Esztergom és Vidéke, 1902

1902-02-16 / 14.szám

Szünet után Miss Ellen Zukerli {Csukás Etel) következett, a ki a Suhanc operettből énekelt az ő ismert szép, kellemes és behízelgő hangján Décsi Imre zongorakísérete mellett. Ezt a sokoldalú Signore Figoli imitátor és recitátor {Fischer László) fellépte követte, a ki egy beteglátogatást adott elő, a hol a megjelenő nyolc különböző látogatót egymaga képviselte Fregoliszerűen. A beteglátogatók voltak az orvos, bonvivant, intrikus, hős, szerelmes, részeg, Bódi (a Náni operettbeni szerepléséből) és mint természetes ő maga. A sokoldalú művész a saját látogatása alkalmából való mondókáját természetes hangon kezdette, a melyből nagy hirtelen a » Hajótörése paródiájába csapott át, önönmagát gúnyolva ki, Ez előadást harsogó kacagás és hosszantartó taps kisérte és különösen azoknak tetszett, a kik őt a Nániban — Bódít játszani és a Hajótörést tőle szavalni hallották. Most Miss Bézen Eufrosine {Csukass Etel) angol chanteuse lépett fel és kosztümirozva a Csipkeszoknyáról énekelt, valamint az Ich bin so verliebter Natur kupiét. Csukass Etelkát, a Kaszinó csalogányát már rég ismerjük, ismerjük szép hangját és biztos, bátor felléptét, a melyek részére növekedő sikereket teremtettek eddigelé s az a siker ez estén csupán fokozódottabb arányban nyilvánult mellette. Rögtön utána egy Csukass Etel imitátor {Berán Károly) jött és az előző számokat női kosztümbe játszva és táncolva megismételte. Helyette a színfalak mögül Csukass Etelka énekelt, az imitálás azonban a csalódásig hűen úgy nézett ki, mintha Berán énekelt volna. Volt is olyan felzúgó és harsogó taps, amilyent a kisded színpad fölött játszadozó amorettek még nem hallottak. Végül a technika legnagyobb csodája Zsuzsi k. a. a mozgó, táncoló és beszélő baba {Szenttamási Sárika) bemutatása következett Sir Roberto direktor által. Ez a szám, amely a legfeno malis abb hatást érte el, megérdemelte azt a szűnni nem akaró tetszés megnyilatkozását, a mely annak bevégeztével harsogóan nyilvánult. Az orfeum társulat direktora, a hires * * Ä Szenttamási Sárikát, mint babát mutatta be, akit azután leültetett és pár kérdést intézett hozzája, amelyekre az, a gépezet felhúzása után válaszolt is. Pld: kérdezte tőle a direktor, hogy kik voltak a legnagyobb nemzetgazdászok. mire a felelete az volt, hogy Schmidt, Kapa Mátyás és Kollár Károly. Arra a kérdésre pedig, hogy kik voltak a magyar költők gyöngyei, azt a feleletel adta, hogy Arany János, dr. Földváry István, Petőfi Sándor és Pisuth Kálmán. Mikor a direktor a kérdések föltevését befejezte, a babát fölállította és vele körben táncolni kezdett és táncolva a színfalak mögé vitte őt, hogy egy pillanat múlva tovább táncolva egy babával térjen vissza. Most következett a szenzáció. Ez a baba alakra, magasságra, ruházatra, hajviseletre, egyszóval mindenre hajszálnyira hasonlított Szenttamási Sárikához és igy történhetett, hogy a cserét senki észre nem vehette. E babával is ugy tett a direktor, mint az igazival. Leültette, kérdéseket intézett hozzá, amelyre persze az igazi baba válaszolt a színfalak mögül. Egyszerre a baba repülni kezdett és a szufiták mögött eltünk, mikor is megjelent az igazi, a hamisítatlan, akit orkánszerű taps fogadott, amely percekig zúgott és a melyet a közönség szivéből juttatott az ő dédelgetett kedvencének. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a nagy fáradtságot igénylő és csodásan hasonlító babát Sternfeld Rezső készítette, aki a műkedvelői-gárda csendes és titkos tanácsadója. Ssünet közben tréfás kosztümbe öltözött urak jártak az asztalok körül, általános derültséget keltve úgy alakjaikkal, mint váltakozóan hol növő, hol forgó fejeikkel. A hajnali szürkület még folyton keringőző párokat láthatott, akik a köd felengedtével a Kaszinó dísztermét a farsanggal együtt bezárták. Künn lesütött szemű hivők serege tódult a templomokba, ahol áhítatos ima mellett zengtek böjti énekeket. A lezajlott esték folyamán kötött selyemszálak pedig tovább fognak szövetni, hol pókszerü lassúsággal, hol pedig expresz-gyorsasággal és mire a ködös atmoszféra eltűnik s a hideg fölenged, sok egymásért epedő sziv fogja áldani az elröppent Karnevált, a rövid farsangot. S. mkm mim mém mkm wiMHMiMia — A katonaság gyásza. Ballentovics János, a 76. ezred parancsnoka szerdán este Bécsben súlyos idegbajának áldozata lett, a leggondosabb gyógykezelés sem volt képes őt az életnek megtartani. Temetésén a helybeli tisztikar képviseletileg jelen volt. — A Kúria döntése. Ifj. hggenhofer József Nemesócsán megválasztott szabadelvű képviselő mandátumát Pogrányi József megbukott Kossuth.párti jelölt petícióval támadta meg. A Kúria a petíciót rövid tanácskozás után tegnap elutasította. — A kincsásó halála. Ki nem ösmerte Esztergomban Ritovszky Jánost, az öreg kincskeresőt, a ki nemes önzetlenséggel ásta a földet a Borzhegyen, hogy az ott rejlő kincsekből majd kifizeti a város adósságát ? Ma vettük a hírt, hogy a szegény hóbortos altruista 12-én meghalt a városi új kórházban. — Hü cseléd kitüntetése. Vavrő Ferencz kéméndi pusztai lakos primási uradalmi cselédet 40 évi hű szolgálatáért a földmivelésügyi miniszter elismerő oklevéllel tüntette ki és részére 100 korona jutalmat adományozott. Ezen jbtalmakat e hó 10-én Kéménd község házánál d. e. 11 órakor adta át Kakass László főszolgabíró az ünnepeltnek az öszegyülekezett elöljáróság, a képviselőtestület tagjai, a lakosság, a primási uradalom több gazdatisztje és a kéméndi pusztai cselédség jelenlétében. A képviselő testület ülésén Kakass főszolgabíró szép beszédet mondott. A beszéd után kapta meg az ünnepelt az elismerő •oklevelet és a 100 kor. jutalmat aranyban. Vavró könnyes szemekkel mondott köszönetet a kitüntetésért. Ez után az egybegyűltek üdvözlő, illetve köszönő táviratot menesztettek a földmivelésügyi miniszter és a főispához. — Ujabb lopások. A mi törvénykezésünk lasuságának ismét egy szép eredményével kell beszámolnunk. Emiékezhetnek még lapunk olvasói az üveggyárnál megtámadott vörösvári kaptafakészitó esetére, a kinek kocsijáról az általa megfogadott cselédek a csizmákat és kaptafákat addig dobálták le, mig ő az egyiket fejbe nem ütötte egy jóforma sámfával. A két útonálló egyike Takács Ágoston csavargó legény volt. Mivel bünpörükben az ítélet még meg nem hozatott, a jó madarak szadlábon voltak. Az egyik fel is használta ezt a szabadságot arra, hogy megszökjék, de a másik, Takács Ágoston most másodszor is a rendőrség kezei közé került ujabb turpisság miatt. Dőciy Ferencné és süteménykihordója, Izmodorovics Mózes a napokban említették Erős Bernát terménykereskedőnek, hogy gyanús embert láttak hajnalban kijönni a Varjú utcai Horváth Ferenc féle házból, a ki vállán zsákot cipelt. Erős Bernát a hirt bejelentette a rendőrségnek, a honnan Hauslohner fogalmazó és Modrócky tizedes azonnal kimentek a Kerektemplom melletti fás térségre és onnan figyelték meg a gyanús házat. Majd naponkinti felváltással egy egy rendőr ügyelte, mignem 13-án reggeli 5 őra tájban Pándi József rendőrnek sikerült a zsákot cipelő emberben a rendőrség régi ösmerősét, Takács Ágoston, n. szölgyémi születésű, 24 éves csavargót elfogni. Nevezettbevallotta a rendőrségnél hogy már november hó óta űzi rendszeresen a gabnaIopást Erős Bernát kárára, a kitől eddig 30 zsák gabnát és pár darab ruhaneműt lopott el. A lopás módja is regényes, mert az ügyes tolvaj a Szarka utcából előbb átmászott a Horvát féle ház kertjébe s onnan egy 3 méternél magasabb kőfalon át jutott csak be Eros udvarába- Az ellopott gabnát egy közeli üzletben szokta értékesíteni. Állítása szerint első >próbaIopásánál< egy előtte ösmeretlen sovány kis fekete ember volt a társa, de már kősőbb csak a maga kezére dolgozott. Ez a fogás ismét dicséretére válik a mi olykor szidott, de azért igen ügyes rendőrségünknek. — A baromfitenyésztők szervezkedése. A Baromfitenyésztők Országos Egyesületének szervező nagybizottsága az alakuló közgyűlést március 9-én délelőtt 11 órakor tartja. Elnökül Teleki Józsefné grófnét, ügyvivő alelnöknek Pirkner János m. kir. állattenyésztési felügyelőt, K. Lippich Gusztáv, jásznagykunszolnok vármegyei főispánt és Keglevich Miklós gróf nagybirtokost jelölték. — Baleset. Hajós Kati 47 éves hajadont Dömösön a Roheim-cég iparvonatja elütötte. Súlyos sérüléseket szenvedett. — Emelkedik a buza ára. A buza ára métermázsánkint a mult héten a budapesti börzén elérte a 20 koronát. Ez Örömhír lenne a gazdáknak, ha már az őszön el nem adta volna nagy részük 14—15 koronáért. — Rejtélyes öngyilkos. Az Eggenhofer féle fatelep előtt egy kocsis ember folyó hó 12-én valami emberformát látott a kis Duna piszkos vizében bukdácsolni. Azonnal jelentést tett a rendőrségnél s a kiküldött közegek egy körülbelül 20 évesnek látszó s ruházata után itélve az uri osztályhoz tartozó férfi holttestét halászták ki. Másnap agnoszkálás végett kitették a belvárosi hullaházba, de bár számosan mentek megtekintésére, senki sem ösmert rá a titokzatos öngyilkosra. A hullán külerőszak nyomai nem láthatók s igy az öngyilkosságon kivül minden egyéb feltevés ki van zárva. Ingén és óráján L. M. morfogramm van. — Tenyészállat-kiállítás. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület március huszadikán tenyészállat-kiállítást rendez. A közgazdasági bizottság minapi ülésén heves vita után a vásár megtartására az engedelmet megadták. — Öngyilkos öreg asszony. Szegedi Jó zsefné, szül. Ballá Rozália bényi lakos 76 éves öreg asszony hosszabb idő óta orbáncban szenvedett. E hó 13-ikán kora reggel hozzátartozói kimentek a barmokat ellátni. Egy negyed óráig lehettek kint, mikor látták, hogy Szegediné tántorgó léptekkel kijött az udvarra és ott összerogyott. Odafutottak s ekkor vették észre, hogy Szegedinének nyaka át van vágva és dől belőle a vér. Csak annyi ereje volt, hogy meg tudta mondani, hogy ő vágta el nyakát konyhakéssel és bánja e tettét. Ez után meghalt. — A halak szaporítása. Darányi földmivelésügyi miniszter leiratot intézett a halászati társulatokhoz, fölhiván figyelmöket, hogy a hatáskörükbe vont vizek mellett elterülő holt ágak, erek és ártéri mélyedésekben ivóhelyeket és kiméleti tereket létesítsenek, a cél érdekében — ott, a hol az szükséges —- társuljanak erre szomszéd halászati társulatokkal. A miniszter kijelenti, hogy a szükséges munkálatoknak tervezését díjtalanul végezteti illetékes szakosztályával és hajlandó a kiméleti terek berendezésére álló hitelt arányban fedezni, hogy a gazdálkodásnak ez ága lendületnek induljon. — Muzslaí csendélet. Mulattak a legények Muzslán farsang két utolsó napján ; jól ment a mulatság, de kedden este jajveszékelés zavarta meg. Szentgáli István muzslai származású budapesti lakos ugyanis a mulatózok közül el akart menni rokonaihoz. El is indult kedvesével együtt, de alig mentek 20 lépésre, Szentgáli felkiáltott, mert valaki hátulról megszúrta. Hátra nézve látták, hogy Kutykó Zsigmond és Kucsera Iá nos muzslai legények voltak a tettesek. A hősök megfutottak, csak a csendőrség hívására kerültek elő. Szentgálit a jajgatására össszefutó szomszédság az orvoshoz vitte, ki megmosta sebét és bekötötte. A szúrt seb a hátgerinc mellett van s igen nagy, nem tudni nem e halálos. — A kisipar állami támogatása. Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter ujabb időben a kisiparosoknak gépeket és egyéb szerszámokat adományoz, hogy őket az ipari termelésben erősítse és a gyáripar mellett versenyképesebbé tegye. Egyúttal megbízta a kereskedelemügyi és iparkamarákat, hogy az elmúlt évben adott gépek használatának eiedményéről neki jelentést tegyenek. A pozsonyi kamara legutóbbi teljes ülésében őrömmel üdvözölte a miniszter ez akcióját és kívánatosnak mondta, hogy ez a segítés, mint a kisiparfejlesztés egyik fontos eszköze, az állami költségvetés keretében még tovább fejlesztessék. — Élelmes szomszéd. Német Péter és Német János kőhidgyarmati lakósok régebb idő óta tapasztalták, hogy baromfiaik el tünedeztek s bár folyton figyeltek, a tolvajt nem sikerült megcsípni. A muzslai csendőrség megindította a nyomozást s kiderítette, hogy a szomszédban lakó Kocsis János a tettes. Kocsis uram padlásáról kukoriczát hintett a szomszéd baromfiaknak s felcsalta vele a padlására. Ekkor vett egy patkányfogó vasat és felállította. Ment a fogás szépen. Eddig 10 tyúkot fogott meg, most majd őt fogják meg. — Zsaroló cigányasszonyok. Modrőczky Mihály tokodi lakos felesége cigányasszonyok előtt arról panaszkodott, hogy holdkóros. Több se kellett a cigánynak; e perctől fogva hosszú időn át állandóan zsarolták a hiszékeny aszszonyt azon a cimen, hogy kiimádkozzák belőle a betegséget. Fehérneműt, edényt, ruhát, ágyneműt, baromfit, mindent elszedtek a háztól s egyszer mikor a férj alsóruhát akart váltani, csak akkor hűit el, látva, hogy nincs már a háznál semmi elvinni való. Elkeseredésében jól elverte a feleségét s feljelentette az esetet a nagysápi csendőrőrsön, a hová a cigány javas-asszonyok valók, de a holmik legnagyobb részét akkorra már eladták. Folytatása a törvényszéknél lesz. — Járhatlan Út. Szegény Bedő József temetésekor annyi áldás szállt a városi magisztrátus fejére, hogy elég lehet nekik örök időkre. Mikor a nagy számú gyászoló nép a primási palotát elhagyva a gépgyár tájékára ért, olyan egyensúlyozása gyakorlatokat voltak kénytelenek kifejteni, hogy mind nyakig sárosan érkeztek Szentgyörgyraezőre. Gyalogjárónak hire hamva sincs arra felé, a kocsiút pedig hasonlatos a szilvalekvárhoz, de szürke színben. Bárcsak a fŐ-fő városatyáknak kellene párszor napjában megtenniök azt az útat; de hamar lenne járda is, meg Európába való kocsiút is.