Esztergom és Vidéke, 1902

1902-03-09 / 20.szám

csín szempontjából is mentől szélesebbekké tegyék, addig Esztergomban ennek ellenkezőleg kell megtörténnie, mert felsőbb hatóság által jóváhagyott szabályzat van reá. Legyen úgy! Csak azt szeretném tudni, mikor fog az az utcasor többi háza egy méter hosszat előlépni! Mert azt ugyan senki sem fogja tagadhatni, ha mindjárt a világ mérnöke legyen is, hogy az ideig, mig az egész sor ki nem épül, az izlés nevetséges, s ha kiépül, akkor bosszantó lesz azzal a szép, tágas, kényelmes úttesttel szemben, amint az ma áll. Még azt szeretném tudni, van-e oly szabályzat, mely meg nem változtatható volna ? Ha nincs, akkor az intéző körök jobban gondolják meg a dolgot, még mielőtt az építkezés kezdetét venné. Ha pedig van, beszéljük rá a boldog építkezni akarót, álljon el szándékától s várja be, mig a többi is útnak nem indul házat építeni. Hadd gyönyörködhessünk addig ezen a szép széles és tisztaságban egyetlen utvonalunkon. Verus. Hegedűs miniszter hattyúdala. Érdekesnek tartjuk egész terjedelmében leközölni Hegedűs Sándor miniszternek egyik legutóbbi időben kiadott rendeletét, a mely bepillantást enged az eltávozott pénzügyminiszter nagy koncepciója terveibe. Kitűnő utódjának marad örökségül a terveknek kivitele, mely szintén nem kis érdem számba fog menni. A rendelet igy hangzik : Valamennyi másodfokú igarhatóságnak. . A hazai társadalmi viszonyok s ezek között első sorban a munkás kérgében már kiforrott a te neved kezdő betűje. Bár ne is látnám. Elnyújtózom alatta, nézem a fa vakítóan fehér virágait és amint egy-egy virág szirom lassan hópehelyként leszáll az arcomra, a te selymes kezed érintését érzem azon. Virág szirmok, eljött az időtök, hogy lehulljatok. Kicsiny fehér levélkéi emlékezetes fának — ti tudjátok, ti tanúi voltatok az én tavaszomnak. De te már asszony vagy. Megközelithetetlen magasba távoztál tőlem. Felnézek reád, s keresek szemed sugarában választ arra a kérdésre, melyet ezerszer megismételtem magamban elhagyatottságom kinzó éjjelein. — Keresem a vigaszt. Keresem a szót, mely megnyugtasson tépelődéseimben. — Boldog vagy-e ? Es ugy vélem, felelsz reá. Nem vagy boldog. Tehet te sem vagy az? Éget téged is az a tudat, mely engem olykor majd az őrülésbe kerget. Előttem is egy elhibázott élet átkos réme lebeg. Hátha ? Ugy-e? . . . De nyugodj bele. >Az élet zavartalan öröme egy földinek sem jutott osztályrészül, c Hisz oly rövid ez az élet, nem tart sokáig a szenvedés. Majd eljön a nagy béke ideje, a hosszú, örökös hallgatás, ott majd elfelejtjük a földi élet ez apró bajait. E. F. ügy s az arra vonatkozó jóléti és védelmi intézkedések, állami és társadalmi berendezések állapotának, változásainak és fokozatos fejlődésének egyöntetű és szemléltető alakban való feltüntetése céljából a vonatkozott hazai anyagot egybegyűjteni szándékozom, mely gyűjtemény ismeretterjesztő hatásával az általa felölelt társadalmi kérdések és a munkásügy fejlődésén közremunkálni lenne hivatva. E gyűjteményben, mely társadalmi múzeumi feladatot töltene be, fontos szerep jutna az ipari és gyári betegsegélyző pénztárakra vonatkozó adatoknak, a mennyiben az érdeklődőknek, a tudományos irodalomnak és ezzel a társadalomnak alkalmat adnának ez intézmény múltjának, jelenének, fejlődésének és változásainak megismerésére. Az adatok közül, miket a betegsegélyző pénztárak a gyűjtemény számára felhasználás, — illetve kiállítás céljából rendelkezésére bocsáthatnak, legfontosabbak a grafikonok, melyeken a különböző bevételek és kiadásokra, tagforgalomra, betegségi esetek és ápolási napokra vonatkozó havonkénti adatok, s azokban beállott változások hullámos vonalak utján szemléltető alakban vannak feltüntetve; továbbá az évi jelentések, melyekben a pénztári működés fontosabb mozzanatairól számolnak be. Felkérem tehát az iparhatóságot, hívja fel a területén működő és az 1891 év XIV, t. cikk alapján létesült összes betegsegélyző pénztárakat, hogy működésük megkezdése óta kiadott évi jelentéseiket lehetőleg nyomtatott példányban hozzám közvetlenül, lehetőleg sürgősen küldjék be, úgyszintén bocsássak rendelkezésemre eddig készített grafikonjaik egy-egy példányát is, s a mennyiben ilyet a múltban nem készítettek, a múzeumi gyűjtemény teljessége érdekében pótolják lehetőleg most e hiányt. Ha pedig a múltról évi jelentéseik sem volnának, valamely alkalmazottjukkal készíttessenek a pénztár történetéről, annak működése közben beállott fontosabb mozzanatokról, s a tagok ellátása közül elért eredményekről rövid leírást, s azt hozzám terjesszék fel. A jövőre nézve pedig utasítsa a pénztárakat, hogy számadásaiknak az iparhatósághoz való évenkénti bemutása alkalmával csatolják ahhoz évi jelentéseik egy-egy példányát, úgyszintén, ha a pénztár anyagi helyzete megengedi, a készítendő grafikonokat is, melyeket az iparhatóság a számadásokkal együtt hozzám felterjeszteni lessz köteles. Megjegyzem, hogy a betegsegélyző pénztáraknak a társadalmi múzeumi gyűjtemény berendezésénél az emiitett módon való közreműködésére annyival is inkább számitok, mert a múzeum a munkásügy keretében természetszerűleg a munkás biztosítás érdekeit is szolgálni fogja. Budapesten, stb. A miniszter helyett Nagy s. k. államtitkár. KÖZGAZDASÁG. A takarmánycsontliszt használhatósága. A konservativ gazdák kételkednek abban, hogy a műtrágyagyárak által nagy hangon hirdetett takarmánycsontlisztnek tápértéke volna, — s a legtöbben azt csak reklámcikknek tekintik. A valóságban azonban ennek ellenkezőjéről győződhetnek meg, a mennyiben száz és száz kísérlet bizonyítja már, hogy a takarmánycsont liszt néven forgalomban lévő vegyi termék minden oly esetben, midőn a takarmányban ily vegyület kevés van, vagy hiányzik, a csontváz képződésére nézve határozottan előnynyel adható a nélkül, hogy káros következményektől kellene tartani. Fiatal növendék-állatoknak csak előnyére válhatik ez anyag. Csikóknak és borjúknak naponta 5gramm, bárányoknak és malacoknak naponta 3 gramm adható. Vemhes állatoknál szintén hatásos a takarmánycsontliszt s a jelzett adagnál valamivel több pl. 5—10 gramm adható. Répa a homoktalajon. Az állattartó homoki gazdaságoknak egyik felette nagy hátránya az, hogy nem tudnak répát termelni; ugyanis a takarmányrépa alig-alig ad többet 40 q.-nál, már pedig ez oly silány terméseredmény, hogy termelése csakugyan nem látszik indokoltnak. Épen ezért ott, hol a takarmányrépa csak ily kevés termést ad, sokkal észszerűbb azt murokrépával helyettesíteni, a mely a reá fordított fáradságot, a talaj gondos előkészítését, a trágyázást, sőt még a műtrágya árát is meghálálja, illetve megtéríti. Holdanként 3—4 kg. mag kell belőle s IOO—150 m/m termést ad még száraz években is. A hagyma eltartása télen. A tavaszi kiültetésre szánt duggatő hagymákat ki kell válogatni s közülök a romlottakat épugy eltávolítani, mint a zöldes színűeket, tehát hajtani kezdőket, mert ezektől még az épek is tönkre mennek. Az egészségeseket száraz szellős, fagymentes helyen eltartani. Tavasz nyiitával a duggató hagyma elrakatik 15—20 cm. sor és növénytávolra, jól előkészített porhanyós földbe, a mely ha tápanyagkészletében esetleg egyoldalú volna, műtrágyával javítható. Ha a hagyma július hó folyamán már sárgulni kezdene, az nem baj s nem szükséges azt taposni, mert egy erősebb eső újból hajtásra indíthatja. — RÓZSaSZinŰ rovat. Kishindi Vincze Aurél jog- és államtudor, aranyos-maróhi kir. törvényszéki aljegyző eljegyeste Mátray Sárika úrhölgyet, Mátray Gyula primási arad. intéző és neje, született Mattyasóvszky Lujza leányát Kőrös-Pusztán. — Kardos Dezső jónevű kereskedőnk e hó 1. napján jegyezte el Bierman Herminát Bosznia — Kosztajnicáról. — Küldöttség Horánszky miniszternél. Horánszky Nándor kereskedelmi miniszterré történt kinevezésének hirét városunk közönsége általános nagy lelkesedéssel fogadta. Ennek a közönségnek nevében, amely tudvalevőleg három ízben adott mandátumot Horánszky Nándornak, Vimmer polgármester, Eggenhoff erJózsef, Kobek István országgyűlési képviselő, Usztanek Antal hercegprimási uradalmi felügyelő, Geiger Ferenc főkáptalani tiszttartó és Gorzó igazgató-főmérnökből álló küldöttség üdvözölte Horánszkyt. A küldöttség vezetője Frey Ferenc országgyűlési képviselő a város nevében köszönenetet mondott, hogy Horánszky Nándor akkor sem feledkezett meg Esztergom városáról, régi kerületéről, mikor onnan politikai szempontok másfelé vezérelték. Horánszky Nándor meleg hangon köszönte meg Esztergom városának tisztelgését és arra kérte a küldöttség egyik tagját, Vimmer polgármestert, hogy adja tudtára Esztergom város közönségének a tanúsított figyelemért hálás köszönetét éa üdvözlését. — Horánszky üdvözlése. A polgármester pénteken délután bizalmas értekezletet tartott, hogy megállapítsák azon módozatokat, melyek szerint az uj minisztert, a kit a vároroshoz kedves emlékek fűznek — s akihez viszont a polgárok pártkülömbség nélkül mindenkor szeretettel és tisztelettel ragaszkodtak — ünnnepélyes módon üdvözöljék. Ennek folytán hétfőn d. e. 11 órakor a képviselő testület rendkívüli közgyűlést tart, melynek egyedüli tárgya Horánszky üdvözlése. A határozatról nyomban táviratilag értesitik a kitűnő államférfiut, magát a feliratot pedig, annak díszes kiállításban történt elkészülte után, küldöttségileg fogják Budapesten átadni. A díszpolgárrá való választás később fog történni, a melyre az uj miniszter fényesnek ígérkező - pályáján mihamarabb számos alkalom fog kínálkozni Örömmel üdvözöljük a polgármester kezdeményezését, mely azt mutatja, hogy jol ismeri a polgárok érzelmeit. — Halálozás. Február hó 28-án özv. Brandner Jánosné szül. Gammarith Borbála úrasszony 76 éves korában elhunyt. Temetése f. hó 2-án ment végbe általános, meleg részvét meg. Az elhunytban Horváth Kálmán, takarékpénztárunk jeles tisztviselője, szeretett anyósát gyászolja. — Közgyűlés. A vármegyei gazdasági egyesület évi rendes közgyűlését f. hó 11-én d. u. 3 órakor tartja meg a vármegyeház nagytermében. A közgyűlésen Horváth Béla főispán fog elnökölni. Tárgyak : 1. Elnöki megnyitó. 2. Jelentés az évi működésről. 3. Pénztári és vagyon kimutatás. — Uj alapító-tag. Özv. Buzárovits ( Gusztávné úrnő a »Magyarországi munj kasok rokkant- és nyugdíj-egyleté c-be I kétszáz koronával alapító tagul lépett be. A nemes tett önmagát dicséri. — Az Uj főoltár. Hirt adtunk a Szent Anna templom újonnan restaurált főoltáráról, mely egy névtelenül maradni óhajtó egyén áldozatkészségéből épült még. Az oltár alapját süttői sárgás vöröses szinű márványlap képez', ezen áll négy fekete márványból készült, csiszolt oszlop, aranyozott oszlopfőkkel ékitve és ez a négy oszlop tartja az oltár csiszolt asztallapját. Az oszlop mögötti hátteret karrarai márványfal képezi, mely három mezőre van osztva. A négy oszlop által alkotott közökből csinos görög keresztek tűnnek elő. Az oltár asztallapja szintén süttői csiszolt márványból készült, ezen áll a renaissance sty Iben tartott és karrarai márványból vésett remek szentségház, melynek oldalait szintén karrarai márvány talapzaton álló fekete oszlopok ékitik szép, aranyozott kapitelekkel. A szentégház ajtaja nehéz bronzanyag, melynek közepén aranynyal ékített vörös mezőben a hófehér Isten báránya áll a hétpecsétes aranykönyvön, körülötte finoman stilizált emailfestéssel az élet fája terjeszti szét ágait. Ezen festés ifj. Storno Ferenc ecsetjét dicséri, kinek tervezete szerint van az egész oltár összeállítva, mely terv ügyes kivitelre talált Hild Lipót soproni szobrász vésője alatt. A háromszínű márványból összeállított oltár kellemes benyomást tesz a szemlélőre s jól esik a léleknek megpihenni a főoltár harmonikus szépségében, mely földi lakóhelye az érettünk testté lett őrök Igének. — Egy nyilatkozat. A mai napon egy levelező lapot kaptunk, melynek hitelességét — az aláírás hiján — megállapítani nem tudtuk, de a dolog érdemében megjegyzések nélkül és fenntartással közöljük. »Minthogy alulírottak tudomására jött, hogy Esztergom belváros közönsége az