Esztergom és Vidéke, 1903

1903-04-23 / 33.szám

nyilvánosan e'számolandók lesznek, — törekvésünket igazolni méltóztassanak. Kiváló tisztelettel, Esztergom, 1903. április 20. Vim mer Imre. polgármester, mint a rendező bizottság elnöke.* Az esztergomi takarékpénztár miként értesülünk elhatározta, hogy a verseny általános költségeire 100 kor., mig a di­jak költségeinek fedezésére ugyancsak IOO koronát ad. A rendőrség 1902. évi jelentése. Folytatás (I.) V. Kihágási bíráskodás. A beérkezett 658 drb. kihágási ügy­ből tárgyaltatott ilietve elintézést nyert 575, az év végével tárgyalás alatt maradt 83. Az 575 ügy közül befejezést nyert és pedig : 1. megszüntető határozattal 64 személy ellen 24 ügy 2. felmentő Ítélettel 77 személy ellen 54 » 3. marasztaló „ 609 ; , 497 „ Összesen 575 n A jogerős marasztaló ítélettel elzárásra ítéltetett és pedig : a. egy napon alul . . . 48 személy b. I—4 napra .... 96 „ c. 5—14 ...... 7 „ d. 15—29 » • • • • • 5 » Összesen 156 n Pénzbüntetés, mint főbüntetésben ma­rasztaltatott: 1. 10 koronán alól . . . 360 személy 2. 10—19 koronáig ... 35 » 3- 20—30 „ ... 34 „ 4. 31 kortól 99 , 15 „ 5. 100 „ 600 „ . . . . 9 „ összesen 453 „ Az elzárás, mint főbüntetés mellett pénzbüntetés mint mellék büntetésben marasztaltatott: 1. tiz koronán alul ... 4 személy 2. 10—19 koronáig ... I „ 3. 20—99 „ ... 9 я 4. ioo—600 „ ' ' ' 3 и összesen 17 „ Az elitéltek száma a kihágások szerint és pedig : 1. Hatóság és közcsend elleni kihágás miatt elitéltetett 14 férfi б nő 2. Közbiztonság elleni kihá­gás miatt 110 „ 16 „ 3. Közcsend és közszemérem elleni kihágás miatt. . 48 „ 11 „ 4. Közegészség és testi épség elleni kihágás miatt . . 30 „ 1 „ 5. Tulajdon elleni kihágás miatt 3° n б „ ' 6. Cselédügyi kihágás miatt 4 „ б „ 7. Erdei kihágás miatt. . 43 „ 11 „ 8. Vadászati kihágás miatt 4 „ — „ 9. Vadász és fegyveradó tör­vénybe ütköző kihágás miatt ....... I я — n Ю. Állategészségügyi kihágás miatt 7 2 я 6 » п. Védtörvénybe ütköző ki­hágás miatt .... 12 „ — „ 12. Közutak és vámokról szóló törvénybe ütköző kihágás miatt . 22 л — » 13. Vasárnapi munkaszünet át­áthágása miatt ... 2 „ — „ 14. Egyébb törvénybeütköző kihágás miatt .... I „ — „ 15. Ministeri rendelet törvény­hatósági és városi szabály­rendeletbe ütköző kihágá­sok miatt . . • • • 110 я — я Összesen 503 я юб „ A kihágási ügyekben a tárgyalási na­pok száma volt 182, a kisebb polgári peresügyekben 112, összesen 294 nap s igy mig a kihágási ügyekből átlag 3 ki­hágási ügy esett egy napra, addig a kisebb polgári peres ügyekbői átlag 12 drb. Az 1901 évről hátralékban maradt és az 1902-ik évre átvitt pénzbüntetés és költséggel együtt az 1902-ik évben itéle tileg kiszabott pénzbünletés és költség szama es 24 íegnagyoDD natasu iv- j lámpának is az ajánlatokba fogla- \ lása elfogadható megoldás. Nem utolsó érv a villamos mel­lett az sem, hogy erőművi szolgá­latokra a kis ipar némely ágaiban is hasznos alkalmazást nyerhet, ha fogyasztóinak számával a nappali üzlet kifizetheti magát; de két vasutat összekötő villamos vasút létrejöhetésének kilátásai is emel­kednek általa ; továbbá a pénzbe­szerzés kérdése és nehézsége is a villamos ajánlat elfogadásával oldó­dik meg, holott egy világítási köl­csönnek külön megszerzése komoly nehézségre talál. Hogy valamelyikét a 4árgyalt mo­dern világítási rendszereknek elfo­gadjuk és létesítsük, e mellett a város érdekét egész odaadással fel­karolt és kielégítő ennyi tárgyalás után talán komoly szándékunk ta­núsítása is egygyel több okot szol­gáltathat. A város mint ilyennek érdekét semmí esetre háttérbe nem helyez­hetjük ; de ennek szolgálása mellett polgárságunk háziérdekét nézni is , kötelességünk, mely pedig nagy számmal óhajtja már a petroleum gazdálkodás végét. Persze ugy óhajtja, hogy a mo­dern világítás se kerüljön neki leg­alább sokkal többe. A lefolyt tárgyalások e tekintet­ben is óvatosak és körültekintők; s nem tehetjük fel óly vállalkozóról ki évek hosszú sorára elvállalja a világítás szolgáltatását oly feltétel alatt, hogy ő a közvilágításért sem­mit sem kap, mert a város csak j telepe és berendezése árának ka- j matait és törlesztési rátáját fizeti, a I magánviíágitás szolgáltatásában nél-^ külözze azon 4 üzleti maxi mát, hogy vállalata csak kellő fogyasztás mel­I Bűnös vagyok ugye ? Oh én tudom na­gyon jól, mosolyogni szeretnék és ar- j com eltorzul a kíntól, fáj nekem nagyon I minden . . . minden . . , Nem tudom minek a lét annak a ki nem tud benne élni. Mit csináljak én át­nem élt ifjúságommal, fel nem használt tavaszommal, szivemnek érzelmeivel ? Hol fogok kapni feloldozást én a ki nem hiszek semmit és ki fog megsegíteni en­gem, a ki nem hiszek benne, hogy meg­segít az Isten. . . . Este van, sehol egy napsugár! A távolból idehallatszik egy templom harangja. Csak kongj, kongj, harang ki tudja, talán a sok ember közül a ki hangodra siet imádkozni majd akad va­laki a ki imádkozik az én szegény bű­nös lelkemért is. Talán, ha jó ember fogja kérni megadja Isten nekem is azt a mi csak tőlem tagadott meg — a reményt! Én nem hiszek semmit csak a szere­tet létezését, ugy mondják, Isten a sze­retet tanai szerint itél; majd meglátjuk irgalmas lesz e hozzám, megsegít e en­gem, a ki szeretek, a ki belepusztulok szivem sebébe, majd meglátjuk fog e síromra borulni könnyező . . . ett lehet jövedelmező ; elégséges ogyasztót pedig csak méltányos és utányos szolgáltatás mellett kap­lat. De hát most még hallgasson meg térem T. Szerkesztő ur röviden a :ornaversenyről, a primásszigetről, neg a borjuk mezejéről. Megengedjük, hogy a parva sa­Dientiából, mellyel regitur mundus, és amelyet, hogy mindenhová jus­son, nagyon diluálni kell, egy vá­ros vezetőinek már nem sok jut; de már ezt a keveset szivesebben meg kellene nekik hagyni, mint az Esztergom és Vidéke cikkírója teszi azon feltevésben, hogy midőn a tornaverseny helyéül a borjuk mezejét, de mondjuk szebben a katonai kis gyakorlóteret választot­tuk, testi és lelki szemeinken há­lyog volt, Édes Istenem hát már csakugyan minden jobb belátás a be nem avatottak szabadalma volna ? Ez az eset még sem erre vall. Mert megbeszéltük mi a legille­tékesebb tankerületi főigazgatóval és többi szakembereinkkel a prí­más szigetet is és mindent, s tessék megnyugodva lenni hogy mindazon kicsinyes tekinteteken melyeket cikk­író nekünk imputál, felül bírtunk emel­kedni. Hanem tekintetbe kellett vennünk azt is, mi cikkíró úrnak eszébe nem jutott mikor ötletével a város er­kölcsi reputációját igyekezett meg­menteni ; ez pedig az ifjúságnak a versenytérre kivonulása, melynek sza­bály szerint oly széles sorokban kell feltétlenül történni, hogy a prí­más szigetre vezető bármelyik út erre teljesen alkalmatlan. Ez a körülmény döntött a pri­mási és ennek végében levő városi sziget ellen; de ez elég volt mint a soroksáriak első mentsége, hogy azért nem harangoztattak a püspök tiszteletére mikor hozzájuk ünnepé­lyesen bevonult, mert harangjaik a nagy tűzvész alkalmával megsemmi­sülvén, ujakat még be nem szerez­tek. Az elmondani óhajtott többi mentséget a kegyelmes püspök el­engedte. A távolabb eső legelői gyepsé­gek távolságuk miatt nem alkalma sak, nem maradt hát más válasz­tás, mint a katonai kis gyakorlótér, melyre borjúk már régen nem jár­nak, amelyhez a sinterház csak kicsit van közelebb mint Makó Jeruzsálem­hez s mely gondosan előkészítve és feldíszítve barátságos habitusban fog megfelelni céljának, melyre azt a hivatottak által megtartott tüzetes szemle alkalmasnak ítélte. Esztergom, 1903. ápril 19. Kiváló tisztelettel Vimmer Imre Kerületi ifjúsági tornaverseny. Felhívás a város közönségéhez, A kerületi ifjúsági tornaversen} szervező bizottsága elhatározván hogy a verseny költségeinek rész bem* fedezésére a polgárság köré­ben gyűjtést indit, a polgármester, mint a bizottság elnöke a gyűjtő iveket kibocsájtotta, mellyeken az alábbi felhívást intézi a város kö­zönségéhez : A nagyméltóságú vallás- és közokta­tásügyi kir. miniszter úr három tankerü­let középiskolai és versenyre hivatott egyébb tanintézetei ifjúságának torna ver­senyét folyó évi május 21-én városunkba rendelvén megtartandónak, az egészsé­ges nevelés iskolai rendszeréből folyó ezen rendelkezést, — mely a fővárosi tanintézetek részvételével különösen is látogatottnak és sikeresnek ígérkezik, — városunk kevésbbé forgalmi, mint főkép erkölcsi érdekből örvendetes tudomásul vette, s vezetősége részéről anyagi kö­rülményeink által engedett határok kö­zött mindaz körültekintő gonddal eszkö­zöltetni fog, mi a város barátságos ven­déglátásával a siker előmozdítására kí­vánatosnak mutatkozik. Minthogy mégis a versenyjutalmak és hivatalos számlára kevésbbé alkalmas, egyelőre szorosan meg sem állapitható többnemű költségektől mig egyrés7t a közpénztárt lehetőleg megkímélni viszo­nyaink közt felettébb kívánatos, másrészt a magán hozzájárulás által a nevelés­ügy oly méltán felkarolt egyik kiváló feladatának, a testedzésnek sikerei lesr­közvetlenebb polgári érdeklődésben és serkentésben részesülhetnek : Tiszteletteljesen kérjük a T. közönség érdeklődő tagjait, hogy a versenyünne­pély sikereihez szives adományaikkal járulni méltóztassanak, melyek a gyűjtő­ívekkel a rendező bizottság pénztárnö­kának dr. Prokopp Gyula ügyvéd úrnak fognak átszolgáltatni, ki azokat a sajtc útján nyilvánosan elszáraolandja. Esztergom, 1903. évi április 20-án. Vimmer 1УКЛ^ polgármester. A második felhívás, mely a ke­rületi ifjúsági tornaverseny érem és okleveles dijai esetleg, egyébb tár­gyú tiszteletdijai költségeinek fede zése céljából napvilágot látott 2 j következő. >A tan- és nevelésügy mai rendsze­; rébe közelismeréssel felvett testedzés 'neV, mely a testi erő és egészség fej } lesztésével a lelki- és szellemi képessé gek előnyös ápolását is célozza, legha tályosabb eszközét a tornázást va Iái és közoktatásügyi kormányunk kiválc gondjába részesítvén, az évenkint meg tartatni szokott kerületi ifjúsági torna versenyek egyikét városunkba rendelti folyó évi május hó 21 én raegtartan dónak. Városunk, mely a tanügyért nehé: helyzetében is szívesen meghozza folyto nos áldozatait, s a haza reménységé képviselő ifjúság nevelésének ügye irán élénken érdeklődik, a maga tehetség) szerint vendéglátó szives készségébei megteendi mindazt, mi a fővárosi tanin tézetek ide utalása következtében élén ken látogatottnak ígérkező versenyünne pély sikereinek biztosítása és saját er köícsi érzékének tanúsítása szempontja ból is kívánatosnak mutatkozik. Tekintettel mégis épen ez ügy erkölcs oldalára, igen óhajtandó, hogy a sike előmozdítására a tan- és nevelésüg; leghivatottabb tekintélyes pártolóinál közvetlen érdeklődését és nagybecsi gyámolitását is megnyerhessük. E cél ból bátorkodunk e jelen gyűjtést azoi tiszteletteljes kérelemmel kibocsájtani hogy kegyes adományaikkal, — melyei

Next

/
Thumbnails
Contents