Esztergom és Vidéke, 1903

1903-04-19 / 32.szám

A „VAKMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁÉNAK ÉS AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLETINEK HIVATALOS LAPJA. Megjelelik Vasárnap és csütörtökön. XOFIZETESI ARAK Egéss évr — ­Fel évre — — Negyed évr* - 12 kor. - fii. - - 6 kor. — fii. - — 3 kor. — fii. Egyes es ám ára: 14 fii. Felelős szerkesztő: Dr. PROKOPP GYULA. Laptulajdonos kiadók ; Dr. PROKOPP GYULA és BRENNER FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hovaakéziratok, előfizetések, nyütterek ósbirdetések küldendői Kossuth bajos (azelőtt Buda) utca 485. szán?. Kéziratot nem adunk vissza. „A gáz és villám." Esztergom ápril. 17. Ezen cimen lapunk legutóbbi szá­mában erősen érdekelt és szakke­zekből vett egy cikk jelent meg, melynek intentiója volt, a cikkben rejlő érvekkel propagandát szerezni a villámnak, illetve a villámnak a gáz feletti előnyösebb voltát szám-j adatokkal, tényekre való hívatko-' zással bizonyítani, szemben egy előző cikkünkkel, melyben a gáz előnyösebb voltát, való adatokkal igyekeztünk bemutatni. Dacára annak, hogy lapunk a vá­ros jól felfogott anyagi érdekében' a gáz mellett határozott állást fog­1 lal, készséggel adtunk minden el­lenszolgáltatás nélkül helyet az el- i lenkező felszóllalásnak, annak igazo­lásául, hogy mi nem egyéni, hanem közérdekből szálltunk sikra a gáz mellett, s hogy mi nem zárkózunk el, sőt alkalmat és módot nyújtunk az ellenérvek érvényesülhetésének, ] győzzön az, mely a város érdekét jobban szolgálja. I A cíkk bennünket egy fikarcznyit sem ingatott meg eddigi szilárd ál­láspontunkban, nem pedig a követ­kezők miatt, mellyek szolgáljanak arra válaszul. Iz „Eszteroom és Же" tárcája. A gyermekek egészsége. Az »Esztergom és Videke« eredeti tárcája. I A serdülő nemzedék testi fejlődése alig örvendett még oly odaadó gondozás­nak, mint a minőben ma a műveltebb nem-! zetek részesitik. Szinte versenyeznek a tanügy munkásai, az orvosok és hatóságok, hogy az ifjú­ság egészségét ápolják, testi erejét meg­őrizzék és fokozzák, munkabírását elő­készítsék és biztosítsák. Néhány ujabb idevonatkozó intézke- j dés bőségesen mutatja, mily fontosságot , tulajdonit korunk a testi nevelésnek. Egy tudós angol orvos, dr. A, New-, sholme a korai iskolázás ellen lép fel. A 7. életév előtti iskolába küldés ártal-. mára van szerinte a testi és szellemi j fejlődésnek, fokozza a gyermekek fogé-1 konyságát a betegségek iránt és növeli a gyermekek halandóságát. Kimutatja,' hogy mig Skótországban csak 2 °/ 0-a aj gyermekeknek nem éri el az ötödik évet, addig az öt éven alul elhalálozó gyer­mekek száma Angolországban 10 %" ra emelkedik ! Hozzáteszi még, hogy a skó­tok általában fejlettebbek, értelmesebbek, mint az angolok, jóllehet nem küldik! gyermekeiket már 4—5 éves korukban . iskolákba. Ellenzi az apró gyermekek iskolába? Hogy a gáztelepes városok példája azt mutatná, miszerint a közönség a gázzal nem rokonszenvez, az pusz­tán állítás, mellynek ellenkezőjét Te­mesvár városa igazolja, hol Magyar­országon a legnagyobb villamos te­lep van, s mégis azt látjuk, hogy Temesváron legújabban gáztelepre hirdetnek pályázatot. De a világítás neménél nem a simpatia az, mi kell, hogy irányadó legyen, hanem a gyakorlati érzék, mely azt tanácsolja, hogy a szebb és e mellett olcsóbb világítás lehet csak érdeke úgy a városnak, a köz­nek, mint a magánosoknak. Hogy minél régibb a telep, an­nál jobban zúgolódnak ellene, hát van ebben valami, ennek oka azon­ban az, hogy a régi telepek nem oly tökéletesek, mint az ujabbak. ! Azt mondja továbbá a cikk irója, hogy oly városok mellyek jövedel­mező gázgyárakkal rendelkeznek, kénytelenek voltak a közönségnek engedve, a villám világítást beve­zetni s a többek között Pozsonyra i hivatkozik. Cikkírónak ebben is igaza van. Pozsony városa, melynek gáztelepe volt smég van is, tényleg be­vezette avillamot, s a villamos láz hevé­ben 12000 lángot installáltak ma azonban, midőn a láz megszűnt, s arra küldését már csak azon okból is, mivel — úgymond — a kisebb tanulóknál sokkal nehezebb az iskola tiszta levegő­jét fentartani, mint a nagyobbaknál. Bárminő kedvezőtlen házi körülmények sem lehetnek a gyermekek egészségére károsabbak, mint az az iskolai tartózko­dás, amelyre 4—5 éves gyermekek kény­szeríttetnek. Nem való tehát — mint mondani szo- j kás — ъШпи küldeni a gyermekeket az iskolába. Schweicz egyik tanitó-egylete a szeszes italok kérdését tárgyalta legközelebb és \ a következő határozatok végrehajtását sürgeti: >i. A tanuló ifjúságot mértékletességre és józanságra kell nevelni. Az iskolai j könyvekből el kell távolítani mindent, ami a cél elérését akadályozhatná. Már az elemi iskolák alsó osztályaiban szük-J séges a mértékletességre való nevelést' megkezdeni. 2. A magasabb osztályokban alapo­sabb oktatásban kell a tanulókat e szem­pontból részesíteni. Rá kell mutatni ha­tározottan a szeszes italok élvezetének káros következményeire. 3. A szakintézetek növendékeit képe­síteni kell arra, hogy a szeszes italok romboló hatását, amelyet a testre és [ lélekre egyaránt gyakorolnak, teljesen átlássák és meggyőződésükké váljék, hogy az alkoholtól minden időn át tar­tózkodniuk kell. 4. Különös erélylyel kell a szeszes a meggyőződésre jöttek, hogy a gáz mégis csak előnyösebb, a bevezetett 12000 lángból, csupán 3000 van használatban. Ebben vi­szont, engedje meg a cikkíró, hogy nekünk van igazunk. I Ugy folytatja továbbá cikkét an­nak irója, hogy a gázt csaknem ki­jzárólag a kereskedő, iparos, vendég­I lős használja üzleti helyiségében, mig I az uri osztály a villanyt használja szi­vesebben, s hogy a lakosság e ré­szének több lámpára van szüksége, mint amannak, s ez adja meg ma­gyarázatát a lámpák száma gyors j emelkedésének. I Azon utóbbi állitásnak, hogy a cikkíró szerinti uri osztálynak több lángra van szüksége, mint a keres­kedő, iparos, kávés, vendéglős stb.­nek, igazalehet, azonban abban, hogy a kereskedő, iparos, vendéglős, ká­vés stb. ki üzleti helyiségében állan­dóan, mindennap, sőt pl. a vendég­lős, kávés napról-napra, éjeleken át fogyasztja a világító anyagot, hogy az ezek által bevezetett, bár számra csekélyebb láng, amannál, ha töb­bet nem is fogyaszt, de annak fo­gyasztását megközelíti, nekünk van igazunk, ehhez kétség nem fér, ez beigazolt tény. Hisz, hogy egyebet fel ne emiit­sünk, ott van a főkáptalan, mely italok élvezete ellen azon tanintézetekben küzdeni, amelyek növendékei közvetlenül az életbe lépnek.* Hollandiában az iskolai fürdők foglal­koztatják sokat a tanügy vezetőit. Hollandia nevezetes arról, mennyire kedveli a tisztaságot. Nem csoda, ha az iskolai fürdők is annyira meghono­sodtak ott, mint talán sehol máshol. Nem hosszú idő előtt Schevenin gén­ben kongresszust tartottak az iskolai fürdők tárgyában. Konstatálva lett, hogy amely iskolában fürdők vannak ott 1. két hét múlva tisztább a gyerme­kek fehérneműje; 2. sokkal élvezhetőbb a tantermek levegője. A gyermekek várva várják a pillana­tot, hogy rájuk kerüljön a sor a fürdés­ben. Ömaguk erezik a tisztaság kelle­mes hatását. Vágyódnak utána. Érdekes volt a kongresszuson azon kérdés fejtegetése, vájjon az életben mennyire ragaszkodnak a felnőttek a fürdéshez, amelyhez, mint gyermekek az iskolában hozzá lettek szoktatva. Határozott véleményt nem mondottak még a kérdésre nézve. Nincsenek még adatok ahhoz, hogy határozott véle­ményt lehessen nyilvánítani. A gyér ta­pasztalati tények után Ítélve azon nézet­nek adtak kifejezést, hogy a felnőttek közül a férfiak gyakrabban fürödnek, mint a nök. Végül azt a törekvését mondotta ki a kongresszus, hogy az iskolai fürdők be­a városhoz intézett hivatalos átira­tában azt adja elő, hogy a villám bevezetésére kötelező nyilatkozatot azért nem tesz, mivel azon helyi­ségeket, hová villámot szándékozik bevezetni, állandóan, naponta nem használja. Pedig a főkáptalan a villa­mosok szemében, mint nagyfogyasztó szerepel. i ~ Hogy a nagyszombati gázmű defi­cittel dolgoznék, nem tudjuk, de azt igen, hogy a telep berendezése rossz. De vájjon miért nem említi fel a cikk azt, hogy a vilamtelepek túl­nyomó része deficittel dolgozik ? Ami a komáromi gázmű cikkíró szerinti tetszetős adatainak ér­tékét illeti, azt a szerkesztőségünk­ben elfekvő hiteles alakban kiállí­tott mérleg igazolja, melynek reali­tását a szám és ténybeli adatok dokumentálják, s a melyek szerint pl. a befektetési tőke amortisatiója évi 15661 kor. 61 fillérrel, a berende­zésekből származott haszon 112 74 kor. 06 fillérrel, mig a közvilágítás 14847 kor. 27 fillérrel szerepel. Hogy a felesleg nemcsak papíron, hanem de facto meglévő nyereség, igazolja az, hogy Komárom közvéle­ménye azon vitatkozik, hogy vájjon a tisztviselők fizetésének emelésére hozatalát és általánosítását minden igye­kezettel elő fogja mozdítani. Hazánkban e tekintetben alig történt még valami. Budapesten kivül alig lesz még iskolai épület az országban, amely­ben fürdő is lennel Pe azt is alig hallottuk, hogy olyan figyelmeztetéssel lépne fel nálunk valaki, mint egy német orvos, aki a követke­zőket hangoztatja. Általános szokás — irja — hogy a kisebb gyermekeket a taligák vonásához — mint »elOfogatot« — alkalmazzák. Kötelet, vagy pántot tesznek melle köré és Így állítják a taliga elé, amelyet egy másik erő a jármű karjainál igyekszik előbbre segíteni. Magában véve — jegyzi meg igen he­lyesen — nagyon üdvös dolog a gyer­mekeket minden téren előkészíteni az élet számára és begyakorolni olyan tény­kedésekbe, amelyeket majdan végezniök kell. Elvi észrevétele tehát nincs e szo­kás ellen. Nem is lehet. CsaK a módot bírálja és e tekintetben figyelemre méltó tanácsokat ad. Az a kötél, vagy pánt, amely a gyer­mek keblére nehezedik, midőn előre ha­jolva a járművecskét előbbre vinni fára­dozik, oly nyomást gyakorol mellcsont­jára, hogy annak szabadabb fejlődését megakadályozza. Az olyan gyermek, akit gyakran használnak e szolgálatra, okvetlenül szük mellű lesz, orrvérzések­ben szenvedj futásban gyorsan kimerül és általában kedvezőtlenül fejlődik.

Next

/
Thumbnails
Contents