségtelenül azt válaszolta volna, hogy az üzembérletnek elvállalása révén eléggé dokumentálta a telep jövedelmezőségében való bizalmát és mint tisztességes cég, nem garantálhat, oly dolgokat, a melyeknek bekövetkezése nemcsak az ő saját akaratától függ. Kétségtelen, hogy a város, ha az elektromos telepet megépíti, mivel üzleti vállalkozásba bocsájtkozik, üzleti kockázatot vállal magára. Ugyanilyen kockázatot, de sokkal nagyobb beruházással kapcsolatban vállal magára akkor is, ha gázgyárat épít. Kockázatot vállal mind a két esetben, és ez természetes mert üzletet kötni kockázat nélkül nem lehet. De ha már kockázatot vállal a város, akkor válasszon oly világítási 7nódot, a melynek hasznát egyformán élvezheti minden adófizető polgár, az is, a ki a külterületeken lakik. Dr. H. M. A kis gyakorlótéri ifjúsági versenytér. Elmentem tegnap a b©rjukmezejére helyszinelési szemlét tartani annak igazolására, vájjon múltkori közleményemben valótlant állítottam e vagy sem. Jól körü'néztem s alaposan megszemléltem mindent s a mondó lettem, hogy nagyon keveset mondottam volt a múltkor. Elsőbben is az útvonal a mi kivezet bennünket, a vámsorompónál nagyszerű benyomást gyakorol házsoraival. A vámsorompón tul rögtön egy tócsa fogad bennünket, nagy halom trágyával éz azután szemünk betelik Esztergom város gazdáinak szalma készletével\ amely északról és nyugatról határolja közvetlen a kijelelt versenyteret. A katonai kis gyakorló térről ifjúsági versenytérré avangirozott borjumező fakorláttal van körülvéve. Alap sikjahepe-hupás, porondja mint aféle gyakorló téré szegényes, szétfos zlott pázsittal a sok lábtiprás miatt. A kilátás délre sivár, kellemesebb keletre a szentléleki hegyláncolat felé, de elragadó északnak a város felé, ahonnan a bazilikán és az innenső kanonokok lakán kivül jóformán semmit sem látni, ami pedig látható, az legkevésbbé sem gyönyörködtető. A bazilika is innen úgy látszik, mint egy elhagyott árva épülettömb, magasan meredezve minden nemesebb érzületet keltő hatás nélkül. Azt ne mondják nekem, hogy a sintérház messze van, mert messze úgy a hogy legalább akkor volna, ha a versenytér és a gyephely közötti tér egy vonalban legalább két kilométer távolságot tenne ki. De még egy kilométer távolságban sincs. Mindezeknek keretében azután beilleszthető a gulyának fel és alá vonulása a versenytér közvetlen szomszédságában és környékén. És most ismételten azt kérdem van pedagógiai, astetikai, és hyginiai érzék, a hol ilyen és annyira kifogásolt helyet választanak versenytérül az ifjúságnak, melynek vezetése azokból a szempontokból a legvitálisabb érdek lévén, elengedhetlen feltételek betartását követeli ?! Az vajmi kicsinyes ellenérv, hogy az egész útvonalon való menetnek 4—

б vagy 8-as sorokban kell megtörténni. Hisz nem a menet a lényeg, hanem a menet kifejlődése, oszloponként való széttagolása, elhelyezése a nyilt téren. Ez a látvány ! De amint én a teret alapos vizsgálat alá vettem, azt vettem ki, hogy ez a kifejlődés aligha lesz lehetségesakijelelt téren, hacsak 30—40 intézetnek felvonulásáról lesz is szó, mert területe sem megfelelő nagyságú. No de mindezektől eltekintve, az a kétszer-kettőnél bizonyosabb, hogy a városnak az a legelhanyagoltabb, a tiszta légáramlattól elzárt, tehát nem üde levegővel biró és legszegényebb kilátást nyújtó helye. Ide az ifjúságot vezetni jó lélekkel nem lehet. Azt az ifjúságot pedig, a mely egymással ünnepélyes baj nok versenyre kél, amelynek zöme vidéki, nem szabad. Ha Esztergom nem tud a követelményeknek megfelelő helyet találni, menjen tovább. Hisz ha a párkányi avagy a nánai határban találják is meg, az, t. i. a verseny azért esztergomi ifjúsági verseny marad.*) Azután uraim tekintsük az ifjúságnak a szépért szomjas lelkületét, gondoskodjunk egészsége felől s ezeknek kielégítésül legyen meg bennünk azokhoz szük*) Ez már nem áll. A szerk.